Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

2 Képújság 1980. október 30. Francia aktivitás a Közép-Keleten Giscard d'Estaing francia elnök (jobb oldalt) fogadta Aga Sawi pakisztáni külügyminisztert, akivel az iraki—iráni há­ború megszüntetésének lehetőségéről tárgyalt. (Képtávírónkon érkezett.) Franciaország továbbra is nagy figyelmet szentel a kö- zép-'keleti ‘helyzet alakulásá­nak 'és néha a jelenlegi pil­lanatban nem kíván önálló kezdeményezéssel fellépni, élénk diplomáciai tevékeny­séget fejt ki, ezenkívül a tér­ségben levő katonai erőit is növeli. Az Elysée-palotában a kö­zelmúltban fogadták az iiraki —Iráni konfliktusban békítő szerepre törekvő Palesztinái Felszabadítási Szervezet kül­döttét, kedden pedig Agha Sa- hi pakisztáni külügyminisz­ter tárgyalt a francia köztár­sasági elnökkel. Giscard d’Es- taing elnök szeptember 30-án találkozott Ziaul Hak pakisz­táni államfővel. Jean Francois-Poncet fran­cia külügyminiszter kedden este szintén fogadta pakisztá­ni kollegáját — a megbeszé­léseken Afganisztán kérdésé­ről is szó volt. Párizsban az elnöki hivatal bejelentette, hogy további hat hadihajóval erősítik meg az Indiai-óceánon cirkáló, és ed­Irak semmilyen feltétellel nem hajlandó kivonni az ösz- szes csapatait Iránból — de­rült ki Szadun Hammadi ira­ki külügyminiszter Waldheim ENSZ-főtitkárhoz intézett és kedden nyilvánosságra hozott leveléből. Az iraki diplomá­cia vezetője „jogilag és gya­korlatilag megvalósíthatat- lannak” minősítette az iraki csapatvisszavonásokra vonat­kozó követelést arra hivat­kozva, hogy a Shatt al-Arab feletti szuverenitás gyakorlá­sához elengedhetetlen a folyó keleti partjának ellenőrzése. Ugyanakkor azt hangoztatta hogy Irak nem támaszt terü­leti igényeket Iránnal szem­ben. Hammadi javasolta, hogy a tűzszünet létrejötte után az ENSZ főtitkárának segédle­tével kezdjenek haladéktalan tárgyalásokat az Irak és Irán között húzódó határ végleges kijelölésére, és arról, hogy mindkét fél vonuljon ki azok­ról a területekről, amelyek a határkijelölést követően már nem tartoznak a fennhatósá­ga alá. A külügyminiszter jelezte, hogy „a jobb védelmi pozí­ció” érdekében esetleg továb­bi iraki előrenyomulásra le­het szükség. Nyugati megfi­gyelők első kommentárjai disz húsz hajóból álló fran­cia haditengerészeti erőket. Két aknaszedő hajót arra az szerint változatlanul homá­lyos, hogy a Shatt al-Arab megszerzése érdekében Irak mekkora iráni területet igé­nyel véglegesen és milyen mélységig szándékozik előre­törni a „tárgyalási tartalék” kedvéért. Szintén az ENSZ központ­jából jelentették, hogy az el nem kötelezett országok hét­tagú jószolgálati bizottsága a hét végén Belgrádban talál­kozik és a külügyminiszterek, illetve a PFSZ képviselője onnan indulnak Bagdadba, majd Teheránba, ahol közve­títő tárgyalásokat kezdenek a közép-keleti tűzszünet érde­kében. Baniszadr iráni elnök egyébként számos el nem kö­telezett országot levélben ke­resett meg avégett, hogy hi­vatalos formában „ítéljék el az iraki agressziót”. Mint a Pars jelentette, az iráni ál­lamfő az el nem kötelezett mozgalom céljaival és elvei­vel összeegyeztethetetlennek minősítette az iraki támadást. A teheráni rádió hadijelen­tése szerint a Khorramshahr- ból Abadan felé vezető híd keleti oldalán az iráni erők­nek sikerült feltartóztatniuk az iraki gyalogsági és páncé­lozott hadoszlopok előnyomu­lását. Qasr-i-Sirin körzetében esetre irányítanak a térségbe, ha mégis sor kerülne a Hor- muzi-szoros elaiknásítására. pedig csaknem húsz kilomé­terrel visszaszorították az iraki csapatokat. Iráni adatok szerint az utóbbi 24 óra rend­kívül heves harcaiban több mint 300 iraki katonát tettek ártalmatlanná. * Pénteken megkoronázzák ifjabb Reza Pahlavit, a volt iráni uralkodó legidősebb fi­át, aki ezen a napon tölti be huszadik életévét — jelen­tette be keddi közleményében az elhunyt császár kairói emigrációban élő családja. Az ex-sah fiának megkoro­názásáról már korábban nap­világot láttak sajtójelentések, egyes kairói lapok azonban ezzel egyidejűleg egy császár­párti emigráns iráni kormány felállítását is megjósolták, amely tervtől a jelek szerint a királyi család elállt. Ügy­szintén letettek arról az ere­deti tervről, hogy a koroná­zási ünnepséggel egy napon sajtóértekezletet tartson az „új sah”. Szerdán döntés nélkül ért véget az iráni parlamentnek az amerikai túszok szabadon bocsátásáról folytatott újabb tanácskozása. A vitát csütör­tök reggelre napolták el. Madridi tárgyalások Madrid, Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Max Kampelman, az ame­rikai küldöttség vezetője a madridi találkozó előkészítő tárgyalásain kedden délután az egyes szocialista országok belügyeibe beavatkozó propa- gandisztikus felszólalásával tovább rontotta a légkört, amely a brit küldöttség veze­tőjének délelőtti felszólalása nyomán már a nyugati állás­pont megmerevedését jelezte. Szerdán délelőtt — felszó­laló hiányában — nem tar­tottak hivatalos ülést a mad­ridi találkozót előkészítő ta­nácskozás résztvevői. Helyet­te a küldöttségek élénk, nem hivatalos két- és többoldalú konzultációkat folytattak. Különösen a semleges és az el nem kötelezett országok fejtettek ki rendkívül inten­zív tevékenységet annak ér­dekében, hogy megoldást ta­láljanak az előkészítő tanács­kozás függőben lévő kérdé­seire, az érdemi találkozó november 11-i megnyitása előtt. Bejrut A jobboldal belháborúja A libanoni jobboldali milí­ciák vasárnap kirobbant bej­rúti belháborúja odáig fajult, hogy mind a jobboldali párt- szövetség, mind a Safik El- Vazzan vezette új kormány jövőjét kérdésessé teszi. Ca­mille Chamoun, a Nemzeti Liberális Párt elnöke azzal fenyegetőzött, hogy felbontja a falangista párttal alakított koalíciót, ha nem vetnek ha­ladéktalanul véget az Ain el- Rummaneh keresztény kerü­letben dúló harcoknak. A tüzérségi fegyverek be­vetésével vívott harcok a lakosság nagy részét mene­külésre kényszerítették. Camille Chamoun sürgős találkozót kért Pierre Gema- jeltől, a falangista párt elnö­kétől. „Vagy végérvényesen szakítunk, vagy végérvénye­sen egyesülünk — mondotta, de egyik párt sem kénysze­rítheti rá uralmát a másik­ra”. Az eddigi tapasztalatok szerint a Nemzeti Liberális Párt fokozatosan alávetette magát a hegemóniára törő falangisták akaratának. Iraki-iráni viszály Diplomáciai lépések és heves harcok Tévedett a Cl A Furcsa játék a számokkal Változatlan erővel tart a NATO-országokban a propaganda- kampány, amely ,a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés „vé­delmi igényekét meghaladó” fegyverkezésével szeretné indo­kolni a NATO új katonai programját. Különböző adatokat hoznak forgalomba annak bizonyítására, hogy a Szovjetunió két-íhárom éven belül katonailag döntő fölényre tesz szert az Egyesült Államokkal és NATO-szövetsógesaivel szemben. Ez pedig — mondják — beláthatatlan következményekkel járhat a Nyugat számára. Érdemes megvizsgálni az adatok hitelét. A hetvenes évek közepén a Cl A „ijesztő” felfedezést tett a szovjet védelmi ki­adásokra vonatkozóan. Becslésük szerint a Szovjetunió egyik évről a másikra megkétszerezte ikatonai kiadásait. A nyugati sajtó vezető orgánumai és a tömegtájékoztatási eszközök ak­koriban felkapták ezt a hírt, sőt még napjainkban is nagy­jából ebben a tálalásban kommentálják ezeket a kérdéseket. Az utóbbi időben azonban felbukkannak olyan közlemények is, amélyek fejlettebb realitásérzékről tesznek bizonyságot. Az egyik amerikai kutatóintézetben készített és az USA légierői által a közelmúltban kiadott tanulmányban például a követ­kezők olvashatók: a CIA, valamint az amerikai közgazdászok hatalmasat tévedtek becsléseikben a szovjet katonai kiadások tekintetében. A CIA adatait 1976-ig fenntartás nélkül elfogad­ták. Akkor maguk a hírszerzők ismerték el, hogy tévedtek, becsléseikben megkétszerezték a valóságot. A tanulmány szó szerint ezt írja: „Az érdekelték azóta sem tértek magukhoz efölötti döbbenetükből”. Ám ez a felismerés azóta sem lett általánossá. Jellemző, hogy az amerikai kongresszus nemrég azért hagyta jóvá az ‘Egyesült Államok történetének legna­gyobb katonai költségvetését, mert a kongresszus tagjainak többsége abban a meggyőződésben él, hogy a Szovjetunió vé­delmi kiadásai száz százalékkal meghaladják az USA-st. Az International Herald Tribune kénytelen volt elismerni a közelmúltban, hogy a szovjet katonai kiadások nem emel­kedtek jelentősen a hetvenes éviek, folyamán. Hivatalos forrá­sokra hivatkozva megállapítja, hogy változatlan dollárárak­kal számolva a Szovjetunió védelmi 'költségvetése évente há­rom százalékkal nőtt. — Más szavakkal — jelenti ki az ame­rikai lap — a Szovjetunió csakugyan évről évre növeli kato­nai kiadásait, de körülbelül ugyanolyan arányban, mint az Egyesült Államok és a legtöbb NATO-partnere. Sőt, az Egyesült Államok — az inflációit leszámítva — mintegy ötszá­zalékos növekedést irányoz elő az 1981-es katonai költségveté­sében. Mások a fegyverkezés „mennyiségi” vonatkozásait manipu­lálva szeretnék a „megnövekedstt szovjet katonai veszély” té­telét elfogadtatni a nyugati közvéleménnyel. Különféle áb­rák és diagrammok tömegével illusztrálják, hogy a hadászati fegyverek mennyiségének alakulása a Szovjetunió számára kedvező. Az ilyen ábrák első pillantásra ‘reálisnak látszanak. A Spiegel szerint a szovjét nukleáris erőkhöz tartozó rakéták és repülőgépek száma 1969 óta 15113-ról 2504-re növekedett, miközben ugyanebben az időszakban az Egyesült Államok 2270-ről 2058-ra csökkentette azok számát. Ha azonban más megközelítésben vizsgáljuk ezeket az adatokat — mutat rá a nyugatnémet magazin — meglepő eredményre jutunk. Amennyiben a hadászati atom fegyverek számából indulunk ki, nem pedig a hordozó eszközökéből, amelyek az atomfegy­vereket csupán a célterületekre szállítják, akkor az Egyesült Államok a hadászati nukleáris arzenáljához tartozó fegyve­rek (atomrobbanófiejsk, atombombák, slth.) mennyiségét az 1969. évi 3950-ről 9200-ra növelte napjainkig, mialatt a hasonló jellegű szovjet fegyverek száma 1659-ről 6000-re nőtt. Röviden: az Egyesült Államok hadászati csapásmárő erőinek állománya 5250, a Szovjetunióé pedig csak 4341 atomfegyverrel bővült. Hosszan lehetne sorolni a komoly nyugati adatokat, ame­lyek — a valóságot hűbben tükröző párosításban — <a fegy­verkezés értelmetlenségét bizonyítják, mégsem csillapodik az a propagandakampány, amely a fegyverkezési verseny ‘fel­gyorsítását és kiszélesítését szolgálja. Sajnos, egyelőre nem mondható általánosnak az a felismerés, amely az Internatio­nal Herald Tribune idézett cikkének végén áll: „A szovjet katonai fölényről szőlő állítás — képzelgés, amelynek túlnyo­mó része a ténybeli tájékozatlanságon alapulnak”. TOLNAY LÁSZLÓ Budapestre érkezett Alekszandr Grlicskov Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett Alekszandar Grlicskov, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja. A Feri­hegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára fo­gadta. Jelen volt Milan Ve­res, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A nap folyamán — az MSZMP Központi Bizottságá­nak székházában — megkez­dődtek a magyar—jugoszláv pártközi tárgyalások. PANORÁMA BUDAPEST ÍLosonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte Kenan Evren tábor­nokot, államfőt, Törökország nemzeti ünnepe, a köztársa­ság kikiáltásának 57. év­fordulója alkalmából. Lázár György a Minisztertanács el­nöke ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Bü- lent Ülüsü török kormányfő­nek. * Béniké Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke szerdán Pest megyébe láto­gatott. Programja Gödöllőn kezdődött, ahová elkísérte Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára. A gödöllői pártszékház­ban a város és a járás párt- és tanácsi vezetői tájékoztat­ták az V. ötéves tervidőszak­ban elért eredményekről. MOSZKVA Az első magyar űrhajós, Fankas Bertalan, kiképzett űrhajós-társa, Magyari Bála, s a szovjet—magyar űrrepü­lés parancsnoka, Valerij Ku- bászov is ott volt a Moszkva környéki repülőtéren szerdán, amikor — több mint féléves távoliét után — visszaérke­zett Csillagvárosba a világ eddigi leghosszabb időtarta­mú űrrepülésének két részt­vevője, Leonyid Popov és Va­lerij Rjumin. Csillagvárosban a szovjet űrhajósok központjának szin­te minden lakója az utcára sereglett a két űrveterán kö­szöntésére. Popov és Rjumin a hagyományoknak megfele­lően virágcsokrot helyezett el Jurij Gagarin emlékművén, majd a város művelődési pa­lotájába imént. Itt két ese­ményre is sor került: ülést tartott az állami bizottság, hogy értékelje a rekord-idő­tartamú űrutazás legfonto­sabb eredményeit a két koz­monauta beszámolója alap­ján, s a város lakói nagy­gyűlésen köszöntötték Leo­nyid Popovot és Valerij Rju- mirat, munkájuk sikeres be­fejeztével. BERLIN Sztanko Todorov bolgár mi­niszterelnök, a Bolgár Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja szerdán hivata­los, baráti látogatásra a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba érkezett. Berlinben megbeszélést1 folytat Willi Stoph miniszterelnökkel, az NSZEPiKB Politikai Bizottsá­gának tagjával, valamint más NDK-beli párt- és állami ve­zetőkkel. BELGRAD A jugoszláv képviselőház szövetségi tanácsa szerdai ülésén elfogadta a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság alkotmányának mó­dosítására vonatkozó javas­lattervezetet. Ezzel jelentős lépés történt a kollektív ve­zetés, munka, döntéshozatal és felelősség elvének gyakor­lati érvényesítésére két évvel ezelőtt Tito által tett kezde­ményezés megvalósítására. Az alkotmánymódosítási ja­vaslatot most országos vitára bocsátják, és ezután kerül ismét megvitatás és elfogadás végett a szövetségi képviselő- ház elé. Magas rangú „turista” Kairóban Az izraeli államfő érdemben nem tárgyalhat Begin izraeli kormányfő kedden „figyelmeztette” az egyiptomi látogatáson lévő Navon államfőt — és közvet­ve Szadat egyiptomi elnököt — hogy megbeszéléseiknek nem célja megvitatni a pa­lesztin autonómia kérdését. Begin táviratban válaszolt Navon üzenetére, amelyben az elnök tájékoztatást adott hétfői, Szadattal folytatott ta­nácskozásáról. Begin, miköz­ben „üdvözöl minden lépést a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tésének irányában”, emlékez­teti — az izraeli ‘törvényke­zés értelmében valóban cse­kély politikai hatalommal fel­ruházott — államfőt, hogy „nincs felhatalmazva politikai tárgyalások folytatására, s ami a palesztin autonómia kérdését illeti, ‘arról a tárgya­lásoknak azon menetrend szerint kell zajlaniuk, amely­ben Egyiptom és Izrael kül­döttei a múlt hónapban Wa­shingtonban megállapodtak”. Navon ezután bizonyos ér­telemben visszakozott is, ami­kor kedd este közölte a saj­góval „nem feladata politikai tárgyalások folytatása és nem közvetíteni jött Begin és Sza­dat között”. Jichak Navon izraeli állam­fő — akit egyiptomi látoga­tása során óva intett mi­niszterelnöke, hogy politi­kai tárgyalásokat folytas­son vendéglátóival, — fel­kereste Abu Szimbel szik­latemplomát. Képünkön: Navon államfő és kísérője, Mohammed Taha Zaki egyiptomi ipari és bánya­ügyi miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom