Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-14 / 216. szám
1980. szeptember 14. "NÉPÚJSÁG 3 Lépést tartva a növekvő követelményekkel Kádermunka a tolnai Aranykalász Tsz-ben Fúrógépek Nyírbátorból A Csepel Művek Szerszámgépgyára Nyírbátori Fúrógépgyárában elkészült az alapítás óta gyártott kétezredik ra- diál fúrógép. A nyírbátoriak tavaly felavatott nagyüzemének termékei három földrészen keresettek. Az idén elkészült kétszáz darabból az USA, Kanada, NSZK és hazánk piacain értékesítenek. Képünkön: szerelik az RF—50 ra- diál fúrógépeket. Megalakult a Generalimpex . ordás Gábor a párttit- kár kapásból sorolja: U Termelési főmérnökiéi künknek két diplomája van, most felsőfokú politikai képzésben vesz részt, másodéves a szakosítón. Növénytermesztési ágazatvezetőnk agrármérnök. Az állattenyésztési ágazativezető agrármérnök és növényvédelmi szakmérnök, az idén fejezte be a marxizmus—leninizmus esti egyetemet. A gépészeti ágazatvezető gépészmérnöki diplomával jött ide, tavaly szerzett még egy szakmérnöki diplomát, már beszélgettünk vele, hogy jövőre vagy az esti egyetem hároméves tagozatára küldjük, vagy szakosítóra. Van egy frissen végzett közgazdászunk, vele képzeljük el a megszervezendő üzemgazdasági csoport vezetését megoldani. Főkönyvelőnk mérlegképes könyvelő, a munkaügyis ugyancsak, a háztáji agronómus üzemmérnök, az idén kezdte volna az esti egyetemet, különböző problémák miatt ez nem sikerült, de jövőre megy... — És ha erről tíz éve beszéltünk volna? — Akkor bizony el se kezdhettem volna a felsorolást. Legfeljebb magamat mondhattam volna. De nem a felső vezetők között, állat- tenyésztési telepvezető voltam, felsőfokú technikumi végzettséggel. Azóta megszereztem az üzemmérnöki diplomát, most kezdtem Szek- szárdon a szakosítót. Akkor nem volt felsőfokú végzettségű szakember a szövetkezetben. — Pártszervezetünk — a Központi Bizottság káder- és személyzeti munkáról szóló határozatának megfelelően — rendszeresen napirenden tartja a szövetkezet káder- helyzetét. Évről évre felülvizsgáljuk a felső- és középvezetők alkalmasságát, pontosabban : beszámoltatjuk a szövetkezet vezetőcégét erről, ahol nem megfelelő ember állt a vezetőposzton, kezdeményeztük kicserélését. Persze csak akkor ha nem láttunk reményt arra, hogy hibáit kijavítja, hiányzó képzettségét pótolja. Először — még a hetvenes évek elején — az állattenyésztési ágazatvezetőnél mutatkoztak problémák. Visszaesés volt az ágazatban, nagy veszteségek keletkeztek. Megfelelő képzettségű, rátermett fiatal szákember került a helyére. Legutóbb a főkönyvelőt kellett leváltani, nem végezte megfelelően a mun-> káját, sok év után derült ki, hogy nincs meg az előírt végzettsége sem. — Ezek szerint elengedhetetlen követelmény a diploma ... — Csak általánosságban. Nem fétisizáljuk a diplomát, mert lehet valakinek akár három is, mégsem képes vezetni, irányítani. De lehet valaki kiváló szakember diploma nélkül is. És erre is van példa nálunk. Eszünkbe sem jutna erőltetni főiskola vagy egyetem elvégzésére a kertészeti ágazatunk vezetőjét. Pirgi Károly országos hírű szakember, rendszeres önképzéssel jutott el odáig, hogy a kutatóintézetek is kérnek tanácsot tőle. Fellendítette nálunk a kertészetet, számos új kezdeményezés fűződik a nevéhez, méltán kapta meg a múlt hónapban, augusztus 20-a alkalmából a megyei tanács Alkotói Díját. De a fiataloknál nincs kivétel: a szakmai és politikai végzettség elengedhetetlen követelmény. Nemrég egy húszéves technikust bízott meg a vezetőség a szarvasmarhatelep vezetésével. Mielőtt párttitkár lettem, a kezem alatt dolgozott. Magam is úgy láttam, alkalmas vezetőnek. Bárcsak sok ilyen fiatalunk lenne ... De azt is tisztáztuk vele, hogy levelezőként elvégezze az agráregyetemet. Jövőre próbálkozik a felvételivel. — Megköveteli a politikai képzettséget is ... — Igen, és talán részletesebben is beszélnék erről. Munkakörönként határozta meg a vezetőség — és ezt a pártszervezet megerősítette —, hogy milyen vezetői beosztásban milyen szakmai és" politikai végzettségre van szükség. Nos, az egyetemeken, főiskolákon marxizmus —leninizmust is tanulnak a hallgatók és például a mérnöki diploma egyben középfokú politikai végzettséget is igazol. Ám ezt a pártszervezet nem fogja fel mechanikusan, hiszen az egyetemeken — kivéve néhányat —, nem főtantárgy a marxizmus. Azt akarjuk, hogy a szakmai vezetők fegyben jó politikai vezetők is legyenek, egyáltalán, politikus emberek legyenek, akik képesek nemcsak szakmai kérdésekben utasítani beosztottjaikat, hanem politikai kérdéseikre is választ adni. Döntéseikben, vagy ha testületi ülésen állást foglalnak, ne csak a probléma szakmai oldalát lássák. Ezért javasoljuk az esti egyetem, szakosító, vagy a speciális kollégium elvégzését a vezető szakembereknek. De menjünk kissé „lejjebb”: Az elmúlt években alapszervezetünk önálló marxizmus—leninizmus esti középiskolát szervezett. Hat- vanan végezték el, zömmel középvezetők és szövetkezeti vezetőtestületi tagok, köztük számos munkásember is, jó néhány olyan, aki már közel volt a nyugdíjkorhatárhoz. Ez megkönnyítette a döntést számos olyan kérdésben, ahol a népgazdasági érdekeket egyeztetni kell a szövetkezeti érdekekkel. Mint például a háztáji termelés fejlesztésénél. Éles viták előzték ezt meg, többek féltek attól, hogy a növekvő háztáji a közös munka rovására megy. Ám a népgazdasági érdek azt kívánta, hogy fejlesszük. Helyesen döntött a vezétőség, és ma elmondhatjuk, hogy a Szövetkezeten keresztül értékesített, háztájiból származó termék értéke öt év alatt megháromszorozódott. A sertéshizlalás bővítése nem nagyon áll érdekében a szövetkezetnek. A politika oldaláról fogta meg ezt a kérdést a vezetőség: a népgazdasági érdek érvényesüljön még akkor is, ha más ágazatban az itt befektetett pénz többet hozna. — Termelőszövetkezetünk, a tolnai Aranykalász sohasem tartozott a megye „gyengélkedő” gazdaságai közé. Ám az első évtizedben még nem voltak olyan magasak a követelmények, nem dolgoztunk olyan fejlett agrotechnikával, mint most, és hiába is akart volna a szövetkezet minden vezető posztra felsőfokú végzettségű szakembert állítani, nem volt honnét. Ma már — szerencsére — van. És, hogy jól dolgoznak ezek a szakemberek, bizonyítja a két alkalommal is elnyert „Kiváló Szövetkezet” kitüntetés, az idei hozamaink — búzatermelési átlagunk a legjobb a járásban, tizenkét mázsával haladta meg az eddigi legmagasabbat, tejtermelésben elértük a négyezer literes átlagot, kertészetünk eredményei közismertek. Persze, nemcsak az ő érdemük mindez. Az egész szövetkezeti kollektíváé. Ám, hogy a nagy közösség hogyan dolgozik, gazdálkodik, az elsősorban a vezetőkön múlik. (J) Hazánkban megalakult az első olyan külkereskedelmi vállalat, amelynek nincs meghatározott szakterülete, bármely termék exportját- import'ját vállalhatja, vagyis versenytársa lehet a többi külkereskedelmi vállalatnak. — A vállalkozás a rugalmasságon, a piaci igiények gyors követésén alapszik — mondotta az MTI munkatársának Darvas László, az új cég, a Generalimpex Magyar Külkereskedelmi Vállalat igazgatója. — Mint ismeretes, hazánkban eddig csak szakosított külkereskedelmi vállalatok működtek, a termelőüzemeknek nem volt választásúk: export vagy import megbízásokat csak annak a vállalatnak adhattak, amely az adott termékre szakosodott. Hiányzott tehát a verseny, amely a vállalatokat még előnyösebb piacok -felkutatására, magasabb exportárak elérésére sarkallja. A Generalimpexnek éppen az a feladata, hogy a termelők megbízásából előnyösebb üzletkötések, termelési együttműködések létrehozásáért versenyezzen. Erre elsősorban az teszi alkalmassá, hogy viszonylag kis létszámú apparátusa gyors, mozgékony, az ügyvitel egyszerű. Magyarország, Bük és Csorna a Bükről kevés híja huszonöt éve csak annyit tudtam, hogy U. Gy. kollégám szülőfaluja, és ennek következtében, ha annak idején szombathelyi újságírókként megyei körútra indultunk, itt mindig biztos volt a bőséges reggeli. Azt, hogy a reformkor híres alakjának, Felsőbüki Nagy Pálnak neve első része Bükre utal, szégyengyalázat bár, de akkoriban még csak nem is sejtettem, öreg parasztokra viszont emlékszem, akik biztos érzékkel üldögéltek az árokparton és lábukat áztatták egy forrás vizében. A forrást azok a „bolond” kútfúrók ugyan mindenáron le akarták zárni, ami tetemes ellenszenvei, váltott ki. Hiszen, ha végtére, „szerencsére” nem azt találták, amit kerestek (olajat), akkor legalább ezt az áldott vizet hagyták volna a természet akaratja szerint, meg a szegény ember örömére a világba folyni! De nem akarták és ennek jóvoltából most a Bükre látogató se U. néni szíves vendéglátására, se árokpartra nem szorul. Vas megye legnagyobb idegenforgalmú fürdője működik itt, nyitott és fedett medencékkel, súlyfürdővel, SZOT gyógyszállóval kempinggel és mindennel, ami szem-szájnak ingere. Utóbbira, ha jól számoltam, két étterem', egy büfé és egy ételbár áll rendelkezésre. A volt Szapáry-kastély ma Kastély-szálló, a medencék össz- felülete a 3000 négyzetmétert közelíti, az 1 négyzetméterre jutó osztrák látogatók számáról —' tudtommal — nem készült statisztika. Érdekes táblázatot közölhetnék a víz nátrium-, ammonium-, magnézium-, vas-, mangán- és káliumtartalmáról, a kationok és anionok összegéről, a metabórsavról és metakova- savról, de sürgősen be kellene vallanom, hogy ezek túlnyomó többségének mibenlétéről, hasznáról édeskevés sejtelmem van. így ezt inkább hagyjuk! Ne hagyjuk azonban a büki üdülőépítési rendszernek egy sajátos formáját. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy alkalmas helyen, nagy állami segítséggel gyógyfürdőt építeni okos dolog. -Nemcsak mindenki tudja, hanem a mindenkik együttese, az Állam Bácsi, sőt a sokszor joggal kárhoztatott Illetékesek is. A korábban netán érzékelhetővé vált meghatódásomnak elsősorban ilyesféle oka van. Ami az itteni üdülőépületek egy részét illeti, ott rneg'ha- tódásról természetesen szó sincs, elismerésről annál több. Ez az ország tele van üdülőtulajdonosokkal. így valakinek, aki történetesen nem az, annak eléggé veszélyes hangot adni abbéli véleményének, hogy az üdülő tulajdonképpen a rabság egyik formája. „Jobbik” esetben az év nagy részében kihasználatlanul áll. Ezen az ismert tényen Bükön, az országban elsőkként, már évekkel ezelőtt úgynevezett „részjegyes üdülőszövetkezet” létrehozásával próbáltak segíteni. Sikerült. Épülettől a berendezésig minden szövetkezeti tulajdon. A részjegy egy-egy családot évente egyhavi büki tartózkodásra jogosít. Ahol a víz szerencsére mindig meleg. Ott- jártamkor a harmadik szövetkezeti sort szervezték. / * Csorna ugyan távol van Büktől, de mégse a kilométerek okán került beszámolómnak ugyanebbe a folytatásába. Bükön nem szeretek senkit, Csornán nem haragszom senkire — legfeljebb csak emennek azzal felállítható ellenpéldájára. Bük korábban településföldrajzilag jelentéktelen volt. Csorna premontrei prépostság és közlekedési, gazdasági gócpont. Itt is találtak (nagyon szerényen kihasznált) gyógyvizet és építettek egy Korona névre hallgató motelt. Nagyon szerénytelen, éjszakánkénti 380 forintos árakkal. A Korona nevével később az ország másik végében, a csongrádi IBUSZ útiajánlatai közt találkozom. Kiegészítve az innen Szanyba tehető kirándulás kecsegtetésével. Szanyban öt perc alatt meg lehet nézni egy viszonylag érdekes templomot, aztán okosabb visszafordulni. Hacsak valakinek nem él ott az apósa, anyósa, sógornője, sógora, mint például nekem. Az ember nem rest, és begyalogol Csornára, az állomástól a központba vezető, hosszú úton. Lát három „rábaközi pereckészítő” boltot, a városiasodásnak szinte semmi nyomát, és tagadhatatlanul szép, régi kerékvető köveket. A földszintes házak sorában egy szép van (Felszabadulás útja 53.) és egy ritka csúnya álkúria (ugyanabban az utcában a 60-as). Csornai látogatásomnak egyetlen oka volt. Sopronból "jövet itt kellett Hegyeshalom irányába átszállnom. Hegyeshalomról azonban majd később. Ha valakinek hasonló terve van, ezt a települést nyugodtan kihagyhatja, de a GYSEV itteni éttermével ne tegye ezt. Hacsak időközben nem romlik le, de GYSEV-ék- nél — ahol még a vonatjelző szignál dallama is más, mint egyebütt — ez aligha valószínű. Augusztus 22-én 7 készétel, 16 frissensült, 3 kisadag, 14 ételspecialitás, 3 saláta és kétféle menü volt az étlapon. Országkerülő utam tapasztalataiból hadd áruljak el' valami „előzetest”. Hasonló kategóriájú étterem ilyen gazdag étlapja 1910 kilométer során nem került elém. Egyébként egy falatot sem ettem Csornán. Csak figyeltem, hogy mások miket tüntetnek el a gyomrukban ... (Folytatjuk) ORDAS IVAN Csorna — Fő-tér
