Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-30 / 255. szám
2 Képújság 1980. október 30. Francia aktivitás a Közép-Keleten Giscard d'Estaing francia elnök (jobb oldalt) fogadta Aga Sawi pakisztáni külügyminisztert, akivel az iraki—iráni háború megszüntetésének lehetőségéről tárgyalt. (Képtávírónkon érkezett.) Franciaország továbbra is nagy figyelmet szentel a kö- zép-'keleti ‘helyzet alakulásának 'és néha a jelenlegi pillanatban nem kíván önálló kezdeményezéssel fellépni, élénk diplomáciai tevékenységet fejt ki, ezenkívül a térségben levő katonai erőit is növeli. Az Elysée-palotában a közelmúltban fogadták az iiraki —Iráni konfliktusban békítő szerepre törekvő Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldöttét, kedden pedig Agha Sa- hi pakisztáni külügyminiszter tárgyalt a francia köztársasági elnökkel. Giscard d’Es- taing elnök szeptember 30-án találkozott Ziaul Hak pakisztáni államfővel. Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter kedden este szintén fogadta pakisztáni kollegáját — a megbeszéléseken Afganisztán kérdéséről is szó volt. Párizsban az elnöki hivatal bejelentette, hogy további hat hadihajóval erősítik meg az Indiai-óceánon cirkáló, és edIrak semmilyen feltétellel nem hajlandó kivonni az ösz- szes csapatait Iránból — derült ki Szadun Hammadi iraki külügyminiszter Waldheim ENSZ-főtitkárhoz intézett és kedden nyilvánosságra hozott leveléből. Az iraki diplomácia vezetője „jogilag és gyakorlatilag megvalósíthatat- lannak” minősítette az iraki csapatvisszavonásokra vonatkozó követelést arra hivatkozva, hogy a Shatt al-Arab feletti szuverenitás gyakorlásához elengedhetetlen a folyó keleti partjának ellenőrzése. Ugyanakkor azt hangoztatta hogy Irak nem támaszt területi igényeket Iránnal szemben. Hammadi javasolta, hogy a tűzszünet létrejötte után az ENSZ főtitkárának segédletével kezdjenek haladéktalan tárgyalásokat az Irak és Irán között húzódó határ végleges kijelölésére, és arról, hogy mindkét fél vonuljon ki azokról a területekről, amelyek a határkijelölést követően már nem tartoznak a fennhatósága alá. A külügyminiszter jelezte, hogy „a jobb védelmi pozíció” érdekében esetleg további iraki előrenyomulásra lehet szükség. Nyugati megfigyelők első kommentárjai disz húsz hajóból álló francia haditengerészeti erőket. Két aknaszedő hajót arra az szerint változatlanul homályos, hogy a Shatt al-Arab megszerzése érdekében Irak mekkora iráni területet igényel véglegesen és milyen mélységig szándékozik előretörni a „tárgyalási tartalék” kedvéért. Szintén az ENSZ központjából jelentették, hogy az el nem kötelezett országok héttagú jószolgálati bizottsága a hét végén Belgrádban találkozik és a külügyminiszterek, illetve a PFSZ képviselője onnan indulnak Bagdadba, majd Teheránba, ahol közvetítő tárgyalásokat kezdenek a közép-keleti tűzszünet érdekében. Baniszadr iráni elnök egyébként számos el nem kötelezett országot levélben keresett meg avégett, hogy hivatalos formában „ítéljék el az iraki agressziót”. Mint a Pars jelentette, az iráni államfő az el nem kötelezett mozgalom céljaival és elveivel összeegyeztethetetlennek minősítette az iraki támadást. A teheráni rádió hadijelentése szerint a Khorramshahr- ból Abadan felé vezető híd keleti oldalán az iráni erőknek sikerült feltartóztatniuk az iraki gyalogsági és páncélozott hadoszlopok előnyomulását. Qasr-i-Sirin körzetében esetre irányítanak a térségbe, ha mégis sor kerülne a Hor- muzi-szoros elaiknásítására. pedig csaknem húsz kilométerrel visszaszorították az iraki csapatokat. Iráni adatok szerint az utóbbi 24 óra rendkívül heves harcaiban több mint 300 iraki katonát tettek ártalmatlanná. * Pénteken megkoronázzák ifjabb Reza Pahlavit, a volt iráni uralkodó legidősebb fiát, aki ezen a napon tölti be huszadik életévét — jelentette be keddi közleményében az elhunyt császár kairói emigrációban élő családja. Az ex-sah fiának megkoronázásáról már korábban napvilágot láttak sajtójelentések, egyes kairói lapok azonban ezzel egyidejűleg egy császárpárti emigráns iráni kormány felállítását is megjósolták, amely tervtől a jelek szerint a királyi család elállt. Ügyszintén letettek arról az eredeti tervről, hogy a koronázási ünnepséggel egy napon sajtóértekezletet tartson az „új sah”. Szerdán döntés nélkül ért véget az iráni parlamentnek az amerikai túszok szabadon bocsátásáról folytatott újabb tanácskozása. A vitát csütörtök reggelre napolták el. Madridi tárgyalások Madrid, Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Max Kampelman, az amerikai küldöttség vezetője a madridi találkozó előkészítő tárgyalásain kedden délután az egyes szocialista országok belügyeibe beavatkozó propa- gandisztikus felszólalásával tovább rontotta a légkört, amely a brit küldöttség vezetőjének délelőtti felszólalása nyomán már a nyugati álláspont megmerevedését jelezte. Szerdán délelőtt — felszólaló hiányában — nem tartottak hivatalos ülést a madridi találkozót előkészítő tanácskozás résztvevői. Helyette a küldöttségek élénk, nem hivatalos két- és többoldalú konzultációkat folytattak. Különösen a semleges és az el nem kötelezett országok fejtettek ki rendkívül intenzív tevékenységet annak érdekében, hogy megoldást találjanak az előkészítő tanácskozás függőben lévő kérdéseire, az érdemi találkozó november 11-i megnyitása előtt. Bejrut A jobboldal belháborúja A libanoni jobboldali milíciák vasárnap kirobbant bejrúti belháborúja odáig fajult, hogy mind a jobboldali párt- szövetség, mind a Safik El- Vazzan vezette új kormány jövőjét kérdésessé teszi. Camille Chamoun, a Nemzeti Liberális Párt elnöke azzal fenyegetőzött, hogy felbontja a falangista párttal alakított koalíciót, ha nem vetnek haladéktalanul véget az Ain el- Rummaneh keresztény kerületben dúló harcoknak. A tüzérségi fegyverek bevetésével vívott harcok a lakosság nagy részét menekülésre kényszerítették. Camille Chamoun sürgős találkozót kért Pierre Gema- jeltől, a falangista párt elnökétől. „Vagy végérvényesen szakítunk, vagy végérvényesen egyesülünk — mondotta, de egyik párt sem kényszerítheti rá uralmát a másikra”. Az eddigi tapasztalatok szerint a Nemzeti Liberális Párt fokozatosan alávetette magát a hegemóniára törő falangisták akaratának. Iraki-iráni viszály Diplomáciai lépések és heves harcok Tévedett a Cl A Furcsa játék a számokkal Változatlan erővel tart a NATO-országokban a propaganda- kampány, amely ,a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés „védelmi igényekét meghaladó” fegyverkezésével szeretné indokolni a NATO új katonai programját. Különböző adatokat hoznak forgalomba annak bizonyítására, hogy a Szovjetunió két-íhárom éven belül katonailag döntő fölényre tesz szert az Egyesült Államokkal és NATO-szövetsógesaivel szemben. Ez pedig — mondják — beláthatatlan következményekkel járhat a Nyugat számára. Érdemes megvizsgálni az adatok hitelét. A hetvenes évek közepén a Cl A „ijesztő” felfedezést tett a szovjet védelmi kiadásokra vonatkozóan. Becslésük szerint a Szovjetunió egyik évről a másikra megkétszerezte ikatonai kiadásait. A nyugati sajtó vezető orgánumai és a tömegtájékoztatási eszközök akkoriban felkapták ezt a hírt, sőt még napjainkban is nagyjából ebben a tálalásban kommentálják ezeket a kérdéseket. Az utóbbi időben azonban felbukkannak olyan közlemények is, amélyek fejlettebb realitásérzékről tesznek bizonyságot. Az egyik amerikai kutatóintézetben készített és az USA légierői által a közelmúltban kiadott tanulmányban például a következők olvashatók: a CIA, valamint az amerikai közgazdászok hatalmasat tévedtek becsléseikben a szovjet katonai kiadások tekintetében. A CIA adatait 1976-ig fenntartás nélkül elfogadták. Akkor maguk a hírszerzők ismerték el, hogy tévedtek, becsléseikben megkétszerezték a valóságot. A tanulmány szó szerint ezt írja: „Az érdekelték azóta sem tértek magukhoz efölötti döbbenetükből”. Ám ez a felismerés azóta sem lett általánossá. Jellemző, hogy az amerikai kongresszus nemrég azért hagyta jóvá az ‘Egyesült Államok történetének legnagyobb katonai költségvetését, mert a kongresszus tagjainak többsége abban a meggyőződésben él, hogy a Szovjetunió védelmi kiadásai száz százalékkal meghaladják az USA-st. Az International Herald Tribune kénytelen volt elismerni a közelmúltban, hogy a szovjet katonai kiadások nem emelkedtek jelentősen a hetvenes éviek, folyamán. Hivatalos forrásokra hivatkozva megállapítja, hogy változatlan dollárárakkal számolva a Szovjetunió védelmi 'költségvetése évente három százalékkal nőtt. — Más szavakkal — jelenti ki az amerikai lap — a Szovjetunió csakugyan évről évre növeli katonai kiadásait, de körülbelül ugyanolyan arányban, mint az Egyesült Államok és a legtöbb NATO-partnere. Sőt, az Egyesült Államok — az inflációit leszámítva — mintegy ötszázalékos növekedést irányoz elő az 1981-es katonai költségvetésében. Mások a fegyverkezés „mennyiségi” vonatkozásait manipulálva szeretnék a „megnövekedstt szovjet katonai veszély” tételét elfogadtatni a nyugati közvéleménnyel. Különféle ábrák és diagrammok tömegével illusztrálják, hogy a hadászati fegyverek mennyiségének alakulása a Szovjetunió számára kedvező. Az ilyen ábrák első pillantásra ‘reálisnak látszanak. A Spiegel szerint a szovjét nukleáris erőkhöz tartozó rakéták és repülőgépek száma 1969 óta 15113-ról 2504-re növekedett, miközben ugyanebben az időszakban az Egyesült Államok 2270-ről 2058-ra csökkentette azok számát. Ha azonban más megközelítésben vizsgáljuk ezeket az adatokat — mutat rá a nyugatnémet magazin — meglepő eredményre jutunk. Amennyiben a hadászati atom fegyverek számából indulunk ki, nem pedig a hordozó eszközökéből, amelyek az atomfegyvereket csupán a célterületekre szállítják, akkor az Egyesült Államok a hadászati nukleáris arzenáljához tartozó fegyverek (atomrobbanófiejsk, atombombák, slth.) mennyiségét az 1969. évi 3950-ről 9200-ra növelte napjainkig, mialatt a hasonló jellegű szovjet fegyverek száma 1659-ről 6000-re nőtt. Röviden: az Egyesült Államok hadászati csapásmárő erőinek állománya 5250, a Szovjetunióé pedig csak 4341 atomfegyverrel bővült. Hosszan lehetne sorolni a komoly nyugati adatokat, amelyek — a valóságot hűbben tükröző párosításban — <a fegyverkezés értelmetlenségét bizonyítják, mégsem csillapodik az a propagandakampány, amely a fegyverkezési verseny ‘felgyorsítását és kiszélesítését szolgálja. Sajnos, egyelőre nem mondható általánosnak az a felismerés, amely az International Herald Tribune idézett cikkének végén áll: „A szovjet katonai fölényről szőlő állítás — képzelgés, amelynek túlnyomó része a ténybeli tájékozatlanságon alapulnak”. TOLNAY LÁSZLÓ Budapestre érkezett Alekszandr Grlicskov Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett Alekszandar Grlicskov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta. Jelen volt Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A nap folyamán — az MSZMP Központi Bizottságának székházában — megkezdődtek a magyar—jugoszláv pártközi tárgyalások. PANORÁMA BUDAPEST ÍLosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Kenan Evren tábornokot, államfőt, Törökország nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának 57. évfordulója alkalmából. Lázár György a Minisztertanács elnöke ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Bü- lent Ülüsü török kormányfőnek. * Béniké Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke szerdán Pest megyébe látogatott. Programja Gödöllőn kezdődött, ahová elkísérte Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára. A gödöllői pártszékházban a város és a járás párt- és tanácsi vezetői tájékoztatták az V. ötéves tervidőszakban elért eredményekről. MOSZKVA Az első magyar űrhajós, Fankas Bertalan, kiképzett űrhajós-társa, Magyari Bála, s a szovjet—magyar űrrepülés parancsnoka, Valerij Ku- bászov is ott volt a Moszkva környéki repülőtéren szerdán, amikor — több mint féléves távoliét után — visszaérkezett Csillagvárosba a világ eddigi leghosszabb időtartamú űrrepülésének két résztvevője, Leonyid Popov és Valerij Rjumin. Csillagvárosban a szovjet űrhajósok központjának szinte minden lakója az utcára sereglett a két űrveterán köszöntésére. Popov és Rjumin a hagyományoknak megfelelően virágcsokrot helyezett el Jurij Gagarin emlékművén, majd a város művelődési palotájába imént. Itt két eseményre is sor került: ülést tartott az állami bizottság, hogy értékelje a rekord-időtartamú űrutazás legfontosabb eredményeit a két kozmonauta beszámolója alapján, s a város lakói nagygyűlésen köszöntötték Leonyid Popovot és Valerij Rju- mirat, munkájuk sikeres befejeztével. BERLIN Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja szerdán hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. Berlinben megbeszélést1 folytat Willi Stoph miniszterelnökkel, az NSZEPiKB Politikai Bizottságának tagjával, valamint más NDK-beli párt- és állami vezetőkkel. BELGRAD A jugoszláv képviselőház szövetségi tanácsa szerdai ülésén elfogadta a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alkotmányának módosítására vonatkozó javaslattervezetet. Ezzel jelentős lépés történt a kollektív vezetés, munka, döntéshozatal és felelősség elvének gyakorlati érvényesítésére két évvel ezelőtt Tito által tett kezdeményezés megvalósítására. Az alkotmánymódosítási javaslatot most országos vitára bocsátják, és ezután kerül ismét megvitatás és elfogadás végett a szövetségi képviselő- ház elé. Magas rangú „turista” Kairóban Az izraeli államfő érdemben nem tárgyalhat Begin izraeli kormányfő kedden „figyelmeztette” az egyiptomi látogatáson lévő Navon államfőt — és közvetve Szadat egyiptomi elnököt — hogy megbeszéléseiknek nem célja megvitatni a palesztin autonómia kérdését. Begin táviratban válaszolt Navon üzenetére, amelyben az elnök tájékoztatást adott hétfői, Szadattal folytatott tanácskozásáról. Begin, miközben „üdvözöl minden lépést a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének irányában”, emlékezteti — az izraeli ‘törvénykezés értelmében valóban csekély politikai hatalommal felruházott — államfőt, hogy „nincs felhatalmazva politikai tárgyalások folytatására, s ami a palesztin autonómia kérdését illeti, ‘arról a tárgyalásoknak azon menetrend szerint kell zajlaniuk, amelyben Egyiptom és Izrael küldöttei a múlt hónapban Washingtonban megállapodtak”. Navon ezután bizonyos értelemben visszakozott is, amikor kedd este közölte a sajgóval „nem feladata politikai tárgyalások folytatása és nem közvetíteni jött Begin és Szadat között”. Jichak Navon izraeli államfő — akit egyiptomi látogatása során óva intett miniszterelnöke, hogy politikai tárgyalásokat folytasson vendéglátóival, — felkereste Abu Szimbel sziklatemplomát. Képünkön: Navon államfő és kísérője, Mohammed Taha Zaki egyiptomi ipari és bányaügyi miniszter.