Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 243. szám
XXX. évfolyam, 243. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. október 16., csütörtök. Mai számunkból PROTEKCIÓ NÉLKÜL NEM MEGY? (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) VÄROSI FUTÓVERSENY KÖZEL NYOLCSZAZ INDULÓVAL (6. old.) TÍZEZER ember EBÉDJE (3. old.) A fórumok és az érdekeltség A modem társadalomban a demokrácia csak meghatározott intézmények keretében működhet. Légyen szó akár a közvetlen, akár pedig a közvetett, képviseleti demokráciáról, egyik sem nélkülözheti a különféle fórumokat, azok szabályozott rendjét. Hazánk társadalmi életében is nagy számú fórum — tanácskozás, értekezlet, ülés, gyűlés — létezik és működik. Munkahelyünkön, lakóhelyünkön, a különféle társadalmi szervezetekben mindannyian részt veszünk -T- vagy legalábbis részt vehetünk — ezeken. Általánosságban is érvényes tapasztalat, hogy viszonyunk e fórumokhoz meglehetősen ellentmondásos. Egyrészt tapasztaljuk — s ezt az összegezések is megerősítik —, hogy nagy az ezeken részt vevők száma, sok észrevétel, vélemény hangzik el, és számos érdemleges elhatározás, állásfoglalás születik. Másrészt nem kevés formális ösz- szejövetelről tudunk, nemegyszer értékeljük az érdeklődés hiányát, a közömbösséget, a passzivitást. A tapasztalatok elemzése alapján ma már sok mindent el tudunk mondani arról, miként tehetők érdemibbé, hatékonyabbá, demokratikusabbá a közélet fórumai. A feltételek között gyakran említik a gondos előkészítést, a napirend körültekintő kiválasztását, alternatív javaslatok szerepeltetését; gyakorta hangsúlyozzuk a résztvevők jó tájékozottságának, felkészültségének, hozzáértésének fontosságát. Mindez — és még több más — valóban lényeges és elengedhetetlen. Ám ezeken tál nem csekély a jelentősége annak a kapcsolatnak sem, amely a közélet fórumainak működése és társadalmunk érdekviszonyai között áll fenn. A tudományos szocializmus gondolatrendszerének egyik sarkköve az a felismerés, hogy a politikai véleményeket és cselekvést alapjában véve az érdekek határozzák meg. Immár több évtizedes tapasztalatok tanúsítják, hogy ez a szocializmus viszonyai között sincs másként. Márpedig ebből az következik, hogy a szocialista demokrácia fórumainak működése sem csupán azért szükséges és előnyös, hogy érvényesülhessen a „több szem többet lát” elve, a kollektíva bölcsessége, hogy a különféle vélemények és látásmódok összevetésével kialakulhasson a legokosabb, legkörültekintőbb állásfoglalás. Tudomásul kell venni, hogy a különböző Vélemények és látásmódok mögött adott esetben különböző érdekek húzódnak meg. Közéleti-társadalmi fórumaink egyik lényeges rendeltetése és szerepe pedig éppen az, hogy módot adjanak ezeknek az érdekeknek felszínre kerülésére, kinyilvánítására, s ezen az alapon érvényesítésük elősegítésére vagy fékezésére, a különféle érdekek egyeztetésére, összehangolására, rangsorolására. Jobban rá kell ébrednünk arra a kézenfekvő összefüggésre, amely az aktivitás és az érdekeltség között fennáll. A közélet dolgaiból mindenkinek az a léI nyeges, aminek a kimenetelében érdeket. A döntések előkészítésében és elfogadásában, a megvalósítás legcélszerűbb módozatainak megvitatásában való részvételre annál nagyobb a készségünk, minél inkább érintik ezek a döntések érdekeinket, s minél jobban tudatosodik ez bennünk. Történelmi fejlődésünk korábbi szakaszaiban a közélet fórumainak elsősorban az össztársadalmi érdekek megvilágításának és elfogadtatásának szerepét szántuk, 6 emögött háttérbe szorult az egyéni és csoportérdekek kifejezésének lehetősége. Ez még most is több tekintetben így van, noha időközben viszonyaink lényegesen átalakultak, s ma társadalmunknak egyetlen olyan jelentősebb csoportja sincs, amelynek érdekei ellentétesek lennének a fejlett szocializmus építésével. Vajon nem időszerűtlen dolog-e az egyéni és csoport- érdekek nyíltabb megjelenése mellett lándzsát tömi egy olyan szakaszban, amikor ismert gazdasági nehézségeink éppen az össztársadalmi érdekek erőteljesebb érvényre juttatását sürgetik? E sorok írójának meggyőződése szerint az ilyen igényben megjelenni tűnő ellentmondás csak látszólagos. Éppen az egyéni és csoport- érdekek markánsabb kifejeződése adna módot arra, hogy ezeket megnyugtatóbb és az összesség számára hasznosabb módon értékeljük, rangsoroljuk, s integráljuk a közös cselekvésbe. Magukon a fórumokon is tisztább helyzetet teremthet az érdekek pontosabb kifejeződése. Jelenleg ugyanis a különérdek nem ritkán kénytelen magára ölteni az általános érvényűség köntösét, hogy egyáltalán módot kaphasson a megnyilvánulásra. Az effajta álöltözetek természetesen nem segítik a tisztánlátást. Ellenkezőleg, )) zavart keltenek az értékrendben, eltorzítják a fórumok vitáit, teret adnak a kétarcúságnak, a szerepjátszásnak. De ezen túlmenően, a fórumok intézményes rendjének gyakorlati működésében is zavarokat oko^ az érdekviszonyok egyoldalú megnyilvánulása. Ha ugyanis mindegyik fórumtól lényegében ugyanazt várjuk, ugyanazt a rendeltetést tulajdonítjuk neki az össztársadalmi érdek megjelenítésében, akkor ez alapul szolgálhat a párhuzamosságnak, a jelleg egybemosódásának. Vagy I országos ügyekről szárnyal az előadás ott, ahol a mindennapok helyi kérdéseit kellene megvitatni, s ennek | torz ellentételezéseként egyéni kérdések és panaszok I, kapnak hangot ott, ahol átfogó közösségi ügyekről kell határozni. Mindezek „tisztába tételéhez” is szükséges- | nek mutatkozik, hogy pontosabban átgondoljuk és egy- ! értelműbben megjelöljük az egyes fórumok szerepét az érdekek kinyilvánításában és összhangba hozatalában. Tanácskozás, bemutató A nedves kukorica tárolása az érdeklődés középpontjában „Ha nem következik be az energiaválság, a nedveskuko- rica-tárolók ma már talán útban lennének” — mondta az egyik szakember azon a tegnapi tanácskozáson, melyet a Szekszárdi Állami Gazdaság, a KSZE és az Agrártudományi Egyesület megyei szervezete rendezett. A nedveskukorica-tárolás- ról már korábban is tartottak tanácskozást és bemutatót, mégpedig a járás, a megye, a KSZE taggazdaságainak szakemberei részére. A legtöbben a tegnapi rendezvényen vettek részt; közel SOO-an érkeztek a megyeszékhelyre az ország mezőgazda- sági üzemeiből. A Panoráma filmszínházban számos előadás hangzott el a kukorica betakarításától kezdve a zúzáson, a tömörítésen, a záráson, a tároláson, a kitermelésen, a keverésen át egészen a takarmány kiosztásáig. Szó esett az enegriatakarékos terménytárolás lehetőségeiről, a nedves kukorica takarmányozásban elfoglalt helyéről, a tárolás eszközeiről, az etetés gyakorlati tapasztalatairól. Részt vett a tanácskozásán a Borsodnádasi Lemezgyár képviselője — itt, ebben az üzemben gyártják a nedves kukorica tárolására alkalmas silótornyokat. A jó beltartalmi értékű, könnyen kezelhető takarmány azonos értékű a szemeskukoricával, sőt, annál jobban emészthető. A Szekszárdi Állami Gazdaságban tíz éve épült az első silótorony, amelyben nedvesen tárolják a kukoricát. A rendezvényen a szokásosnál jóval többen vettek részt, ami bizonyítja, hogy a közeljövőben az ország minden pontján találkozhatunk majd hazai gyártású nedveskukorica-tá- roló silótornyokkal. d- Fotó: ka A háztáji és kisegítő gazdaságok munkája A termelés-, ellátásfelügyeleti osztály vezetőjének beszámolóját vitatta meg tegnap délutáni ülésén a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A beszámoló témája az osztálynak a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységével kapcsolatos koordinációs munkája volt. E feladat széles körű, hiszen a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése Szekszár- don is jelentős, s a lakosság mintegy 40 százaléka valamilyen formában kapcsolódik a mezőgazdasági kisáruterme- léshez. A tsz-háztáji terület 530 hektár, s a háztáji gazdaságokból évente megközelítőleg 1300—1400 hízott sertést és 100—150 hízó marhát értékesítenek a közös gazdaság szervezésében. A kisegítő gazdaságok termelésének fejlődését nagymértékben segítette a zártkert-kialakítás. Ez magába foglalta a nagyüzemi művelésre alkalmatlan, szétszórt, beékelődő parcellákat, amelyek kizárólag kisüzemi módon hasznosíthatók. Ezek összterülete a városban 1265 hektár. A végrehajtó bizottság a beszámoló jóváhagyását, majd a munkaerő-közvetítés tapasztalatainak és feladatainak elemzését követően az iskolaorvosi munkát értékelte. Megállapította, hogy az óvodákban és az általános iskolákban ez a tevékenység még nem elég rendszeres, aminek egyik legfőbb oka a gyermekorvosok túlterheltsége. Hiányzanak az iskolákból az orvosi rendelők is, s a testnevelési csoportbeosztást hiába végzik el az orvosok, ha nincs gyógytestnevelő, aki foglalkozna az erre rászoruló gyerekekkel. A városban a szakmunkástanulók iskola- orvosi ellátása a legjobb. A meglévő gondok megszüntetésére a végrehajtó bizottság megfelelő határozatokat hozott,, majd bejelentésekkel ért véget a vb-ülés. A termelőszövetkezeteknek is azonnal fizetnek Szüreti nagyüzem a történelmi borvidéken Ezen a héten nagyüzem van a szekszárdi történelmi borvidéken. A gazdaságok és a termelőszövetkezetek nagy erőkkel vonultak a szőlészetekbe és folyamatosan szállítják a termést a feldolgozó helyekre. Néhány érdekes információt kaptunk, amely nemcsak az egyéni termelőket érdekli, hanem a közös gazdaságokat is. Miután a kukorica érése késésben van, ezért nem tudják a gazdaságok úgy eladni, mint tervezték, s néhány helyen pénzügyi zavar is keletkezett. A SZÁG sikeres tárgyalást folytatott az ÁG- KER-rel, s eladtak 15 ezer hektoliter újbort, amelyet a vállalat azonnal fizet, így a termelőszövetkezeteknek a szekszárdi gazdaság is azonnal fizetni tud, sőt előleget ad. Az újbor szállítását megkezdték, naponta 1500 hektolitert visznek el Székszárdról budapesti tejipari és öntözőlocsoló autókkal. Szombaton és vasárnap mintegy hatezer mázsa szőlő átvételére készülnek. Az epreskerti telepen a lovas ko. esik, személygépkocsik fogadására készültek fel, míg a központi telepen a konténeres szállítókat fogadják. A hét végére harminckilenc nagy konténert kértek a szekszárdi gazdák. Pénteken délután, mikor befejezik a nagyüzemek a szüretet, azonnal kiviszik az igénylőkhöz a harminc-negyven mázsa szőlő szállítására alkalmas edényeket. Tegnap Kiskunfélegyházán országos bemutató volt. Az olasz Defrancesci cég új vörösborkészítő berendezését mutatták be.- Pj Ülést tart az MSZMP KB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését október 16-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről, az iparirányítás fejlesztésének alapelveiről, valamint a párttagsági díj fizetésének helyzetéről és új rendjéről szóló előterjesztések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. A Minisztertanács megtárgyalta A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Az állami tervbizottság elnökének előterjesztése alapján megerősítette a közgazdasági szabályozók 1981 január elsején életbe lépő módosítására vonatkozó javaslatokat. Utasította az érdekelt minisztereket, illetve országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy ezek alapján a megfelelő jogszabályokat dolgozzák ki, s október 31-ig hozzák nyilvánosságra. A kormány elfogadta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter beszámolóját a háztáji és a kisegítő gazdaságok fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak'a beszámolóhoz kapcsolódó kiegészítő jelentését. A Minisztertanács megállapította, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek kihasználása továbbra is fontos társadalmi és gazdasági érdek, ezért utasította az illetékeseket, hogy a vizsgálat tapasztalatait hasznosítva tegyenek további intézkedéseket a gazdaságok termelési érdekeltségének fenntartására és javítására. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta az érintett minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés szeptemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. (MTI) Bulgária A magyar küldöttség vidéki körútja Kétnapos vidéki látogatásra indult szerdán reggel Szófiából a magyar parlament küldöttsége, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik Bulgáriában. Parlamenti küldöttségünk úton Pirin megye székhelyére, Blagoevgradba, megtekinti a világhírű rilai kolostort, majd a megye életével ismerkedik. A delegáció ellátogat a görög határ közelében fekvő Petricsbe, ahol egy agráripari komplexumot keres fel, majd Bulgária legkisebb városa, a Pirin-hegység dél-nyugati lejtőin megbúvó Melnik érintésével tér vissza Szófiába. A tanácskozás résztvevői
