Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-07 / 210. szám
1980. szeptember 7. InÍÉPÜJSÁG 9 Vologdai szőttesek „A szépség mindig öröm.” Egy XVIII. századi szövőnő munkáján van kivairva ez a bölcs mondás. A térítőt az egyik vologdai múzeumban őrzik. Vologda megye régmúlt idők óta híres népművészetéről: csipkéiről, fafaragásairól, művészi szőtteseiről. A pamut- és lenfonálból szőtt díszes abroszok, ruhaanyagok, térítők, kendők és szalvéták igen keresett cikkek voltak a XIX. század nemzetközi vásárain. A XX. század elején ez a kézművesdpar fokozatosan elvesztette korábbi jelentőségét. Oslak a harmincas években éledt újjá. 1937nben Sulhöbogy faluban megalapították a „Krasznij tkacs” Szövetkezetét. Az új üzemben azok az öreg szövőnők dolgoztak, akik még anyjuktól, meg nagyanyjuktól tanulták a mesterséget. Az új üzemben is megőrizték a régi technológiát, munkaeszközöket. A falvakban felkutatták az épen maradt szövőszékeket, pontosan lemásolták és fölszerelték őket. Két év múltán a szövetkezet átköltözött Cserepo- vec városába és gyárrá alakult át. Az új, világos csarnokokban sem váltak meg a jó öreg, fából készült szövőszékektől. Az egyetlen új üzemrészben Vologda, Moszkva és Leningrad képzőművészeti főiskoláinak és szakközépiskoláinak végzős hallgatói dolgoznak. Itt találkoznak a tradícióik és a korszerű módszerek. A vologdai kézműipar híre eljutott a Szovjetunió határain túlra is. A szőttesek a lipcsei, lisszaboni, venezuelai, szaloniki és varsói nemzetközi kiállításokon nyertek érmeket és díjakat. 1980-ban a gyár olimpiai garnitúrákkal látta el Moszkva, Leningrad, Kijev, Minszk és Tallinn ajándékboltjait. Modern grafika A grafika a képzőművészetnek viszonylag fiatal ága Mongóliában, de máris elfoglalta méltó helyét. Sok tehetséges művész lett valódi mestere a fametszetek, a kőnyomatok, rézkarcok és linóleummetszetek készítésének az utóbbi időben. Ami a művek tartalmát illeti, a fiatal grafikusok művei a ma emberének az életét és azt a gyors fejlődést tükrözik, ami hazájukra annyira jellemző. Közülük Sz. Nacagdorzs Tajzaiban mesterien ábrázolja a dolgozó emberit. Példa erre „A béke hídja — erőműépítés” című alkotása, amely Ulánbátorról és építőiről ad élményszerű képet. G. Szoszoj a jelenkori rajzművészetet hozza összhangba az ősi mongol művészettel. „Anya” című művét hasonló témájú barlangrajz ihlette. A Lengyelországban megrendezett nemzetközi kiállításon dijat nyert. A legfiatalabb nemzedékből való D. Gungaa grafikusművész, aki nemrég végezte el a szófiai képzőművészeti főiskolát. Tagja a Mongol Művészek Szövetségének. Rajzai emberi melegséget, őszinteséget sugároznak. Szívesen ábrázol tájakat, de közel áll hozzá a portré és a tematikus kompozíció is. A tavalyi uűánibátori kiállításon nagy Sikert aratott a Munka Hőseiről készített portrésorozata. Rostock hamarosan régi pompájában ragyog A hamburgi Die Zeit című hetilap részletesen beszámol a nagy NDK-bedi kikötőváros újjávarázsolásáról. A lap megírja, hogy az egykori Hanza-város kedvelt célpontja az NSZK-beli látogatóknak, turistáknak. Hamburgból a nyári hónapokban naponta indul hajójárat Rostock kikötő- és fürdőhelyére, Wamemündébe. A vízum-eljárás egyszerű: a Nyugatról érkezett utasok a kiszállásnál ‘kapnak vízumot. A város legszebb terén, az Ernst Thälmann Rlatz-on az elmúlt évek során gyönyörűen felújították az egykori polgárházakat, most befejezésül a tér gyöngyszemét, az égetett téglából épült gótikus tanácsházat állítják helyre — írja a Zeit. Az állványerdőből csak a homlokzat felső része és a csipkés tornyok emelkednek ki. A barokk díszítéseket ma még csak sejteni lehet. Hasonlóképpen történelmi szépségében állítják helyre a rostockiak kedvenc körútját, az egykori Kröpeliner utcát. A sétálóutcává alakított útvonal egyes épületei már régi pompájukban ragyognak. Nem minden rostockinak tetszik azonban a térre vezető utcákon épült néhány modern ház, műanyaggal díszített oszlopaival. A Zeit tudósítója ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy hasonló problémák a határ túlsó oldalán, az NSZK városaiban is felmerültek. (g.) Selyemszövő asszonyok A Koreai Népi Demokati- kus Köztársaságban a helyiipar kis- és középüzemeinek fontos szerepe van a lakosság ellátásában. Közéjük tartozik a köztársaság északi részén fekvő Csongdzsin város se- lyemszövödéje, a Ranam selyemgyár, amely hazai alapanyagból szebbnél szebb selyemszöveteket készít. Az üzem érdekessége, hogy dolgozói kivétel nélkül háziasszonyok, akik — otthoni feladataik ellátása mellett — becsülettel helytállnak: a második hétéves tervidőszakban előírt napi és havi teljesítményük sosem mutat elmaradást, inkább fokozatos növekedést és eközben a minőségre is gondosan ügyelnek. Gépeiket maguk ellenőrzik és tartják karban, hogy állandóan teljes kapacitással dolgozhassanak. Munkahelyük mindig tiszta, rendes, ahogyan jó háziasszonyokhoz illik. A műhelyekben igen sok a virág, így szép környezetben, jó kedvvel dolgoznak. Kezük alól kerülnek ki a szép szaténkelmék, a „szaek- dongdan”, a „mobondan” nevű selymek, az ünnepi öltözetek szép alapanyagai. „Főnök és karóra nélkül” Halam! van _ A bolgár százesztendősek Ismeretes, hogy Bulgária egyike azon országoknak, ahol az átlagos életkor magas, sok a 100 éves, vagy annál idősebb ember. Jelenleg 436 száz éven felülit tartanak nyilván, közöttük .269 a nő — írja a Szófia-Press Sajtóügynökség. Szófiában az endokrinológiai, a gerontológiai és a geriátriai intézetek tanulmányozzák életmódjukat, táplálkozásukat, napirendjüket. Az idős embereket gondos figyelemmel ápolják, s alapos orvosi ellátásban részesülnek. A bolgár százesztendősek többnyire falusiak, sőt azok is, akik a városokban élnek, falvakból származnak. Ez arra utal, hogy a természetes, egészséges életmód, az intenzív fizikai munka tette ellenállóvá szervezetüket. Sokan közülük mezőgazdasággal, pásztorkodással foglalkoztak. Legtöbben a mai napig is a földeken dolgoznak, vagy a zöldségeskertekben, otthon a ház körül. Étkezésük változatos volt, de főleg tejtermékek — különösen a bolgár aludttej —, zöldségfélék és gyümölcsök szerepeltek az étrendjükön. Téli időszakban nagy mennyiségben fogyasztják a savanyú káposztát és más savanyúságokat. Húst Napsugaras öregség: a 103 éves Szíva Kukudeva hetente egyszer esznek, viszont nagy mennyiségű hagymát és fokhagymát fogyasztanak. Mérsékelten ittak házi főzésű pálinkát és bort. Dr. Argir Hadzsihrisztov, Szmolján megyei orvos így beszél tapasztalatairól. Ebben a körzetben található ugyanis a legtöbb százéves. A falvak itt magashegyi fekvé- sűek, gazdagon körülölelve zölddel. — Valamennyi százévesnek erős, ép a szív-érrendszeri működése és az idegrendszere. Egyikük ennek okát így adta meg: „Sohase volt főnök a fejem fölött, és karóra a kezemen”. Más szóval: számára ismeretlenek a feszültség és a munkahelyi konfliktusok. Mindegyikük kora gyermekkorától dolgozott és legtöbben ma is dolgoznak. Mindössze 7 százalékuk nem aktív és külső segítséget igényel. Egész életükben egészségesek voltak és vidámak. Talán meglepő, de valamennyi százéves házas és családos. Legtöbben 20—25 éves korukban kötöttek házasságot. Házasságuk hosszú 'Időtartamú, nagyon ritka, kivételes esetekben folyamodnak a váláshoz. A sok szülés nem hatott ki károsan a nőkre; többnyire 9—10 gyereket, vagy ennél is többet szültek. Az öröklés szerepe természetesen nagy és kihat az utódokra, ez vitathatatlan, de az öröklött tulajdonságok nem garantálják, hogy ezekkel el lehet érni a 100 évet. Ehhez hozzá kell tenni egy sor kedvező körülményt, amelyek elősegítik azt, hogy az évek száma növekedjék. HnBBnnnnBBHMBHBBBnHfln „Nem mondom: valami van... — de nem az igazi!” Ez a mondás Arkagyij Rajkin első vendégszereplése óta szinte szállóigévé lett Magyarországon. A hazánkban is oly népszerű művészt világszerte ismerik. Egy személyben egyesíti a szatíraíró és a lírikus, a publicista és a pszichológus adottságait. Monológjai úgy hatnak, mintha rögtönözné őket, mintha ott születnének gondolatai. Rajkin ezerféle maszkban lép a néző elé. Korábban szívesen alkalmazott különféle parókákat, jellegzetes bajuszt, szakállt, furcsa szemöldököt, sőt, néha egész álölötözetet. JDe művészetének lényege az átlényegülőkészség, az az adottság, hogy pillanatok alatt vált át új meg új karakterre, Arkagyij Rajkin, a Szovjetunió népművésze figurára. Varázsló, aki egyetlen este figurák egész sorozatát állítja elénk. Rajkin 40 éve áll a lenin- grádi Miniatura Színház élén. Saját gyártmány Önműködő darut helyeztek üzembe a vietnami Da Nang tartományban. A daru teljesítménye óránként 40 tonna, teherbírása öt tonna, s az üzem dolgozói maguk tervezték és gyártották. Népi motívumokkal dí szített ünnepi együttes Még ma is dolgoznak
