Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-30 / 255. szám
a Képújság 1980. október 30. A Gorkij Könyvtár nemcsak a fővárosiaké A válogatás kockázata 1981 tavaszán lesz éppen 25 éve, hogy egy miniszter- tanácsi rendelet nyomán létrehozták az Állami Gorkij Könyvtárat. Sokakban azonban még ma is az az elképzelés él, hogy eme könyvtár feladata csupán az orosz nyelvű irodalom gyűjtése, és az ilyen tárgyú olvasói igények kiszolgálása. Főleg azok őrzik ezt a képet, akik csak távolról, hallomásból ismerik a Molnár utcai bibliotékát, s még sohasem kölcsönöztek közel háromszázezres könyv- állományából, nem tértek be tágas olvasótermébe, hogy a több mint nyolcszáz folyóiratból válogassanak, és audióstúdióját vagy zeneműtárát sem látogatták. A könyvtár jelenlegi helyzetének megismeréséért fordultunk Tóth Gyulához, a könyvtár igazgatójához. — Én bízom abban, hogy kevesen vannak, akik nem ismerik a Gorkij Könyvtár gyűjtőkörét és szolgáltatásait. De miattuk is érdemes elmondani, hogy az orosz nyelvű irodalmon kívül gyűjtjük a világnyelveken megjelenő és a középkelet- európai szépirodalmat, ám a kisebb népek irodalmából is reprezentatív, gyűjteményünk van. S ha valaki arabul, kínaiul, észtül, japánul, vagy éppen eszperantóul tanul, számos könyvet találhat nálunk az adott nyelveken. Feladatainkhoz tartozik 1979 óta a nemzetiségi könyvtárügy koordinálása is. Ezenkívül a zenei kiadványok gyűjtése, amely teljesnek mondható, hiszen ezekből köteles példányt kapunk. — Még a Magyarországon megjelenő művekből is gond egy könyvtár számára a szelektálás! A világirodalom új kiadványaiból válogatni — nem tűnik egyszerű feladatnak. Miféle szempontok szerint folyik a beszerzés? — A világ minden tájáról kapunk bibliográfiákat, prospektusokat. Kiadók, könyv- kereskedők tájékoztatnak az új művekről. Természetesen a címek után található rövid ismertetések nem mindig megbízhatóak. De többnyire mégis ezekre kell hagyatkoznunk, mert százezer könyvet évente nem lehet elolvasni azért, hogy a tízezer legjobbat kiválasszuk. — Nem túl nagy a tévedés veszélye? — Szerzeményezési csoportunk kilenc tapasztalt szakembere a többi munkatárs javaslatát is meghallgatva dönt a beszerzésekről. Némi támpontul szolgál a szerző addigi tevékenysége és persze nagy segítséget adnak a külföldi lapokban, folyóiratokban megjelenő recenziók, kritikák is. A közeljövőben alakítjuk meg a könyvtár mellett működő tudóstanácsot. Tagjaik éppen a szerzeményezésben segíthetnek majd sokat. A gondos válogatásra anyagi okokból is szükség van. Egyetlen feleslegesen beszerzett nyugati könyv több ezer forintos kárt jelenthet. — Gondolom egy világ- irodalomra nyitott könyvtárban nem csupán irodalmilag művelt, esztétikailag képzett, hanem politikailag is tájékozottnak kell lennie a könyvtárosoknak. — Valóban gyakran ülünk össze az aktuális problémákat megbeszélni és egységes álláspontunkat kialakítani. Valamelyik nap például az egyik dél-európai országból kaptunk egy olyan könyvet, amely a vele szomszédos országot támadja. Mit tegyünk vele? Nekünk mindig figyelembe kell venni a magyar állam viszonyát a különböző országokhoz. — A középkelet-európai szocialista országokból is nagy mennyiségű dokumentumot vásárol a könyvtár. Ez is értő és érzékeny szakemberek munkáját feltételezi. — Valóban: személyes szimpátia vagy antipátia itt sem irányíthatja beszerzéseinket. A szomszédos szocialista országok nyelvét jól ismerő munkatársaink figyelik ezt az irodalmat. A megfelelő gyűjtés a nemzetiségi lakosok és könyvtárak miatt is fontos, hiszen nagyrészt ezekből válogathatnak a 12 nemzetiségi báziskönyvtár megrendelői. Évente négy alkalommal jelentetjük meg a szerb-horvát, a szlovák, a német és a román nyelvű könyvek bibliográfiáit: az Uj Könyvek nemzetiségi jegyzékét. — Vajon hozzájut-e a könyvtár a külföldön megjelenő magyar nyelvű művekhez is? — Bár ez nem tartozik a profilunkba, a lehetőségek szerint a környező országokban megjelenő, magyar nyelvű műveket igyekszünk megvásárolni és ugyanezt tesz- szük a Nyugaton kiadott magyar nyelvű irodalommal is, ha tudomásunk van az új kiadványokról. A párizsi Magyar Műhely például mindig elküldi friss műveit, de ez a gesztus nem minden körre jellemző. Közelebbi példát említve, a Kriteriontól is megkapjuk az új műveket. A magyar irodalom a világirodalom része, s ha egy könyvtár a világirodalmat gyűjti, nem hagyhatja ki a magyar nyelven megjelenő műveket sem. — Széles körű, jelentős gyűjteménnyel rendelkezik az Állami Gorkij Könyvtár. De az intézmény Budapesten van: részesülhet-e szolgáltatásaiból a vidék? — Az az alapelvünk, hogy a vásárosnaményi vagy a nagykanizsai olvasó se legyen rosszabb helyzetben, mint akit Budapestre vetett a jósora. Gyarapodási jegyzékünket, Világirodalmi Híradónkat és egyéb kiadványunkat is elküldjük a nagyobb könyvtáraknak. Bárki bárhol igényt tart a nálunk található könyvekre, szívesen és a lehetőségek szerint gyorsan eljuttatjuk hozzá a kért műveket a könyvtárközi kölcsönzés segítségével. Feladatkörünk országos és nem Budapest belvárosára szorítkozik. N. G. Dunántúlt napló Megszűnt a ibalatonboglári székhelyű Dunántúli Talajerő-gazdálkodási és Meliorációs Vállalat, és a szigetvári főmérnöksége Dél-dunántúli Meliorációs Társaság néven újjászerveződött. A társaság tagjai a szigetvári, pécsi, bó- lyi, hőgyészi és szekszárdi állami gazdaság és a nagype- terdi, szigetvári és kétújfalui termelőszövetkezet. A célja az, hogy Baranya és Tolna megyében a talajmeliorációt elvégezze. A gesztor teendőivel a Szigetvári Állami Gazdaságot bízták meg, amely az átszervezés során az eszközállomány 60 százalékának a tulajdonosa, míg a másik négy állami gazdaság 10—10 százalékkal részesül a volt főmérnökség eszközeiben. A termelőszövetkezetek a -kivitelezés vállalásával léptek be. A MÉM -azért jelölte ki a Szigetvári Állami Gazdaságot a társaság megszervezőjének, mert földrajzilag legközelebb van a felszámolt vállalat baranyai kirendeltségéhez és a meliorációs törekvései példa- mutátóak. Ezenkívül jelentős tapasztalatokra tett szert az agrokémiai és a keverőüzemi társaság megszervezésében és működtetésében. PETŐFI NÉPE A megyében az 1960-as évek végétől 1973-dg huszonkét olyan sertéstelepet létesítettek, amelyek 2 ezernél több hízót bocsátanak ki évente. Ezek az -állattenyésztő -létesítmények esztendőnként több mint másfél millió köbméter folyékony szerves anyagot „termelnek”. Ez utóbbi hatalmas érték, jól hasznosítható a mezőgazdasági termelésben, ami -egyúttal környezetvédelmi szempontból sem közömbös, a kettő összefügg. Ha a naponta keletkező folyékony szerves anyagot valamiképpen kezelik, ezzel egyúttal a levegő szennyezését, a környezet rombolását is akadályozzák. A számítások szerint egy 10 ezer hízót kibocsátó sertéstelep évente 4—5 millió forint -értékű hasznosítható szerves anyagot szolgáltat. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Szeretnék -elérni, hogy a Szekszárdi Kukoricatenmész- tési Rendszer részére is meliorációs kivitelezést végezzenek, ugyanis a Szekszárdi KSZE épp a cserkúti telephelyen alakítja ki a Baranya— Somogy megyei alközpontját. A jövő évtől pedig remélhetően a folyamaltban lévő tárgyalásoknak megfelelően a KSZE-rendszer igénybe veszi a cserkúti műhely szabad kapacitását IFA tehergépkocsik javítására, valamint — teljesen új javítási területen — a hidraulika berendezések felújítására is. Megyénkben az -idei -tanévben 5400 tanuló fejezd be általános iskolai tanulmányait. Mint ez a szám is mutatja, nagyon sok családban -latolgatják most, milyen pályára lépjen a gyerek, szakmát válasszon-e, vagy a -továbbtanulást. A szülők és a gyerekek gondjain kívánnak segíteni a Fejér megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet -munkatársai, amikor megrendezik a pályaválasztási beteket. Bevált ia „Nyitott kapuk” üzem- és dnitézménylátogatási akció, amelyet idén októbertől november végéig rendeznek meg.' A pályaválasztási kiállításokat eddig a községekben, a művelődési házakban mutatják be. Ez évtől az iskolákban állítják ki a tablókat és albumokat. Így sokkal több tanuló tekintheti meg azokat. Terveik szerint ily módon négy hónap alatt a megye húsz iskolájában ismerkedhetnek m-ag a gyerekek a különböző munkaterületekkel, a beiskolázási lehetőségekkel. Nagyon fontos ez, hiszen a középiskolákban új osztályokat is indítanak, Székesfehérváron, a Ságvári Endre Gáp- és Híradásipari Szakközép- iskolában élt-ktronikai műszerész, a székesfehérvári 320, sz. Szakmunkásképző Intézetben pedig -erősáramú villanyszerelői szakmában kezdik meg -a képzést. Először rendezik meg szakmaismertetés -céljára a pályaválasztási kirakiatversenyt: Székesfehérváron 11 vállalat rendez be kirakatot, amely november 10-től 23-ig tekinthető meg; Dunaújvárosban 9 vállalat vesz részt a versenyben és -bemutatójuk január 4- től 11-ig tart. SOMOG/I^ Javában tart a szüre-t Somogy legnagyobb szőlőskert- j-ében, -a Balatonboglári' Állami Gazdáságiban. A gazdaság saját területéről 12 ezer tonna szőlőt, a Viticoophoz tartozó tizennégy partnerüzemből 4,5 ezer tonnányit vár. A bogiáriak eddig 9000, a partnergazdaságök 3500 .tonna szőlőit szedtek le. A szeptember 29-én kezdődött munkával november 10-ra végeznek. A szőlősgazdák tudják: nehéz az idei szüret. Bogláron is két hetet kiesett a szőlő érése, így több munkáskézre van szükségük, mint bármikor máskor. Segítséget kapták az idén is Nógrádtól: százötvenen jöttek, hogy meggyorsítsák -a munkákat. S a gazdaság négyszáz saját dolgozója mellett — különböző időben — nyolcszáz középiskolás és ugyanennyi általános iskolás szüretelt. A bogiáriaknak a COQ—B típusú francia- kombájnja is dolgozik: naponta átlag négy hektárnyi területről szedi le a szőlőt. Milyen az idei szőlő? Egészséges, viszont kicsi a cukor- tartalma: csak 13—16,5 -fok között van. Hívószámunk: 05 Iskolák tűzvédelme Nem először foglalkozunk az oktatási intézmények tűzvédelmével. Indokolja ezt, hogy egy-egy iskolában — gyakorlatilag egy-egy épületben — több száz tanuló van, akik testi épéségének védelme elsőrendű feladataink között szerepel. Éppen ezért ajánlatos időnként feleleveníteni az iskolákra vonatkozó előírásokat, illetve a nevelők, diákok ilyen jellegű feladatait, kötelességeit. Az épületekkel kapcsolatban különösebb probléma nincs, hiszen ezek eleve úgy épülnek, hogy megfelelnek az érvényben lévő előírásoknak. A régieket pedig csak az átalakításukkor kell módosítani. Kialakításuk sem tér el jelentősen bármilyen más intézményétől. Villámhárítóval minden iskolát el kell látni. Bár jogszabály nem írja elő, de a tűzvédelmi hatóságok határozattal kötelezik az illetékeseket e fontos és biztonságot nyújtó berendezés felszerel- tetésére. Rendkívül fontos, hogy a közlekedési utak állandóan szabadon legyenek, azokat még rövid időre sem szabad eltorlaszolni. Erre azért van szükség, hogy tűz esetén részben a bent tartózkodók gyorsan el tudjanak távozni, részben pedig a tűzoltók akadálytalanul tudjanak dolgozni. Éppen ezért a folyosókon, lépcsőházakban csak a legszükségesebb anyagokat szabad tárolni. Ilyen lehet a beépített ruhaszekrény, vagy dekorációs vitrin. Adott esetben még ezek is veszélyesek lehetnek, mert egyrészt a tüzet gyorsan továbbfejlesztik, másrészt füstjük miatt a menekülést akadályozzák. Minden intézménynél biztosítani kell a tűzoltáshoz szükséges vizet. Tehát az iskola 50 m-es körzetében legalább egy utcai tűzcsapnak kell lenni, természetesen csak akkor, ha közműves vízellátás van. Nagyban megköny- nyíti a munkát, ha az épületen belül fali tűzcsapokat is elhelyeznek. Sajnos, megyénkben erre igen kevés példa van. Folyosónként és szintenként legalább két darab kézi tűzoltó készülék elhelyezése kötelező. Kisebb tüzek oltására nagyon alkalmasak. Működtetésüket minden tanárnak ismerni kell. Jó tudni, hogy az úttörő tűzoltók szintén tisztában vannak kezelésükkel. Iskolákban általában a fizika—kémia szertárak a legveszélyesebbek. Itt különböző elektromos berendezéseket, készülékeket, illetve tűzveszélyes folyadékokat tárolnak. Fokozott elővigyázatosságot követel ezek használata! Szak- középiskolákban hasonlóan tűzveszélyesek a lakatos, hegesztő, asztalos, stb. tanműhelyek. Ilyen helyeken a legkisebb gondatlanság, figyelmetlenség is beláthatatlan következményekkel járhat! Az utóbbi években több helyen — kényszerűségből — faházakban alakítják ki a tantermeket. A tűzvédelmi hatóság ezt csak különleges előírások végrehajtása esetén engedélyezi. Nem lehet szó semmiféle ésszerű kockázat- vállalásról akkor, amikor 50—100 gyermek tartózkodik olyan épületben, amelyik 15— 20 perc alatt teljesen leég. Felsorolásszerűen nézzük meg, melyek a legfontosabb teendők, amelyeket minden iskolában végre kell hajtani: 1. Felül kell vizsgálni és ha szükséges, kiegészíteni az intézmény tűzvédelmi utasítását; 2. Rendszeres tűzvédelmi oktatást kell tartani a dolgozók és tanulók részére. Ki kell térni a gyors és szakszerű tűzjelzés fontosságára; 3. Gyakorolni kell a tűz eseténi legfontosabb teendőket, a tűzoltó felszerelések használatát; 4. Minél kevesebb éghető anyag legyen a folyosókon, lépcsőházakban és a padláson. Tartsák szabadon állandóan a menekülési útvonalakat; 5. Valamennyi oktatási intézmény részére kötelező a tűzriadóterv félévenkénti gyakoroltatása. Iskolákban különleges csengőjelzést használnak tűz esetén. Ilyenkor nem kell megijedni, kapkodni, hanem a táskát és kabátot magunkra véve, fegyelmezetten az udvarra, vagy utcára kell vonulni. Az összevissza rohangálás, kiabálás nem segít, sőt akadályozza a munkát. Ha tanuló veszi észre a tüzet, azonnal köteles szólni bármelyik tanárnak, aki rögtön intézkedik. Vagy eloltja a kézi tűzoltó készülékkel a lángokat, vagy kiürítteti az épületet, illetve telefonál a tűzoltóságra. Községekben a helyi tanácsra, vagy rendőrségre kell jelezni a tüzet. Nem szabad elfelejteni, hogy még az eloltott tüzet is be kell jelenteni a járási székhelyeken működő állami tűzoltósághoz! Megyei Tűzoltóparancsnokság A szabadpolcos olvasóterein A zeneműtár