Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

12 NÉPÚJSÁG 1980. szeptember 7. GAZIN MAGAZIN MAGAZIN J§pi MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN mm MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN A civilizáció titkai Századunk elején az Indus völgyében egy, az időszámítás 'előtti harmadik-második év­ezredben virágzott ősi kultú­rát tártak fel a tudósok, ami rendkívül érdekes anyag volt a harappai civilizáció tanul­mányozásához. A Világ sok országának tudósai immár 60 éve próbálják megfejteni az itt talált feliratokat, s meg­tudni az ezeken a helyeken letelepedett nép nevét. Az itt talált írásos források meg­fejtése azonban rendkívül lassan halad. Nemrégiben a régészek je­lentős felfedezést tettek a folyó völgyében, amely lehet, hogy elárulja ennek az ősi kultúrának a titkát. A tudó­sok megtalálták az általuk Haiwarivalnak nevezett vá­rost. Pontosan félúton fek­szik Mohenjo-Daro és Harap- pa között. A városnak precí­zen kidolgozott tervrajza van, több lákóházból és köz­épületből áll. A régészek úgy vélik, hogy felvirágzása az időszámítás előtti második évezred végére tehető. Termeszek „Szétrombolták a házamat", „el­pusztították vetéseinket”, „nem hagy­tak sem. kenyeret, sem ruhát" — pa­naszkodnak ily módon Egyiptom há­rom déli tartományának, Asyutnak, Új- Völgynek és Aswannak a lakói. A pusztítók a termeszek, amelyek valódi csapást mérnek a parasztokra. Az Új-Völgy néhány falvában teljes egészében elpusztították a búzafölde­ket. Asyut tartományban 2000 falusi há­zat rongáltak meg, két Iskolaépületet pedig szó szerint lebontottak. Ilyen helyzet figyelhető meg a szakembe­rek által kutatott több más faluban is, ahol a rovarok időnként a lakó­épületek 80 százalékát megsemmisí­tik. A „jövő század kontinense” Egy, az Antarktisz Stoningen-szigetén megtelepedett — hóval jórészt betemetett — angol kutatóállomás Talán sehol olyan példás összhang nem alakult ki az emberi kutató munkában a különböző országok között, mint a Föld legnéptelenebb kontinensén, az Antarktiszon. Több mint húsz ország kuta­tói vesznek részt a szinte em­berfeletti munkában, hogy megfejtsék a hatodik világ­rész titkait, megtalálják a természeti kincsek feltárásá­hoz vezető utat. A geológiai felmérések tanúsága szerint 1700 méter mélységig 14 mil­lió négyzetkilométernyi jég­takaró súlya nehezedik e más­fél Euirópányi, elsüllyedt föld­részre, melyen nem nő nö­vény vagy fa, peremének szélén is csupán moszatfélék e területre, melyet ezer kilo­méter jeges óceánvíz választ el a legközelebbi lakott terü­lettől. Elsőként 1911. decem­berében a norvég Amundsen tette lábát a hatodik föld­rész jegére, aki aztán soha nem is tért vissza onnan. Egy angol sarkkutató csoport an­nak idején két és fél hónap alatt tette meg azt az 1350 kilométernyi utat az Antark- tiszon a Déli-sarkig, amit ma egy repülőgép két órán be­lül elér. Ma már több mint 70 ku­tatóállomás működik az An- tarktiszon, melynek területe a világ valamennyi országa előtt nyitva áll a kutatómun­kára. Az expedíciók többsé­Egyesült Államok és a Szov­jetunió indítja a jeges konti­nensre. Különösen megnőtt az érdeklődés az Antarktisz iránt, mióta kiderült, hogy jégpáncélja alatt 85 milliárd köbméternyi földgáz és 6 mil­liárd tonna kőolaj jelenlétét feltételezik a tudósok, akik egyébként hatalmas szénme­zőket is jeleznek. És egyelőre fel sem mérhető az ott rej­tőző különböző ásványi anya­gok mennyisége. Úgy vélik, hogy a hadikiadások akár csak 20 százalékos csökken­tése árán is megoldhatók len­nének legalább egy évszázad­ra a világ energia-, nyers­anyag- és élelmezési gondjai találhatók. Az ember csak a századforduló után talált el gét azonban ma még a két „legtehetősebb” ország, az az Antarktisz kincseinek ki­aknázása révén. Tréfának hitte Szokatlan dolog történt egy francia kisvárosban az egyik üzlet tulajdonosnőj£- vel. Egyedül volt az üzlet­ben, amikor egy álarcos férfi lépett be a helyiségbe „Pénzt vagy életet” felkiáltással. Az asszony azonban ahelyett, hogy megijedt volna, elmo­solyodott, sőt, játékosan meg­ragadta a revolvert tartó ke­zet. Elhangzott a lövés, a golyó a mennyezetbe fúródott, a férfi elszaladt, a tulajdonos­nő pedig elájult. Amikor magához tért, a lövésre az üzletbe sietett szomszédoknak elmesélte, mi történt. Kide­rült, hogy a támadó alakja és hangja nagyon emlékez­tette egy közeli ismerősére. Ügy gondolta, hogy az illető csak tréfál, a revolver pedig riasztópisztoly, ezért köny- nyelműen elkapta az elké­pedt „ismerős” kezét. Hány óra? Péter megkérdi a vendég­látójától : — Mennyi az idő tulajdon­képpen? — Nincs órám, de mindjárt megtudhatjuk — felel a házi­gazda; azzal leül a zongorá­hoz és tüzes indulót szaporáz a billentyűkön. A szomszéd azonnal átdobol a falon és ezt ordítja: — Hagyja már abba ezt a zenebonát, éjjel fél három van! Nem káros a nyári időszámítás Az európai országokban sokan tartottak attól, hogy a nyári időszámítás április 6-i bevezetése reggeli sokkot fog előidézni, ámbár a tudósok már korábban egyöntetűen hangoztatták, hogy az egy­órányi időeltolódás nem be­folyásolja lényegesen a test ritmusát. Kísérletekből ismeretes, hogy az ember különböző testfunkcióit egy bizonyos napi ritmus irányítja. A dél­előtti órákban, 7—11 óráig megfigyelhető, hogy a vér­tükörben megszaporodnak a mellékvesekéreg és a mellék­vese velőállományának hor­monjai. Ez a ritmikus válto­zás készteti az idegrendszert a nap bizonyos pontjaiban tevékenységre vagy nyuga­lomra. Szakértők úgy vélik. hogy ezt a ritmust jó rész­ben, amely megközelítőleg minden 24 órában ismétlő­dik, külső, exogén befolyások szabályozzák. A szórás azon­ban olyan nagy, hogy egy­órányi idődifferencia nem játszik szerepet. Az emberi szervezet egy nap alatt hoz­zászokik az új időszámítás­hoz. Más a helyzet a nagyobb, 6—8 órányi eltolódásoknál, ami például hosszú repülő- utaknál, vagy több műszakos munkánál léphet fel. A szer­vezetnek ekkor 3—14 napra van szüksége, hogy alkal­mazkodjék a megváltozott feltételekhez. Ebben az át­meneti fázisban a szervezet teljesítménye jóval gyen­gébb. Nigéria új fővárosa Nigéria szövetségi kormá­nya határozatot hozott a fő­város Lagosból történő átte­lepítéséről, hogy enyhítsék Lagos helyzetét, és hogy a közigazgatási apparátust az ország központi részébe össz­pontosítsák. Az új főváros építése gene­rálterv alapján folyik. Tizen­négy négyzetkilométeren he­lyezkednek el a jogi és ad­minisztratív szervek épületei, az elnöki palota, egy szállo­da, a színház, a kereskedelmi központ, a mecset, a központi pályaudvar. Az építkezést várhatóan 1986-ban fejezik be. Az új főváros lakóinak száma erre az időre 150 ezer fő lesz, a továbbiakban pedig feltételezik, hogy eléri a 3,2 milliót. Úszó csodapalota? Nem. Egy nemrég átadott rangooni étterem. A hét karikatúrája MOLIERE Alkohollal a gyomok ellen Az amerikai mezőgazdaságii hatóság tudósai felfedezték, hogy sokfajta gyom magva, alkohol (etanol) hatására és fény megvonása mellett idő előtt kicsírázik. Laboratóriu­mi körülmények között az al­kohol hatása tágabb határok között mozog, mint más vegy­szereké. Ezen vizsgálatok cél­ja egy olyan eljárás kifejlesz­tése, amelynek hatására va­lamennyi gyomnövény magva egyszerre kezd csírázni; ily módon aztán a gyomok a ha­szonnövények elvetése előtt, hagyományos herbiciddel el­pusztíthatok. A közönséges szántóföld első 15 centiméter vastagságú rétegében kb. 25 millió gyommagot tartalmaz hektáronként; ezek száz év múlva is csíraképesek ma­radnák. Kicsírázásukhoz fényre van szükségük a szín­skála vörös színű részében. Természetes körülmények kö­zött azok a magok csíráznak ki, amelyek a szántással a felszínre kerülnek, vagy amelyek a feltalaj résein ke­resztül fényhez jutnak. A gyommagök nagy többsége azonban a föld által eltakar­va marad, és csak évek vagy évtizedek után aktiválódik. Alkohol hatására viszont a magok a sötétben is kicsíráz­nak; mindenesetre ehhez négy óra időtartamra és hek­táronként 500—600 liter alko­holra van szükség. Vízszintes: 1. . . .és a 40 rabló. 8. A régészek szerint a Föld legrégibb városa. 14. Moliére vígjátéka. 16. Ma­gam. 17. Vágyódó. 18. Eltulajdoní­tó. 19. Ital — argóban. 21. Férfi an­golul. 22. Ebben a korszakban élünk. 23. Szögfüggvény, rövidítve. 24. Za­dar régebbi neve. 25. Egy kevéssé. 26. Időegység. 28. Régi rádiómárka. 29. A nóta. 31. Szovjet félsziget. 32. A vízből cca 50 méterre kiemelkedő szikla volt az Alduna medrében. 35. Telt, tiszta hangon mondja. 36. Tisz­teletbeli — rövidítve. 38. Moliére- mű. 40. Névelő. 41. Ulán. . . 43. Ru­galmasan reagál. 45. Áramforrás. 47. Lakásbérlő. 48. Idegen János. 50. üdítő ital. 51. Trója vesztét okozta. 53. ... Lake City, téli üdülőhely az USÁ-ban. 54. Kiejtett betű. 55. Csil­lagkép az északi égbolton. 56. ütő­hangszer. 58. ... es Salaam (város Tanzániában). 59. Spanyol cigánytánc. 61. Mennyiség. 63. Olasz folyó. 64. Moli ére-vígjáték. 66. ... van Winkle (Planquette operettje). 67. Függeszt. 68. Formáló. Függőleges: 1. Moliére-vígjáték. 2. Vonalzók. 3. Izomkötő. 4. A bárium, az ittrium és a kén vegyjele. 5. Mint a vízszintes 22. számú sor. 6. Sűrű vágásokat ejt rajta. 7. A népván­dorlás korában a Kaukázus környéj kén feltűnt nép. 8. Jani egynemű betűi. 9. „Megvette már az. . ." 10. Rácsüng. 11. Mozgásszerv. 12. Kó­rus. 13. Tengeri állat. 15. Mint az 54. számú sor. 20. Nagy félsziget. 22. Rangjelző. 25. Egyre inkább for­mát öltő. 26. Borneo része! 27. Ez is egy Moliére-mü. 29. Gárdonyi Géza színpadi műve. 30. Szándékozik. 31. Sárgásbarna szín. 33. Mint az 5. számú sor. 34. A hinfu filozófia egyik rendszere. 35. „A . . . levele" (Ady). 37. Balett-táncosnő. 39. Dok­torátust szerez. 42. Mint az 50. szá­mú sor. 44. Kibocsát. 46. Lőszeres láda. 49. Alapítványt tesz. 51. Hajrá. 52. Szolmizációs hang. 55. Az első világháború gyalogos katonája. 56. „A vándor éji. . (Schumann-dal). 57. Duna-menti város Bács megyé­ben. 60. Főzeléknövény. 61. Szolmi­zációs hang. 62. Tornaszer. 65. Káté! 66. Könnyezik. Beküldendő sorok: vízszintes 14., 38., 64., függőleges 1. és 27. szám. E. B. Beküldendő a rejtvény helyes meg­fejtése a Tolna megyei Népújság szerkesztősége címére: Szekszárd, Beloiannisz u. 1—3. Beküldési határ­idő: szeptember 15. Az augusztus 24-i rejtvény helyes megfejtése: A mosoly a szépségápo­lás leghatásosabb módszere. A helyes megfejtők közül könyvet nyertek: Nagy Benjáminná, Buda­pest, Jagelló út 20/b. 1124; Eger Ja­kab, Tolna, Somogyi Béla u. 13. 7130; Sróth Tamás, Bonyhád, Korá­nyi u. 9. 7150; Braun Tibor, Dombó­vár, Molnár Gy. u. 24. 7200; Bobay Mária, Szekszárd, Jókai 6. II/3. 7100.

Next

/
Oldalképek
Tartalom