Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-27 / 227. szám
a Képújság 1980. szeptember 27. Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról.) előre a szocialista társadalom építésének útján. Kormányunk, az állami és a gazdasági vezetők, a tanácsok és a közalkalmazottak lelkiismeretesen végzik a maguk munkáját és feladataik jó megoldására törekszenek. Bízunk bennük, mert megérdemlik! Befejezésül mégegyszer el szeretném mondani, hogy Lázár elvtárs programbeszédével egyetértek, a kormány munkaprogramját a Központi Bizottság és a magam nevében elfogadom, az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Szeretném biztosítani a' tisztelt országgyűlést és a kormányt, hogy ennek a kormányprogramnak a megvalósításáért a Központi Bizottság és a párt valamennyi szervezete becsülettel fog dolgozni. PETRI GABOR (Csongrád m., 6. vk.), a Szegedi Orvostudományi EgyeKöltségvetés tem rektora a többi között szellemi életünk főbb kérdéseiről szólt. Elsőrendű érdek — hangsúlyozta — a kutatás távlati tervezése és fejlesztésének szellemi, anyagi megalapozása. Tudományos életünk másik nagy és a jövőnek szóló feladata a reális helyzetelemzés, a hazai tudományos eredmények alapos értékelése, s azok összehasonlítása a nemzetközi teljesítményekkel. Csak így ismerhetjük fel idejében a hiányosságainkat. GYULAVÁRI PÁL (Békés m., 1. vk.), a Békés megyei Tanács elnöke szőkébb hazája fejlődéséről, eredményeiről számolt be, majd rámutatott: az utóbbi évtizedben megismétlődő ár- és belvizek egyre növekvő károkat okoznak, ezért a megelőzés és a védekezés eddigi gyakorlatát felül kell vizsgálni. Köszönetét mondott mindazoknak, akik együttérzésükkel, munkájukkal, anyagi eszközeik felajánlásaival igyekeztek enyhíteni az idei árvíz okozta gondokon. IA kormány programja fölötti vitában öisszesen 17 képviselő fejtette ki véleményét. A felszólalásokra Lázár György, a minisztertanács elnöke válaszolt, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés a Minisztertanács elnökének előterjesztését a kormány programijáról és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag, egyhangúlag tudomását vette. A napirendnek megfelelően ezután a Magyar Nép- köztársaság 1979. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Hetényi István beszéde Tisztelt Országgyűlés! Az 1979. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás a szokásosnál későbbi időpontban kerül a T. Országgyűlés elé. Az idei évnek a háromnegyede is már eltelt, s javában dolgozunk az 1981. évi költségvetés összeállításán. Tegnap a Minisztertanács elnöke egyebek között átfogóan ismertette gazdaságpolitikai céljainkat és az ezek eléréséhez vezető utunkat. Ezért most elsősorban azokkal a tapasztalatokkal kívánok foglalkozni, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. decemberi határozatában kijelölt, a XII. kongresszustól megerősített irányvonal követésében szereztünk. Mint ismeretes, az 1979. évi terv és költségvetés olyan több évre szóló cselekvési irányvonalnak a kezdetét jelentette, amelynek célja, hogy a szocialista fejlődést szolgáló, a gazdaság verseny- képességének javításán alapuló, tartós és szilárd egyensúlyi viszonyokat teremtsünk. Ennek érdekében egy sor intézkedést tettünk, és alárendeltük e célnak a mennyiségi növekedésre irányuló törekvéseket is. Az elmúlt másfél év azt mutatja: társadalmunk támogatja a változtatásra irányuló intézkedéseket! így a gazdasági eredmények sem maradtak el; külkereskedelmi mérlegünk hiánya tetemesen csökken az előző évekéhez képest. A kivitel gyorsabban növekszik, a behozatal pedig jobban csökken, mint ahogy előirányoztuk. Emellett biztosítottuk a gazdaság növekedését. Az össztermelés 1979-ben 2,5 százalékkal, az ipar nettó termelése 4 százalékkal, a nemzeti jövedelem 1,8 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem belső felhasználásának tervezett fő tételei: a lakosság fogyasztása és a beruházások tervszerűen alakultak, a fogyasztás mintegy 3 százalékkal, a beruházás -kereken 1 százalékkal nőtt. A lakosság keresletét az év java részében a korábbi színvonalnak megfelelően tudtuk kielégíteni. Egy árnyalatnyit javult a beruházási kereslet és kínálat viszonya. Kedvező, hogy a készletek csak kevéssé nőttek. A munkaerőhelyzet is kiegyensúlyozottabbá vált. lyek célja a hatékonyabb gazdálkodás elősegítése. Ezek közül kiemelkedően fontos az árrendszer fejlesztése. Az új árrendszer és ármechanizmus néhány kedvező hatását — a külkereskedelmi ármunka javulását, az energiatakarékosság fokozódását — már az eddig eltelt rövid időszakban is érzékelhetjük. A vállalatok túljutottak az átállással kapcsolatos kezdeti bizonytalanságokon. Fokozatosan egyre tudatosabban és célszerűbben használják ki az árrendszer kínálta lehetőségeket. Továbbra is segíteni kívánjuk a vállalatokat az árképzési előírások helyes alkalmazásában, de nem engedhetünk szabad utat olyan törekvéseknek, amelyek a hatékonyabb gazdálkodás helyett az erre szorító árképzési szabályok módosításával szeretnék növelni vállalatuk jövedelmezőségét. A pénzügyék egyre fontosabb szerepet töltenék be a termelés és a jövedelemelosztás befolyásolásában. Csökkentettük a kivételes pénzügyi kedvezmények és elvonások .körét. Ma már a termelés és a költségvetés kapcsolatában javarészit az egységes követelményekhez igazodó pénzügyi szabályozás érvényesül Ezzel lényegfoe- vágóan csökken a jó vállalatoktól a nem hatékonyan működőkhöz irányuló jövedelemáramlás, miközben a fejlesztési hitelek megszerzésében a jövedelmezőbb vállalatok egyértelműen kedvezőbb helyzetben vannak. A pénzügyminiszter ezután az ésszerű takarékosságról beszélt, majd így folytatta: Fejlesztés és gazdaságosság Tisztelt Országgyűlés! Az ipari termelés idei várható alacsony növekedése nyomán felvetődik az a kérdés, vajon egy évi 1—2 száreállítás. Az Állami Biztosító mintegy 1,4 milliárd Ft kárt térít majd meg, a költségvetés — jórészt átcsoportosítás útján és a tartalékok Dr. Hetényi István pénzügyminiszter expozéját mondja Célratörőbb, fegyelmezettebb munka A gazdaságirányító szervek célratörőbb, fegyelmezettebb munkastílust alakítottak ki. A társadalmi szervek fokozódó igényessége nagyban segítette e folyamatok megindulását. Az eredmények így megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket az 1979. évi munka iránt támasztottunk. A mai és holnapi követelmények tükrében azonban még többre és másra is szükség van. A hatékonyság és a versenyképesség fokozásában, az ésszerű gazdálkodásban és takarékosságban még csak az első és még korántsem általánossá váló lépéseket tettük meg! E körülmény súlyát rögtön világosabban érzékeljük, ha az 1979. évi költségvetés végrehajtására tekintünk. Az 1979. évi költségvetés 411,6 milliárd Ft bevétellel és 415,2 milliárd Ft kiadással, következésképpen 3,6 milliárd Ft hiánnyal zárult. A hiány — sajnos sem az előirányzathoz, sem az 1978. évihez képest nem mérséklődött. A vállalatok az előirányzottnál kevesebb nyereségadót fizettek be, mivel a nyereség összege 1979-ben csupán 1,7 százalékkal nőtt. Bár az eredmény, hogy a nyereség a gazdálkodás szigorúbb feltételei mellett is nőtt, a növekedés mértéke nem elegendő ahhoz, hogy tartósan fedezze a folyamatosan növekvő állami kötelezettségeket. A lakosság életszínvonala több szempontból másként alakult mint korábban. 'Miközben az átlagos reálbér némileg csökkent, a lakosságnak az egy főre számított reáljövedelme — a pénzbeli társadalmi juttatások összegének 18 százalékos növekedése mellett — megegyezett az előző évivel, az össz- fogyasztás pedig növekedett. A múlt év derekán végrehajtott fogyasztói árváltoztatások kapcsán a bérből élőknek, a nyugdíjasoknak és a társadalmi juttatásban részesülőknek adott pénzbeli jövedelemkiegészítések arra irányultak, hogy elsősorban a sokgyermekeseknél, az alacsony jövedelműeknél és a nyugdíjasoknál enyhítsék az áremelés terheit. Tovább javultak az életkörülmények a lakásépítés, a kommunális, a szociális, az egészségügyi és a művelődési hálózat fejlesztése révén. Az egészség- ügyi, szociális, oktatási és művelődési intézményekben dolgozóknak a száma több mint 3 százalékkal emelkedett. Tisztelt Országgyűlés! 1979-ben egy sor intézkedést készítettünk elő, amezalékos ipari növekedési ütem összeegyeztethető-e az egyensúly javításának és az életszínvonalban elért eredmények megőrzésének együttes céljaival. A kérdés jogos, és azt is tükrözi, hogy a teljesítmény és az életszínvonal szoros összefüggését társadalmunk felismeri és elfogadja. De tudatosan foglalkozom ezzel a kérdéssel a hatékonyság és a differenciálódás kérdései után. Mert a termelés növekedése csak azzal kap célt és értelmet, ha általa a termelésből származó jövedelmek szintén növekednek és ha a termelés valós szükségletet elégít ki. E nélkül a növekedés valójában káros lenne, ellent mondana céljának. Ebből a szempontból nagyon fontos az idei év még hátralévő három hónapjának munkája is. Az iparnak ahhoz, hogy a tervezett idei exportot és nyereséget elérje, teljesebben ki kell használnia mind az értékesítés, mind a takarékosság további lehetőségeit. A mezőgazdaságban a megkésett érés rendkívüli próba elé állítja a gazdaságokat. Az építőiparnak arra kell összpontosítania a munkáját, hogy befejezze az előirányzott építkezéseket. Előre nem látott feladatokkal is meg kell birkóznunk. Az árvíz és a belvizek — a lakosság kárai nélkül — mintegy 4 milliárd Ft kárt okoztak. Az áldozatkész és jól szervezett védekezés után ma már megkezdődött a helyterhére — 1,3 milliárd Ft kiadást fedez. A bankok pótlólagos hitelekkel és a hiteltörlesztések halasztásával segítik a károsult üzemeket. A lakosság kárrendezési kölcsönigényeire terven felül 1 milliárd Ft hitelt fogunk adni. Az állam gyors segítséget ad a nagyarányú károsodást szenvedett szövetkezeteknek, hogy lehetőleg minden akadályt elhárítson jövő évi egészséges gazdálkodásuk út- jából. Nagyra becsüljük a szövetkezetek kölcsönös és önkéntes támogatásának kibontakozását. A következő hetekben előkészítjük a szabályozók 1981. évi módosítását is. Ebben az a közös érdek sürget, hogy a vállalatok mielőbb felkészülhessenek jövő évi feladataik kijelölésére és megoldásuk előkészítésére. Kiigazításokat és kisebb fejlesztéseket tervezünk annak érdekében, hogy erősítsük a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló törekvéseket, s az idei tervhez tendenciájában várhatóan hasonló fő arányokhoz igazítsuk a jövedelemelosztást. Az árpolitikában az a cél, hogy következetesebben alkalmazzák az ármechanizmus szabályait. A pénzügyi szabályozásban a támogatások és az elvonások normatív jellegét kell az 1980-ban meghirdetett elvek szerint erősíteni. Gondoskodnunk kell róla, hogy a beruházási vásárlóerő összhangban legyen a tervelőirányzatokkal. Komplexebben és radikálisabban kívánjuk rendbetenni a veszteséges és alaphiányos vállalatok szénáját. Tisztelt Országgyűlés! Az 1979. és 1980. évi intézkedések, a gazdasági folyamatok és a költségvetés eredményei számos tanulsággal szolgálnak munkánk számára. Megerősítenek abban, hogy a világos célok és a hozzáértő, s következetes irányítás forradalmi mozgósító erőt jelentenek nehéznek látszó terveink megvalósításában. Erősítik a bizalmat a párt és a kormány politikája iránt, s hatalmas anyagi erőt szabadítanak fel feladataink megoldására. A javuló irányítás alkotó és alkotni kívánó dolgozók millióinak cselekedeteit képes az ország és általa minden állampolgár, az egész közösség javára fordítani. Ehhez kérem az önök és e fórumról társadalmunk aktív támogatását. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az 1979. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot fogadja el. ÍEzUitán interpellációkra került sor. Interpellációk SÁNDOR DEZSŐ (Borsod m., 15. vk.), az ede- lényi Nagyközségi Közös Tanács elnöke az 1975. évi II. törvény hatályba lépése előtt alacsony összeggel nyugdíjba vonult régi bányászok, valamint az alapító termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendezése tárgyában intézett kérdést a munkaügyi miniszterhez. Arra kért választ: tervezi-e a kormány e két fontos társadalmi réteg nyugdíjának rendezését, felemelését a VI. ötéves terv időszakában? RACZ ALBERT munkaügyi államtitkár válaszolt : — A VI. ötéves terv életszínvonal-politikai előirányzatai részleteiben még nincsenek kidolgozva, ezért, a feltett kérdésre tételesen még nem lehet választ adni. Arra kérte az interpelláló képviselőt és az országgyűlést, hogy — a testület ügyrendi szabályainak értelmében — járuljon hozzá: a választ a kormány nevében a munkaügyi miniszter 30 napon belül írásban adja meg, s arról az országgyűlés elnökét egyidejűleg tájékoztassa. Az államtitkár válaszát, javaslatát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. DAJKA FERENC (Veszprém m., 6. vk.), a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a munka- és védőruhák mérettartóságának tárgyában interpellált a könnyűipari miniszterhez. A minisztérium mit tesz azért, hogy a munkaruhák mosás után ne menjenek össze, illetve azok ne váljanak használhatatlanná? — hangzott a kérdés. BAKOS ZSIGMOND könnyűipari államtitkár válaszában elmondta, hogy a magas hőfokon is ellenálló, mérettartó textíliák előállítása nagyarányú műszaki fejlesztést igényel, az ehhez szükséges gépek munkába állítása hosszabb ideig tart. A közeljövőben a minisztérium az országos munkavédelmi bizottságnak is beszámol a munka- és védőruha gyártásának körülményeiről, hogy pontosíthassák a további feladatokat. Az országgyűlés őszi ülésszaka Péter Jánosnak, az országgyűlés aleln öttdémelk zár- szavávail ért végét. Jó munkát! Tolna megye szervezett dolgozóinak képviseletében ma ül össze a küldölttértekezlet, hogy meghallgiaissa és megvitassa a szalkszervezétek megyei tanácsának beszámolóját az elmúlt ciklus eredményeiről, gondjairól és határozatokat hozzon a következő öt évre, továbbá megválassza a szakszervezeti mozgalom megyei tisztségviselőit. A kü’ldöttérlbékezlet munkájához jó alapot nyújt az, hogy megyénk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében jelentős fejlődés következett be, javult a dolgozók életszínvonala, a szociális, kulturális és egészségügyi ellátottsága. A szakszervezetek tagjai eredményesen munkálkodnak a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusán, hozott határozatok megvalósításán. A mai tanácskozást megelőzően. minden munkahelyen megtörtént a bizalmiak bizalmi testületek, a helyi tisztségviselők megválasztása. A megyei küldöttértekezletre, majd az ezt követő XXIV. szakszervezeti kongresszusra váló felkészülés jelentős közéleti esemény. A lendületes gazdasági, társadalmi, politikai élet új, friss feladatokat ad a szak- szervezeti szerveinknek is. így hazánk kiegyensúlyozott, nyugodt társadalmi légköre jó alapot nyújt a szocialista demokratizmus, benne az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséhez. Megyénkben eddig 80 ezren vettek részt a kongresszus , előkészítésében, tízezren nyilvánítottak véleményt. A véleménynyilvánítást az őszinteség, a felelősségteljes kritikus szellem jellemezte és az, hogy valamennyien a továbblépés, a magasabbra lépés módozatait keresték. Hangot kapott a döntés és végrehajtás további közelítésének szükségessége, az egyéni érdekvédelem javításának fontossága, a szociálpolitikai tervek kimunkálásában való részvétel jelentősége. A szakszervezeti tevékenység súlypontját a bizalmi testületek munkája jélentí. Ez nagy felelősiséget ró a bizalmiakra, főbizalmiakra. A megújított szervezeti formák és a teljes demokratizmus jegyében választott testületek személyi összetétele is garancia arra, hogy a jövőben az eddiginél jobban gazdálkodjanak az erőkkel, a dolgozók valós érdekeinek képviselete álljon tevékenységük középpontjában, személy szerint is legyenek felelősek választóiknak. A küldötltérteíkezilet felelőssége nagy. Állásfoglalásai hosszú távra kijelölik megyénk szakszervezeti szerveinek a követendő utat. A jó döntések nagy segítségét adnak pártunknak felelősségteljes, a gazdálkodás, a társadalmi élet, az életszínvonal jobbítását célzó .munkájához. Az emberek többségében megnőtt a politika iránti érdeklődés. Ez jó alap a további tevékenységhez és magában hordja a színvonaljavítás igényét is. Ehhez kívánunk jó munkát a küldöttértekezletnek. Megnyílt az őszi BNV Pénteken a Kőbányai Vásárközpontban a résztvevő 36 ország, valamint Hongkong és a Nemzetközi Vásárok Szövetségének zászlójával feldíszített főtéren több mint 1200 hazai és külföldi kiállító képviselőinek jelenlétében ünnepélyesen megnyitották az őszi BNV-t, a fogyasztási cikkek hetedik alkalommal szakosított bemutatóját. A megnyitó ünnepségen részt vett Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, s a kormány több tagja. Ott voltak a vásárra érkezett külföldi vendégek, a diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, a külföldi üzleti partnerek.
