Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
Mai számunkból AKÖZÜTHÄLÖZAT FEJLESZTÉSE A SZOVJETUNIÓBAN (8. old.) VETŐMAG JÖVÖRE (3. old.) HALADNAK A MAGUK TAPOSTA ÜTŐN (3. old.) VAROSI-JArASI partértekezlet PAKSON (3. old.) A KARL-MARX-STADTI NÉGYES IKREK (8. old.) PILLANTÁS 5202 KOSÁRBA (0. old.) TANÜVALLOMÄSOK, VAGY HAMIS TANÜZÄS? (9. old.) BABITS BARÄTJA VOLT (10. old.) XXX. évfolyam, 269. szám. ARA: 1,60 Ft 1980. november 16., vasárnap Moszkva Kongresszusi előkészületek A szovjet tömegszervezetek vezető testületéi is megvitatták a héten az SZKP februári, XXVI. kongresszusára való felkészülés teendőit. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának teljes ülésén nagy hangsúlyt kaptak azok a feladatok, amelyek a szovjet emberek élet- színvonalának, a dolgozók helyzetének további javításával, a szocialista demokrácia fejlesztésével függenek, össze. A testület 'határozatában ugyanakkor nagy helyet kap az is, hogy a szakszervezeteknek segíteniük kell az ötéves terv sikeres befejezését, a következő tervidőszak megfelelő előkészítését és szervezniük kell a kongresz- szus tiszteletére indított és milliókat megmozgató munkaversenyt.; A KOMSZOMOL Központi Bizottsága hasonlóképpen vizsgálta meg az ifjúsági szövetség feladatait a kongresszusig hátralévő időszakban. Ülést tartott az elmúlt héten több köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága és számos területi pártbizottság is. Iráni—iraki konfliktus Támadás Khuzisztán ellen A viszonylagos nyugalom után pénteken az iraki erők nagyszabású támadást indítottak a khuzisztáni Susangerd térségben. Egy bagdadi hadijelentés szerint pénteken az iraki erők megöltek 74 iráni katonát, lelőttek 11 harci repülőgépet, megsemmisítettek három harckocsit. A PARS iráni hírügynökség jelentése szerint viszont pénteken az iráni harci repülőgépek a susangerdi fronton megsemmisítettek legkevesebb ötven iraki harkocsit és egyéb harci járművet. Az iráni erők ezt megelőzően „kiterjedt és sikeres hadműveletet hajtottak végre Ahwaz közelében, megöltek száz iraki katonát és elpusztítottak mintegy 90 harci járművet” — közölte a PARS. Uj lendületet kapott a két ország közötti légiháború is: az iráni harci repülőgépek pénteken hat iraki várost bombáztak, köztük Moszul iraki olajközpontot. A PARS jelentése szerint a moszuli olajfinomító és az ottani olajtároló berendezések nagyobb része elpusztult. Kurd források arról számolnak be, hogy föllángoltak a harcok a kurd gerillák és az iszlám forradalmi gárdisták között az iráni Kurdisz- tánban. LYUK A SAJTBAN (4. old.) VADHAJTÁSOK (4. old.) NEM LESZ TÖBBÉ ARANYKORONA (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) HOGYAN TANÍTANAK? (7. old.) KÖNYVSLAGEREK a könyvtárban (7. old.) KÉTSZÁZ ŰJ LELŐHELY (8. old.) CSEH GABOR KÉPEI (11. old.) KRÉTA—MÜKÉNÉ— TROJA ((11. old.) MŰEMLÉKEINK (11. old.) BIZTONSÁGOS AUTÖZÄS (12. old.) A HÁROM VÄLASZ (13. old.) 1 (14. old.) EURÓPABAJNOKOKNAK TAPSOLTAK Célok, irányok, teendők Három éve tartó munka befejező szakaszához jutott el a magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, amikor megtárgyalta és elfogadta a hatodik ötéves terv irányelveit. Három esztendeje kezdődött ugyanis az a tervezőmunka, amelynek eredményeként — s egyben a széles körű társadalmi vita után — a társadalmi haladásunk gazdaságii alapját erősítő, a középtávú népgazdaság! terv irányelveinek javaslata a vezető párttestület elé kerülhetett, s a most már jóváhagyott irányelvek alapján megtörténhet a véglegesítés, a törvénytervezetnek az országgyűlés elé terjesztése. 'A Központi Bizottság november 13-i üléséről kiadott közlemény — amelyet a lapok tegnapi számukban publikáltak — a tervezés új gyakorlatát tárja a nyilvánosság elé, hiszen a korábbi középtávú programokhoz képest a hatodik ötéves terv irányelvei jóval kevesebb részfeladatot foglalnak miagukba. Sokkal inkább az irányokra, mintsem a konkrét számokra alapozódik az 1981. és 1985. közötti esztendők társadalmi, gazdasági teendőinek láncolata, azaz szembetűnő a programkeret jellege, s ezzel az is, a megelőző népgazdasági terveknél nagyobb mozgásteret kínál a végrehajtás közbeni igazodásra, a helyi sajátosságok érvényesítésére, a rugalmasság kamatoztatásárai Az irányelvek ismeretében úgy fogalmazhatjuk meg öt esztendőre szóló feladataink lényegét, hogy a növekedés mérsékeltebb ütemét összekötjük a gyorsabb — sok területen: a fölgyorsítandó '— gazdaságszerkezeti változásokkal. Ez utóbbi a munka minőségét állítja a főhelyre, s ennek következtében az egyes ágazatok, iparterületek differenciált fejlesztésére — a magasabb műszaki, használati értékű, azaz versenyképes termékék előállítására — jut a hangsúly. Célokat, irányokat jelölt meg a vezető párttastület ülése — akár azt is mondhatjuk, az aktuális társadalom- politikai, gazdaságpolitikai feladatok összegezését adta — ugyanakkor a teendők részleteit, a hogyant az első vonalra, azaz, ;az intézményi rendszer, a gazdálkodás közvetlen szerveire, szervezeteire bízza. Nem adja meg azt a kényelmet, hogy a gyorsan változó gazdasági gazdálkodási környezetet, feltételekét illetően bármit is részletesen előírna a végrehajtás egységei számára, önállóságot feltételez, s ezzel: négy felelősségét. Ötvözi a tudatos törekvést a korszerű tervezésre, a rugalmas végrehajtásra, ugyanakkor — hiba lenne elhallgatni — tükre a világgazdasági hatásokban .rejlő bizonytalanságoknak, ki nem számítható tényezőknek is. Ez utóbbiak objektív elemek; tudomásul kell azokat venni. Ilyen, tőlünk független tényező a nyersanyag dk, az energia- hordozók szűkössége és drágasága, s ennek is része van abban, hogy az irányelvek szerint a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervidőszakban alatta marad a megtermelt új érték egészének, mert így mérsékelhetjük külföldi tartozásainkat, javíthatjuk a népgazdaság egyensúlyát. Meghatározó jelentőségű szempontjait említettük a tervezésnek az előző mondattal. Ennek ismeretében már érthető, az irányelvek szükségesnek, sőt elengedhetetlennek tartják, hogy fokozódjék a gazdaság — annak egésze, s valamennyi alkotóeleme — reagálókópessége és -készsége. Itt ugyanis tetemes adósságok halmozód- ■ tak fel, mert bár megtesszük végül, amit kell, amit a külgazdasági hatások követelnek, deyjelentős késedelemmel, s ezért — a megnyerhető előnyökhöz képest — tekintélyes veszteségekkel. Az ilyen és hasonló tapasztalatok figyelmeztetnek rá, hogy a terv nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi program is! Föltételezi és megköveteli a legszélesebb 'körű részvételt, együttműködést, a helyi döntések előkészítésében és meghozatalában éppúgy, mint a végrehajtásban. Ez az'ért is elengedhetetlen, mert a viszonylag szerénynek látszó legfőbb összefoglaló mutató — a nemzeti jövedelem növekedése évi átlagban három százalék — elérése sem lesz könnyű, egyszerű, áhogy például a mezőgazdasági termelés évi 2—3 százalékos bővítése is tartogat kemény feladatokat, amint a tudományos eredmények mielőbbi alkalmazása a termelésben szintén .megköveteli az eddigi szemlélet- és cselekvésmód változtatását. Évi több, mint 200 milliárd forintos beruházást tartalmaznak az irányelvek, itt azonban lényegesen — és kényszerűen. — változik az arány, 'emelkedik a fogyasztás, csökken a fölhalmozás aránya, ez utóbbi 18—20 százalékra. Tovább nő a vállalati fejlesztések súlya a teljes beruházási .tevékenységen, belül, ebben a hitelezés — a versenyeztetéssel elnyert hitelek — szerepe is jelentős. 'Nyíltan szólt a Központi Bizottság arról, hogy az irányelvekben meg nem szakítható kapcsolat áll fenn a célok és a követelmények között, azaz úgy kell gondolkodnunk : elérjük ezt és azt a célt, ha ez és az a 'követelmény teljesül. Ami éppúgy igaz a termelőágazatok állóeszköz-állománya 24—.27 százalékos bővítése esetében, mint a nominálbér évi ötszázalékos növekedésében, s érvényes az öt év alatti 6—7 százalékos reáljövedelem .emelkedésére is. 'Célokat, irányokat és teendőket együtt látni: sok tekintetben új munkamódszereket, cselekvési, vezetési stílust követel — lanniben éppúgy sűrősödnie kell az értékesítést segítő fejlesztésnek, mint a termelés nemzetközi kapcsolódásai ugrásszerűen megnövelt szerepének, .az elért életszínvonal megtartását, s az életkörülmények javítását szolgáló erőfeszítéseknek. A célok, az irányok most már a legszélesebb nyilvánosság előtt ismerték; az értékteremtő, fejlődést szolgáló cselekvésen a sor. A szekszárdi klubéletet bemutató képriportunk lapunk 5. oldalán látható.
