Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
8 ^PÜJSÁG 1980. szeptember 21. Milyen lesz a következő ötéves terv? Az 1981—85. évi, XI. ötéves tervidőszakban a tervezésben és az irányításban bevezetésre váró új vonások jelentős változást eredményeznek majd. Lényegesen változik 1981-től az ipari vállalatok és egyesülések gazdálkodásának értékelési rendje. Nyikolaj Bajbakov, miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke megállapította, hogy a termelés hatékonyságának növelésében jelentős szerepet játszik majd a tervmutatók és normatívák rendszerének változása. Néhány ágazatot kivéve — a bruttó termelés mutatója helyett — bevezetik az úgynevezett normatív tiszta termelés mutatóját. A korábbi mutatók elsősorban a mennyiségi növelésre ösztönöztek, nemegyszer éppen a túlzott anyagfelhasználást jutalmazták. Kisebb méretű termelésnél ez nem volt any- nyira érzékelhető, mert nem voltak olyan bonyolultak az ágazatok közötti kapcsolatok, mint ma, amikor a Szovjetunió adja a világ ipari termelésének 21 százalékát, s körülbelül 20 millió féle árucikket gyárt. így a változás szükségessége nyilvánvalóvá lett. Az új tervmutatók elsősorban a fejlődés intenzív tényezőire, a termelékenység fokozására, a minőség javítására és a szállítási fegyelem betartására ösztönzik a vállalatokat. Az állami tervbizottság közgazdasági tudományos kutatóintézetének igazgatója, Vagyim Kiricsenko hangsúlyozza: különösen fontos, hogy a XI. ötéves tervet a 2000-ig szóló tudományos- technikai fejlesztés komplex programja alapján dolgozzák ki. így nemcsak a jelen problémáit lehet megoldani, hanem számításba vehetik azokat a hosszú időre ható tendenciákat, amelyek a tudományos-technikai fejlődéstől várhatók. • Anatolij Jefimov, akadémikus a következő, XI. ötéves terv sajátos vonásának tartja a beruházási politika változását. A szovjet gazdaságban most a vállalati termelés és az építőipari termelés szabályozásában az éves terveké a- főszerep, s gyakorlatilag ezek összegéből tevődik ki az ötéves terv teljesítése Az új ötéves terv kezdetén életbe lép az új nagykereskedelmi árrendszer. Emelik a fűtőanyag- és az ipari nyersanyagárakat: hozzáigazítják az árakat a kitermelésre fordított növekvő összegekhez. Abel Aganbeg- jan akadémikus szerint ez kiegyenlíti a népgazdasági ágak és az egyes termékek gazdaságosságát. Az áremelkedés az állami szektoron belüli pénzügyi elszámolásban jelentkezik, s ezért nem érinti a fogyasztók érdekeit, mivel nem emelik a fogyasztói árakat. A gazdasági mechanizmus átalakításáról szóló párt- és kormányhatározat 1981—85- re ^előirányzott intézkedései új lehetőségeket tárnak, fel a tervgazdálkodás előnyeinek kiaknázására. Novovoron/ezsi atomerőmű Felemelték a Szir-Darja vizét Egymillió kilowatlos energiablokk A novovoronyezsi atomerőműben üzembe helyezték a Szovjetunió legnagyobb energiablokkját, az egymillió kilowatt kapacitású víz—víz atomreaktorral (WER—1000). Ezzel új szakasz nyílt meg a szovjet atomenergetika fejlődésében. Ehhez az eseményhez fűz magyarázatot Jurij Markov, a Szo- juzatomenergo helyettes vezetője. Voronyezs közelében a Don folyó kanyarulatában megépített novovoronyezsi atomerőműben a gyakorlatban ellenőrizték a víz—víz típusú szovjet atomreaktorok tudományos és technikai alapjait. Ebben az atomerőműben 1964. szeptember 30- án kezdték meg a szovjet atomenergetikában a VVER- reaktorok ipari felhasználását: üzembe helyeztek egy 210 000 kilowattos reaktort. Ezután következett a WER —365 és a WER—440 reaktor. Üzembe helyezésük után ezek a reaktorok szolgáltak bázisul a Szovjetunióban, a szocialista országokban és Finnországban kifogástalanul működő reaktorok számára. Most az új nemzedékhez tartozó WER—1000 reaktor került ipari felhasználásra. A különböző generációkhoz tartozó WER-reaktorok üzemeltetésének tapasztalata igazolta, hogy ezek megbízható és veszélytelen energia- források. Technikai-gazdasági mutatóikat tekintve versenyképesek a szerves tüzelőanyagokkal, különösen a szénnel üzemelő hőerőművekkel. A Szovjetunióban két típusba tartozó energetikai reaktorok terjedtek el: a tartályos és a csatornás reaktorok. Mindkét típus termikus, avagy lassú neutronokkal A csatornás reaktorokban a neutronok lassítására grafitot használnak. Ott a víz csupán elvezeti a hőt a reaktortól a turbinákhoz. A tartályos reaktorokban viszont a közönséges megtisztított víz egyaránt szolgál a hasadás során keletkező neutronok lassítására és hőhordozóként. Ezért nevezik víz—víz reaktoroknak. Mindkét esetben enyhén dúsított urándioxid és a reaktor működése közben képződő plutónium szolgál hasadóanyagul. A novovoronyezsi atomerőmű hosszú időn át a legnagyobb volt az országban (négy működő energiablokkjának összkapacitása 1455 megawatt). Az erőmű sűrűn lakott körzetben. helyezkedik el. Szakadatlan működésének 16 esztendeje alatt az erőmű környékén a háttérsugárzás egyáltalán nem változott. Ezt a levegő, a nyitott víztározók, a növényzet, az épülő szervezetek, a mosza- tok, valamint a radioaktív anyagok felhalmozására képes fenéklerakodások ellenőrzésére felállított különleges szolgálat mérései igazolják. A WER—1000-ben benne van mindaz a jó és prognesz- szív, amit a tudomány megalapozott és almit a víz—víz működik. reaktorok építésének és üzemeltetésének hosszú gyakorlata során a Szovjetunióban és külföldön bevált. A reaktor konstrukciójában számos olyan legújabb technikai megoldás található, amely az energiablokk működésében a gazdaságosság és a biztonság növelésére irányul. A „milliós” energiablokk gőzgenerátorai például kétszer akkora teljesítményűek, mint a 440 megawattos energiablokké. Ezek nem 450, hanem 1470 tonna gőzt -termelnek óránként. Két turboge- nerátorának mindegyike félmillió kilowatt teljesítményű. Az új energiablokk megbízhatóságáról mind a tervezők, mind az építők gondoskodtak. A reaktor körül bonyolult konstrukciójú beton- burkot építettek, acélhuzalokkal erősített betonból. Ez a burok megakadályozza, hogy a reaktorból a radioaktív víz bármiféle módon elfolyjon.; Az erőmű zárt ciklusban üzemel, ezért radioaktív vizek nem hagyják el az erőmű területét, hanem megtisztítás után ismételten felhasználásra kerülnek a technológiai ciklusban. A folyékony és szilárd hulladékot biztonságosan megvédik, és eltemetik. A szellőztetésre használt levegőt szűrőkön keresztül megtisztítják és állandó ellenőrzés mellett gáztartályokban tárolják, mielőtt kikerülne a légkörbe. A „milliós” energiablokk üzembe helyezésével a novovoronyezsi atomerőmű ismét a világ legnagyobb atomerőművei közé került. Oázisok a sztyeppéken A Kirgiz Köztársaságban nagyszabású talajjavítási munka folyik. A X. ötéves terv kezdetétől mintegy 100 oázist alakítottak ki. Az előző párt-kongresszus határozatait megvalósítva, a hegyek borította köztársaságban több mint 30 ezer hektár öntözött földön kezdhettek gabonát; cukorrépát, gyapotot és más kultúrákat termeszteni. Újabb szőlőskertek és gyümölcsösök -kaptak éltető vizet. Az akinszki ^pusztaság hatalmas szőlőültetvényeknek ad helyet. Nagy teljesítményű gépekkel itt legutóbb négy szivattyúállomást helyeztek mőködésbe. A Szif-Darja mély kanyonban folyik, s most már 300 méter magasba emelhetik fel a vizet. Ez azt jelenti, hogy sok ezer hektárkorábban terméketlen föld ad garantáltan jó termést. Az öntözött földeken új szovhozok létesülnek. A Szovjetunióban az egyik legfontosabb népgazdasági feladat a melioráció. Sikeres megvalósítása a mezőgazdasági termelés további növelésének feltétele. Virágzó oázisok keletkeznek a sztyeppéken, a folyók alsó folyásánál lévő mocsaras, zsombékos területen. % Három közép-ázsiai köztársaságban: Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban és Kirgiziában az elkövetkező években nagy területeken indulhat meg a földművelés, több tucat nagy víztározó és főcsatorna épül. Ebben a tervidőszakban a Szovjetunióban 40 milliárd rubelt költenek talaj javító munkákra, másfélszer annyit, mint a megelőző öt esztendő alatt. Szokatlan méretű szerelvények-----------------------------------------------------------------------------------------r A csehszlovákiai Sigma gépgyár egyik dolgozója éppen egy ilyen csőtávvezetéki szerelvény elkészítéséhez Iát, daruval emelvén rá a horizontál-esztergára a megmunkálásra váró nyers fémtömböt. E szerelvény egy 800 mm átmérőjű távvezeték számára készül; ebből is következtethetünk arra, hogy milyen tömeggel kell számolni egy 1420 vagy 2500 mm átmérőjű csővezeték szerelvényeinek a > legyártásakor, a legmegfelelőbb technológia megválasztásánál. A kőolaj- és gázvezetékek útját meghatározott távolságokban állomások szakítják meg. Ezekben találhatók a nyomásfokozó kompresszorok, de itt vonják össze a különféle szerelvényeket és műszereket is. Ez utóbbiak közül legfontosabbak a távvezeték üzemvitelének elengedhetetlen kellékei, az elzáró berendezések. A velük szemben támasztott legfőbb követelmény az, hogy a távvezeték keresztmetszetét — ha nyitva vannak — ne szűkítsék le, zárt állapotban pedig az igen nagy nyomású olajnak, vagy gáznak is biztosan útját állják. E berendezések, az úgynevezett tolózárak, gömbcsapok. Elképzelhető, hogy például 1420 mm-es csőátmérő esetén — amikor a gömbcsapok nyílásának is ugyanenynyinek -kell lennie — milyen óriási méretű és súlyú egy- egy ilyen szerelvény. Ennek megfelelően a gyártásuk nem kis gondot jelent: a gömbfelületeket pontosan kell elkészíteni, és olyan simára köszörülni, hogy a gömb több tízezer zárás-nyitás után is biztosan zárjon. A távvezetékek csőátmérőjének növelésével — ami egymagában is komoly szilárdsági problémákat vet fel — tehát arra is gondolni kell, hogy el lehet-e készíteni a hozzájuk tartozó szerelvényeket. Többek közt ez is akadályozza a 2500 mm átmérőjű gáztávvezetékek nagyobb mértékű elterjedését, ami pedig — az 1420 mm- es vezetékátmérőt alapul véve — 4,2-szeresére növelné a távvezeték átbocsátóképességét. Vietnam A KGST segítségével Vietnam 1978-ban lépett be a KGST-be, de gazdasági kapcsolatai a tagországokkal több mint két évtizedes múltra tekintenek vissza. A Szovjetunió például a vietnami energetikai, vegyi és gépipar fejlesztéséhez járul hozzá jelentős mértékben. Szovjet segítséggel eddig 200 ipari létesítmény épült. Ezek adják az ország egész ón, kénsav és szuperfoszfát termelését, a szerszámgépgyártásnak mintegy 80 százalékát, a kitermelt szén 78 százalékát és a villamos energia; több mint 60 százalékát. Szovjet irányítással épült a Fekete-folyón az 1,7 millió kilowattóra kapacitású „Haöbinh” vízi erőmű, a „Phalai” hőerűmű, az évi 2 millió tonnás kapacitású szénbánya. Ugyancsak a Szovjetunió nyújt támogatást a tea-, kávé- és déligyümölcsültetvények bővítéséhez. A nemrég aláírt egyezmények értelmében a Szovjetunió segítséget nyújt a hanoi vasúthálózat rekonstrukciójához, a Hanoit Haiphong- gal összekötő út bővítéséhez, a Vörös-folyón átívelő Than- long-híd befejezéséhez. A felhasznált hitelek jelentős hányadát a Szovjetunió térítés nélküli segélyként bocsátotta Vietnam rendelkezésére. A többi KGST-ország is jelentős támogatást nyújt, elsősorban a természeti kincsek feltárásához. Vietnam rendkívül gazdag nyersanyagokban és kedvezőek ■ az ország természeti adottságai is. Ezek kiaknázása révén a jövőben lehetőség nyílik a nyersanyagok, a könnyűipari termékek, a gabona. a gyümölcs, a hal és a faanyagok exportjára. Tavaly Vietnam már teát, kávét, nyersgumit és déligyü- mölesöt szállított a szocialista országokba. Az export volumene a jövőben tovább növeksz.ik. Épül az egyik szovhoz öntözőcsatornája Az Os területi Komintern sz vhoz szőlőinek állapotát vizsgálja Muhtar Monbajev (jobbról) agronómus és Kenta Tagajev brigádvezető. sHBnnsiuHmnawMHnH^MD Készülő új víztározó
