Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

1 u Képújság 1980. október 12. Az iskolai testnevelés elmarad a követelményektől Megyénk sportja kimozdult a holtpontról llIll^SES^llilt Mai sportműsor Kézilabda. NB II. Mözs— Szekszárdi Spartacus (női) 10, Győri Magasépítők—Hőgyé- szi Helyiipar (férfi) 10. Me­gy ebajnokság nők: Dombóvár —Dalmand 10 és 11 (Agócs— Várni), Gyönk—Sijnontornya 10 (Niki), Szedres—Madocsa 10 (Kneller). Férfiak: Fadd— Iregszemcse 10 (Schalli), Nagfydorog—Dunaföldvár 10 (Savanyú—Szeltner). Tájfutás: A paksi tájfutók a Zselic-kupán szerepelnek — Kaposvár mellett. ökölvívás: Bony-hádon a sportcsarnokban 10 órától újonc körverseny és megyei serdülő, valamint ifjúsági bajnokság negyedik forduló­ja. Lovasbajnokság: Kiskun­halason az országos bajnok­ság befejző versenyei 9 órá­tól. Tömegsport: Szekszárdon az ifjúmunkás sportnap 8,30-kor kezdődik, a városi sporttele­pen. Labdarúgás: NB II: A Szekszárdi Dózsához a Szom­bathelyi Sabaria csapata lá­togat, míg Dombóváron a Győri MÁV DAC lesz az el­lenfél. Kezdés: 14 óra. Megyebajnokság: Tamási— Paks 14 (Tóth I.) B. Pannó­nia—Kisdorog (Baranya me­gyei hármas), Bátaszék— Fadd f? (Farkas), Dunaszent- györgy—Pincehely 14 (Ritzel), Ozora—TÁÉV SK 14 (Pauer), Aparhant—Dombóvár 14 (Fritschi), Tevel—Tengelic 14 (Szabó I.), Nagymányok —Bonyhádi Vasas 14 (Kor­mos). Serdülő bajnokság: Fadd— Tevel 10, Pincehely—Nagy­mányok 10, Dombóvár— Aparhant 10, Sz. Dózsa I—Sz. Dózsa II., 10, Tamási—Báta­szék 10, Kisdorog— Duna­szentgyörgy 10, Paks—B. Pannónia 10 órakor. Körzeti bajnokság: Nagy- dorog—Simontornya 14 (Po­roszkai), Madocsa—Gerjen 14 (Farkas), Gyönk—Duna­földvár 14 (Bakó), Német­kér—Tolnanémedi 14 (Hor­váth), Paks II—Bölcske 14 (Deák), Pálfa—Alsótengelic 14 (Bede), Kajdacs—Puszta- hencse 14 (Szabó I.), Bogyisz- ló—B.-varasd 14 (Salamon), Sióagárd—Cikó 14 (Antlfin- ger), Szedres—őcsény 14 (Fülöp), Kéty—Izmény 14 (Pál), Zomba—Tolna 14 (Ruppe rt), Alsónána—Báta 14 (Dobra), Kakasd—Győré 14 (Taba), Kaposszekcső— —Kocsola 14 (Esses), Ireg­szemcse—Hőgyész 14 (Verc- li), Nak—Závod 14 (Horváth L.), Kurd—Szakcs 14 (Kré mer), Kisvejke—Dalmand 14 (Farkas), Döbrököz—Attala 10,30 (Tóth). Kérjük tudósítóinkat, hogy a labdarúgó megye­bajnokság ma délutáni mérkőzéseiről beszámo­lóikat 17 órától közöljék sportrovatunkkal. Ugye­letet 17—19 óra között tartunk, telefonszámunk 11-457. Fáradozásukat előre is köszönjük. Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága október 1-i ülésén tár­gyalta a testnevelés és sportmozgalom megyei hely­zetét. A napirend előterjesz­tője, Herczig Gábor, a megyei TSH elnöke volt. Beszámoló­jában az 1977. március 9-től — a vb utoljára akkor tár­gyalta a megye sporthelyze­tét — eltelt időszakot érté­kelte. A három évvel koráb­bi vb-határozatban megjelölt feladatok végrehajtásáról el­mondotta, hogy a megyei TSH felülvizsgálta és átdol­gozta a sportban érdekelt szervekkel való együttműkö­dési terveket, melyeket éven­ként akcióprogramokkal egé­szít ki. Ugyanakkor az ága­zati irányítást segítő koordi­nációs tevékenység, együtt­működés — városi, járási, nagyközségi, sportegyesületi és társszervi szinten — nem kielégítő. A koordinációs tevékeny- - ség színvonalát az ellenőrzé­sek folyamatosságának hiá­nya, a korszerű szakmai is­meretek elsajátításának idő- igényessége is befolyásolta. Ennek következtében az álla­mi irányítás és a társadalmi alapon történő végrehajtása ma sem problémamentes. A helyi tanácsok sportszakigaz­gatási tevékenységének javí­tása érdekében évenként to­vábbképzést szerveznek az érintett tanácsi dolgozók ré­szére. A tömegsport komplex fejlesztési terve rögzítette a megye területén megoldásra váró feladatokat, különös te­kintettel a tömegesítés és a rendszeresség elvére. A KISZ megyebizottságával közösen alapfokú -sportvezetőképző- tanfolyamot szerveztek, ahol a tömegsport irányítására, szervezésére aktívákat ké­peztek. 1978-tól a minőségi sport fejlesztésére szolgáló támogatások koncentráltab­ban kerültek felosztásra, kü­lönös tekintettel a megyében megkülönböztetett négy egyesületre. Az OTSH az elmúlt év áp­rilisában felügyeleti vizsgá­latot tartott megyénkben. A vizsgálat megállapításai szo­rosan kapcsolódnak a megyei párt vb-nek a megye testne­velésének és sportmozgal­mának helyzetéről, fejleszté­sének feladatairól szóló érté­keléséhez. Ezek szerint a me­gye sportmozgalma — figye­lemmel az anyagi, létesítmé­nyi lehetőségekre és sport­tradíciókra — szervezési, irá­nyítási és tartalmi téren egy­aránt fejlődést mutat. A vezető és irányító mun­kával kapcsolatban a beszá­moló megállapította: az in­tézkedési terv megvalósítá­saként javult a munka terv- szerűsége, az ellenőrzések ha­tékonysága. Emelkedett a rendszeres sportolásba be­vontak száma, valamint az utánpótlás-nevelés színvo­nala és eredményessége. Az iskolai testnevelés és sport helyzetének elemzésé­ből kitűnt, hogy megyénk­ben a testnevelési osztályt működtető iskolák száma messze elmarad a központi elvárásoktól. Ennek hiánya visszahúzó erőt jelent a sportiskolái rendszerrel mű­ködő utánpótlás-nevelésben. ovábbra is nagy gon- TF dot jelent a fedett lé- I tesítmények, a torna- ■ -J termi ellátottság ala­csony szintje. A szekszárdi testnevelési osztályokat mű­ködtető iskoláknál szemlélet­beli problémák akadályoz­zák a megyei sportpolitikai érdekeket szolgáló intézkedé­sek végrehajtását. A tömegtestnevelés és tö­megsport területén az igény­szint felkeltése jó úton ha­lad. Ennek eredményeként dinamikusan növekedett a helyi rendezvények száma, az azokon való részvétel. A nők aránya viszont továbbra sem kielégítő. Az Edzett if­júságért mozgalom kedve­zően segítette a szervezett foglalkoztatási formák tar­talmi változását. Az idén be­indult munkahelyi olimpia a dolgozói területen eredmé­nyez előrelépést. A tömeg­sportformák közül nem elég dinamikusan fejlődött a munkahelyi testnevelés. A versenysport a tömeg­sportnál lényegesen munka­igényesebb terület. A beszá­moló mérsékelt, de egyértel­mű fejlődést tartalmaz, me­lyet számadatokkal támaszt alá. A minősített sportolók száma 743-ról 1046-ra emel­kedett. Ezen belül az- I. osz­tályúak száma 18-ról 53-ra, az aranyjelvényeseké 39-ről 48-ra nőtt. Az I. kategóriás olimpiai egyéni sportágak közül atlétikában és súly­emelésben tapasztalható a legintenzívebb fe’jlődés. A nem olimpiai sportágak kö­zül az asztaliteniszt kell ki­emelnünk. Az országos baj­nokságokon részt vevő spor­tolóink aránya nőtt, a válo­gatott kerettagok száma meg­haladja a huszonötöt. Me­gyénk élsportját a Szekszárdi Dózsa, a Tolnai VL, a Szek­szárdi Spartacus és a Dom­bóvári Spartacus egyesületé­nek kilenc szakosztálya rep­rezentálja. Ezek adják a nemzetközi élvonalba tartozó sportágak válogatott verseny­zőit. Asztalitenisz és kerék­pár sportágakban a tolnai, illetve szekszárdi szakosztá­lyok országosan is a legje­lentősebb utánpótlásbázisok. Az utánpótlás-nevelés megyei központjainak kialakítása fo­lyamatban van, az önálló sportkollégium és néhány he­lyen a korszerű létesítmény hiánya akadályozza a tehet­séges fiatalok felfelé áram­lását. személyi és tárgyi fel­II tételek még sokirányú fejlesztést igényelnek. . ..... A tömegsportban és az e gyesületek irányításában résztvevők képzése megkez­dődött ugyan, de messze alat­ta marad az igényeknek. A versenysport szakember-ellá­tottsága elfogadható. Fedett létesítményeink csak az alap­feladatok ellátására alkalma­sak a versenysportban. A szakmai követelményekhez viszonyítva ezen a téren ta­pasztalható a legnagyobb le­maradás. Az iskolai létesít­mények sportegyesületi hasz­nálata nem koordinált, az együttműködést akadályozza az iskolák magas terembér­igénye is. A megnövekedett feladatok ellátásához nem bő­vültek kellően a bázisszervek támogatásai, a sportegyesüle­tek saját bevételei. Az előterjesztés összege­zésként megállapította: Tolna megye testnevelési és sport- mozgalmának helyzete ki­mozdult a korábbi stagnálás­ból. A tömegsport fejlődése dinamikus, de. előrelépés ta­pasztalható — a hiányossá­gok ellenére — a verseny- sportban is. Súlyemelés Szekszárdon került sor a súlyemelők megyei egyéni bajnokságára. A súlycsopor­tonkénti helyezették: Úttörő I. 36 kg.: 1. Hajnes István (Fadd), 2. Fáth Csaba (Szekszárd), 3. Bodahelyi István (Szekszárd). 40 kg: 1. Udonics Ferenc (Fadd), 2. Kelemen Zoltán (Szekszárd), 3. Csereklei Tamás (Szek­szárdi 44 kg: 1. Totola Ká­roly (Fadd), 2. Lőrincz Tibor (Szekszárd), 3. Sike Zoltán (Szekszárd.) 48 kg: 1. Roho- di László, 2. Polgár Károly, 3. Nyilow Zolt (mindbárom Szekszárd). 52 kg: 1. Balázs Attila (Szekszárd). 56 kg: 1. Török Béla (Szekszárd), 2. Streicker János (Szekszárd), 3. Potápi Árpád (Bonyhád). 60 kg: I. Sebestyén Zsolt (Bonyhád), 2. Babai György (Szekszárd), 3. Bönde Zoltán (Bátaszék). 64 kg: 1. Pintér Zoltán (Bonyhád). 75 kg: 1. 1. Rizner Jenő (Szekszárd), 2. Bárdos Zoltán (Bátaszék), 3. Nádasdi József (Szekszárd), 75 kg felett: 1. Halász Tamás (Szekszárd), 2. Szalai László (Bonyhád). Serdülők. 44 kg: 1. Király László (Szekszárd). 48 kg: 1. Hudanek István (Fadd), 2. Gyene Csaba (Szekszárd), 3. Angyal János (Szekszárd). 52 kg: 1. Bertus Gábor (Szek­szárd), 2. Nyerges II. Imre (Szekszárd), 3. Sebestyén Gvörgy (Bonyhád). 56 kg: 1. Pilamella József (Bonyhádi, 2. Till István (Bátaszék), 3. Simon László (Bonyhád). 60 kg: 1. Nyerges I. Imre (Szek­szárd), 2. Papp László (Báta­szék). 3. Horváth Zoltán (Bonyhád). 64 kg: 1. Véger Viktor (Szekszárd), 2. Gyu- ricza Attila (Szekszárd), 3. Bitter József (Fadd). 67,5 kg: 1. Berecz Csaba (Bátaszék), 2. Balogh Zsolt (Bonyhád), 3. Balogh György (Bonyhád). 71 kg: 1. Baksa Tamás (Szek­szárd), 2. Hermann László (Bátaszék). 75 kg: 1. Baros Zoltán (Szekszárd): 1)2,5 kg: 1. Széles András (Szekszárd), 2. Fodor Lajos (Bonyhád). 82,50 kg felett: 1. Verebi István (Bátaszék). Ifjúsági I—II. 48 kg: 1. Szarka Sándor (Sz. Dózsa). 60 kg: 1. Palkó János (Sz. Dó­zsa), 2. Hudanek Zoltán (Fadd), 3. Mádi László (Szek­szárd). 67,50 kg: 1. Benke Zoltán (Fadd), 2. Kaiser Jó­zsef (Bonyhád), 3. Ignácz Imre (Bonyhád). 75 kg: 1. Tóth Ágoston (Bátaszék), 2. Tokai György (Bonyhád), 3. Hunár Zoltán (Bonyhád) 82,5 kg: 1. Farkas István (Sz. Dó­zsa), 2. Halász Balázs (Sz. Dózsa). 100 kg felett: 1. Kő­vári Zoltán (Sz. Dózsa). Az egyéni bajnoksággal párhuzamosan került sor a felmérő versenyre, melynek helyezettjei: 36 kg: 1. Borda Attila (Fadd), 2. Sutus Géza (Bátaszék), 3. Harangi Jó­zsef (Bátaszék). 40 kg: 1. Ta­kács Róbert, (Bonyhád), 2. Szegedi Zolt (Szekszárd), 3. Péter Gábor (Szekszárd). 44 kg: 1. Ambrus Csatba (Bony­hád), 2. Till Csaba (Szek­szárdi, 3. Péter Csaba (Báta­szék). 48 kg: 1. Gésztesi László (Szekszárd), 2. Jakab György (Bátaszék), 3. Galam­bos László (Bonyhád). 52, kg: 1. Dávid Tibor (Bonyhád), 2. Dek Richárd (Bátaszék), 3. Petri Attila (Bátaszék). 56 kg: 1. Szilágyi Károly (Báta­szék), 2. Takács Róbert (Szekszárd), 3. Szabó Zsolt (Szekszárd). 60 kg: 1. Dajka Zolt (Szekszárd), 2. Gáspár István (Szekszárd), 3. Rozgo- nyi István (Bátaszék). Vereségek, vádaskodások Ki lesz Karpov ellenfele? „Elhullottak” a legjobbak a hosszú harc, s küzdelem alatt, s már csak ketten állnak. Pontosabban ülnek az asztalnál: Viktor Korcsnoj és Robert Hübner. E két sakkvilágbajnok-je­lölt közül az egyiknek megadatik az, ami a sakkozók közül csak keveseknek: kihívhatja az uralkodó sakk-királyt, a vi­lágbajnok szovjet Anatolij Karpovot. A világ legjobb sakkozói hihetetlenül hosszú, s számos buktatóval nehezített utat tesznek meg, amíg egyikük a cím küszöbéhez ér. Az út neve: világbajnoki selejtező. Az egész kezdődik azzal, hogy a hazai bajnokságban olyan helyezést kell elérni, amely a nemzeti szövetséget is „meggyőzi” arról: az illető versenyző a határokon túl sem kap susztermattot... Komolyabban: alapvető feltétel a nemzetközi színvonalnak megfelelő játéktudás, rutin. Ezután következik a világbajnoki zónaverseny, majd a továbbjutó szerencséseknek (illetve leg­jobbaknak) a zónaközi döntő. A legutóbbi lebonyolításban két zónaközi döntőt rendeztek, s csupán az első három-három ver­senyző juthatott tovább. Képzeljük el: a világ legjobb sakkozói közül mindössze hat (!) juthat tovább. Ilyen kiélezett helyzetben egyetlen sza- íonremi is végzetes lehet, hát mégegy vereség! S a félig-med- dig révbe ért hat mellé párosítják a legutóbbi ciklusban leg­tovább jutott két nagymestert, s ők alkotják a nyolcas me­zőnyt. Innen már egyszerű az ügy — legalábbis számunkra —, hiszen párosmérkőzéseken szűkül a kör, illetve a mezőny, s marad végül egyetlen egy. Az 1978-ban kezdődött legutóbbi világbajnoki ciklus so­rán a magyar sakkozás történetében először két nagymeste­rünk is a nyolc közé jutott: Adorján András és Portisch La­jos. Adorján először, Portisch ötödször. Körülbelül ilyen arányban bízhattunk továbbjutásukban is. Adorján helyzete minden tapasztalatlansága ellenére sem látszott reménytelen­nek. Igaz, ellenfele az a Robert Hübner volt, aki számára a sakkon és az egyiptológián kívül a világ nem jelent semmit, s éppen ezért várható volt, hogy ezt a lehetőséget nem fogja ki­hagyni. Alkotói szabadságot vett ki a kölni egyetemen, s zár- daian berendezett lakásában éjjel-nappal Adorján ellen ké­szült. Adorján is készült, csak sokkal kishitűbben és nem éppen felhőtlen előzmények után. Rá előtte még egy párosmérkőzés Várt, éppen a jóbarát Ribli ellen. Ebben a kiélezett helyzetben Adorján felemás eredményt ért el: a párosmérkőzést meg­nyerte, barátját elvesztette... Hiába, túl pagy volt a tét ahhoz, hogy a barátság kötelékei továbbra is szilárdan tartsa­nak. , Hübner ellen öt partit játszott le, míg rájött: ő sem „téri” sakkozó. Ekkor megvillant a régi, szellemes Adorján, de tíz mérkőzésen egyszer villanni akkora luxus, amelynek ára csak a kiesés lehet. A nyugatnémet tehát legyőzte az egyik magyart, és már a másikra fente a fogát. A magyar sakk-közvélemény viszont nem tanult az esetből, és továbbra is könnyű prédának tekin­tette a szakállas kölni professzort. Ügy engedte el Portischt, hogy most, aztán mutassa meg neki, kivel lehet packázni és kivel nem ... De Hübner legjobbunkkal ás kikezdett. Nyolc, küzdelmes döntetlen után a kilencediket, majd a -tizediket is megnyerte. Ebben — szakértők szerint — közrejátszott Portisch gyengébb formája, néhány rossz húzása és — utólag derült ki — szekun­Robert Hübner dánsainak felületes munkája. A dráma a 11. játszmában érte el tetőfokát. Portisch szabályosan túljátszottá ellenfelét" és már az utolsó, valóban döntő partira pihent és koncentrált, amikor segítőtársai rosszul elemezték a függőt. Sima nyerés helyett remit jelentő kézfogás, füstbe ment remények, vereség, kiesés. A vádaskodások kölcsönösek, mindenki a másikat okol­ja a váratlan fiaskóért, de egy biztos: Karpov kihívója a Hüb­ner—Korcsnoj mérkőzés győztese lesz! Az esélyek? A kor (ha ilyet ki lehet jelenteni) a 32 éves Hübner mellett szól, a tapasztalat a 47 évfes Korcsnoj remé­nyeit növeli. A szovjet állampolgárságától megfosztott, jelen­leg svájci illetőségű, de nyugatnémet csapatban játszó Korcs­noj legutóbb már kihívója volt a világbajnoknak, de akkor Manilában, emlékezetesen botrányos körülmények között ve­reséget szenvedett. Célja már csak egy van: világbajnok akar lenni, s azt is tudjuk, mindenáron. A zseniális tehetségű, min­dig újítani tudó Hübnerre tehát még az eddigieknél is na­gyobb feladat vár. Ha nyer, halvány vigaszt jelentene a mie­inknek: legalább a kihívótól kaptak ki... JAKAB JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom