Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-20 / 221. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. szeptember 20. így közlekedtünk augusztusban Megyénk közútjain az elmúlt hónapban hatvanöt személyi sérüléses baleset történt, amelyek közül hét volt halálos kimenetelű, huszonkilenc súlyos és további huszonkilenc könnyű sérüléssel végződött. A balesetek következtében heten meghaltak, harmincnégyen súlyosan, ötven- hatan pedig könnyebben megsérültek. BALESETI OKOK A balesetek okait vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt hónapok adataihoz hasonlóan ezúttal is első helyen állt húsz balesettel, a következményekkel mit sem törődő, felelőtlen járművezetők relatív gyorshajtása, amely több súlyos sérülés mellett most két ember életét is követelte, egy idős — nyolcvanegy éves — gyalogosét és egy tizenhárom éves gyermekét, aki személygépkocsi utasaként vesztette ártatlanul és értelmetlenül fiatal életét. A sebesség helytelen megválasztását nyolc balesettel az elsőbbségi jog meg nem adása követte. Emiatt egy hetvennyolc éves segédmotorkerékpáros ugyancsak életével fizetett. A szabálytalan előzés, a minden áron való előbbreju- tásra törekvés hét esetben vezetett balesethez. Ezek közül az egyik a balesetben csupán részes, abban vétlen kerékpáros halálával végződött. Szám szerinti sorrendben hat baleset okaként a szabálytalan kanyarodás következik, amelyek során egy ember szintén meghalt. Egy elgondolkoztató és mindenki számára figyelmeztető tény, hogy a hatvanöt közúti baleset közül tizenhárom esetben az okozó ittas volt. Közútjainkon italos állapotban még gyalogosan sem tanácsos a közlekedés. Erre példa Dunaföldváron történt, halállal végződött baleset, amelynek okozója és egyben áldozata is egy alkoholosán erősen befolyásolt gyalogos volt, s amelynek körülményeiről annak idején lapunkban részletesen is beszámoltunk. A további balesetek zömét a megfelelő követési távolság be nem tartása, az indokolatlan bal oldali hajtás és más közlekedési szabály megszegése idézte elő. Csupán két esetben jegyezhettük fel baleseti okként az előre nem észlelhető műszaki hibát, amiért a jármű vezetője nem volt hibáztatható. SEBESEK — VESZÉLYESEBB A balesetek okozói között a múlt hónapban is a személygépkocsik vezetőit lelhettük a legnagyobb számban, akik a baleseteknek több mint a felét okozták, összesen harmincnégyet. Őket követték tizenegy balesettel a motorkerékpárvezetők, többen vezetői engedély nélkül. Főleg gyorshajtás terén „remekeltek” úgy, mintha nem is lenne részükre előírás a lakott területen belüli ötven, illetve az azon kívüli hetven kilométer/óra sebességhatár. Tizenhárom balesetet okoztak a segédmotorosok és a kerékpárosok együttesen. Reájuk elsősorban a gyakorlatlanság, a szabályok ismeretének a hiánya volt jellemző, amelyek rendszerint könnyelmű meggondolatlansággal is párosultak azon téves elv alapján, hogy vigyázzanak jobban a gépkocsivezetők. Ami a balesetek területi megoszlását illeti, a legtöbb — huszonegy — baleset a szekszárdi járásban fordult elő. A megye székhelyén nyolc sérüléses baleset történt, főleg elsőbbségi jog meg nem adása miatt. Eltérően a korábbi hónapok már szinte megszokott adataitól, a második helyet ezúttal a tamási járás foglalta el tizennyolc balesettel, amelyek közül tizenegy végződött súlyos sérüléssel és itt volt a legtöbb, szám szerint öt ittas okozó is. Ez a szokatlan, ugrásszerű emelkedés főleg a nemzetközi lovasnapok következtében, rendkívüli mértékben megnövekedett forgalom idején volt tapasztalható. A paksi járás most tizenkét balesettel a harmadik helyre került, ennek ellenére itt történt a legtöbb, szám szerint négy halálos kimenetelű baleset. Bonyhádon és környékén, továbbá Dombóváron és a hozzája tartozó környéken a múlt hónapban egyaránt három-három közúti baleset fordult elő, ezek közül Dombóváron az egyik halállal végződött. A megye augusztusban történt balesetei során mintegy nyolcszázharmincezer forint anyagi kár keletkezett. JAVULT A HELYZET? Az idei augusztus hatvanöt közúti balesetét a múlt év azonos időszakának nyolcvankilenc balesetéhez viszonyítva a csökkenés mértéke örvendetesnek látszik. A balesetek száma Szekszárd város és a tamási járás területét kivéve a megyében mindenütt csökkent, a sérültek száma is kevesebb, mint a tavalyi. Megnyugvásra mégsem lehet okunk, mert a legsúlyosabb, az emberéletet követelő országúti szerencsétlenségek abszolút számaránya nem változott, százalékos aránya pedig romlott. Az elmúlt hónapban a szinte megszámlálhatatlan figyelmeztetés mellett közúti közlekedési szabályszegések miatt a rendőrök 1889 esetben helyszínbírságoltak. 281 esetben tettek szabálysértési feljelentést és bevontak 68 vezetői engedélyt. PIÁCSEK GYÖRGY Megkezdődött a munka a Szamosmenti Állami Tangazdaság mátészalkai almasűrítő és lepárló üzemében, ahol a más célra fel nem használható ipari almából almasűrítményt állítanak elő. iKépünkön: to lepárlócsarnok. Visszhang Nagyobb lesz a cipőválaszték A megyei NEB kereskedelmi szakcsoportja a nyáron tájékozódott a cipőellátásról. Az eredmények, a választék javulása mellett, a kérdőíves felmérés kimutatott néhány fehér foltot is a cipőellátásban. A Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat — tartalmilag — az alábbi levelet küldte szerkesztőségünknek. A Tolna megyei Népújság 1980. július 26-i számában, a NEB életéből című rovatban közzétett, a cipőellátással kapcsolatos hiányosságok megszüntetésére az alábbi intézkedéseket tettük. — A Tolna megyei kiskereskedelmi vevőpartnereinkkel történt előzetes megállapodás alapján — a kijelölt boltokon kívül — extra méretű cipők kötelező árusításával foglalkozó üzletet jelöltünk ki Dunaföldváron, Bonyhádon, Szekszárdon, Tolnán és Pakson. Ezen üzletekben a Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat rgktárkészletéből — megfelelő választékban — soron kívül szállítunk és biztosítjuk a folyamatos ellátást. — Szekszárdi mintatermünkben, elkülönítve mutatjuk be kiskereskedelmi partnereinknek a gyárakból folyamatosan érkező extra méretű cipők kínálatát. — A második félévi kínálatban — a keresletet kiegészítő választékban — biztosítjuk a kényelmes, betét viselésére is alkalmas női és lánykacipőket, alacsony, középmagas szélesebb sarokkal, különféle színárnyalatokban. — Az országosan ellátási problémát jelentő, többféle bőségben készült lábbelik hiányának a pótlását az újfajta méret szerint készült cipők forgalmazásával biztosítjuk. Az új MONDOPOINT- számozást a jövő évben vezeti be a cipőipar. Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat, Pécs * Köszönjük — a vásárlók nevében is — a nagykereskedelmi vállalat levelét, és a fényekhez hozzátartozik, hogy a cikk megjelenését követő időszakban a szekszárdi boltokba kerültek — a tűsarkúak mellett — q.mindennapi viseletre, hosszabb gyaloglásra, állómunkára is megfelelő — sötétebb színekben is gyártott — kényelmes női és gyermekcipők. Barkácssarok Gördeszka Manapság egyre divatosabb lett nálunk is a görkorcsolya. továbbfejlesztett változata: a gördeszka. Többnyire a televízióból ismerjük a „járművet”, New York utcáin, vagy éppen Párizsban szédületes gyorsasággal és ügyesen lavírozva közlekednek vele. Sőt, már versenyeket rendeznek, még műgördeszkás bemutatók is léteznek. A gördeszka ügyes szerszám, de fölöttébb veszélyes is. Gyakorlatban használói egy-két kék folt árán — nincs kizárva a kéz- és a lábtörés sem — rövid idő alatt megtanulják használni. Ügyes barkácsolók könnyedén készíthetnek maguknak gördeszkát. Leginkább azért a tizenéven felülieknek ajánlatos használata. A kisebb gyerekeknél túlzottan bal- 'esetveszélyes, mivel többnyire járdán, tereken tudják használni. Ezért nem árt, ha a szülők erre figyelnek. A gördeszka készíthető bármilyen fanyagból, lehetőleg ne legyen vastagabb két centiméternél. Vágjunk ki egy 50x15 centiméteres négyszöget. A deszka két végét csúcsosan le kell gömbölyíteni. Tulajdonképpen a formája ízlés szerint elkészíthető. Amikor készen vagyunk az alapdeszkával, jön a munka neheze. Ha van otthon elhasznált görkorcsolya, akkor annak a kerekeit a felerősítő bakkal együtt leszereljük, ez többnyire minden átalakítás nélkül alkalmas a gördeszkához. Ezután a deszkának megkeressük a középpontját, annak hosszirányában egyforma távolságra a középponttól bejelöljük a két kerék helyét. Kifúrjuk megfelelő átmérőjű fúróval — a görkorcsolya kerekeit többnyire M 6-os csavar rögzíti — a deszkát. Felerősítjük a kerekeit, s kész a barkács gördeszka. H. J. Tolnai szemle Rossz kezdet - eredményes évzárás a méhészetekben TOLNA MEGYE Eredményeink és gondjaink az I. félévi gazdálkodás után. = TOTÉV Híradó. 6. évf. 1980. aug. 4. sz. 1. p. Adatok a tervteljesítésről, munkaerőhelyzetről és a lemaradás okairól. Fafaragók remekei. = Déli Hírlap, 1980. aug. 25. A miskolci fafaragó-kiállításon részt vett Csepeli István Tolna megyei faragó munkáját is bemutatja. Kapunyitás előtt az OMÉK. = Hétfői Hírek, 24. évf. 1980. aug. 18. 34. sz. 1. Híranyag a tolnai lombikbikáról. A kereskedelmi vállalatok 1980. évi terveiről, = Kereskedelmi Szemle, 1980. 21. évf. 7. sz. 1. p. SZUDY Eszter: Veresegyházi találkozó. = Táncművészet, 1980. 5. évf. 8. sz. 3. p. A Tolna megyei együttest a legjobb parasztegyüttesek közt tartják számon. Tolna megye bemutatkozik. = Reklámújság, 1980. aug. 4. A reklámújság tervezett Tolna megyei száma érdekében tartott ankétről. Űj szálloda Balatonföldvá- ron. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. aug. 29. 202. sz. 1. 1. A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói építették. A vállalat művelődési bizottságának munkaterve. = TOTÉV Híradó, 6. évf. 1980. aug. 4. sz. 3. p. SZEKSZÁRD Államilag elismert rendszer a KSZE. = Gazdaságunk, 5. évf. 1980. júl. 2. sz. 3. p. Bállá Antal: Kiváló Vállalat a Szekszárdi Állami Gazdaság. = Gazdaságunk, 5. évf. 1980. júl. 2. sz. 1—2. p. Bertha Béla dr: Szarvas- marhák heveny légzőszervi megbetegedésével kapcsolatos gyakorlati megfigyelések. = Magyar Állatorvosok Lapja, 102. évf. 5. sz. 1980. máj. 318—321. 1. Szekszárd, Garay Mgtsz- ben szerzett megfigyelés. Egyesületi élet. Szekszárdi csoport. = Magyar Építőipar. 29. évf. 1980. 8. sz. 510. 1. Graboplan silóban szárad a kukorica. = Eáti Hírlap, 1980. aug. 29. A Szekszárdi Állami Gazdaság kísérleteiről. Horváth Mária, V.: „Szerencsétlen az, aki kívül maradt.” = Szövetkezeti Híradó, 18. évf. 1980. aug. 8. sz. 7. p. Sörös Sándor emlékei a Jóreménység Tsz alakulásáról. Pécsi Rádió 1980. aug. 13. (szerda) 17.05 óra. Szolidaritás Dél-Afrikában. = Magyar Ifjúság, 1980. aug. 15. A Szekszárdon tartott találkozóról. Szövetkezeti néptáncosok VIII. orsz. találkozója. = Táncművészet, 1980. 5. évf. 8. sz. 3. p. Technológiai szerelés a Szekszárdi Húskombinátban. = Dunántúli Napló, aug. 19. Az üzemi szennyvízkezelő építéséről. Tóbiás Áron: Liszt Ferenc és Szekszárd. = Űj Tükör, 17. évf. 1980. aug. 3. 31. sz.. 10—11. 1. Tornyai János-emlékkiállí- tás. = Űj Tükör, 1980. aug. 10. DOMBÖVÁR Bemutatjuk a Művelődési Minisztérium vezetőit. = Köznevelés, 1980. 36. évf. 27. sz. 4. p. Ráthai Ferenc miniszter- helyettes Dombóvárott járt gimnáziumban. Dombóvári képeslap. = KIPSZER Élet, 1980. aug. 4. Híradás dombóvári létesítményekről. Tv. 1. műsor. 1980. júl. 13. (vasárnap) 17.35 óra. Megy a gőzös... (Dombóvári vasutasok). PAKS A Dunai Vasműben horganyzott csarnokszerkezetek gyártása kezdődött meg. = Népszabadság, 38. évf. 1980. aug. 15. 182. sz. 8. 1. Horváth Ákos: KSZE ku- korica-gyomirtási tanácskozás és bemutató Pakson. = Magyar Mezőgazdaság, 35. évf. 33. sz. 1980. aug. 13. 5. p. Varga László: Messze lát az ember. = Magyar Ifjúság, 1980. aug. 8. Riport a paksi atomerőműről, fotókkal. BÁTA Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója az 1979. december havi fertőző megbetegedésekről. = Népegészségügy, 61. évf. 1980. június 3. sz. 190—191. 1. BOGYISZLÓ A Bogyiszlói Szövetkezeti Népi Együttes a Zakopanéi folklórfesztiválra utazott. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. aug. 31. 204. sz. 12. 1. DUNAFÖLDVÁR Mendele Ferenc: A helyreállított dunaföldvári Csonkatorony. = Építés- Építészettudomány. 12. köt. 1980. 1—4. sz. 325—347. 1. KISMÓRÁGY ötezeréves leletet találtak a kismórágyi Tűzkődombon... = Népszabadság, 38. évf. 1980. aug. 5. 182. sz. 8. 1. BABITS MIHÁLY Antal Gábor: „Én és a többiek.” Hatvány Lajos kiadatlan levelezéséből. = Kritika, 1980. 8. sz. 7—18. p. Két Babitshoz írt levelet szövegszerűen és két Babits- levelet fotómásolatban közöl. Beszélgetőfüzetek. = Magyar Képes Űjság (Eszék). 29. évf. 1980. aug. 1. 15. sz. 29. p. A Babits-kötet ismertetése. CSALOG ZSOLT Csalog Zsolt: Dani a kultúráról. = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980. aug. 9. 32. sz. 14. 1. ILLYÉS GYULA Sándor György: Bodosi György: Völgyvallatás. = Forrás, 12. évf. 8. sz. 85—86. PTv. 2. műsor, 1980. aug. 3. (vasárnap) 21.30 óra. Egy nyári nap válogatott versei (Illyés Gyula) Pálfy István, G.: Az illyési tisztán látás könyve. = Forrás, 12. évf. 1980. 8. sz. 76— 78. p. Beatrice apródjairól. FOLYÖIRATKÜLÖNSZÁM A Művészet 21. évf. 1980. 8. száma témái javarészt Tolna megyei vonatkozásnak. Az írások szerzői: Sz. Bányai Irén, Csányi László, Fertőszögi Béláné, Forrai Ibolya, Gáspár Dorottya, Szíj Béla, Szirmai János, Vámosi Ferenc. Az írásokat színes fotók illusztrálják. Az év elején arról tájékoztattuk a méhész szakma vezetőit, hogy a beköszöntő tavasz nem kedvez a méhcsaládok fejlődésére. Ez azt jelentette, hogy a méhcsaládok időszakos népessége a tavalyi évhez viszonyítva csak 40—60 százalékban felelt meg. A legfőbb ok az volt, hogy a hideg időjárás miatt a fiasítást tápláló virágport nem tudtak gyűjteni a méhek. Ennek folytán az országosan tervezett 25 vagon virágpor helyett csak 10 vagon termett. Növelte a méhészek gondjait a május 14-i, éjszakai fagykár, amely leginkább a homoki akácerdőket sújtottá. A későbbiekben e gondokat feloldotta a kitavaszodás, mely lehetővé tette a méhcsaládok gyors fejlődését. Az akác a megszokottnál.egy hónappal később kezdett el virágozni, de kedvező időjárás mellett bő nektárt biztosított a gyűjtők számára. Ennek kapcsán a megyében a tervezettnél több mint 70 vagon mézet termeltek méhészeink. Ebből 20 vagon napraforgómézként kerül értékesítésre. Eredményeinket növelte, hogy folyómézen kívül egy ciprusi kereskedő kívánságára 250 mázsa keretes lépesmézet termeltünk meg. Ennek 50 százalékát a napokban veszi át a termelés- szervezéssel megbízott Tamási Kop-Ka ÁFÉSZ-tól a jó partnernek ígérkező külföldi kereskedő. A jövőt illetően új termékeink soraiba kerül a méhméreg termelése, amely iránt ezúttal egy svéd kereskedő érdeklődik. A méhméreg termelés-technológiáját és gyakorlatban való alkalmazását Tamásiban kísérletezték ki. Érdekességként említem, hogy egy gramm kristályos állapotban lévő méhméreg értéke meghaladja egy gramm arany értékét. Hagyományos méztermelésünk és -kivitelünk a világpiaci ranglistán előkelő helyet foglal el. Az utóbbi években úgyneveztt mellék- termékekkel mutatkozunk be a piacokon, ilyen a méhpem- pő, a virágpor, a propolisz (méhszurok), üveges lépesméz, melyből az idén fél millió üveggel szállítottunk Iraknak. A keretes lépesméz szintén közel félmillió dollár bevételt biztosít népgazdaságunknak. A sokoldalú termelés indokolttá teszi a termelő méhészek szakmai továbbképzését. Ennek érdekében a MÉSZÖV elnöksége mellett működő méhész szakbizottság megkezdte a méhész szakcsoporttagok oktatásának megszervezését. A tanfolyamokon kívül egyéves időtartamú szakmunkásképzés is lesz, mely 1981. februárjában kezdődik a Tolna megyei Tanács V. B. oktatási intézetében, Tengelicen. Ezt követően a zalaapáti méhészeti szakiskolában folytatják tanulmányaikat a hallgatók, és sikeres vizsga esetén szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A megye méhészei jelenleg a méhcsaládok jó telelteté- sének előkészítésén dolgoznak. ZEHÁN GERGELY méhész szaktitkár Almasűrítmény Mátészalkáról
