Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

a Képújság 1980. október 30. A Gorkij Könyvtár nemcsak a fővárosiaké A válogatás kockázata 1981 tavaszán lesz éppen 25 éve, hogy egy miniszter- tanácsi rendelet nyomán lét­rehozták az Állami Gorkij Könyvtárat. Sokakban azon­ban még ma is az az elkép­zelés él, hogy eme könyvtár feladata csupán az orosz nyel­vű irodalom gyűjtése, és az ilyen tárgyú olvasói igények kiszolgálása. Főleg azok őr­zik ezt a képet, akik csak távolról, hallomásból ismerik a Molnár utcai bibliotékát, s még sohasem kölcsönöztek közel háromszázezres könyv- állományából, nem tértek be tágas olvasótermébe, hogy a több mint nyolcszáz folyó­iratból válogassanak, és audióstúdióját vagy zenemű­tárát sem látogatták. A könyv­tár jelenlegi helyzetének megismeréséért fordultunk Tóth Gyulához, a könyvtár igazgatójához. — Én bízom abban, hogy kevesen vannak, akik nem ismerik a Gorkij Könyvtár gyűjtőkörét és szolgáltatá­sait. De miattuk is érdemes elmondani, hogy az orosz nyelvű irodalmon kívül gyűjtjük a világnyelveken megjelenő és a középkelet- európai szépirodalmat, ám a kisebb népek irodalmából is reprezentatív, gyűjteményünk van. S ha valaki arabul, kí­naiul, észtül, japánul, vagy éppen eszperantóul tanul, szá­mos könyvet találhat nálunk az adott nyelveken. Felada­tainkhoz tartozik 1979 óta a nemzetiségi könyvtárügy ko­ordinálása is. Ezenkívül a ze­nei kiadványok gyűjtése, amely teljesnek mondható, hiszen ezekből köteles pél­dányt kapunk. — Még a Magyarországon megjelenő művekből is gond egy könyvtár számára a sze­lektálás! A világirodalom új kiadványaiból válogatni — nem tűnik egyszerű feladat­nak. Miféle szempontok sze­rint folyik a beszerzés? — A világ minden tájáról kapunk bibliográfiákat, pros­pektusokat. Kiadók, könyv- kereskedők tájékoztatnak az új művekről. Természetesen a címek után található rövid ismertetések nem mindig megbízhatóak. De többnyire mégis ezekre kell hagyatkoz­nunk, mert százezer könyvet évente nem lehet elolvasni azért, hogy a tízezer legjob­bat kiválasszuk. — Nem túl nagy a tévedés veszélye? — Szerzeményezési csopor­tunk kilenc tapasztalt szak­embere a többi munkatárs javaslatát is meghallgatva dönt a beszerzésekről. Némi támpontul szolgál a szerző addigi tevékenysége és per­sze nagy segítséget adnak a külföldi lapokban, folyóira­tokban megjelenő recenziók, kritikák is. A közeljövőben alakítjuk meg a könyvtár mellett működő tudóstaná­csot. Tagjaik éppen a szer­zeményezésben segíthetnek majd sokat. A gondos válo­gatásra anyagi okokból is szükség van. Egyetlen feles­legesen beszerzett nyugati könyv több ezer forintos kárt jelenthet. — Gondolom egy világ- irodalomra nyitott könyvtár­ban nem csupán irodalmilag művelt, esztétikailag képzett, hanem politikailag is tájéko­zottnak kell lennie a könyv­tárosoknak. — Valóban gyakran ülünk össze az aktuális problémá­kat megbeszélni és egységes álláspontunkat kialakítani. Valamelyik nap például az egyik dél-európai országból kaptunk egy olyan könyvet, amely a vele szomszédos or­szágot támadja. Mit tegyünk vele? Nekünk mindig figye­lembe kell venni a magyar állam viszonyát a különböző országokhoz. — A középkelet-európai szocialista országokból is nagy mennyiségű dokumen­tumot vásárol a könyvtár. Ez is értő és érzékeny szakem­berek munkáját feltételezi. — Valóban: személyes szimpátia vagy antipátia itt sem irányíthatja beszerzé­seinket. A szomszédos szo­cialista országok nyelvét jól ismerő munkatársaink figye­lik ezt az irodalmat. A meg­felelő gyűjtés a nemzetiségi lakosok és könyvtárak miatt is fontos, hiszen nagyrészt ezekből válogathatnak a 12 nemzetiségi báziskönyvtár megrendelői. Évente négy al­kalommal jelentetjük meg a szerb-horvát, a szlovák, a német és a román nyelvű könyvek bibliográfiáit: az Uj Könyvek nemzetiségi jegy­zékét. — Vajon hozzájut-e a könyvtár a külföldön megje­lenő magyar nyelvű művek­hez is? — Bár ez nem tartozik a profilunkba, a lehetőségek szerint a környező országok­ban megjelenő, magyar nyel­vű műveket igyekszünk meg­vásárolni és ugyanezt tesz- szük a Nyugaton kiadott ma­gyar nyelvű irodalommal is, ha tudomásunk van az új ki­adványokról. A párizsi Ma­gyar Műhely például mindig elküldi friss műveit, de ez a gesztus nem minden körre jellemző. Közelebbi példát említve, a Kriteriontól is megkapjuk az új műveket. A magyar irodalom a világiro­dalom része, s ha egy könyv­tár a világirodalmat gyűjti, nem hagyhatja ki a magyar nyelven megjelenő műveket sem. — Széles körű, jelentős gyűjteménnyel rendelkezik az Állami Gorkij Könyvtár. De az intézmény Budapesten van: részesülhet-e szolgálta­tásaiból a vidék? — Az az alapelvünk, hogy a vásárosnaményi vagy a nagykanizsai olvasó se legyen rosszabb helyzetben, mint akit Budapestre vetett a jó­sora. Gyarapodási jegyzékün­ket, Világirodalmi Híradón­kat és egyéb kiadványunkat is elküldjük a nagyobb könyv­táraknak. Bárki bárhol igényt tart a nálunk található köny­vekre, szívesen és a lehető­ségek szerint gyorsan eljut­tatjuk hozzá a kért műveket a könyvtárközi kölcsönzés segítségével. Feladatkörünk országos és nem Budapest belvárosára szorítkozik. N. G. Dunántúlt napló Megszűnt a ibalatonboglári székhelyű Dunántúli Talaj­erő-gazdálkodási és Meliorá­ciós Vállalat, és a szigetvári főmérnöksége Dél-dunántúli Meliorációs Társaság néven újjászerveződött. A társaság tagjai a szigetvári, pécsi, bó- lyi, hőgyészi és szekszárdi ál­lami gazdaság és a nagype- terdi, szigetvári és kétújfalui termelőszövetkezet. A célja az, hogy Baranya és Tolna megyében a talajmeliorációt elvégezze. A gesztor teendőivel a Szi­getvári Állami Gazdaságot bízták meg, amely az átszer­vezés során az eszközállo­mány 60 százalékának a tu­lajdonosa, míg a másik négy állami gazdaság 10—10 szá­zalékkal részesül a volt fő­mérnökség eszközeiben. A termelőszövetkezetek a -kivi­telezés vállalásával léptek be. A MÉM -azért jelölte ki a Szigetvári Állami Gazdaságot a társaság megszervezőjének, mert földrajzilag legközelebb van a felszámolt vállalat ba­ranyai kirendeltségéhez és a meliorációs törekvései példa- mutátóak. Ezenkívül jelentős tapasztalatokra tett szert az agrokémiai és a keverőüze­mi társaság megszervezésé­ben és működtetésében. PETŐFI NÉPE A megyében az 1960-as évek végétől 1973-dg huszon­két olyan sertéstelepet létesí­tettek, amelyek 2 ezernél több hízót bocsátanak ki évente. Ezek az -állattenyésztő -létesít­mények esztendőnként több mint másfél millió köbméter folyékony szerves anyagot „termelnek”. Ez utóbbi hatal­mas érték, jól hasznosítható a mezőgazdasági termelésben, ami -egyúttal környezetvédel­mi szempontból sem közöm­bös, a kettő összefügg. Ha a naponta keletkező folyékony szerves anyagot valamikép­pen kezelik, ezzel egyúttal a levegő szennyezését, a kör­nyezet rombolását is akadá­lyozzák. A számítások szerint egy 10 ezer hízót kibocsátó sertéstelep évente 4—5 mil­lió forint -értékű hasznosítha­tó szerves anyagot szolgál­tat. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Szeretnék -elérni, hogy a Szekszárdi Kukoricatenmész- tési Rendszer részére is me­liorációs kivitelezést végezze­nek, ugyanis a Szekszárdi KSZE épp a cserkúti telephe­lyen alakítja ki a Baranya— Somogy megyei alközpont­ját. A jövő évtől pedig re­mélhetően a folyamaltban lé­vő tárgyalásoknak megfele­lően a KSZE-rendszer igény­be veszi a cserkúti műhely szabad kapacitását IFA teher­gépkocsik javítására, vala­mint — teljesen új javítási területen — a hidraulika be­rendezések felújítására is. Megyénkben az -idei -tanév­ben 5400 tanuló fejezd be ál­talános iskolai tanulmányait. Mint ez a szám is mutatja, nagyon sok családban -latol­gatják most, milyen pályára lépjen a gyerek, szakmát vá­lasszon-e, vagy a -továbbtanu­lást. A szülők és a gyerekek gondjain kívánnak segíteni a Fejér megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet -munkatár­sai, amikor megrendezik a pályaválasztási beteket. Bevált ia „Nyitott kapuk” üzem- és dnitézménylátogatási akció, amelyet idén október­től november végéig rendez­nek meg.' A pályaválasztási kiállítá­sokat eddig a községekben, a művelődési házakban mutat­ják be. Ez évtől az iskolák­ban állítják ki a tablókat és albumokat. Így sokkal több tanuló tekintheti meg azokat. Terveik szerint ily módon négy hónap alatt a megye húsz iskolájában ismerked­hetnek m-ag a gyerekek a kü­lönböző munkaterületekkel, a beiskolázási lehetőségekkel. Nagyon fontos ez, hiszen a középiskolákban új osztályo­kat is indítanak, Székesfehér­váron, a Ságvári Endre Gáp- és Híradásipari Szakközép- iskolában élt-ktronikai műsze­rész, a székesfehérvári 320, sz. Szakmunkásképző Inté­zetben pedig -erősáramú vil­lanyszerelői szakmában kez­dik meg -a képzést. Először rendezik meg szak­maismertetés -céljára a pálya­választási kirakiatversenyt: Székesfehérváron 11 vállalat rendez be kirakatot, amely november 10-től 23-ig tekint­hető meg; Dunaújvárosban 9 vállalat vesz részt a verseny­ben és -bemutatójuk január 4- től 11-ig tart. SOMOG/I^ Javában tart a szüre-t So­mogy legnagyobb szőlőskert- j-ében, -a Balatonboglári' Álla­mi Gazdáságiban. A gazdaság saját területéről 12 ezer ton­na szőlőt, a Viticoophoz tar­tozó tizennégy partnerüzem­ből 4,5 ezer tonnányit vár. A bogiáriak eddig 9000, a partnergazdaságök 3500 .ton­na szőlőit szedtek le. A szep­tember 29-én kezdődött mun­kával november 10-ra végez­nek. A szőlősgazdák tudják: nehéz az idei szüret. Boglá­ron is két hetet kiesett a sző­lő érése, így több munkáskéz­re van szükségük, mint bár­mikor máskor. Segítséget kapták az idén is Nógrádtól: százötvenen jöttek, hogy meggyorsítsák -a munkákat. S a gazdaság négyszáz saját dolgozója mellett — külön­böző időben — nyolcszáz kö­zépiskolás és ugyanennyi ál­talános iskolás szüretelt. A bogiáriaknak a COQ—B típu­sú francia- kombájnja is dol­gozik: naponta átlag négy hektárnyi területről szedi le a szőlőt. Milyen az idei szőlő? Egész­séges, viszont kicsi a cukor- tartalma: csak 13—16,5 -fok között van. Hívószámunk: 05 Iskolák tűzvédelme Nem először foglalkozunk az oktatási intézmények tűz­védelmével. Indokolja ezt, hogy egy-egy iskolában — gyakorlatilag egy-egy épület­ben — több száz tanuló van, akik testi épéségének védel­me elsőrendű feladataink kö­zött szerepel. Éppen ezért ajánlatos időnként feleleve­níteni az iskolákra vonatko­zó előírásokat, illetve a ne­velők, diákok ilyen jellegű feladatait, kötelességeit. Az épületekkel kapcsolat­ban különösebb probléma nincs, hiszen ezek eleve úgy épülnek, hogy megfelelnek az érvényben lévő előírásoknak. A régieket pedig csak az át­alakításukkor kell módosíta­ni. Kialakításuk sem tér el jelentősen bármilyen más in­tézményétől. Villámhárítóval minden is­kolát el kell látni. Bár jog­szabály nem írja elő, de a tűzvédelmi hatóságok határo­zattal kötelezik az illetékese­ket e fontos és biztonságot nyújtó berendezés felszerel- tetésére. Rendkívül fontos, hogy a közlekedési utak állandóan szabadon legyenek, azokat még rövid időre sem szabad eltorlaszolni. Erre azért van szükség, hogy tűz esetén részben a bent tartózkodók gyorsan el tudjanak távozni, részben pedig a tűzoltók akadálytalanul tudjanak dol­gozni. Éppen ezért a folyosó­kon, lépcsőházakban csak a legszükségesebb anyagokat szabad tárolni. Ilyen lehet a beépített ruhaszekrény, vagy dekorációs vitrin. Adott eset­ben még ezek is veszélyesek lehetnek, mert egyrészt a tü­zet gyorsan továbbfejlesztik, másrészt füstjük miatt a me­nekülést akadályozzák. Minden intézménynél biz­tosítani kell a tűzoltáshoz szükséges vizet. Tehát az is­kola 50 m-es körzetében leg­alább egy utcai tűzcsapnak kell lenni, természetesen csak akkor, ha közműves vízellá­tás van. Nagyban megköny- nyíti a munkát, ha az épüle­ten belül fali tűzcsapokat is elhelyeznek. Sajnos, me­gyénkben erre igen kevés példa van. Folyosónként és szintenként legalább két da­rab kézi tűzoltó készülék el­helyezése kötelező. Kisebb tüzek oltására nagyon alkal­masak. Működtetésüket min­den tanárnak ismerni kell. Jó tudni, hogy az úttörő tűzoltók szintén tisztában vannak kezelésükkel. Iskolákban általában a fi­zika—kémia szertárak a leg­veszélyesebbek. Itt különböző elektromos berendezéseket, készülékeket, illetve tűzveszé­lyes folyadékokat tárolnak. Fokozott elővigyázatosságot követel ezek használata! Szak- középiskolákban hasonlóan tűzveszélyesek a lakatos, he­gesztő, asztalos, stb. tanmű­helyek. Ilyen helyeken a leg­kisebb gondatlanság, figyel­metlenség is beláthatatlan következményekkel járhat! Az utóbbi években több helyen — kényszerűségből — faházakban alakítják ki a tantermeket. A tűzvédelmi hatóság ezt csak különleges előírások végrehajtása esetén engedélyezi. Nem lehet szó semmiféle ésszerű kockázat- vállalásról akkor, amikor 50—100 gyermek tartózkodik olyan épületben, amelyik 15— 20 perc alatt teljesen leég. Felsorolásszerűen nézzük meg, melyek a legfontosabb teendők, amelyeket minden iskolában végre kell hajtani: 1. Felül kell vizsgálni és ha szükséges, kiegészíteni az intézmény tűzvédelmi utasí­tását; 2. Rendszeres tűzvédelmi oktatást kell tartani a dolgo­zók és tanulók részére. Ki kell térni a gyors és szaksze­rű tűzjelzés fontosságára; 3. Gyakorolni kell a tűz eseténi legfontosabb teendő­ket, a tűzoltó felszerelések használatát; 4. Minél kevesebb éghető anyag legyen a folyosókon, lépcsőházakban és a padlá­son. Tartsák szabadon állan­dóan a menekülési útvona­lakat; 5. Valamennyi oktatási in­tézmény részére kötelező a tűzriadóterv félévenkénti gyakoroltatása. Iskolákban különleges csengőjelzést használnak tűz esetén. Ilyenkor nem kell megijedni, kapkodni, hanem a táskát és kabátot magunk­ra véve, fegyelmezetten az udvarra, vagy utcára kell vo­nulni. Az összevissza rohan­gálás, kiabálás nem segít, sőt akadályozza a munkát. Ha tanuló veszi észre a tüzet, azonnal köteles szólni bár­melyik tanárnak, aki rögtön intézkedik. Vagy eloltja a kézi tűzoltó készülékkel a lángokat, vagy kiürítteti az épületet, illetve telefonál a tűzoltóságra. Köz­ségekben a helyi tanácsra, vagy rendőrségre kell jelez­ni a tüzet. Nem szabad elfelejteni, hogy még az eloltott tüzet is be kell jelenteni a járási székhelyeken működő állami tűzoltósághoz! Megyei Tűzoltóparancsnokság A szabadpolcos olvasóterein A zeneműtár

Next

/
Oldalképek
Tartalom