Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-25 / 251. szám

1980. október 25. MÉPWSÁG 3 Magyarul Az idegen nyelvekről Közismert az a mondás, hogy „ahány nyelv, annyi ember". S bizony „több embernek lenni" valóban többszörösen jó dolog. Ezért kapacitáljuk gyermekeinket nyelvek tanulására, ezért sopánkodunk, miért vettük a középiskolában félvállról a nyelv magolását, ezért is ragadjuk meg felnőtt fejjel a különféle nyelvtanfolyamok nyújtotta lehetőségeket. — Csodálatos élmény Goethét eredetiben olvasni — lel­kesedik ismerősöm, s hozzáteszi: — Nyelveket bírni nagy­szerű dolog. Szinte naponta érzem, német tudásom előnyét. Munkámat egyszerűsíti, hogy könnyedén fordítom a szak­cikkeket, olvasom a német nyelvű folyóiratokat... S meny­nyivel másabb külföldön szóval, s nem suta mutogatással megértetni magunkat. Van, aki kizárólag „magának" tanulja az idegen nyelvet, de sokan vannak, akiktől a nyelvtudást munkájuk is meg­követeli. A leírtak egyenes követ­kezménye, hogy manapság egyre nagyobb az igény a különféle nyelvtanfolyamok­ra; egyre többen jelentkeznek a TIT, a művelődési házak nyelvi kurzusaira. Megyénk­ben a sok élő nyelvtanfolyam közül egyet választottunk ki, amit újszerűsége — és remél­hetőleg hatékonysága miatt is! — üdvözölni lehet. Szekszárdon, a megyei mű­velődési központ nyelvlabo­ratóriumában tizenkilencen ülnek, s elmélyülten dolgoz­nak. Látogatásunk időpontja', délelőtt fél 11. Tehát az itt ülő hallgatók egy része mun­kaidőben tanul németül. — Örömmel tapasztaltuk, hogy Szekszárdon is feléledt az igény az intenzív nyelv- tanulásra — mondja áz óra befejeztével Regős Gabriella, a művelődési központ né­met-orosz szakos tankra. — Ugyanis 1972-ben már pró­bálkoztunk intenzív tanfo­lyammal, de jelentkezők hí­ján el sem indíthattuk. Most viszont teltházas a hároméves tanfolyam, ahol az NDK-ból vásárolt audio­vizuális anyaggal dolgoznak a hallgatók, akik már né­hány foglalkozást maguk mögött hagyva, így véleked­nek; Röfi Gyuláné, a Szekszárdi Dózsa előadója: — Munkám során hasznát látom majd a németnek. Azért fogalmazok jövő idő­ben, mert jelenleg szülési szabadságon vagyok, azután pedig gyesen leszek. Korcsolán Éva, a szekszár­di szolgáltató szövetkezetnél titkárnő: — Munkahelyemnek több német vállalattal van üzleti kapcsolata. Nálunk nagyon hasznos a német nyelvtudás. Erre a tanfolyamra ketten járunk az elnökhelyettessel. Remélem, hogy a három év leteltével a levelek fordítá­sán, a német ügyfelek foga­dásán kívül tolmácsnak is beugorhatok. Ezzel is forin­tokat takaríthat meg a szö­vetkezet. (Szekszárdon egyébként egyetlen hivatásos tolmács sincs.) — A3 éves tanfolyam dí­ja 3000 forint, ön, vagy mun­kahelye fizeti ezt az össze­get? — kérdem Nagy Árpád­tól, a növényvédő állomás csoportvezetőjétől. — Munkahelyem elvárá­saihoz tartozik egy idegen nyelvnek a tudása. Ezért já­rultak hozzá a tanfolyamon való részvételemhez, ezért kapom a munkaidő-kedvez­ményt, ami hetente 6 órát (kétszer 3 órát) jelent. A tan­díjat jelenleg én fizetem, vi­szont amennyiben sikeres nyelvvizsgát teszek, az össze­get visszatéríti az állomás. Pintér Sándorné szintén titkárnő, mégpedig a SZÜV- nél. Mint mondja, a tanfo­lyam sokoldalú, de igen nagy a tempó. Ezért magnóra vet­te az anyagot, s mindennap két órányit gyakorol otthon. A tandíjat maga fizeti; vál­lalata pedig a munkaidő­kedvezmény megadásával járul hozzá, hogy eggyel több, idegen nyelvet beszélőt tudjon a munkatársak sorá­ban. Német Nándor, a Szakály testvérek ÉSZ főmérnöke: — Szinte nélkülözhetetlen munkámnál egy idegen nyelv ismerete. Fordítani kellene a szakirodalmat, gépkönyveket, néha tervdokumentációt. — Természetesen szövetke­zete „állja” a tandijat... — Nem. A vezetőknek nem divat kedvezményt adni, hát nem is kértem. — Otthon is foglalkozik a tananyaggal? — Persze. Sőt, a kisfiám­mal is „beszélgetünk”. Ő ha­todik osztályba jár Tolnán, a 2-es számú általános iskolá­ban. Heti három órában ta­nulnak németül, sőt, már az óvodában is tanította őket az óvónéni — magánszorgalom­ból — a német nyelvre. — Nekem pedig munka­helyem adja a gyakorlást — mondja Ráday Nándorné, a COOPTOURIST megbízott irodavezetője, örültem, ami­kor meghallottam, hogy a művelődési házban indul az intenzív tanfolyam. Tudja, néha kellemetlenül érzem magamat, hisz nem bírom tökéletesen a nyelvet. Igaz, a középiskolában négy eszten­dőn át és itt, a Babitsban két félévet már tanultam néme­tül. Kedvezményt adott a munkahelyem, munkaidőben járhatok ide. — Bízom benne, sőt tudom, aki ezen a tanfolyamon be­csületesen végigcsinálja a há­rom évet, az minden nehéz­ség nélkül leteheti a közép­fokú nyelvvizsgát — mondja Regős tanárnő búcsúzáskor. Nekem pedig az jut eszem­be, hogy ezek a felnőtt diá­kok minden tiszteletet meg­érdemelnek, munka és csa­lád mellett vállalják a három esztendőn át tartó kemény munkát. S az is eszembe jut, hogy Szekszárdon miért nem megoldott a gyeremekek is­kolán kívüli idegennyelv­oktatása. Biztosan meg le­hetne találni a nyelvtanulás intézményesített formáját... * A Gemenc Szálloda portá­ján csendes a délelőtt. Ven­dég alig-alig jön, inkább a szállodai alkalmazottak men­nek el a pult előtt, s moso­lyogva köszöntik Mész Mik­lóst, az ügyeletes portást, aki nyolc esztendeje teljesít itt szolgálatot: vagy délelőtt, vagy délután, vagy éjszaka. — Vendéglátóipari szak- középiskolát végeztem, s a Balaton mellett voltam fel­szolgáló. Voltam gyakorlaton Keszthelyen, a Helikon Szállóban, s ott ismertem és szerettem meg ezt a munkát, s el is határoztam, hogy ha lehetőség adódik, portás le­szek. — Munkájához szükséges az idegen nyelv ismerete... — Középiskolában tanul­tam oroszul és németül, sőt, az utóbbiból érettségiztem is. Németül már korábban is pötyögtem, mivel szüleim svábok. Olaszul is tudok va­lamelyest, azt magánszorga­lomból tanultam. Gyakorolni pedig rendszeresen van al­kalmam, hisz sok az olasz vendég­Beszélgetésünket megszakít­juk, vendég közeledik. A pultnál leadja a kulcsot, el­intézi a formaságokat, né­hány kedves szót váltanak... Szívesen hallgatom beszélge­tésüket, különösen Mész Mik­lós könnyed német cseve­gését. — Hans Gaede gyakori vendégünk — magyarázza a portás a vendég távozása után. — Üzleti kapcsolata van a KSZE-vel. * Megyénkben egyre több vállalat alakít ki partnerkap­csolatot külföldi cégekkel. Testvérvárosainkból egyre több vállalatot köt barátság Tolna megyeihez. A turizmus népszerűségé­hez nem fér kétség. A megyei művelődési köz­pontban tíz év óta harminc százalékkal emelkedett az idegen nyelvet tanulók szá­ma. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: Czakó Sándor Mi a módszerük? A legjobb napraforgótermesztő tsz A bölcskei Rákóczi Tsz nagydíjat kapott az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállításon napraforgó- termesztési eredményeiért. Nagy területen — 600 hektá­ron — értek el olyan magas átlagtermést az utóbbi négy esztendőben, amely csaknem kétszerese az országos átlag­nak. Ez rendkívül kimagasló eredmény. A bácsalmási Ter­melési Rendszerben ez a szö­vetkezet viszi el a pálmát évek óta. Érdemes tehát meg­kérdezni a Rákóczi Tsz fő- agronómusát, Törjék Istvánt, mi a módszerük, röviden ki­fejezve, mi kell ahhoz, hogy ilyen magas színvonalon pro­dukáljanak az értékes ipari növényből, egyfolytában. Törjék István elmondta, intenzíven négy év óta fog­lalkoznak napraforgótermesz­téssel. Tapasztalataik szerint négy kulcsfontosságú ténye­ző is van a siker mögött: az agrotechnika, a fajta, a nö­vényvédelem és a betakarí­tás optimális idejének meg­választása. A szövetkezetben rendezett országos tanácskozáson ta­valy egyórás előadást tartott Törjék István a népes szak­embergárdának, de még ak­kor sem térhetett ki minden részletkérdésre. Természetes tehát, hogy egy rövid újság­cikkben csak utalni lehet a tennivalókra, a módszer tar­talmára. Az agrotechnika lényeges követelménye, hogy mélyfor- gatásos szántás után kertsze­rűen finom magágyat készíte­nek, továbbá betartják az optimális vetési időt és az ugyancsak legjobb mélységet. A kifogástalan vetéshez hoz­zátartozik természetesen a tőszám betartása. A műtrá­gya adagolásánál 10 kiló ve­gyes hatóanyagot számolnák egy mázsa terméshez. A leg­kényesebb munkák egyike a növényvédelem. A bölcskei főagronómus azt mondja, na­gyon kell ügyelni a dózisra a Malorán kijuttatásában, mert ha sok, akkor árt a nö­vénynek, ha viszont kevés a vegyszer, nem hat kellőkép­pen. A vegyszerezés ideje a magvetés és a kikelés között van. A betakarítást a lehető leghamarabb kell elvégezni, miihelyt megérik a naprafor­gó, mert a késés sok veszte­séget okozhat: pereg a szem, hordják a madarak is, sőt gombabetegségek lepik el a növényt. A gépi betakarítás­hoz szükséges lómbtalanítás a teljes virágzás után 30 nappal kezdhető. így valósul meg az optimális időben tör­ténő betakarítás, nem csök­ken a mag olajtartalma sem. Minden fajta napraforgó van jelenleg az országban, ami előfordul a világon. Vá­logatni kell. Bölcskén már évek óta csak hibrideket vet­nek, közülük is a legjobbakat. A bölcskei Rákóczi Tsz-ben szerzett tapasztalatok szerint legjobbak a jugoszláv hibri­dek, utánuk következnek a francia, a román és az ame­rikai fajták. Több év átlagá­ban legjobbnak bizonyultak az NSH—63 és az NSH—26- os jugoszláv, továbbá a Ma­rianne és a Luoiole nevű francia 'hibridek. A népfront életéből A vegyes profilú ifjúsági klubok nagyobbik része né­hány év tündöklés után meg­szűnt. Csak azok maradtak meg, amelyek igazi közösség­gé váltak az elmúlt évek so­rán. Ugyanakkor a népfront támogatásával sorra alakul­tak a megyében az úgyneve­zett asszonyklubok, hímző­szakkörök, kórusok. Máig is működnek és tartalmas elő­adások, kül- és belföldi ki­rándulások váltják egymást a programban, jóízű beszélge­tésekkel, pogácsasütő verse­nyekkel. A közművelődésnek is régi gondja, hogy a közép­korúak nem veszik ki a ré­szüket a közösségi rendezvé­nyekből. Ezekben az asszony­klubokban viszont szép szám­mal vannak ebből a korosz­tályból iis, bár kétségkívül a fiatalos nyugdíjasok alkotják a törzsgárdát, függetlenül éveik számától. Szekszárdon a felsővárosi asszonyklub éppen olyan jól működik, mint a megyei mű­velődési központ nyugdíjas- klubja. Van egy harmadik hasonló társaság is, akikről méltatlanul keveset beszé­lünk, éspedig a Tartsay lakó­telep asszonyainak klubja. Az elmúlt héten a déli kertvárosi körzeti népfront- bizottság nőbizottságával ösz- szefogva jól sikerült klubdél­utánt szerveztek, a körzet idős emberei számára. Leg­alább hetvenen vették részt a találkozón, közöttük Nagyré­ti Miklósné, a körzet tanács­tagja, aki ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy az öregek gondjaival, vagyis a körzetével ismerkedjék. A IV. számú általános is­kola úttörői adtak kedves műsort és saját készítésű ajándéktárgyakkal lepték meg a vendégeket. Dr. Kor- zenszky Emődné a 11/1-es gyógyszertár dolgozója pedig előadást tartott a gyógysze­rek hatásáról, eltarthatósá­gi idejéről és válaszolt a je­lenlevők kérdéseire. A sikeres klubestet követi majd a többi, legalábbis a há­zigazdák és a vendégek elha­tározták, hogy máskor is ren­deznek hasonló találkozót, de addig is szívesen lát a Tartsay asszonyklub minden­kit a klubnapokon. A nőbizottság vezetője, Le- posa Béláné eddig is a szi­vén viselte a körzeti nép­frontbizottság területén élő nők, gyerekek és öregek sor­sát. Az ő szervezőmunkájá­nak is köszönhető, hogy ilyen jól sikerült az összejövetel. Több gyapjúszövet A jelek szerint egyre in­kább a múlté az az ellentét, amely mindenekelőtt a kellő anyagi érdekeltség hiánya miatt vitte más-más útra a gyapjú termelőit, illetve a feldolgozókat. A hazai juhá- szatok, élve a korábbinál 'kedvezőbb jövedelmezőség­gel, újabban nemcsak a ter­melést fokozzák, hanem a minőségre is többet adnak. Az idei rékord-gyapjúter- meléssel hosszú évek óta elő­ször a hazai textilipar szük­ségletének már több mint fe­lét a magyar juhászatok ad­ják, amelyek 10—15 évvel ez­előtt az alapvetően kisebb teljesítményű ipari gyártás szükségletének is csak alig több mint harmadát fedez­ték. A többlet az ötödik öt­éves terv időszakában az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség által nagy szakmai hozzáér­téssel szervezett állománybő­vítés eredménye; a tervidő­szakban 300 ezerrel nőtt az anyaállomány, amely jelen­leg 1,7 milliót számlál. Azt, hogy az állattenyész­tésnek ez az ágazata rene­szánszát éli, jelzi: a gyapjú- választék bővítésére is van vállalkozó kedv. A felügye­lőség a hazai finomgyapjas juhállomány további nemesí­tésére Ausztráliából kiváló genetikai értékű tenyészálla­tokat importált. Ezek utódai már szépen gyarapodnak. G. J. Az intenzív nyelvtanfolyam hallgatói, akik három év múl­va középfokú nyelvvizsgát tehetnek. Hans Gaede elköszön Mész Miklóstól Időben betakarítják, nem csökken az olajtartalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom