Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-09 / 237. szám
1980. október 9. "NÉPÚJSÁG 3 A településpolitikai munkáról A -T Htnhhi években közigazgatási koncentráció, nz. ULUUUI CVCIKUCII az ipartelepítés és -fejlesztés hatására a községek nagy részének fejlődése meggyorsult. Megváltozott a falusi lakosság foglalkoztatási szerkezete, növekedett az iparban dolgozók száma. Kedvező folyamat ment végbe a lakosság tudati viszonyaiban. Erősödött a szocialista tulajdonhoz való kötődés, fokozódott a közéleti aktivitás. Ennek következtében a községekben összességében kedvezőbb feltételek alakultak ki a politikai munkához. A községi pártszervezetek irányítói ezeknek a változásoknak, és jól igazodnak az új körülményekhez, követelínények- hez is. Az elmúlt években a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordítottak a községpolitikára, a településfejlesztésre, amelynek megvalósításában egyre nagyobb önállósággal, felelősséggel vesznek részt. A reális településpolitikai célok megfogalmazása számtalan tényező gondos figyelembe vételével alakítható ki. Jó tudni azt, hogy egyes helyeken ma már természetes a jó ivóvíz, másutt megoldott a gyermekintézményi ellátottság, jó néhány helyen korszerű úthálózattal is büszkélkedhetnek. Természetesen e községekben is jelen vannak az életszínvonal emelkedésével és az életmód változásával kapcsolatos új lakossági igények. Az elkövetkezendő időszakban nagy fontossága.van annak is, hogy a községi pártszervezetek a különben reális igényeket szigorúan rangsorolják. Mindenekelőtt abban a vonatkozásban, hogy a településpolitikai célkitűzéseknek megfelelő anyagi fedezete legyen. Ehhez tartozik még az is, hogy a községi pártszervek irányításával a társadalmi és tömegszervezetek, a tanács, a községekben levő gazdasági egységek és intézmények megnyerjék tagságukat, dolgozóikat, a községben lakók mind szélesebb körét a községfejlesztési elképzelésekben való aktív részvételre. Ebben a munkában jól bevált tapasztalat a településpolitika nyilvánosságának biztosítása. Elengedhetetlen, hogy a község lakossága jól ismerje a településfejlesztést szolgáló tervet, a lakossági szükségleteket és a fejlesztési lehetőségeket is. Ennek érdekében hasznos gyakorlat a falugyűlésekre, tanácstagi beszámolókra írásos tájékoztatók kiadása a résztvevőknek, melyekben értékelik a településfejlesztés eredményeit, tapasztalatait és ismertetik a VI. ötéves tervre vonatkozó előzetes saját elképzeléseket, jelezve a megoldás lehetséges változatait. Mindez hozzájárulhat az együttes gondolkodásihoz, a reális igények kialakításához. A XII. pártkongresszust megelőző alapszervezeti taggyűlések, pártértekezletek, a falugyűlések, az országgyűlési és tanácstagi jelölőgyűlések jó lehetőséget biztosítottak ahhoz, hogy az elmúlt öt év eredményeit, problémáit elemezve, szót váltsunk a lakosság szélesebb rétegeivel az országos és helyi gondokról, tervekről, feladatokról. Ezt a kedvező alkotó, politikai légkört megőrizve és továbbfejlesztve, a végrehajtásban, az együttes cselekvésben kell kamatoztatni a pártszervezeteknek. Csak az országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölőgyűléseken, több tízezer közérdekű bejelentés és javaslat hangzott el. P 7als e(TV „^70 természetesen nem új keletű, mivel E-eCI\Cgy I CoeC korábban különböző fórumokon is megfogalmazódtak. Most az a legfontosabb feladat, hogy a pártszervezetek a Hazafias Népfront községi bizotságaival, a tanácsokkal együttműködve dolgozzák fel és rangsorolják az észrevételeket, a tennivalókat. Mindenekelőtt azokra a feladatokra összpontosítsák az anyagiakat, szervezzék a társadalmi munkát, összefogást, amelyek megoldását semmiképpen nem lehet halasztani. A rövid időn belülre történő megvalósításnak természetesen határt szabnak az anyagi lehetőségek is. Hasznos gyakorlattá vált, hogy a települések gondjainak egy részét, szerényebb anyagi ráfordítás mellett a lakosság mozgósításával ellentételezik és a nagyobb beruházást igénylő feladatok megoldását hosszabb távra tervezik. A településpoliitika — településfejlesztés — nem választható el az általános politikától és annak részét képező gazdaságpolitikától. Mindenhol fel kell készülni arra, hogy a fejlesztési célok a tervezettnél lassabban valósulnak meg, esetenként, helyenként feszültségek is keletkezhetnek. Előtérbe kell helyezni az olcsóbb, a meglévő eszközök hatékonyabb fel- használását igénylő megoldásokat és fokozottabb mértékben kell támaszkodni a helyi erőforrásokra, a társadalmi összefogásra. Erre is számtalan jó példa van a gyakorlatban. Fontos teendő az is, hogy a pártszervezetek ösztönözzék a HNF bizottságait, a tanácsokat, a tömegszervezeteket, a közérdekű javaslatok érdemi feldolgozására; Minden észrevételre válaszoljanak, adjanak magyarázatot a teljesíthetetlen kérésekről is. Tapasztalataink szerint a lakosság többsége nemcsak tudomásul veszi, hanem meg is érti azt, hogy egyik vagy másik javaslat miért nem valósulhat meg. A településpolitikai, településfejlesztési feladatok megvalósítása számtalan módszerrel történik. Ezek megoldására nincs egységes recept, mindenhol alkalmazható séma. Ugyanakkor vannak olyan jól alkalmazható tapasztalatok, amelyek máshol is felhasználhatók. Az egyik legfontosabb feladata a pártszervezeteknek az állandó és folyamatos kapcsolat kialakítása és tartása a társadalmi és tömegszervezetekkel, a tanácsokkal, a lakossággal. A tennivalók egyeztetése, vitára bocsátása mór a munkatervek készítésének időszakában történjen meg. A községi pártszervek tegyenek ajánlásokat a tanácsok, tömegszervezetek részére. A közösen elhatározott feladatok megoldását időközönként értékeljék, ellenőrizzék. Éljenek a jól végzett munka elismerésével, és ha szükséges, a felelősségre vonással is. Helyes, ha a községi tanácsok éves településfejlesztési tervet készítenek. Ösztönözzék a tanácsi vezetőket, testületeket, a környező községekkel való kapcsolatfelvételre, tapasztalatcserére, mivel közös erővel, együttesen több települést érintő gondot közösen eredményesebben tudnak megoldani. (Például ellátás, szolgáltatás javítása, iskolakörzetesítés stb.) A lakosság által végzett önkéntes munka forintban kifejezett értéke évről évre növekszik. Ez nem egyszerűen csak gazdasági kérdés, de olyan közösségi magatartás is, amelynek révén az egyén alakítójává válik a településpolitikának, hasznos tagjává lesz a helyi közösségnek. A községfejlesztés érdekében végzett társadalmi munka megsokszorozhatja a lehetőségeket, az eredményeket. Mindez nem csupán kézzelfoghatóvá teszi a párt politikáját, hanem egyúttal alkalmat teremt a közéletben való aktív részvételre és ezzel is szolgálja a kedvezőbb lakóhelyi viszonyok formálását. lakosi Kálmán Lehet ezer forinttal kevesebb? Az ürgevári hizlalda építésénél a megtakarítás öt millió forint Glosszaírók és a beruházási politikában igen jártas emberek témája, hogy az állatoknak luxusépületeket készítenek. A glosszaírók és a beruházást birálók fölháborodása jogos. Hiszen láttunk és látunk még olyan szarvasmarhatelepeket, amelyek olyan puccosak, mintha állatot nem is akarnának belevinni, s a különféle drága anyagok beépítése ugyancsak divat — volt. Mindaddig divat volt, amíg az illetékes szervek meg nem elégelték a gazdaságok, vállalatok fényűző beruházásait, s elrendelték az ésszerűbb munkát. Ürgeváron, a dombtetőn járunk. Jól megépített, aszfaltos úton kapaszkodunk föl. Ide süt „hét felől” a Nap, a szél járás kedvező, az épületeket végről fogja. Nincs a közelben lakótelep — tehát jó helyre szánták a Hőgyészi Állami Gazdaság sertéságazatának legnagyobb telepét. Az AGROKOMPLEX-szisz- téma szerint készített fialtatok, malacnevelők, hizlaldák már készen állnak. A sertéstelep körbekerítve,. sorompón lehet bejutni. Szigorú az ellenőrzés, ami elvárható minden állattenyésztő telepnél. Az építkezéshez már köny- nyebben jutunk él.' Egészen más terület, kívül a keríté-» sen. Az építkezés olyan beruházás, amely például szolgálhat, olcsósága, gyors fel- építhetősége és energiatakarékos működtetése révén. Az ürgevári épületeknek, azaz ennek az új módszernek még nincs neve. Talán nem is. lesz. A Hőgyészi Állami Gazdaság beruházáspolitikájának lényegét Gscheidt Mátyás igazgató így összegezi: — Eddig sem akartunk luxusistállókat csinálni, nem volt más, az ajánlatot kellett elfogadni. Mindenki ezt tette. Szűkült a pénz felhasználási lehetősége, az épületek, az anyag, a szerszám, felszerelés mind drágultak, így megszületett az ötlet, amolyan könnyűszerkezetes épületre, amely igen olcsó, gyorsan készíthető és működtetése gazdaságos. Az építési osztályvezetővel kidolgoztuk a témát, és az aprólékos, az alapötlethez kapcsolódó dolgokat már a gyakorlati emberek valósították meg. A Hőgyészi Állami Gazdaság arra készül, hogy igen rövid idő alatt, két év múlva, az évi sertéshízó-kibocsátás elérje a harmincezret. Ezért határozták el a korszerűsítést, bővítést, jórészt saját erőből. Mindenki tudja, hogy a sertéstartás csak akkor gazdaságos, ha az épületek olcsók, ha a takarmányozás a legkorszerűbb módszerek szerint történik. A takarmányozáshoz kialakították a CCM- rendszert, nedves kukoricát etetnek majd a könnyűszerkezetes — Szolnoki MEZÖ- GÉP-gyártmány a váz — istállókban. Az istálló vázon kívüli részét az állami gazdaság üzemeiben gyáftják. így például a kut- ricák akácfakerítését, az ablakok vázát, az etetővályukat, a takarmánykiosztó kocsi is saját konstrukció, öt új istállót készítenek. Három már üzemel, az első hízószállítmányt kibocsátották — kiváló súlygyarapodással — rövi- debb hizlalási idő alatt „készültek” el a jószágok. Az öt hizlalda építési költsége tizenöt-tizenhat millió forintba kerül. Ha a korábbi típusokat építették volna fel, akkor 5—6 millióval többe került volna ez a teljesítménynövelő beruházás. Az olcsóságnak sok oka van. Márton Károly ágazatvezető elvezet bennünket az építkezésre, ott tapasztalhatjuk az „okokat”. Az istállók váza szolnoki, fala helyszínen beépített, míg az ablakok a saját asztalosüzemben készültek, és ez oldja meg egyben a szellőztetést. Ugyanis a hizlaldaépületben nincs ventillátor — nem kell ezeket sem venni —, kevesebb villanyégő kell — a vezeték kiépímellett. A kutricákhoz, ketrecekhez, oldalfalakhoz szükséges deszkát saját erdőből termelik ki. Manhalt Ignác, a gazdaság építési és fejlesztési osztályának vezetője naplózza az öt hizlaldaépületet az indulástól napjainkig. Azaz majd a teljes átadásig. Az adatok igen kedvezők. A gyors kivitelezői munka — saját építőbrigád —, a házilag készített vasszerkezetek rendes szállítása, a jó tervek az alapjai annak, hogy Hőgyészen a beruházások területén az új úton, jól járnak. — Azt valljuk, mondja az osztályvezető —, hogy több spekulációval, az erők racionálisabb hasznosításával a nehezebb beruházási helyzetben is lehet olcsón dolgozni, olcsó épületeket készíteni, jól felhasználni a beruházásra jutó szűkös anyagiakat. * A hizlaldák építése általában négy-ötezer forintba kerül hízóférőhelyenként. Az egyik igen jónak tartott módszer, az ISV-szisztéma is több mint 3,5 ezer forintot igényel egy hízóférőhelyre. A hő- gyésziek háromezer forint alatt jönnek ki, ötezer hízóférőhely átlagában — előzetes számítások szerint. Annak ellenére, hogy e költségben benne van a takarmánykonyha, valamint a telepi útrendszer ára is. Hőgyészen lehet ezer forinttal kevesebb egy hízóférőhely építése! Jó lenne, ha ezt a neve-sincs módszert más cégek is tanulmányoznák! tése is igen drága. Naponta a szellőzőmotorok üzemeltetési költsége más hasonló, ezres hizlaldában 251 forint. A világítási költség is körülbelül ennyi. A kutricák padozata aszfaltos, és mindaddig nem kell takarítani, amíg a hízó benne van, ugyanis elmés módon elfolyatják az állatok ürülékét, alul pedig víz viszi el, a WC-mosó szisztéma alapján. A sertések szarvasmarha-önitatót „használnak”, ez is olcsóbb, mint a szopós kivitelűek. A száraz etetés — abrakpocsékolás, mondják. S igazuk van. Láthattuk, hogy a nedves kukoricából szinte maréknyi sem hullik el. Az etető egyszerű betonvályú, könnyen takarítható. Az épület teteje hullámpala, alatta légszigetelésként 18 centiméteres rés, ezután jön a nádpalló — kezelték lángolás és nedvesség ellen. Tökéletes a hőszigetelésre. Télen az épületet nem szükséges fűteni, mert az ablakokat becsJkva az állatok termelte hő nem távozik el. Márton Károly külön hangsúlyozza: „Miután az állatok világos, napfényes istállóban vannak, szállításkor nem éri őket stressz, így húsuk ízle- tesebb és kevesebb a „tapo- sási-szállítási’ kár.” Egy hizlaldában 136 négyzetméternyi az üvegfelület. A technológiai selejt éppen a tágas-világos istálló" miatt az eddigi vizsgálatok szerint 48 százalékkal kevesebb, mint a hagyományos, régebbi típusú és drágább hizlaldáknál. És még egy lényeges „ok” a hő- gyészi hizlaldák hasznossága A hőszigetelő nádpalló, az épület világítása szerény, de praktikus. A képen is látható, hogy a nappali megvilágítás természetes, éjszaka és a hosszú őszi, téli estéken pedig elég néhány százas égő fénye. A takarmánykeverő egy kiszuperált sajtkészítő kád. Serényen dolgozik az építőbrigád a harmadik hizlaldánál Az „ürgevári szisztéma” szerint épült hizlalda világos, sok saját anyag felhasználásával készül.
