Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

1980. október 12. ^ÉPÜJSÁG11 „Petőfi Sándor Te élsz a mi szívünkben.” Az írásból ítélve tíz-tizenkét éves gyermek véste e sorokat irodalmunk halhatatlan nagyja szülőházának vendégkönyvébe, A kiskőrösi parasztház, Petrovicsék valamikori otthona 1823- ban, az új esztendő legelső napján gyermeksírástól volt han­gos. Ekkor született Petőfi Sándor. S bár a költő élete javát nem ebben a házban töltötte, mégis két emberöltőn át gondos kezek őrizték, s őrzik nagy költőnk szülőházának nyugalmát. Az emlékházba naponta érkeznek a látogatók. Diákok, fel­nőttek, magyarok és külföldiek. Petőfi szülőházáról Bakó Jenő készített fényképeket. A falon Hrnz Mária és Petrovics Sándor, a szülők kép­mása A szoba hűse és homálya A veszprémi vár rabjai k A püspöki, káptalani és szemináriumi könyvtár A veszprémi várat a hely­beli mondás úgy emlegeti, hogy hajdan itt éltek a tör­vény, a tudomány és a hit rabjai, lévén ez idő tájt a vár területén a Ferenc-rendi kolostor, „kapujában” pedig a Törvényház és a Piarista Gimnázium őrködött. E régi szólás, már ami a rabosko- dást illeti, még ma is igaz. Csakhogy most a felbecsül­hetetlen értékű egyházi kin­csek és a jobb sorsra érde­mes Püspöki Könyvtár vár­ja kiszabadulását. PÁRATLAN középkori GYŰJTEMÉNY A honfoglaló magyarok sáncokkal megerősített temp­lomos helyet találtak a mai Veszprém területén. Ezt to­vábbfejlesztve, még Géza fe­jedelem idején itt alakult meg az első magyar püspök­ség. E századok sok pompás építkezése jórészt rommá lett a tatárjárás idején, majd a IV. Béla halálát követő feu­dális anarchia eredménye­ként. Ekkor pusztult el az el­ső székesegyház és a város híres középkori főiskolája is, könyvtárával együtt. Szeren­csére a középkori kéziratok egy részét egerszegi rejtek­helyre vitték, s így napjaink­ban a fennmaradt 13, száza­di oklevelek tanúskodnak ar­ról, hogy Veszprémben pár­ját ritkító, az összes tudo­mányszakokat felölelő, a sek­restye egy egész szobáját megtöltő könyvkészlet esett áldozatul a csatározásoknak akkor, amikor Fülöp Ágost francia király (1180—1224) könyvtára 21 kötetből állt, s két századdal később a könyv- gyűjtő-szenvedélyükről híres Mediciek könyvtára is csak 158 kötetet számlált. A veszprémi vár történel­mi formája 1412 és 1424 kö­zött alakult ki. A püspöki palotát Fellner Jakab tervei alapján 1765 és 76 között épí­tették a vámegyedben. Egy­kori vendégszárnya nyújt ma otthont a Püspöki Könyvtár­nak, amely a káptalani és a két szemináriumi könyvtárat is magában foglalva mintegy 60 ezer kötetre rúg. Ennek a gyűjteménynek az alapjait egy könyvbarát főpap, Bíró Márton vetette meg az 1740- es évek végén. Koller Ignác a palota épí­tése idején volt Veszprém­ben püspök. Neki köszönhe­tő, hogy művészi könyvtár- szobát is kialakítottak a püs­pöki lakban. Az általa vásá­rolt köteteket műemlék könyvtárként őrzik itt. A 2225 könyv egységes arany­kötésben sorakozik a szoba falai mentén a mennyezetig magasodó polcokon. HABENT SUA FATA LIBELLI Vagyis: a könyveknek meg­van a maguk sorsa. Ezt a Püspöki Könyvtár egyik kó­dexének életútja is bizonyít­ja. A felsőörsi prépostsági templom berendezésének helyreállításakor, 1966-ban, a szószék szétbontása közben két 1500 előtti könyvet ta­láltak. Az egyik az előbb em­lített kódex. Ez az 1459-ben készült mű részben perga­menre, részben papírra író­dott, s mivel viszonylag kis alakját (22x14 cm) miatt köny- nyen magukkal vihették a missziót végző papok, mű­fajként az úti misekönyv megjelölést használhatjuk. A kék és piros iniciálékkal dí­szített, fatáblás, bőrkötésű kódex eredetileg a passaui egyháznak készült. Újrafel­fedezését megelőzően, a má­sodik világháború előtt látták utoljára, a szombathelyi fe­rences könyvtárban. De ami­kor ennek az állománynak a katalógusa a háború után megjelent, a kódex már. nem volt Szombathelyen. Valószí­nűleg a háború alatt rejtet­ték a biztos menedéket nyúj­tó felsőörsi prépostsági temp­lom szószékébe egy, a hét egyes napjain elmondandó zsoltárokat tartalmazó ős- nyomtatvánnyal együtt. A két értékes ritkaságot az OSZK laboratóriumában restaurál­ták, majd a veszprémi Püs­pöki Könyvtárban helyezték el. A könyvtár 22 ősnyomtat­ványa közül kiemelkedik Lu­canus Phorsius című, 1469- ben Rómában megjelent mű­ve. A tízénekes eposz Ceasar és Pompeius polgárháborúját dolgozza fel. BESZÉDES DOKUMENTUMOK A könyvtár állománya túl­mutat az egyházi szakkönyv­tárak gyűjtőkörén, sok tör­ténelmi vonatkozású anyagot is őriz. Például a Wesselényi- összeesküvésre pontot tevő kivégzést dokumentálja egy gyűjteményes kötet, amely a lefejezésre ítélt foglyok leve­leit, valamint a kivégzést és a rabok sorsát reprezentáló metszeteket tartalmaz. A le­velekből kitűnik: az össze­esküvők a törököket hibáz­tatják tervük sikertelenségé­ért. A másik, több mint más­fél évszázad elteltével is per­döntő bizonyíték a Mondolat, amely bármely nyelvészeti könyvnél egyértelműbbé ,te­szi, hogy a nyelvújítás kora­beli ortológus-neológus har­cokból az utóbb említett nyelvújítók kerültek ki győz­tesen. A Mondolat szerzője ugyanis (az az idő tájt az ortológusok fellegvárának számító Veszprém levéltáro­sa, Somogyi Gedeon) a neoló- gusok ellen összegyűjtött gúnyiratokat és a Kazinczyt ábrázoló karikatúrát köve­tően szótárszerűen összegzi ,,A’ Nyelvművelők’ szorg- szegények’ által részint ter­mesztett, részint öltöztetett ujj Magyar szók’ mostani he- lyesített Jelentetei”-t. A Püspöki Könyvtárban fellelhető sok unikum elle­nére a gyűjteményt kevesen használják. Tavaly körülbe­lül 90 kutató 120 alkalom­mal 420 kötetet kölcsönzött. Ebből a helyben olvasók szá­ma csupán 30 volt. Mindez a könyvtár fentebb már emlí­tett sanyarú körülményeivel magyarázható. A megoldást pedig csak a volt ferences rendház „felszabadítása” je­lentené. Ennek--az épületnek egyik felében ugyanis a ZÖLDÉRT kapott helyet, az új irodaház építkezése pedig évek óta húzódik. MÁTRAHÁZI ZSUZSA Az új színházi évad Valamennyi színházi ülő­helyünkben javában folynak a próbák, az első bemutatók előkészületei. Az 1980/81-es színházi évad gazdag buda­pesti és vidéki műsorajánla­tából kínálunk néhányat. Az idei évad első felének legfőbb jellemzője a klasszi­kus művek „dömpingje”. A népszerűségi listán változat­lanul Shakespeare vezet. Több színházunk is mutat be műveiből. A Nemzeti Szín­ház ritka feladatra vállalko­zott IV. Henrik bemutatásá­val. Az angol drámaíró két estére tervezett művét a ko­rabeli színrevitelnek megfe­lelően két egymást követő este játsszák: először novem­ber 21-én és 22-én. Ilyen tí­pusú bemutatóra az elmúlt fél évszázadban nem volt pél­da. A Shakespeare-mű „férfi­darab”: a bemutató a társu­lat szinte valamennyi, férfi­tagját érinti. Az előadás ren­dezője Zsámbéki Gábor, a címszerep alakítója a szín­házhoz visszaszerződött Bes­senyei Ferenc. A Népszínház is Shakes- peare-rel kezdi az évadot: egyik legszebb késői játékát, a Vihart mutatják be Vámos László rendezésében. Az elő­adás nagy lehetőség a Pros- perót játszó Gábor Miklós számára. Shakes peare-bemutatóval nyit a kaposvári Csiky Ger­gely Színház is, amely az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ebből az al­kalomból ünnepi díszelőadá­son mutatják be a Szentiván- éji álmot Ács János rende­zésében. A jubileumi évad során több színházi vendég­játékra is sor kerül Kapos­várott. Shakespeare-bemuta- tót terveznek Miskolcon is az évad második felében. A Lear király-t a színház fő­rendezője, Csiszár Imre állít­ja színpadra, a címszerepre Major Tamást kérte fel. A klasszikus bemutatók kö­zül talán a legdicséretesebb, hogy hosszú szünet után most három színházunk is elővette Madách Imre remekét. Az ember tragédiáját először Szolnokon mutatják be (ren­dező: Paál István), decem­berben a Madách Színházban (rendező: Lengyel György), az évad második felében pe­dig Pécsett (rendező: Sík Fe­renc). A három vállalkozás egyidejűsége az összevetésre is módot ad. Számos új magyar dara­bot is találunk a színházak idei műsortervében: a kór­társ írók jelenléte a kortárs színpadon örvendetes jelen­sége szellemi életünknek. A József Attila Színház fennál­lásának 25. évfordulója alkal­mából magyar évadot tervez: a már repertoáron lévő dara­bok mellett Csurka István, Maróti Lajos, Müller Péter, Páskándi Géza egy-egy mű­vét mutatják be. Az első be­mutató október 4-én Maróti Pályamódosítás című műve, amelyet Benedek Árpád ren­dez. A József Attila Színház kamaraszínpadán, Óbudán fia­tal magyar író művének buda­pesti bemutatójára kerül sor. Halmi Bereményi Gábor a .tavaly Kaposvárott bemuta­tott nagy vitát kiváltó, friss szellemű, izgalmas műve, modern Hamlet-történet, amely korunk egyik veszé­lyes tünetéről, a hiánybeteg­ségről szól. Halmi megformá- lója Józsa Imre, a József At­tila Színház tehetséges, fia­tal művésze. Az előadás ren­dezője: Barlay Gusztáv. A Vígszínház továbbra is a legfőbb műhelye a kortárs magyar drámairodalomnak: az idén többek között Kardos G. György, Füst Milán, Gyur- kovics Tibor műveket ter­veznek. Az első bemutató a Pesti Színházban betegség miatt októberre halasztódott: Székely János Protestánsok című művét nyáron a Gyulai Várszínházban Szinetár Mik­lós rendezésében állították színpadra. Érdekes vállalkozás készül a Vígszínház stúdiójában is, amelyet fiatal, lelkes művé­szek hoztak létre. Vállalko­zásaik jogosságát a tavaly Inmemoriam ö. I. című be­mutató igazolta, amely az évad egyik legnagyobb sike­re lett. Uj magyar darabot tűz műsorra a Thália Színház is: annyi sikeres színpadi mű után új darabbal jelentkezik Fejes Endre. A Szabadszom­bat színpadi változata az azo­nos című regényből" készült. A rendező: Kazimir Károly, az emlékezetes Rozsdatemető első bemutatójának rendező­je. A Thália nagy vállalko­zása a Kassák-regényből készülő Egy ember élete cí­mű színpadi mű. Az adaptá­ciót az író özvegyével együtt Elbert János végzi. A veszp­rémi Petőfi Színháznak is régi hagyománya a magyar dráma ápolása. Ennek a fel­adatának idén is eleget kí­ván tenni. Fiatal magyar szerzőt avat a Heródes cí­mű darabbal: Kolin Pétert. Egy nagy sikerű regény szín­padi adaptációjára is vállal­kozott a színház: Vadász Fe­renc Karolina, negyvenkilenc szeptember című művét Pe- thes György rendezi. (ézsiás) Album - Pór Bertalanról Pór Bertalan neve, mun­kássága szorosan összekap­csolódott az ötvenes évtized magyar festészetével. Bizta­tóan induló, de hányatott élétének utolsó tizenhat esz­tendeje meghozta számára mindazt a hivatalos elisme­rést, szakmai sikert, amely­re sokáig hiába várt. A fő­iskolai tanárság, a két Kos- suth-díj gyógyír volt meg­próbáltatásaira. Világosan kell azonban látnunk, hogy a vállalt és a rákényszerí- tett funkciók tömege meg­akadályozta abban, hogy egy­kori önmagára találjon, s a valóban haladó hazai és eu­rópai hagyományok folytató­ja, ösztönzője legyen, igaz, hogy a „Nyolcak” merész „kapudöngetését” a tizen- kilences plakátok nagyszerű­ségét feléleszteni és megkö­zelíteni adott társadalmi vi­szonyok között lehetetlen és talán céltalan is lett volna. De az „új kor” forradalmisá- gának kifejezésére választott módszer —, s ezt Pór is kri­tikátlanul követte, szolgálta! — sem válhatott a művészi kiteljesedés javára. Jelentős művei a századelő forrongá­sai közepette születtek, ön­arcképeit, jelképes rajzait le­számítva, később már nem tudta megközelíteni azok új­szerűségét. Mindez kiderül a Corvina Kiadó Pór-albumának forga­tása közben. A „magyar fes- tők”-sorozat új darabja 24 színes kép és 10 rajz segít­ségével mutatja be a száz éve született festőt, aki fő­ként a „Nyolcak” körében játszott szerepével írta be nevét művészetünk történe­tébe. A fiatal festő nehezen ba­rátkozott az akadémiákkal. Sokáig kereste helyét. Végül Párizsban kötött ki, de már akkor elismert portréistaként jegyezték. Alapvető élménye a szülőföld — a Felvidék —, mégis inkább városi festő volt. Ezt bizonyította az Uj képek tárlaton és 1911-es gyűjteményes bemutatkozá­sakor is. Szellemi tájékozó­dását Ady, Bölöni és festő­társai segítették, ellenfelei között pedig Tisza Istvánt is számontarthatta. A forradal­mak aktív küzdőjére az emigráció keserű kenyere várt. A szülőföldön töltött években is a kirekesztettség bizonysága sújtotta. Művészi felfogása sokszor változott. ✓ Határjelzői — a Család, He­gyi beszéd, Károlyi, Bikák és önarcképei sora — mutatják, hogy mindig szinkronban volt korával, az újra törekvő fes­tői irányzatokkal. A skála széles: a szecessziótól az imp­resszionista tájfelvételen át a kifejezést fokozó „szélsősé­ges formálásig” terjed. Oelmacher Anna könyve nagy körültekintéssel, rokon- szenvvel, s talán a küzdőtár­sának kijáró elfogultsággal megírt munka. Kevés kifogá­sunk lehet iránta. Két elírást mégis szóvá kell tennünk. Az egyik: ama bizonyos nagy­váradi kiállítás matinéja — Bölöni szerint — július 20-án volt, s így aligha szavalta 6-án Ady híres versét, a Sze­retném, ha szeretnének cí­műt a Fekete Sasban. (Bö­löni: Az igazi Ady). Inkább a szervezőnek kell hinnünk! A másik: a Bikák című kép jelzete egyértelműen 1947-re datálja születését. A kötet­ben pedig mindenütt 1948 szerepel. Talán a hazatérés időpontja zavarta meg a lis­ta készítőjét vagy a lanyhuló emlékezet űzött tréfát? SALAMON NÁNDOR A Petőfi-ház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom