Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

1980. október 1. NÉPÚJSÁG 3 NEB-elnökök értekezlete Hat megye — Baranya, Bács-Kiskum, Békés, Csong- rád, Somogy és Tolna — né­pi ellenőrzési bizottságainak elnökei és megyénként egy- egy járási vagy városi NEB- elnök részvételével tartottak megbeszélést tegnap délelőtt Szelkszárdon a megyei tanács épületében. Az értekezletet Szakaid Jó­zsef államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke vezette, rajta kívül öt főosztály képviselői adtak tá­jékoztatást a NEB-elnökök- nek a soron következő fel­adatokról. Ezeket a feladato­kat a népi ellenőrzés számára is az MSZMP XII. kongresz- szusa határozta meg. A táj- értekiezleten a kongresszus határozataiból adódó és az eU lenőrzés továbbfejlesztését is szolgáló feladatokról esett szó.­Nagy teljesítményű vetőgép Új, nagy teljesítményű 've­tőgép sorozatgyártását kezd­ték meg a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mosonma­gyaróvári mezőgazdasági gép­gyárában. A berendezés, amelyből hároim kapcsolható egymás . mellé, 40-féle mag vetésére alkalmas, 10 órás műszakban 100 hektár terü­let vethető be vele. A három összekapcsolt gép munkaszé­lessége lő méter. Az új konstrukciónak a nagy teljesítményen kívül még számos jó tulajdonsága van. A maggal együtt a mű­trágyát is a földbe juttatja és a különböző fertőtlenítő sze­rek is .kiszórhatok vele. Fel­töltése géppel és kézi erővel egyaránt elvégezhető. Egyet­len személy, a traktoros ke­zeli, aki az előtte elhelyezett képernyőn ellenőrizheti a ve. tőgép zavartalan működését. Felszerelték tömörítő szerke­zettel is, amelynek az a fel­adata, hogy a mag fölött el­rendezze, tömörítse a földet. Az első vetőgépsorozat 65 garnitúrából áll, azaz 65-ször három gépből. Ezek a gépek a napokban már bekapcso­lódnak a búza vetésébe. 50 garnitúra az IKK gazdasá­gokba került, tizenöt pedig az Agroker Vállalathoz. BNV, 1980 Seha ilyen gazdag kiállítás ▼oln«r megyei sikerek Az őszi BNV, a fogyasztói javak vására, soha nem tapasz­talt, látott gazdag áruválasztékkal fogadja, informálja a láto­gatót. A fogyasztási cikkek sokasága és kiváló minősége egyút­tal eszébe juttatja a vásárlátogatónak hazai tapasztalatait a helyi áruházak, üzletek, boltok ellátásának színvonaláról is. A vásárnak az a célja, hogy közelebb hozza a termelőt a fogyasztóhoz, informáljon, eligazítson és a termelő— kereskedő kapcsolatát elmé­lyítse, végül pedig feltárja a szocialista országok újabb együttműködésének, kölcsö­nös áruforgalmának lehető­ségét. Bennünket elsősorban a Tolna megyei kiállítók sze­replése érdekelt. Főként azért, mert a könnyűipar megyei reprezentánsainál egyfajta termékváltás megy végbe, másrészt pedig kíváncsiak voltunk az ország iparában elfoglalt helyükre. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a kiállí­táson részt vevő Tolna me­gyei vállalatok áruinak minő­ségi, tartóssági és korszerű­ségi színvonala nincs alatta az országos átlagnak. A Szekszárdi Bútoripari Vállalat termékeit az Első Magyar Bútoripari Egyesülés standján mutatja be. Ez a társaság jó munkamegosztás­sal dolgozik, így' lehetőség nyílik az egyes gyárak ter­melési profiljának tisztításá­ra, azaz olyan termék kor­szerű gyártásának megterem­tésére, amely mindenütt el­adható, és az egész ország­ban „teríthető”. Az Enikő kárpitos garnitúra, a Petra fotel, és az Amigo fotel már nemcsak bemutatott termék, hanem üzletben is vásárolha­tó. Éppen a fotelok kiváló minősége, kedvező ára fokoz­za irántuk a keresletet. Szá­munkra azonban a Piroska kárpitozott garnitúra az új­donság. Elkészítéséhez kevés anyag kell, főleg csökkent a fafelhasználás, a forma pe­dig a modem lakások beren­dezésére teszi alkalmassá ezt a bútort. A Szekszárdi Szabó Szövet­kezet minden évben gazdag kiállítási anyaggal megy a BNV-re. Idén főleg a sportos jellegű ruhákat mutatják be, ezekből várnak nagyobb ren­delést. Már az egész évi ka­pacitásukat lekötötték 1981-re — a vásáron az utolsó tétel­re írták alá a szerződést, (öt­venezer blézerről van szó.) A szövetkezet tizenkilenc ter­mékével szép standot alakí­tott ki, nekünk legjobban azok a blézerek, anorákok és ballonkabátok tetszettek, amelyek hazai alapanyagból készültek. A szövetkezet ti­zenhat ruháját az OKISZ La­bor manökenjei mindennap felvonultatják a divatbemu­tatón, A Botond, a Bonyhádi Ci­pőgyár most olyan divatos lábbelikkel jött a vásárra amelyek új anyagok, új tech­nológia felhasználásával készültek — a siker nagy. Bemutatják a közönségnek, hogy mit ajánlottak a keres­kedelemnek, nagy választék­ban természetesen a női, a férfi- és főleg a gyermek­lábbelikből. Figyelemre mél­tó, hogy külön rakták az áll­ványon, polcon azokat a ci­pőket is, amelyeket a keres­kedők börzéjére készítettek, de nem kaptak ezekre meg­rendelést. , A Simontomyai Bőrgyár még egy évben sem lépett olyan gazdag anyaggal a fo­gyasztók elé, mint az idén. Nyolc nagy — cipőt és bőr­ruházatot készítő — vállala­tot, szövetkezetét tud felso­rolni a simontomyai cég, amelyek terméküket dolgoz­zák fel — a kiállításon lát­ható a nyersanyag és a belő­le készített cipő. Asztali szö- kőkúttal locsolják az új bőr­ből, termékből készített gye­rekcipőket, amelyek vízálló- ak. Uj terméke a gyárnak a zsíros cipőnappá, az Albino T-barkás felsőbőr, vásárdíjat kapott a Blanka, a Kamilla és az erősebb lábbelihez hasz­nálatos Florentina felsőbőr. A Monszun elnevezésű gye­rekcsizmák is új termékből készülnek. A Simontomyai Bőr- és Szőrmeipari Vállalat a Hor­tobágyi Állami Gazdasággal működik közre, a juhbőrök feldolgozásában. Kiváló minő­ségű rövid és hosszú bőrka­bátokat, irhákat és más cél­ra alkalmas bőrökből készít­hető árukat láthatunk. Sport­árui világhírűek a simontor- nyai gyárnak. Ezúttal is az nmt KV I BNV POAS tkkmek • A bőrgyár új termékei Adidas labdák és más sport- „ eszközök keltik fel a sporto­lók figyelmét.. Sajnos többi kiállítónk fő­leg az anyagyárral együtt mutatja be termékeit, illető­leg gondolhatjuk, hogy me­lyik Tolna megyei leányvál­lalat terméke lehet benne — félterméket készítenek ná­lunk — a készáruban. Ilyen cég a PATEX, a ZIM, a Ma­gyar Selyemipari Vállalat és a BVK. De az ipari szövet­kezetek kiállítási részén is találunk Tolna megyeieket a BONY KS szép lábbelijeit ugyan „eldugták” a ruhaipa­ri szövetkezetek kiállítási ré­szében. Ott egy fénykép is, amely három munkást ábrá­zol, ők tervezték a szép cipő­ket: Antal Lajosné, Ohnmacht Józsefné, Gyöngyös István. Még egy jó hétig tartja nyitva kapuit az őszi BNV. Az első napok szép Tolna megyei sikere, a sok látogató biztatást is ad a további ter­vezéshez, gyártmányfejlesz­téshez. Sajnos a mi vállala­taink többsége nem pályázik vásárdíjra — költséges — és így, bár szépek, használha­tók, gazdaságosan előállítha­tok termékeik — ez díjakban érmekben, oklevelekben nem realizálódik. Holott tudjuk, hogy az ilyen vásárokról származó „trófeák”, a gyár hírét igencsak öregbítik. Meg­fontolandónak tartanánk azt is, hogy a Tolna megyei ki­állítók képviselői egy-egy nap találkoznának. Most jószerint csak a katalógus, Illetve az újságíró a „hírvivő”, hogy megyénkből melyik vállalat milyen termékkel jött a vá­sárra. PÁLKOVACS JENŐ Fotó: Gottvald Károly Magyarország, Békéscsa ba HALÁRAK ponty S1‘—60 iFt/lkg mérettől függően amur 40 Ft/kg márványponty 35 Ft/lkg ezüstponty 35 iFt/kg harcsa 100 Ft/kg fogassüllő 98—104 iFt/kg csulka 42 .'Fb/kg pcmtyszelet 95 Ft/íkg márványponty­szelet • 4!4 Ft/lkg pomtyfej, -farok. 13 Ft/lkg tengeri halfáié 66 Ft/lkg Mindezt nem valamiféle lo­gikai megfontolásból írom le a bevezetőben, hanem halevő honfitársaink fantáziáját csi- gázni és egyeseket talán kis­sé elgondolkoztatni. Ezek az árak nemcsak kiírva voltak szeptember 1-én a békéscsa­bai halbolt (és halbár) falára, hanem a halaik kaphatók is. Egyébként az itteni nevek megértéséhez szintúgy szük­ségeltetik némi magyar logi­ka. A Békés” megyenévró, meg a „Viharsarokra” gondo­lok. Tessék utánanézni a magyar munkásmozgalom, különösen az agrárszocialista mozgalmak történetében! Az viszont kétségtelen, hogy a megye egyik legérdekesebb építményénél, a gyulai vár­nál logilkusabbat aligha lehet elképzelni. A „vár” szóra ál­talában kemény kövekét asz. szociálunk. Nos, ez téglából épült, mert honnan is lehe­tett volna a környéken más építőanyagot szerezni, mint téglát. Építése már a XIV. században elkezdődött és ko­rábban a mai — várszínházi- múzeulmi — sorsánál lénye­gesen viharosabb napokat lá­tott. 1566-ban lett a töröké, 1849-ben pedig itt adták át a cárban Görgey nyomán naivan bízó honvédtáborno­kainkat a császáriaknak és az eleve eldöntött halálnak. Az épület szép, érdékes, de a környékét járva az ember­nek az az érzése, hogy még érdekesebb lenne, ha kellő ásatásak árán napvilágra ke­rülnének a földben bizonyára ott rejlő várimaradványofc. Ez a vár a mainál ugyanis lé­nyegesen nagyobb kellett hogy legyen és az országban szinte sehol nem tudunk kül­ső védoműveivel együtt be­mutatni egy ősi erősséget. Itt talán lehetne. , Gyula neve egyébként Bé­késcsabán kerül szóba, ahol idegenforgalmi szakembere­ket arról faggatok, hogy egy­általán miért jöjjön ide valaki a távoli Tolnából? Mi­re legyen kíváncsi? Leszá­mítva természetesen a gyulai és csabai kolbászt. Záporoznak a válaszok: — A gyulai Erkel Múzeum­ra! A fürdőéletre Békéscsa­bán, Gyulán, Gyopároson, Kakasszéken. Horgászni. Megnézni az itteni múzeu­mot és az Omaszta-kúriát vagy a Szőnyegházat. Egy sebes tempójú ország­járás során mindennek csak tört részére van időm-erőm. Az alábbiakban az ezzel kap­csolatos benyomásokról lesz szó: A békéscsabai pályaudvart nem megnézni, hanem hasz­nálni kell. Arra alkalmas. Ferenc József korának (?) valamelyik kevéssé ihletett képességű mérnöke aligha­nem kizárólag ezt tarthatta szem előtt tervezésekor. A maga módján igaza volt, hisz azóta se szorult bontásra, csak szárnyépületekkel való bővítésre. Az állomás előtt tér, rengeteg helyijáratú csuk. lósbusz és 100 méteren belül két okos idegenforgalmi ól­igazító térkép. Természetesen nem buszozni jöttém B'ékes- csábára, hanem gyalogtúra következik, meg némi csodál­kozás. Az ugyanis valóban csodálnivaló, hogy miként engedheti meg magának egy nagyon tudatos és szép ren­dezés körvonalait bontakoz­tató város a csabai luxust? Azt ugyanis, hogy a város „kapujában”, a pályaudvar­nál gazos réti, céllövölde, körhinta (hintáslegényékkel) fogadja a látogatót. A mutat­ványosok működésének egyé­ni hasznában nem kételke­dem. Mire pár óra múlva visszaérek, kisebb Isonzói csa­tára elégséges lőszer pufog- hatott el itt — hurkapálca­lábú rongybabákra. A Séta során egymást érik a kellemes meglepetések. (Tulajdonképpen utána kelle­ne gondolnom', hogy miért ír­A háztípusok ötletes változá­sai. Sikeres átmenet régi és új városrészek között. A „ré­gi” alatt a múlt század súlyos épületei értendők melyek a modern környezetbe érdekes módon jobban beleillenek, mint az egykori „földszintes­be”. Talán mert a maguk ide­jén modernségre törekedtek? Netán koruk színvonalához mérten azok is voltaik? Mo­dem alighanem az, mely leg­korszerűbb eszközökkel, anyaggal próbál őszinte tar­talmat és formát esztétikusán ötvözni. Ilyen értelemben Bé­késcsabán sok a modern, eb­ből talán a fénykép is érzé­keltet valamit. 'Megkapóan jó kereskedel­mi ötletek: Ifjúsági Turiszti­kai Kölcsönző. Az Úttörő és Ezermester Bolt aligha mű­ködtetné, ha igény nem len­ne rá. A „Kalkas”-étterem délelőtti csúcsidőben önki- szolgáló, délután és ünnepna­pon visszavedlik hagyomá­nyossá. Vasárnap is nyitva tartó ételbár, ahol felvágottat, szaláimít, szeletelve és rúdban egyaránt adnak. Ottj áriamkor — augusztus utolsó és szeptember első napján — ízetlen dolog lett volna a fürdési lehetőségek­ről beszélni. De a levonult árvízről se beszélt senki. To­vábbi utam egy részét azon­ban vonatpótló autóbusszal tettem meg. Azt hittem, hogy a>z árvízkárok miatt, és majd kinéztem a szememét, hogy valami érdekeset lássak. Közönséges vágánykorsze- rűsítés volt. (Folyt aitjuk.) ORDAS IVÄN tam le a „meglepetés” szót?) A modern Békéscsaba Piroska garnitúra

Next

/
Oldalképek
Tartalom