Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-20 / 272. szám
A^fPÜJSÄG 1980. november 20. Sándor Mátyás a tévében Befejeződött a Magyar Televízió legnagyobb koopro- dukciós vállalkozásai: miagyar —francia—NSZK—olasz közös alkotás született Verne Gyula világhírű regényéből, a Sándor Mátyásból. A 6 részes sorozat epizódjait december 9-től, kedd esténként láthatják a magyar adásban. A nagyszabású alkotás főrendezője Jean Pierre De- court, aki számos több részes francia filmnek — közöttük a Magyarországon is népszerű Arsene Lupin-so rozatnak — a forgatását is irányította. A forgatókönyvet a regény alapján Ctaude Desaiiliy írta. Sándor Mátyást — majd későbbiekben Antefciirtt doktort — Bujtor István alakítja, akire a nagy romantikus hősök megjelenítőiéként ismert, neKilencedik alkalommal rendezi meg a Magyar Rádió — november 21. és 23. közöt — a szegedi dzsesszna- pokat. A háromnapos seregszemlén találkoznak neves hazai együttesek, valamint a dzsesszélet olyan kiemelkedő vés külföldi művéseéket megelőzően esett a választás. Naimir szerepében Papadimit- ru Atihina látható. Verne regényéhez képest némileg módosították az epizódok cseflekményét. A történet időpontját a magyar viszonyoknak megfelelően'csaknem 20 évvel „visszaigazítoí- ták”. Az író művében ugyanis 1867-et jelölt meg időpontul, amikor Magyarországon elképzeflihetetlen volt a regényben jelzett forradalmi helyzet. iA decembertől képernyőre kerülő Vernie-regényből első ízben készült tv-program. A mozilátogatók viszont — évekkel ezelőtt — már megismerkedhettek a romantikus történet amerikai filmváltoegyéniségei, mint a világhírű dzsesszorgonista, a holland Jasper van Hoff, a tengerentúli koncertpódiumokon is sikeresen szereplő, fúvós hangszereken játszó lengyel Zbigniew Namislowsky, valamint Jimmy Wood amerikai nagybőgős és honfitársa, Allen Queen dobos. AMagyarország története ötödik kötete A Magyarország története sorozat ötödik kötetével jelentkezik — egyebek között — a téli könyvvásáron az Akadémia Kiadó. A könyv 1790-től SSL 1848-as forradalom kitöréséig kíséri figyelemmel sä ország történetét. A magyar történetírás felszabadulás utáni időszakának legjelentősebb eredményeként már az olvasókhoz került a Magyarország története sorozat három kötete: az 1848. március 15-től 1945. április 4-ig terjedő korszakokat elemző hatodik, hetedik és nyolcadik kötet. Mint ismeretes, a könyvfűzér könyvei nem kronológiai, sorszám szerinti rendben jelennek meg. A legújabb műről Mérei Gyula akadémikus, egyetemi tanár, a kötet főszerkesztője nyilatkozott az MTI munkatársának. — Egy nagy történeti szintézis esetében, mint 'ennél a műnél is, természetesen „csoportmunka” folyik: a sorozat minden egyes kötetét, korszakát egységes szerkesztői elvek kimunkálása előzte meg. Az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítottunk a gazdaság-, a társadalom-, a kultúra- és az intézménykutatá- sökra. Ebből következően ezeket új módon, széles összefüggésükben tárgyalják aiz egyes részek. így első ízben kerül az olvasóközönség elé a korszak teljes magyarországi és erdélyi gazdaságtörténete. — Az ismeretes, hogy a feudalizmusból a kapitalizmusba valló átmenet időszaka Nyugat-Európában több évszázadon keresztül tartott. Magyarországon viszont a XVIII. század második felétől kezdődően, s főleg 1790. és 1848. között, tehát igen rövid idő alatt játszódott le. A kötet anyagának rendszerezésekor világosan kirajzolódott, hogy ennék az átmenetnek Kelet- és Közép-Európa valamennyi országára jellemző tünete, hogy — a feudális társadalmi viszonyok továbbélése miatt —, nehezen, torzultan ment végbe, s minden esetben befejezetlen maradt. Az erről szóló rószJietes kutatási eredmények kötetünkbe kerülnek először nagy nyilvánosság elé. Dunántúlt napló Már három héttel ezelőtt megkötötték a szerződést, amelyben az áll: a vásárcsarnok november közepétől december végéig fölajánlja a galérián levő árusítóhelyet a Konzum Áruháznak. Az áruház ezzel egyrészt a vásárlóknak kíván segíteni, másrészt megkönnyíti a maga dolgát is, mert a Konzum már most elérte áteresztőképessége határát. S hol van még a karácsonyi forgalom! Az, hogy éppen most nyitották meg a Konzum-piacot, máris sejteti, hogy egy-két cikktől eltekintve itt elsősorban olyasmit lehet majd vásárolni, ami ajándékozásra is alkalmas. A piac galériáján technikai felszerelés nincs, s noha ön- kiszolgáló rendszerben, de teljes egészében piaci körülmények között zajlik az árusítás. Ez egyben azt is jelenti, hogy ide csak darabárut hoznak — ezek jó részét azonban kedvezményes áron kínálják. Nem csupán a piaci — tehát kevésbé kényelmes — körülmények miatt kerül egy-egy árucikk kevesebbe a szokásosnál, hanem, mert amit idehoznak, az vagy közvetlenül a gyártótól, vagy a nagykertől érkezik. SOMOGYI^ A múlt hét végén befejeződött a gyapjúátvétel Somogybán, s legközelebb csak március közepe táján, a jövő évi első nyírásokat követően vesz át ismét „termést” a Gyapjú- és Textilnyersanyag- forgalmi Vállalat megyei ki- rendeltsége Kaposváron. Az idén megvásárolt gyapjú mennyisége ugyan elmarad a tavalyitól, de a minőség sokat javult — ez főként a gyapjú hosszúságában mutatkozik meg — az előző évihez képest. így aztán a szín- és a báránygyapjút együttvéve most csaknem egy forinttal magasabb volt a felvásárlási átlagár kilónként, mint 1979- ben. Harminckilenc, juhászattal rendelkező termelőszövetkezettől összesen 303,6, az állami gazdaságoktól 21,4, az egyéni juhtenyésztőktől pedig 34 tonna gyapjút vásároltak meg. A legtöbb báránygyapjút — 1264 kilót — az oszto- páni Győzelem Tsz értékesítette. A somogyi gyapjút Győrbe szállítják, s ott — a vállalat raktárában — elvégzik a válogatását, mosását, s így adják át a nyersanyagot a gyáraknak feldolgozásra. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Rendkívül gyorsan növekedett a lakosság kereslete az utóbbi időben a szórakoztató elektronikai termékek iránt. A hazai ipar nem mindig követte időben az igényeket, sőt mivel néhány eddigi gazdaságtalan termék gyártását megszüntették, némileg csökkent is a választék. Egyebek között nem gyártunk már lemezjátszókat, orsós magnetofonokat, zsebrádiókat sem. A KGM felmérése és értékelése szerint a legelterjedtebb tartós fogyasztási cikkek közé tartozó fekete-fehér televíziókból legkedvezőbb az ellátás. A Videoton és az Orion nagy választékot kínál, a sokféle típust gazdaságos sorozatgyártással készítik. Csaknem 130 ezer feketefehér Videoton-tv kerül az idén a belföldi piacra, a szocialista országokba és a dollárelszámolású piacokra is több mint 120 ezer készüléket exportálnak. Ebben az évben számottevően megnőtt a kereslet a színes televíziók iránt. Az Orion is, a Videoton is új, korszerű modulrendszerű, félvezetőkkel szerelt kis fogyasztású készülékkel jelentkezett. A Videoton a nagykereskedelmi vállalat pótlólagos megrendelését figyelembe véve az idén csaknem 40 ezer színes televíziót ad a belkereskedelemnek. PETŐFI NÉPE Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában tartotta tisztújító küldöttértekezletét a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei szervezete. Dr. Filius István, a MTESZ megyei szervezetének elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az írásban kiküldött beszámolóhoz. — Hat évvel ezelőtt, legutóbbi küldöttértekezletünkön még 17 tudományos egyesület működött Bács-Kiskun megyében — mondotta beszámolója elején dr. Filius István. — Azóta hat új tudományos egyesület alakult. 1974- ben 4260 tagja volt egyesületeinknek, most 6845. A megye tudományos életének fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a Tudomány és Technika Házának létrehozása. — A MTESZ megyei szervezete minden esztendőben megrendezte á műszaki hónapot, amelyek Bács-Kiskun iparának, mezőgazdaságának gazdaságpolitikai céljait szolgálták. Ezek során foglalkoztunk az anyag- és energiatakarékossággal, a gazdaságossággal, a hatékonysággal, az automatizálással, a minőséggel, stb. — Nem egy társadalmi és tömegszervezettel együttműködési szerződésünk van. Ez lehetővé teszi a MTESZ részére, hogv a gazdasági és tudománynolitikai célkitűzésekről. a társadalom különböző rétegeiben folyó vitákba bekaocsolódjunk, részt vegyünk az előkészítésben, a tervek kialakításában, valamint végrehajtásában. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a tagegyesületek gyarapodása, és létszámuk bővülése egyben a szakmai és közéleti érdeklődés növekedését is jelzi a társadalom különböző rétegeiben. Ez azt a követelményt támasztja a MTESZ-szel szemben, hogy az eddiginél tartalmasabbá érdekesebbé kell tenni az egyesületi életet. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a tagság egyre nagyobb részét kitevő ifjúság szakmai igényeinek kielégítésére. zatáwail. Folklórklub Barcson Somogy megye egyik legfiatalabb városában, a Dráva menti Barcson folklórklubot avattak. A klubban a fiatalok megismerkedhetnek a népi hagyományokkal, különösen a Dráva menti délszláv népek kultúrájával. A klubavatóval egyidőben Iakócsai szőttesekből, azok készítési módjáról nyitottak kiállítást. Dzsessznapok Ritkaságnak számító múzeum nyílt Kőszegen a Juri- sics tér most helyreállított épületében. Homlokzatán a felirat: „Apotéka az Arany Egyszarvúhoz” adja tudtul a látogatónak, hogy az egykori jezsuiták messzeföldön híres patikája van e házban. Eddig négy patikamúzeum volt az országban, ez az ötödik a sorban. A kőszegi múzeum a hazai gyógyszerészet történetét is feldolgozza. Látványosság a patika egykori officinája, bútorait az Iparművészeti Múzeumból szállították vissza Kőszegre. A padláson pedig azt mutatják be, hogyan dolgozták fel egykor a különféle gyógynövényeket orvossággá. Tavasztól —őszig százféle gyógynövény pompázik majd az épület kertjében. Patikamúzeum Kőszegen A patikamúzeum épülete A patika egyik freskója Az officina barokk bútorremekei Ösztöndíjasak Pontosan 21 éve adományoz társadalmi ösztöndíjat a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, tanulmányaikat végző megyénkbeli fiataloknak. Az eltelt több mint két évtized alatt sokan végeztek társadalmi ösztöndíjjal az ország különböző egyetemein és főiskoláin. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt hónapban tárgyalta meg ismételten az ösztöndíj-rendszert és az ösztöndíjasok helyzetét. További pályázat meghirdetését csak a munkaerő- hiánnyal küszködő területekre, a távlati szakember-utánpótlás szem előtt tartásával tartják kívánatosnak. Az ösztöndíjak odaítélésénél a pályázó szociális helyzetét, tanulmányi eredményét és közéleti aktivitását — s más körülményeket is vizsgálnak. Ez évben 95 Tolna megyei ösztöndíjas fiatal fejezte be tanulmányait. Hatvanan a művelődés különböző területein, tizenheten az egészség- ügyi ágazatban, ezenkívül a mezőgazdaságban, a tanácsi apparátusban, a tanácsi vállalatoknál, valamint nem tanácsi szerveknél helyezkedtek el. 1980. szeptember 15-ig több mint negyvenen pályáztak ösztöndíjra. Az előbbiekben említett körülményeknek harmincketten feleltek meg.
