Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXX. évfolyam, 234. szám. ARA: 1,60 Ft 1980. október 5., vasárnap. Demokratikus tervezés Nemcsak egyszerűsítő, de már-már cinikus publicisztikai módszer lenne a demokratizmusból származó előnyöket közvetlenül forintra átszámítani. Természetesen bizonyos közérdekekben fogant javaslatok forinttartalma is kimutatható — az újítások esetében például ez rutinjellegű számítás —, a gazdaság és a demokratizmus kapcsolatában azonban ennél szükségképpen többről van szó. Hogy alapjában véve — és napjainkban — miről van szó, azt azzal a lényegre redukált viszonnyal is kifejezhetjük, hogy a forint és a demokratizmus között fordított arányosság érvényesül, ha ugyanis kevesebb a forint, akkor nem kevesébb, hanem több demokratizmusra van szükség. A demokratizmusnak, természetesen, nincs mérték- egysége, ezért a mennyiségi meghatározás — a gazdaság és a demokratizmus politikai aránypárba állítása — a gyakorlat konkrétságában nehezen értelmezhető. Ámbár segítségül hívhatjuk a költői sorokat, amelyek társadalomtudományos pontossággal — és a mi társadalmunk lírai előképeként — megfogalmazzák ezt a viszonyt: „A dolgozó nép okos gyülekezetében hányni- vetni meg száz bajunk”. A költői definícióban nem is csak az „okos gyülekezet” társadalómszervező funkciójának értelmezése érdemel figyelmet, * hanem az is, hogy a dolgozók közössége, eredményeinek számbavétele mellett, szükségképpen kerül szembe „száz bajjal” is. Arról éppenséggel bajos lenne leltárt készíteni, hogy napjainkban hány bajjal birkóznak a munkaszervezetben együttműködő közösségek; azért is, mert gazdálkodásunkat most éppen az jellemzi, hogy a vállalati gazdálkodás átértékelődése, tevékenységük differenciálódása nyomán ahány vállalat-szövetkezet, annyiféle a gondok jellege, mélysége, tartalma. Általános és minden közösségre egyetemesen érvényes viszont az a követelmény, hogy a feladatok megoldásának optimális módja csak demokratikus vitában alakítható ki. Ezt az általános igényt azonban célszerű pontosí- tanunk: mit feltételez a vállalati élet gyakorlatában a demokratikus vita? Nem is annyira könnyű válaszolni erre, ha túllépünk az általános körvonalakon és a gyakorlatra utalunk. Mostanában készül a vállalatok hatodik ötéves terve — méghozzá a korábbi középtávú tervéknél sokkal bonyolultabb feltételekkel, véglete- ' sebb terv-változatokkal számolva. Kérdés: milyen módon célszerű a vállalatok jövőjét meghatározó programokat már most, a kidolgozás szakaszában átemelni a szakemberek köréből, az igazgatói szobákból a műhelyekbe, a vállalati közösségekk nyilvánossága elé? A válasz, amit erre a kérdésre fogalmazhatunk, régi polémiát érint; nem mai keletű a nézetkülönbség abban, hogy mit értenek — és érthetnek — e bonyolult szakmai folyamatokból azok, akikre a megvalósítás majd mindenképpen tartozik? Annyit máris fontos aláhúzni: a formális nyilvánosság rosszabb a nyilvánosság hiányánál is — ha tehát számözönt zúdítanak azokra, akik ebben nem igazodhatnak el, az éppenséggel a demokratizmus hiányát, nem pedig kiteljesedését jelenti. Az is kétségtelen, hogy a vállalati gazdálkodás meghatározó folyamatait — az üzleti stratégiát vagy a fejlesztési politikát — nem lehet többségi döntéssel, szavazással meghatározni. Célszerű most ismét utalnunk a költői jelzőre, amely „okosnak” minősíti a dolgozó nép gyülekezeteit. Dehát mitől válhat „okossá”, — javaslatra, véleményezésre, azonosulásra vagy ellenvetésekre — éretté a munkahelyi közösség? Ne előlegezzük protokolláris udvariassággal ezt az érettséget; nyilvánvaló ugyanis, hogy a véleményformáláshpz, s ami ebből legfontosabbként következhet: az azonosuláshoz a lényegi folyamatok ismerete, a lehetséges alternatívák előnyeinek és kockázatainak átlátása nélkülözhetetlenül szükséges. Ez az igény pedig napjainkban egészen más követelményt támaszt a vállalati nyilvánossággal szemben, mint korábban. Most ugyanis a vállalatok ötéves tervei nem csupán azt írják elő, hogy a minden vállalatra kiterjedő növekedés mértéke ott, helyileg mekkora lehet; hogy a mindenütt megtervezett fejlesztésbővülés milyen irányú legyen. A terv ezúttal a szó legközvetlenebb értelmében érintheti a vállalat jövőjét, olykor a létét, sorsát is — de azt mindenképpen: hogyan alakul át, újúl meg a munka az előttünk álló fél évtizedben. S ezek a folyamatok szükségképpen a legközvetlenebbül érintik a vállalatok dolgozóit, a nyilvánosság tehát annak a feltételnek a megalapozását is jelenti, hogy vállalják ezt az átalakulást, belássák indokait, elkerülhetetlenségét, s ilyen módon azonosulja- ! nak vele. A hatodik ötéves terv részeként, amint ezt külön jogszabály előírja (a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT Elnöksége irányelvei), mindenütt ki kell dolgozni a vállalat öt esztendőre szóló szociális tervét is. Meghatározó jelentőségű, hogy a jogszabály —mi- jj közben a szociális terv kidolgozásáért és végrehajtásáért a vállalat vezetőjét teszi felelőssé —, kötelezően 1 rögzíti azt is, hogy a tervezés egész folyamatában „szakszervezeti szervek biztosítják a dolgozók részvé- \ telét, a jogszabályokban előírt kérdésekben a döntést, jj majd a szociális célok elérése érdekében a kollektíva j; közreműködését”. TÁBORI ANDRÁS VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.) NYELVTUDOMÁNY ÉS GYAKORLAT (7. old.) A RADIO DICSÉRETE (7. old.) A „MEGSZELÍDÜLT” FEGYVER (12. old.) IVÓVÍZ A TENGERBŐL (12. old.) A KINCSKERESŐ OKTÓBERI SZAMA (13. old.) MAGYARORSZÁG (MAR NEM) VONATABLAKBÓL (3. old.) GAZDAGODUNK (3. old.) A HÁZASSÁGOK . A FÖLDÖN... (4. old.) SZŐLŐHEGYI SZÉP (4. old.) NEMCSAK A SZAKSZERVEZETRŐL VAN SZÓ (5. old.) SZOCSI AZ ÜDÜLŐVAROS (8. old.) TENGERVÉDELMI KUTATÁSOK (8. old.) GAZDASÄG ÉS DEMOKRÁCIA (9. old.) INFORMÁCIÓK A VILÁGŰRBŐL (9. old.) SAKKOZOM AZ IGAZGATÓMMAL (10. old.) BÉNYI LÁSZLÓ ÉS M. SZABÓ ISTVÁN KÉPEI (11. old.) PÄTZAY MÚZEUMA KAPUVARON (11. old.) Szekszárd legnagyobb kiterjedésű ipartelepe a Keselyűsi út két oldalán terül el. A jellegzetes ipari környezetben készült képriportunk az S. oldalon látható. Púja Frigyes New Yorkban Az ENSZ-közgyűlés folytatta munkáját Púja Frigyes külügyminiszter pénteken este megérkezett New Yorkba és átvette az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetését. Az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakán pénteken Nara- szimha Rao indiai külügyminiszter a nukleáris fegyverek teljes felszámolására szólította fel a világ országait. Amíg ezt a célt el nem érik, addig is az atomfegyverekkel rendelkező államoknak kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy semmilyen körülmények közt sem vetik be ezeket a tömegpusztító eszközöket. Az indiai külügyminiszter hangsúlyozta, India szilárdan elkötelezte magát az atomenergia békés használata mellett, a kiemelte, az atomfegyverek elterjedése elleni küzdelem kérdését nem szabad összezavarni az államoknak azzal a jogával, hogy békés célra használhassák a nukleáris energiát. Az el nem kötelezett országok ENSZ-küidöttségeinek vezetői pénteken befejezték kétnapos New York-i értekezletüket. A tanácskozáson elfogadott közlemény hangot ad annak az aggodalomnak, hogy egyre több terrorista merényletet követnek el a New York-i ENSZ-missziók tagjai ellen. Követeli az Egyesült Államoktól, biztosítson nagyobb védelmet az ENSZ-diploma- táknak. A „77”-ek csoportjának külügyminiszterei az ENSZ New York-i központjában — szeptember 29—30. között — megtartott évi rendes értekezletükön úgy döntöttek, hogy 1981-re összehívják a fejlődő országok magas szintű konferenciáját. Az ENSZ- ben pénteken közzétett nyilatkozat szerint az 1981-es konferenciának az lesz a célja, hogy elősegítse a fejlődő országok közötti jobb gazdasági együttműködést. Harold Saunders, a közel- keleti és dél-ázsiai ügyek amerikai külügyi államtitkára csütörtökön a New York-i ENSZ-központban megbeszélést tartott Faruk Kaddumi- val, a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet politikai osztályának vezetőjével és Zeh- di Terazival, a PFSZ ENSZ megfigyelő csoportja vezetőjével. A „rövid véleménycsere” Abdel Halim Khaddam Szíriái külügyminiszter közvetítésével jött létre. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában hangsúlyozta: a -találkozó nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok módosította volna politikáját a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezettel szemben. Keselyűs! üt
