Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-13 / 215. szám

A "képújság 1980. szeptember 13. A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk dr. Szent-lványi Tamás akadémikust Villanyszerelés egyszerűbben, olcsóbban Dr. Szent-lványi Tamás akadémikus, állatorvos 1920- ban született Sepsiszentivá- non. Édesapja ügyvéd volt. Erdélyben nőtt fel, tanulmá­nyai első éveit a 'brassói né­met gimnáziumban végezte, majd a sepsiszentgyörgyi Szé­kely Miké kollégiumban ta­nult tovább magyarul s végül megint csak Brassóban, a hí­res Sagunában román nyel­ven érettségizzen. Három nyelv és bárom kultúra alap­jainak elsajátításán tehát már mat urán dús fejjel túl volt. Onnan a kolozsvári gaz­dasági főiskolára került — és ott a magyar .tudomány nem kisebb egyéniségei figyeltek fel rá, -mint Csukás Zoltán és Horn Artúr, Csukás profesz- szor úgy vélekedett: „Maga, fiam, genetikusnak született.” Hallgatva a véleményekre, tanulmányait Budapesten folytatta, az Alilatarvostudo- mányi Egyetemen, ahol 1946- ban szerzett diplomát, egyete­mi doktori disszertációját pé- , dig genetikai témából írta. Anyagi okokból azonban nem folytathatta a megkezdett ku­tatói munkát, hanem gyakor­lati munkát vállalt a Phyla- xia oltóanyag-termelő válla­latnál. Ott került először kap­csolatba a mikrobiológiával és a járványtannal. 1950-ben „ismét jó kezekbe került”: Mann inger Rezső, a magyar állatorvos-tudomány egyik legnagyobb alakja fi­gyelt fel rá, és vette magá­hoz az Állatorvostudományi Egyetem jánványtani tanszé­kére. Azóta is Sitt dolgozik, 1950-től egyetemi tanársegéd volt, 1952-től adjunktus. Az Oltóanyag-termelőben és a jánványtani tanszéken vég­zett munkájáért 1952-ben automatikusan megkapta a kandidátusi fokozatot. 1956- ban szervezte meg a tanszék víruSlabo ratóriumát, ahol egész kutatói iskolát alakított ki. 1965-ben szerezte meg a tu­dományok doktora címet, ér­tekezésében a , sertés-enitero- vírusokkaf foglalkozott. Ez akkoriban különösen aktuális téma volt., .mivel ez a sertés- bénulást okozó vírustörzs „közeli rokonságban van” a gyermekbénulást okozó polyo- törzzsef, és akkor a gyermek- bénulás elleni oltóanyagok kutatásában a sertésbénulás szolgált .modellként.. így a disszertáció témájával rögtön komoly nemzetközi sikert is elért. « A nemzetközi .figyelemfel­keltés nyomán 1970-ben a ENSZ mezőgazdasági szakosí­tott szerve, a FAC meghívta római központjába, ahol 5 éven keresztül az állategész­ségügyi főosztályvezető-he­lyettesi tisztet töltötte be. A jó kedélyű, megnyerő modo­rú, és a magyaron kívül még öt nyelvét értő-beszélő tudós a munkasikerek mellett egy sor fontos nemzetközi kap­csolatra is szert tett itt, ame­lyeket később a magyar tu­domány általános fejlődése érdekében tudott kamatoztat­ni. Közben járta a világot, * a trópusoktól a mérsékelt ég­övig tanul mányozta a fertőző állatbetegségeket és szerve­zett v édek ezés i -m ent es ít és i akciókat. „Jó iskola volt — mondja Szent-lványi profesz- szor — idegen országban, kör­nyezetben, sokszor nehezen megközelíthető idegen embe­rek között bizonyítani, hogy — Dr. Szent-lványi Tamás az itthon megszerzett tudás ott is hasznos. Hála Mannin- ger professzornak, aki .kon­vertibilis’ formában tanította meg munkatársainak a jár­ványtant .. 1073-ban a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagjává választotta. Két mun­kait között, Indiából jövet, Mexikóba menet tudta meg­tartani székfoglalóját a nem­zetközi állategészségügyi szer­vezetekről], és azok működé­séről. Valószínű,- hogy erre, akkor hivatottabb előadót az Akadémia sem találhatott volna... 1976-ban tért haza, ekkor kérték fel az egyetemen a jánványtani tanszék vezetésé­re. 1979-től az Akadémia ren­des tagja, székfoglalóját „A járványos állatbetegségek el­leni védekezés lidőszierű nem­zetközi és hazai vonatkozá­sai” címmel tartotta meg. Nem „cím- és canggyüjtő”, elég kevés olyan tdszséget vállal, amely mögött nincs érdemi munka. A Magyar Mikrobiológiai Társaságnak vezetőségi tagja, az Országos Állategészségügyi Tanács tagja, és amire joggal büsz­ke: a Haíile-í Leopoldinának, az egyik legrangosabb euró­pai természettudományi aka­démiának rendes tagja. Jelenleg .mivel foglalkozik, mit kutat? — A járványtan furcsa tudomány — mondja — mert mindent, ami a fertőző beteg­ségekkel összefügg, kóroko­zóktól a védekezésig ide so­rolunk, a kutatás viszont rész­feladatokra irányul. Például: ■kollégámmal és barátommal, Kovács Ferenc akadémikus­sal és .munkatársainkkal a klíma-kamrákban azt vizs­gáljuk, bogy a korszerű ál­lattartás „árnyoldalai” kö­zött hogyan változik, romlik az állatok immunitása egyes betegségekkel szemben? Gondolunk itt a nagyüzemi istállókban lévő rossz szellő­zésre, az elégtelen tisztasági viszonyokra, és nem utolsó sorban a penészes kukoricára, amelyet sokfelé etetnek fel, és amelyben a penész mérge­ző toxinjai elnyomják az im­munitást az állatokban! Ez olyan alapkutatás, amely közvetlenül a gyakorlatban is hat, a kísértetek második lép­csőit már a .mezőgazdasági nagyüzemeknél alkalmazzuk, és ebben a munkában részt vesz az Állami Gazdaságok Országos Központja is. És milyen a sikeres tudós, a magánember élete? Ideális — Véli. Felesége, Ányos Irén sikeres operaénekesnőnek in- duliti, de hosszú évek óta már csak a családnak szenteli energiáját. Érettségiző nagy­lányára büszke, aki, úgy lát­szik, örökölte a nyélvtéhetsé- get, több nyelvből van már államvizsgája, most végzett az országos francia nyelvi ta­nulmányi verseny első helye­zettjei között. 'Nem is követi édesapja pályáját, külkeres­kedőnek készül, hogy nyelv­tudását kamatoztathassa. Hobbi, szabad idő? A ter­mészet és a művészetek vonz­zák — foglalja össze dr. Szent-lványi Tamás tömören Ezért jár be Zuglóból regge­lente gyalog munkahelyére, 20 perc .séta is ízelítő a ter­mészetből. Ma már többet ok­tat, mint kutat — és ez is hobbinak számít. Mi több, si­keres hobbinak: önül annak, hogy ha maholnap „letenné a lantot” valamiéit, vannak, akik helyére állmaik. 'Tehetsé­ges tanítványait említi: Tu- boly Sándor 'kandidátust, do­censét, Bélák Sándor kandi­dátust és másokat, akik már több, széles körű sikert ara­tott munkát dolgoztak ki ve­le együtt, vagy önállóan. És egy olyan mondattal fejezi be a beszélgetést, amely Igazi pe­dagógusra váll: — Állítólag szeretnek a hallgatók, de azt hiszem, ez nem véletlen. Meg­próbálom megérteni, és em­berközelbe hozni őket. 'És eh­hez, ha kell, 42 .évvel fiata­labb lányomtól is tanulok, ta­nulom a fiatalok szokásait, eszmevilágát. Megéri. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN .A Villa'mosszigetelő és Mű­anyaggyár felkészült a soro­zatgyártására azoknak a komplett műanyagvezeték­csat ornaren dSzerek nek, ame- lyek alkalmazásával a ház­gyárak az eddiginél gazdasá­gosabban állíthatják elő a pa­neleket. IÁ műanyag vezetékburkoló ■rendszer— melynek típuster­veit a TerveZésifejlesztési és Típustervező Intézet készítet­te el — lényege abból áll, hogy az elektromos, a telefon, a kaputelefon-vezetékek nem falba vésett járatokban, ha­nem a falon rögzített, zárt, több rekeszes csatornákban futnak. Ezzel a szerelési el­járással lehetővé válik, hogy a házgyárak kisebb élőmun­ka-ráfordítással, gyorsabban, a variációs lehetőségeket, bő­vítve gyártsák elemeiket. Jól jár a falon kiviül húzódó ve­zetékkel minden ezt alkalma­zó lakástulajdonos is, hiszen az előforduló vezetékihibát sokkal .hamarabb lehet fel­fedezni, és a javításkor nem kell megbontani a lakás falát. Mindez idő-, anyaig- és pénz­megtakarítást jelent. Kedve­ző ez a szerelési mód a csa- di házat építőknek is, hiszen egyszerűbb, olcsóbb és gyor­sabb, mint a hagyományos, ugyanakkor a vezeték tetszés szerint bővíthető, áthelyezhe­tő, sőt újra felhasználható. Az eddigi kísérletek során többször fölmerült a kérdés, nem rontja-e a kívül húzódó vezetékcsatorna a lakások esztétikai képét. A tervezők és a kivitelezők egyöntetűen állítják, hogy nem, ugyanis ezek a berendezésék színesek, ízlésesek, de ha valakinek mégsem tetszenek, tapétával eltakarva, a lakás hajlataiban elhelyezve szinte teljesen el- rejthetők. (MTI) Budapesti szobrok A fővárosban a közelmúltban számos új szobrot állítottak fel. A városképet díszítő műalkotásokból mutatunk be kettőt. Képünkön: Herényi Jenő „Anya gyermekével” cí­mű alkotását a Petőfi-híd budai hídfőjénél helyezték el.---------------------------------------------------------------------------­N agy István János „Fekvő akt”-ja a Csörsz utcában, a / MOM-parkban kerül felállításra. (MTI-Fotó: Fényes Tamás felvételei — KS) Ügyfélszolgálati iroda Pakson Elkészült és hétfőtől hi­vatalosan is tevékenykedni kezd a Paks városi Tanács ügyfélszolgálati irodája. Min­den olyan ügyfajtát ide cso­portosítanak a tanácsi mun­kából, amelyben nagy és lé­nyeges a forgalom. A városi tanács különálló épületében felújítással, házi­lagosan alakították ki az ügyfélszolgálati iroda szo­báit. Könnyen megtalálható minden, az ügyfél eligazodik és az ügyintézés felgyorsít­ható ezzel a szervezeti kor­szerűsítéssel. A látottakból és dr. Tóth Lajos vb-titkár tájékoztatójából kiderül: itt mindéi) az ügyfél érdekében történik, a folyosón és az iro­dákban egyaránt. A folyosón például található úgynevezett szolgáltatófal. Ezen különbö­ző vállalatokhoz címzett pa­naszokat, kéréseket lehet el­helyezni egy-egy kis szek­rényben és a tanács továb­bítja a levelet. Másik oldalon tájékoztató jogi anyagokat talál az ügyfél, egyebek kö­zött az örökbefogadásról, az építési engedélyezési eljárás­ról. A folyosó elején olvasható, mikor tartanak fogadónapot a tanács vezetői. Az irodák sorát a meghallgatószoba nyitja, itt négyszemközt el­mondhatja az ügyfél a kéré­seit, ha így akarja. Az ügy­félszolgálati irodához tarto­zik az igazgatási osztály, az adóügyi csoport, a munkaerő­közvetítés, a munkakönyv- kiállítás, valamint a a szo­ciális ügyek intézése. A paksi Városi Tanács ügyfélforgalmának 75—80 százaléka tartozik az új iro­dához, tehát az ügyfelek nagy többsége részesül a gyorsabb fogadásban, s egyet­len úttal többféle ügyét is rendezheti ugyanott. GEMENCI JÓZSEF Lorenz Mack: A révész halála agas, akár egy száz­éves juhar, vállai szé­lesek, arca redves, akár a fakéreg, úgy övezi a szakálla, mint moha a törzset, hatalmas karja vé­gén lapáttenyerek — ilyen Woscht, a révész. Trágya-, verejték- és doh­szagú szalmaágyán fekszik. Tüdejéből ütemesen fütyül ki a levegő, szeme légvéte­lenként ki-kidagad, mancsai a szuvas ágykeretet szoron­gatják. Feje fölött élettelen mennyboltként feszülnek a mestergerendák, a falak a nap utolsó fényeit fojtják el. Fiai és lányai ülnek az asz-. tál körül, keresztet vonnak a kenyér aljára, mielőtt meg­szegik, keresztet vonnak ujjúkkal a homlokukra és mellükre. Húsos ajkuk fárad­tan darálja az imát istenről és égi birodalmáról. Az öreg Woscht testük kékes árnyé­kában hever, lába úgy nyú­lik el az ágyon, akár egy ki­vágott fa gyökere. — Megöregedtünk, bizony! —• mondja az orvos, és szem­üvegét pucolgatja. Nescha hatalmasat tüsz- szent. Vált az ótestamentu­mot olvassa. Miza, a legfia­talabb láfty hirtelen könnyez­ni kezd. Az ördögbe, hát mi ez? Mi a fenének ez a felhajtás? Mintha halálhoz készülődné­nek! Úgy is van, Woscht tudja. Odakinn zúgva folyik a Dráva. Sápadtzöld nyárfák, őszi virágokkal tarka bokrok szív­ják a folyó vizét. Vadkacsák, fecskék, őzek és erdei vadak szívják be az érett, nehéz levegőt. A dúsan tenyésző, sokszínű vidék tompán vilá­gít, akár a folyó zubogó há­tán a felkelő Hold. Épp nekem, a révésznek kell úgy feküdnöm ebben a büdös szobában, akár egy tö­rött ekének? Tűrnöm, hogy vizet, mérget és forró italo­kat töltögessenek a torkom­ba? — Hóó! — mordul fel, egy rándulással felegyenesedik, de rögtön visszazuhan az ágy­ra. Az asztaltól minden arc felé fordul, Miza szólal meg: — Maradj nyugton, apa, hiszen tudod ... Igen Woscht tudja. Egész életében minden úgy vqIí helyes, ahogy ö tette. Éjjel- nappal kinn volt a vízen, varsát állított, erősítette a töltést, irányította a csóna­kot — így volt helyes. Gye­rekeket nemzett: Janest, Vál­tót, Pétért, Neschát, Mizát; hallevest, kenyeret, ételt adott nekik — így volt he­lyes. És most „Maradj nyug­ton, apa”? mert feltápászko- dik az ágyról, hogy ne he­verjen, akár egy romlott al­ma? Ne beszéljenek ezek szántásról, a mocsár melletti új szántóföldről, hiszen csak meg akarják téveszteni! Le­het, hogy rá akarják húzni a vállbán túl szűk, rövid szá­rú, fekete ruhát? Lehet, hogy le akarják zárni a sze­mét, hogy sötétben marad­jon? Kezre húzni a rózsafű­zért akár egy kötelet? Vannak, akik váltig azon törik a fejüket, hogyan ha­gyatkozzanak, hogy nyuga­lom és béke maradjon hátra a házban. Az én fejemet ne tömjék ilyen balgasággal. Ar­ról gondoskodjatok, hogy ki­jussak a vízre, ahogyan illik. Mindent készen találtok: in­get, nadrágot. Csak még egy­szer simítson végig a folyón futó szél! Hagyjátok nyitva a szememet, hogy láthassam a Drávát, hagyjátok szabadon a kezemet, hogy-az evező után nyúlhassak, ha úgy tartja kedvem. A gyermekei nem hall­ják, nem hallhatják, leoltják a lámpát és elmennek. Kinn az ablak előtt vándo­rolnak el az évek. Az első ta­vaszi napoktól az utolsó bú­csúzó napokig. A hideg az öreg lábfejétől felkúszik a térdéig. Az ólálkodó halál lenne ez? Verejtékfoltok je­lennek meg a mellén, légzé­se még hangosabban sípol. Nem! Feltápászkodik, neki­rugaszkodik: nem! Kiesik az ágyból. Minden erejét össze­szedve az ajtóhoz mászik, el­húzza a súlyos reteszt, ajka a harmatos füvet érinti. Ki­tátja a száját, mintha ordíta­na, de hallgat a párás, nehéz levegőben, a földszagban a hold tányérja alatt. Keze, lába, inge, fekete az agyagos földtől. Zúg a Dráva. A stég nyikorog, a csónak rángatja a láncot. Kísérteiként haj­ladoznak a nyárfák és a sze­derbokrok. a harmattól gyön­gyöző fűvön ködfoltok lebeg­nek. Woscht a csodálatos, lé­legző éjszaka előtt térdel. ztán összeszedi magát. Mm Foggal, körömmel von­szolja be a hálót a csó- .■íüií.l nakba. A teste alig engedelmeskedik. Ráborul a láncra, magához húzza, a láncszemek fulladó lélegzeté­vel futnak ki ujjat közül. A kormánylapát beleesik a víz­be. Az öreg visszahull a há­lóira: hínár és halszag veszi körül, míg iszik, akár egy szomjanhaló. A csónak elvá­lik a parttól, kiúszik az éj­szakába. Az öreg kezét kö­rülnyalja a víz. (Fordította: KURUCZ GYULA) L

Next

/
Oldalképek
Tartalom