Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-11 / 213. szám
1980. szeptember 11. NÉPÚJSÁG Ifjúságpolitika a tamási járásban Interjú Törőcsik Gyulával, a KISZ Tamási járási Bizottságának titkárával Az első éu A bábozók már eddig is szép sikereket értek el. A fakanálból és lopótökből készült bábuk gazdáikra várnak FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Iregszemcsén KRESZ-parkot építenek Tanulótól tanulóig sokféle foglalkozású és életkorú fiatal tevékenykedik az ireg- szemcsei községi KlSZ-alap- szervezetben. Az iregszemcsei fiatalok zöme eljáró, a községen kívül — munkahelyén, vagy iskolájában — KISZ- tag, így a helyi alapszervezetbe elsősorban azok kerültek, akik a községben dolgoznak. Fizikai dolgozók, tanulók, óvónők, tanárnők a KISZ-esek és hogy ezt a nagyon heterogén összetételű alapszervezetet hogyan sikerül összetartani, arról kérdeztem Tóth Józsefet, az alapszervezet titkárát. — Tény, hogy huszonkilencen szinte huszonkilenc szakmát képviselünk és az életkorunkban is jelentős eltérés van, de sokat segít az, hogy gyerekkortól ismerjük egymást, együtt nőttünk fel, a problémáink, örömeink is hasonlóak. Jól összeszokott kis társaság az alapszervezetünk. — A KISZ-titkár Tamásiban dolgozik, de otthon „KISZ-ezik”. Nyilván esak munkaidő után. Elég ez a feladatok végrehajtására? — Persze, hogy elég, ha nem egyedül akar az ember mindent csinálni. Az otthoni, szervezési munkát a vezetőségi tagok végzik, a munkaakciók nagy része pedig délutánra, hét végére marad, így azokon már én is ott lehetek. — Hallottam, hogy irodalmi színpadotok is van... — Inkább csak amolyan műkedvelő csoport. Viszont a községi vagy KlSZ-rendezvé- nyekre rendszeresen készülnek műsor-összeállításokkal. Bőgős Gyuszi állítja össze a programot és ő is vezeti a csoportot. Névadókon, KISZ- esküvőkön szoktak szerepelni. — A községi alapszervezet most mit csinál? — Az óvoda mellett KRESZ- parkot építünk. Az alapszervezet vállalt védnökséget a park felett. A tanács megvásárolja az építőanyagot, mi pedig elvégezzük a-munkát, ha kész lesz a park, mintegy hetvenezer forintot ér majd. — Most hol tartotok? — A bitumenezés megvan, a kerítés, a környék fásítása, füvesítése ezután következik. — Az óvodások mellett az iskolát is támogatjátok? — Az úttörőkkel jó a kapcsolatunk, amit nem is nehéz ápolni, hiszen az úttörőcsapat vezetői is KISZ-tagok. Ott vagyunk az úttörők rendezvényein, néha műsort is adunk és bármiben kémek segítséget, ha tudunk, segítünk. — Szinte fél megyényi területet ölel fel a tamási járás. A járási K1SZ- bizottságtól ötven kilométerre is működnek irányításotok alá tartozó alapszervezetek. Hogyan sikerül ezeket összefogni, milyen sajátosságai vannak munkátoknak? — Elsősorban a nagy távolságokból adódnak a sajátosságaink. Nemcsak a mi kijutásunk nehéz egy-egy kisközségbe, de a járási rendezvényekre az ottani fiatalok bejutását sem mindig tudjuk megoldani. Vasárnap például szinte lehetetlen eljutni autóbusszal mondjuk Miszláról, vagy Mucsiból Tamásiba, este pedig lehetetlen hazamenni. Az hiszem, itt, a tamási járásban még nagyobb szerep hárul a nagyközségi KISZ-bizottságokra, mint másutt. Hat nagyközségi KISZ-bizottság dolgozik a területünkön, nagy önállósággal, felelősséggel végzik a munkájukat. A közvetlen területi irányító munkát leveszik a vállunkról. Sajátosság az is, hogy KISZ-tagjaink öszetétele nagyon heterogén. Tanulók, ipari és mezőgazda- sági munkások egyaránt megtalálhatók köztük. — Maradjunk még a nagyközségi KlSZ-bizott- ságoknál. Említetted, hogy sok munka, nagy felelőség hárul rájuk. Tagjaik felkészültek, alkalmasak ezeknek a feladatoknak az elvégzésére? — Azt hiszem, ma már bátran elmondhatjuk, hogy a biA kedvünkért gyors riadót rendeztek és e sorok írója tanúsíthatja, hogy alig tíz perc alatt az úttörőgárdisták majd mindegyike az iskolában volt. Regölyben hagyományai vannak a gárdamunkának. A vöröskeresztes, a munkásőr és a tűzoltó úttörőgárdisták egymásra licitálva hozzák el a különböző díjakat a megyei és országos versenyekről. Az úttörőgárda 1976-ban alakult, a következő évben a munkásőrök a járásban már a második helyen végeztek. Egy évvel később, 1978 nyarán a megyei versenyt is megnyerték, majd az országost. Az idén a tűzoltók is, a munkásőr úttörők is megyei elsők, a munkásőrök pedig országos elsők lettek. Májusban Regölyben rendezték a megyei úttörőgárda-szemlét. A kétnapos rendezvényen mintegy háromszáz úttörő vett részt. A regölyi úttörőgárdisták nevelésében, felkészítésében — Négy éve patronáltunk egy úttörőrajt itt a tamási általános iskolában és most elbúcsúztattuk őket —mondja Poor Ida, a Tamási Vegyesipari Szövetkezet KISZ- titkára. — Nyolcadikosok lettek, a ballagásuk után még rendeztünk egy búcsúdélutánt, ajándékot vettünk, játszottunk együtt és most keresünk egy új rajt, mert jó volt együtt dolgozni az úttörőkkel, a patronáló munkát a jövőben sem akarjuk abbahagyni. — Az úttörők patronálása mellett azért mást is csináltatok... — Természetesen. Akció- programunknak csak egy része az úttörők támogatása. Mind a huszonkét KISZ- tagunk részt vesz a különbözottságok személyi öszetétele jó. Alkalmas, rátermett és felkészült fiatalok dolgoznak a bizottságokban. Persze ehhez hozzájárult az is, hogy az utóbbi években több személy- cserét hajtottunk végre. Két helyen új titkárt választottak, a tagok pedig régi, rutinos mozgalmi vezetők. — Az újak képzésére, „csatasorba” állítására mit tesztek itt Tamásiban? — Elsősorban munkát adunk. Jelentős feladatokat, amit ha tud, önállóan megold, de ha elakad, van mellette idősebb, tapasztaltabb ifjúságmozgalmi vezető, aki segít. Tapasztalatom szerint sokat adnak a különböző továbbképzések is. Legutóbb Balatonszabadi- Sóstón tartottunk egy kétnapos felkészítést. Igyekeztünk elsősorban gyakorlati segítséget adni az akcióprogramok elkészítéséhez. Nagy hasznuk ezeknek a továbbképzéseknek, a járási rendezvényeknek, hogy baráti beszélgetések, viták során nagyon sok tehetséges fiatalt ismerünk meg, „fedezünk fel”, akikkel kint a területen járva nem biztos, hogy találkoztunk volna, alkalmunk lett volna elbeszélgetni úgy, hogy „felfedezzük” őket. — Milyen a fiatalok szervezettsége a járásban? — Ez a legnagyobb gondunk, mert ezen a területen még nem állunk ott, ahol szeretnénk. Nehezíti a helyzetet, hogy nagvon sok a bejáró, az eljáró fiatal. A tamási Minden úttörőgárdista megtanul a térképen tájékozódni a pedagógusok mellett a helyi munkásőr-, illetve tűzoltószakasz vezetői, a vöröskeresztesek oktatásában pedig a községi védőnő is részt vesz. ző munkaverseny-mozgalmak- ban, mi is rendezünk kirándulásokat, játékos vetélkedőket, szellemi tornákat, legutóbb a szocialista brigádtagok részvételével lövészversenyt tartottunk. Közel százan indultak. Áprilisban kommunista műszakon vettünk részt, a pénzt pedig a gyermekintézmények és a mozgássérült gyerekek táborának támogatására ajánlottuk fel. Sokat dolgoztunk a községi tanács fásítási akciójában is. Azt mondják, ötvenezer forint körüli munkaértéket teljesítettünk. Nemrég költöztünk ide az új, központi telepre. Itt is rengeteg társadalmi munkánk volt. A tereprendezéstől a parkosításig a KISZ-esek minden munkánál ott voltak. üzemekben dolgozó fiatalok munkavégzés után mennek haza a falujukba. Egy részük otthon, más részük a munkahelyen KISZ-tag és egy . jelentős részük sehol. Azt is nehéz lenne pontosan felmérni, hogy egyáltalán hol tartunk a szervezettség terén. A járási bizottsági tagjainknak az a véleménye, hogy a kisközségekben kellene továbblépni. Mert ahol vonzó, fiatalos, igényes programokat biztosítanak, ott a fiatalok is szívesen mennek a KISZ-be, dolgoznak a KISZ céljaiért. Persze sok kisközségben nem sikerült eddig még az alkalmas vezetőt megtalálnunk, szóval nagyon sok tennivalónk van még ezen a területen. — A tizenegy tagú járási KISZ-bizottság hogyan tudja az egész ifjúságpolitikai munkát átfogni, ird.- nyítani? — Ebben a munkában nem vagyunk egyedül. A járási pártbizottságtól, az állami és tömegszervezeti vezetőktől, testületektől nagyon sok segítséget kapunk. Ideális, jó a kapcsolatunk és ez sokat könnyít a munkánkon. A KISZ-ben pedig az említett nagyközségi bizottságokon kívül négy munkabizottságunk is dolgozik. A politikai képzési, a sport és a közművelődési munkabizottság, az Ifjú Gárda parancsnokság tagjai önállóan végzik a területükhöz tartozó munkát. Pontos képet tudnak adni az ott jelentkező gondokról, de az eredményekről is. T. J. Autóversenyző KISZ-tagok A felsőnyéki községi KISZ- alapszervezet akcióprogramjának egy része ismert a megye nagyon sok fiatalja előtt, de ma már elmondhatjuk, hogy a megyehatáron túl is jó hírük van a felsőnyéki KISZ-eseknek. Két éve rendeznek autós ügyességi versenyeket a községben. A szervezésben, rendezésben a KISZ-tagok oroszlánrészt vállaltak. — Elsősorban hétvégi programokra kellett berendezkednünk, mert KISZ-tagjaink zöme eljáró, másutt tanul vagy dolgozik — mondja a községi KISZ-alapszervezet titkára, Szatmári Géza. — A társadalmi munkaakciókat, a sportrendezvényeket is csak hét végén tudjuk megszervezni. Majdnem minden szombaton van disco a faluban és kéthetente zenekar közreműködésével bált is rendezünk. — No és autóversenyeket... — Igen. Amikor elkezdtük, csak házi versenynek szántuk, nem is gondoltuk, hogy ilyen sikere lesz. Legutóbb a terepversenyen még megyén kívüliek is indultak. Mindenki meg volt elégedve a rendezései. — Milyen munka vár a KISZ-esekre egy-egy verseny rendezésekor? — A pályaelőkészítéstől, annak kimérésétől, az akadályok kihordásától a közvetlen rendezői feladatokig minden. — És amikor nem versenyeztek? — Mint már mondtam, kulturális és más jellegű sport- programjaink is vannak. Most vasárnap például egész napos sportversenyt rendezünk. Kispályás foci mellett ügyességi játékok is zerepelnek a nap programjában. Novemberben ünnepli első születésnapját a tamási úttörőház'. Ám ifjú kora ellenére betölti hivatását. Az elmúlt nem is teljes tanévben 16 szakkörnek, 4 klubnak adott otthont, művelődési, szórakozási lehetőséget biztosítva a tamási általános iskolásoknak. Hétköznap 100— 120 kisdiák fordult itt meg, s a szakköri tagok száma meghaladta a 300-at is. Különösen nagy sikere volt a játék- szobának, klubszobának, valamint az alagsorban kialakított — eredetileg székraktár— A huszonkét KISZ-ta- gunk átlagéletkora huszonnyolc év körül mozog — mondja a Kapos-Koppány- völgyi Vízitársulat KISZ- alapszervezetének titkára, Szentpáli Tibor. — Sokan vagyunk harminc körüliek, á „korelnökünk” pedig harmincnégy éves. — Általános tapasztalat, hogy a fiatalok, ha családot alapítanak, a KISZ-munkát már nem végzik olyan intenzíven, mint amikor még egyedülállóak voltak. Nálatok hogyan sikerült mégis összetartani a húszon-, harmincéves fiatalokat? — Nincs annak különös titka. Az életkori sajátságoknak megfelelő programokat, rájuk méretezett feladatokat kell adni. — Mire gondolsz konkrétan? — Arra, hogy nekünk már nem hiányzik a discó, szívesebben megyünk el egy színházi előadásra, moziba, vagy hallgatunk meg valami ismenak tervezett — pingpongteremnek. Az idei évben új szakkör indul. Itt különféle elektromos, elektronikus készülékek készítését tanulhatják meg az úttörők. S gondolnak a legkisebbekre is, akik még a kék nyakkendőt sem kötik fel. Az első osztályosoknak mese- és játékházat rendeznek be az épületben. Az idősebbek pedig folytatják a tavalyi munkát, illetve átveszik a nyolcadik osztályt befejezettektől a stafétabotot. retterjesztő műsort. Nem egyszer szerveztünk társadalmi munkát az óvodánál, a bölcsődénél. Szívesen jöttek a fiatalok, mert legtöbbjüknek van gyereke, érezték, hogy szükség van arra, amit csinálnak. Nagyon népszerűek az egy-kétnapos kirándulások, mert azokra a legtöbben a férjüket, feleségüket is elhozzák. A vállalattól kapunk autóbuszt, ha színházba, vagy kirándulni megyünk és a buszban mindig van elég hely, így nem csak a KISZ- tagok, hanem családtagjaik is eljöhetnek. — Szavaidból úgy veszem ki, hogy a KISZ és a vállalat- vezetés kapcsolata jó nálatok ... — Igen, minden támogatást megkapunk és jól tudunk együtt dolgozni. Nálunk egyébként a párttitkár KISZ- tag, a KISZ-titkár párttag, hamar szót értünk mindenben. Igyekszünk vállalásainkkal is segíteni a vállalati célkitűzéseket. Ifjúsági klub Simontornyán Manapság divatos dolog a klubmozgalom hanyatlásáról, lassú elhalásáról beszélni. Egyesek szerint a mai fiatalok már nem igénylik a klubot, a klubszerű foglalkozásokat, magyarán, ma már nem is lehet jól működő ifjúsági klubot létrehozni, működtetni. A fenti vélemény hangoztatóinak javaslom, látogassanak el egyszer Simontornyára, ahol a Barátság ifjúsági klubban hetenként kétszer jön össze a tagság. Az 1973 óta működő ifjúsági klub eddig kétszer kapott Kiváló és kétszer Aranykoszorús Ifjúsági Klub minősítést. Nyolcvan fiatal tagja az ifjúsági klubnak. Zömmel simontor- nyaiak, de már a környékbeli községekből is — mivel azokban nem működik klub — jelentkeztek fiatalok a simontor- nyai művelődési házban működő Barátság ifjúsági klubba. A klub vezetője, Herczeg Lajos elmondta, hogy minden klubfoglalkozás kötött és szabad részből áll. Rendszeresen hívnak vendégeket, előadókat, az elmúlt időszakban fogadták Kertész Lillát, Mensáros Lászlót, Komjáthy Györgyöt és nemrég rendeztek egy beat-ismeretterjesztő sorozatot is. A klubon belül működik az Edzett ifjúságért kör, a játékklub, s az ifjúságpolitikai vitakör. Igyekeznek a programösszeállításnál a helyi adottságokat kihasználni, az ifjú tehetségeket felfedezni. Versmondással, énekkel, hangszerszólóval már több simontornyai fiatal mutatkozott be a klubban és előadásokra, vitafórumok vezetésére is többször felkérték a helyi párt- és állami vezetőket. Nagyon népszerűek és sok új klubtagot hoztak a kihelyezett klubfoglalkozások, amikor egy-egy összejövetelt nem a klubban, hanem valamelyik helyi üzemnél rendeztek meg. Volt már kihelyezett klubfoglalkozás a bőrgyárban, a költségvetési üzemnél és a termelőszövetkezetnél is. Ezeken a foglalkozásokon komplex programot visznek az adott munkahely fiataljainak és végül meghívják őket a klub foglalkozásaira. Űttörőgárd isták Regölyben Új rajt keresnek Az „öregek” alapszervezete
