Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-18 / 245. szám
, TOLNA \ a TvrÉPüJSÁG 1980. október 18. Környezetvédelmi séta — Nézz körül — mondja az öreg. — Ez egy falusi szemétlerakóhely. Hivatalos. Ami itt van, a fele trágya. Hol van a termőföld? Hol kell a trágya? Itt. Ezekbe a földekbe — mutat nagy mozdulattal a szélesen elterülő szántásokra. — Gyere! — Átmászunk a füstölgő szemétkupacokon. A dombok alján egy sötéten sűrű tóféle. — Ide buggyantottak a szippan- tósdk. Most ugyan leállították már őket, mert kezdtek kiszáradni a nemrégen ültetett fiatal fák. Hogy nem látták volna, milyen kárt csinálnak? Kellett, hogy lássák. Csak nem törődtek vele. Nem ők ültették ezeket a fákat, nem őlk szagolják a pöcegö- dör tölteléket. Ha minden a helyére kerülne, ki-ki eltakarítaná a maga piszkát, nem úgy, hogy oda toljuk a másik orra alá, akkor nem így nézne ki az utca, a határ. Múltkorában az egyik rokonnál voltam Pakson. Szeretek így mászkálgatni, hát ott is elbóklásztam a határban. Mit láttam? Ugyanezt. Az atomváros határában. Valamikor azt mondták, hogy a szerves trágyához használjunk műtrágvát is. Most fordítva mondják. És mi van? Mind a kettő könyezetszennvező anyag lett. Ha nem csinálnának mást, mint azt a szalmát és kukoricaszárat, amit elégetnek, összegyűjtenék és arra öntenék a szippantósok a matériát, micsoda kitűnő trágya lenne az. És mennyi drága műtrágyát lehetne megtakarítani vele. Millió, meg millió forint maradná meg másra. így meg milliós értékekkel szennyezünk. — Az öreg mérge egy kicsit apad, már humorizálni is van kedve. Igaz, keserűen. — Van az a nóta, hogy „Báta vize zihög-zuhog a gáton.” Át kellene valahogy írni szemétre. Nézd majd meg mi van a Báta hídjánál. Megnéztem. A kiszáradt mederben, a hídról leöntözve szemét meg szemét. Itt .bizony az „zihög-zuhog”. Tolna megyében tavaly a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsértésén 135 személyt kaptak rajta és 81 350 forint pénzbírsággal sújtották őket a helyi tanácsok, élve a helyszíni bírságolással. Bár a hivatalos megállapítás szerint ez kevesebb, mint a korábbi évek eredménye és javulás tapasztalható, mégis az látszik, hogy sokan sikerrel játszók át a hatóságokat. — Az a legnagyobb baj, hogy az sem szól a hatóságoknak, aki tettenér szemetelő személyt. Pedig ez sokat segítene, mert nagyon kevés a tanácsi létszám ahhoz, hogy mindent észrevegyenek, meg sok más dolguk is van — mondja Rippert György, a megyei tanács környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó munkatársa. — Mindenesetre sok tekintetben tapasztalható javulás. Sokat várunk a környezetvédelmi őrjáratokról, melyek egy-egy település környezetének szépítését, fásítását, parkosítását vigyázzák és szorgalmazzák. Igyekszenek a lakosságnál elérni, hogy ne csak kampányszerűen, egy-egy alkalomra rendezzék a lakókörzetüket, hanem mindig tartsák rendben a portájukat, az utcafrontot és az épületeket. — Egy jelentést vesz elő, abból idéz adatokat. — Ezek az intelmek közintézményeknek, gyáraknak, üzemeknek is szólnak, ahol bizonyos súlyos milliókkal adnak nagyobb nyomatékot a szónak. Megyénkben a múlt évben légszennyezésért több mint 200 ezer forintot fizettek a különböző üzemek. Csatorna- bírságért másfél milliót, a szennyvízbírság pedig meghaladta a 17 milliót. Érdekes módon ennek a büntetésnek a harmadát éppen a szennyvíztisztító telepek fizették. Ezek aztán kidobott milliók. Nagyon érdekes ebben a láncolatban, hogy milliók „árán” rombolunk milliós értékeket, amiknek a helyrehozatala vagy lehetetlen, vagy óriási anyagi erőfeszítésekbe kerül. Erről ennyit. — Újabb jegyzetek kerülnek elő. — Az emberek többsége úgy gondolja, hogy a környezetvédelem az egészségügyi szempontú dolog. Sőt, sokan a természetvédelemmel azonosítják, holott csak kapcsolatról beszélhetünk. A környezetvédelem esztétikai feladatairól a legtöbben elfeledkeznek, holott azok legalább olyan fontosak, mint az egészségügyiek. Nemcsak arra ügyelünk, hogy tisztaság legyen, fákat, cserjéket, virágokat ültessenek az emberek — bár ez.már esztétikai kérdés is —, hanem a városkép, a falukép alakulására is. Arra, hogy milyen egy reklám, egy kirakat. Szóval mindarra, ami az ember környezetében hat az emberre — az egészségére, ízlésére, lelkivilágára, a közérzetére. A hivatásos környezetvédő szavai az öreg korábbi mondását juttatják eszembe. — Kell paragrafus, kell büntetés, talán több is. De így ez az egész csak egy ker- getőcske. Akit nem kapnak rajta, hogy az út széli árokba dobja az autójából a szeméttel teli nylonzsákot, vagy a fiatal erdőre önti a feká- liát, ami kiöli a serdülő fáAz a bizonyos Báta-híd kát, az úgy hiszi, hogy minden rendben van. Pedig a kár akkor is kár, ha éppen nem büntetnek érte. Ezt a vonalat, ezt a tudatot kellene valahogy erősíteni. A lelkiismeretet, mert nem nagyon kell talán magyaráz- gatnom, lelkiismereti kérdés is, hogy eldobálva a szemetet, kitaposva a virágot, fákat tördelve, mások igyekezetét, munkáját teszik tönkre a felelőtlen emberek. Az öregnek nagyon igaza van. Amikor érdeklődtem, hogy miért fizetnek olyan sok bírságot a szennyvíztisztító-telepek (az összes büntetés harmadát) csodálkozván, hogy a szennyvíz tisztításával foglalkozó telepek, nemhogy .tisztítanának, hanem maguk is szennyeznek, azt a választ kaptam, hogy azért van ez így, mert: „magas mércét állítanak az idevonatkozó magyar szabványok”. — Még szerencse — csúszott ki a számon. — Elképzelni is rossz e szavak után, mi lenne, ha nem volnának előírások, bírságok, hiszen a józan ész diktálta szabványok — a jelek szerint sok embernél már érvénytelenek. CZAKÓ SÁNDOR Füles évkönyve ’81 Megér egy lyukas garast Ezt a látszatra ellentmondó címet adta a Füles 1981-es Évkönyve nagy pályázatának. Joggal írtuk, hogy látszatra ellentmondó a cím, mert amíg a közmondásos lyukas garas semmit sem ér, addig a pályázat első díja lyukas garas ugyan, de aranyból készült — egy Mátyás király korabeli garas motívumainak mintájára — az Állami Pénzverőben, mindösz- sze egyetlen példányban, és értéke jóval meghaladja a tízezer forintot. Az évkönyv tartalma igen gazdag, és kielégíti a legkülönbözőbb érdeklődésű olvasók igényét is. A Füles elsősorban rejtvénylap, így évkönyvében hatvannál is több keresztrejtvényt vonultat fel, nagy részük az egyre népszerűbb skandináv rendszerű, a mellékleten pedig két óriás- keresztrejtvény található, az egyik közülük a pályázati rejtvény. Érdekes cikk számol be a naptár történetéről, a naptárrész pedig a sok évi időjárási adatok egybevetésével készült távidőjárás jóslatot ad, nem hagyva figyelmen kívül a népi időjóslás sok évszázados tapasztalatait. A jövő év Bartók Béla születésének 100. évfordulója, s így az erről szóló írás nem is hiányozhatott volna az évkönyvből. Érdekes adatok sorát közli a Hétköznapi Lexikon, a diplomáciai szokások világából is sok, számára újat tanulhat meg az olvasó. Egy játékos tesztből ki-ki megtudhatja, hogy szeretik-e a munkatársai, és megismerkedhetünk a pénzverés történetével egy másik fejezetből. A három Latabár című cikk egy neves színészdinasztia történetével ismertet meg, s valóban érdekes Karinthy Frigyes „Megfejtés a jövő számban” című rejtvényes írása. Jellegzetes fürdőzési szokásokat sorol fel egy újabb anyag, amely idegen országokba vezet el. A titkos övezet rejtélye a címe a 40 oldalas képregénynek. Gyermekek rejtvényrovata, Rodolfo bűvésziskolája egészíti ki a most megjelent Füles Évkönyvet, amely mindezeken felül egy régi, szép kártyajátékra, tarokkozni is megtanítja olvasóit. 7-----------------------------í Forgalomkorlátozás Az 55. számú, Szeged—Bá- taszéki főközlekedési úton Pörböly és a bajai Duna-híd között lévő közúti níd javítási munkálatai miatt az alábbi forgalomkorlátozás kerül bevezetésre : 1980. október 20-án, 12 óra és október 27-én 8 óra közötti időben az 1,5 tonna összsúlyt meghaladó járművek mindkét irányú forgalmát megtiltják. Az 1,5 tonna összsúlyig terjedő járművek irányított áthaladása — a híd- pálya fél szélességében — biztosított. 1980. október 20-án, 11 óra és 12 óra közötti, 21-én 10 és 14.30, 23-án 11 és 12, 24-én 10 és 14.30 óra közötti időben minden jármű mindkét irányú forgalma tilos! A főútvonal érintett szakaszán a menetrend szerinti Volán autóbuszjáratok változatlanul közlekednek. Az 1,5 tonna összsúlyig terjedő járműveknek a hídpalyán való áthaladását jelzőlámpa szabályozza. A rendelkezésre álló terelő- utak: Pörböly—Bátaszék— Szekszárd—Dunaföldvár (Duna-híd)—Solt—Kalocsa—Baja útvonal. 5.20 óra és 20 óra közötti időben: Pörböly—Bá- taszék—Mohács (Kompátkelés)—Nagybaracska—Baja útvonal. 7.00 óra és 17 óra közötti időben és 10 tonna összsúly-korlátozással : Pörböly —Bátaszék—Dunazsekcső (kompátkelés)—Dunafalva— Nagybaracska—Baja útvonal. 7.00 óra és 17 óra közötti időben és 20 tonna összsúly-korlátozással : Pörböly—Bátaszék —Szekszárd—Tolna—Dombo- ri (kompátkelés)—Fájsz— Dusnok—Baja útvonal. 7.00 óra és 17.00 óra közötti időben és 40 tonna összsúly-korlátozással : Pörböly—Bátaszék —Szekszárd—Paks (kompátkelés)— Géderlak—Kalocsa— Baja útvonal. Korlátozott látási viszonyok esetén (köd, sötétség) a Du- naszekcső—Dunafalva között, valamint Dombori—Fajsznál és Paks térségében a kompok közlekedése szünetel. A forgalomkorlátozásról és a terelőútvonalakról sárga színű jelzőtáblák adnak útbaigazítást valamennyi érintett útkereszteződésben. KPM Közúti Igazgatóság TOLNAI SZEMLE BONYHÁDI Péter: Nem mellékes. = Figyelő, 24. évf. 1980. szept. 3. 36. az. 1—2. p. CSŰRI János: Nagy szükség van a vadon termő gyógynövényekre. = Dunántúli Napló. 37. évf. 1980. 241. sz. szept. 2. Tolnában újonnan telepített gyógynövényekről. Damaszkuszi találkozások. = Pedagógusok Lapja, 1980. aug. 22. Kedves Henriknek, a FISÉ (Pedagógus-szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége) Számvizsgáló Bizottsága elnökének tevékenységéről. DANKÓ Imre: Tanulmányok Tolna megye történetéből, IX. = Dunatáj, 3. évf. 1980. 3. sz. 78—79. 1. HORVÁTH Géza: A szak- szervezeti alapszervezeti választások politikai, tartalmi és szervezeti tapasztalatai. = Tolnai Fórum, 11. évf. 1980. 3. sz. 65—70. 1. Közoktatáspolitikai és pedagógiai feladatok Tolna megye óvodáiban, alsó- és középfokú oktatási intézményeiben 1980—1985. = Tolnai Fórum, 11. évf. 1980. 3. sz. 37—55. 1. LAKATOS Csaba: A növénytermelési rendszerek hatása mezőgazdaságunk fejlődésére. = Tolnai Fórum, 11. évf. 1980. 3. sz. 71—77. 1. KSZE Tolna megye. PETTER László: Növény- védelmi társaság. = Növény- védelem, 16. évf. 7. sz. 1980. július. 379. 1. SZABÓPÁL Antal: Tolna megye közoktatásának helyzete, művelődéspolitikai feladatok az MSZMP XII. kongresszusának határozatai alapján. = Tolnai Fórum. 11. évf. 1980. 3. sz. 3—36. 1. Tíznapos késéssel kezdődött meg idén Tolna megyében a kendertermés betakarítása... = Somogyi Néplap, 1980. szept. 5. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tárgyalja a lakáselosztás helyzetét. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. szept. 9. 11. 1. GEMENC Aranyérmes trófea —Megkezdődött a szarvasvadászat. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. szept. 4. 207. sz. 5. 1. TAMÁS Ervin: Múzeum Gemencben. = Népszabadság, 38. évf. 1980. szept. 14. 216. ' sz. 6. 1. SZEKSZÁRD Műszaki könyvnapok. = Esti Hírlap, 1980. szept. 17. A Szekszárdon tartott országos megnyitóról. A szekszárdi Gemen cszállóban egyezmény aláírásával befejeződött a KGST gépipari állandó bizottsága traktorokkal foglalkozó szekciójának tanácskozása. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. szept. 4. 209. sz. 9.1. A szekszárdi művelődési központban Breznay József és Gánóczy Mária festőművészeknek tárlatát nyitották meg. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. szept. 9. 211. sz. 9. 1. DOMBÓVÁR Emlékhangverseny Dombó- várott. = Köznevelés, 36. évf. 1980. 24. sz. június 13. 16. 1. Űj raktárcsarnokot építettek, korszerű tisztítóberendezéseket szereltek fel Dombóváron... = Népszabadság, 38. évf. 1980. szept. 11. 213. sz. 8. 1. PAKS AMBRUS Sándor: KISZ- építkezési napok Pakson. = Népszabadság, 38. évf. 1980. szept. 9. 211. sz. 5. 1. Az atomerőmű történetírói. = Déli Hírlap, 1980. szept. 15. A vállalat Enrico Fermi brigádjának kulturális tevékenységéről. HAZAFI József: Atomnyi Paks. = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980. szept. 27. 39. sz. 16. 1. Kiállítás a parkban. = Déli Hírlap, 1980. szept. 5. Szabady Veronika budapesti szobrászművész paksi kiállításáról. A paksi atomerőmű mintegy tízezer építőjének és a dinamikusan fejlődő város lakosságának könyvellátására együttműködési szerződést kötött... = Népszabadság, 38. évf. 1980. szept. 4. SZABADY Veronika: budapesti szobrászművész szabadtéri kiállítása. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. szept. 9. 211. sz. 9. 1. Paks, atomerőmű-lakótelep parkjában. TAMÁS Ervin: Szocialista városok. = Népszabadság, 38. évf. 1980. szept. 21. 222. sz. 3. 1. ALSÓNYÉK BALÁZS Kovács Sándor: Egy sárközi lelkész gazdasági naplójából. = Dunatáj, 3. évf. 1980. 3. sz. 30—42. 1. Alsónyék, időjárás, mező- gazdaság. FADD ORDAS Iván: karl-marx- stadti képzőművészek bemutatkozása Faddon. = Dunatáj, 3. évf. 1980. 3. sz. 59— 60. 1. Unkarilaistupa Kansallis- museoon (Magyar szobabelső a Nemzeti Múzeumban). = Kansas Uutiset 1980. aug. 29. 1. et. 6. p. A Finn Nemzeti Múzeumnak adományozott faddi szobáról. GYÖNK Vecsési Sándor Munkácsy- díjas érdemes művész seccójának leleplezése a Tolna megyei Gyönk új általános iskolájában. = Népszabadság, 38. évf. 1980. szept. 30. 229. sz. 8. 1. HŐGYÉSZ Frottírok Hőgyészről. = Népszabadság, 38. évf. 1980. szept. 6. 209. sz. 7. 1. KAPOSSZEKCSÖ Magyar—koreai barátsági nagygyűlés. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. szept. 11. 8. 1. MÓRÁGY Soproni szüreti napok, a mulatság nyitónapján rendezték meg a német nemzetiségi néptáncfesztivált. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. szept. 28. 228. sz. 12. 1. OZORA Tatarozzák az ozorai várat. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. szept. 19. 220. sz. 11. 1. SZAKÁLY GABLER Dénes: Kelta falu a római Pannóniában. = Dunatáj, 3. évf. 1980. 3. sz. 43—54. 1. Szakály régészeti — római kor — leletanyaga. HAVASI János: Eltájolt tájház. = Új Tükör, XVII. évf. 1980. aug. 31. 18—19. p. TAMÄSI KÉK ESDI Gyula: Egy nagyközség karrierje. = Nép- szabadság, 38. évf. 1980. szept. 14. 216. sz. 8. 1. BABITS MIHÁLY LENGYEL Balázs: Az in- diszkréció határa. = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980. szept. 27. 39. sz. 2. 1. PÉTER László: A költő szándéka. = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980. szept. 6. 36. sz.'2. 1. CSANYILÁSZLÓ CSÁNYI László: A boldogság kérdőjelei. = Élet és Irodalom, 24. évf. szept. 20. 38. sz. 16. 1. ILLYÉS GYULA ILLYÉS Gyula: Áldott vasárnap. = Kortárs, 24. évf. 1980. 8. sz. 1172. 1. ILLYÉS Gyula: Antik boltív. = Kortárs, 24. évf. 1980. 8. sz. 1171—1172. 1. Egy haladó műfaj bűvkörében. = Filmkultúra, 1980. 3. sz. 65. 1. Beszélgetés Illyés Gyulával. ILLYÉS Gyula: Hegyi város. = Kortárs, 24. évf. 1980. 8. sz. 1172—1173.1. ILLYÉS Gyula: írói gondok 1— Captivus gallicus. = Tiszatáj, 34. évf. 1980. sz. 3— 5. 1. Csendélet
