Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

1980. szeptember 3. Képújság 5 Értékel a számítógép Százmilliók - brigádötletekből A különböző energiataka­rékossági intézkedések hatá­sára, mintegy a harmadára csökkent az energiafelhaszná­lás növekedési üteme a ko­hászatban és a gépiparban. Míg az előző ötéves tervidő­szakban a KGM-vállalatok termelésük növekedését csak évi 4—4,5 százalékos ener­giaigény-növekedéssel tud­ták megvalósítani, addig ez évre 1,2—1,5 százalékra mér­séklődött ez az arány. A párt­ós kormányhatározatok szel­lemében a tárca minden ága­zatára és minden vállalatára kötelező komplex energiagaz­dálkodási és ellenőrzési rend­szert vezetett be, a KGM és a Vasasszakszervezet ötéves együttműködési programot dolgozott ki, rendszeressé vál­tak a tapasztalatcsere-konfe­renciák a gyárak között, több­ször kiadták az energiataka­rékossági ötlettárat, vagyis széles társadalmi összefogás­sal sikerült jelentős eredmé­nyeket elérni az energiataka­rékosságban. A MUNKAVERSENY részéként A vállalati kollektívák is mind többet tesznek az ener­giaigények ésszerű mérsék­lésére. A szocialista munka­verseny részeként az idén is 300—400 millió forintot ered­ményeznék a takarékosság érdekében megvalósított öt­letek, újítások, brigádfel­ajánlások. A felmérések sze­rint a kohászatban csökkent leginkább az energiaigény növekedése, annak ellenére, hogy a termelés jelentősen felfutott, különösen az utób­bi két esztendőben. A gép­iparban az energiamegtakarí­tások értékelése sokkal bo­nyolultabb feladat, hiszen a termékszerkezet gyorsabb ütemű korszerűsödése, a mi­nőség javítása bizonyos mér­tékben együttjár az energia- igények növekedésével. Mé­gis elsősorban szervezési in­tézkedésekkel, a mind gyako­ribb karbantartásokkal sike­rült eredményeket elérni. Egyes, főleg fogyasztási ter­mékeket előállító gépipari vállalatokra különösen nagy feladat hárul az energiataka­rékos berendezések kifejlesz­tésével, illetve sorozatgyár­tásával. A Lampart és a VBKM kezdeményezései be­váltak. OLAJ HELYETT SZALMA A kormány ez év elején energiagazdálkodási program kidolgozását írta elő, amely­nek részeként a KGM-nek több irányú feladatot kell megoldania. A program ki­dolgozásánál a gépiparnak, mint háttérágazatnak mű­szaki fejlesztési tervet kell kialakítania. A tárca felmér­te, elsősorban gazdaságossági számítások útján, hol érde­mes fejleszteni. Több ipar- vállalatnál kísérleteket is vé­geztek, elsősorban a háztar­tási készülékek, a kommuná­lis fogyasztási termékek, a kazánok és más energetikai berendezések területén, fel­mérték a mezőgazdasági szá­rítástechnológiákat, a hulla­dékhasznosítást. A Hajdúsági Iparművek a forróvíztárolók hőszigetelésének javításával jelentős villamos energiát ta­karíthat meg. Hasonló ener­giamegtakarítást eredmé­nyezhet a VBKM villamos hőtároló kályháinak elterje­dése. A Lampart jobb hatás­fokkal üzemelő gáztűzhely­típusokat kísérletezett ki. A Mezőgéptröszt pedig olyan szárítótechnológiákat kíván kialakítani, amely a tüzelő­olaj helyett kukoricacsutka­szár és szalmaégetést alkal­maz „üzemanyagként”. A fo­gyasztási cikkek körében az Orion és a Videoton minimá­lis villamosenergiát igénylő híradástechnikai készülékek­kel jelentkezik majd a pia­con. Mindez azonban még csak kísérlet, s hogy ezekből mi valósul meg, azt csak a következő évek döntik el. A számítások szerint némi be­ruházással, fejlesztéssel je­lentősen csökkenne az ener­giafelhasználás, s legalább tízszer annyi energiahordozó takarítható meg. Egyébként már ebben a tervidőszakban is jó néhány eredményes kez­deményezés valósult meg. Az MMG Automatika Művek például már sorozatban ké­szíti a gáztakarékos vágópdsz- tolyokat. A Mechanikai Mű­vek új fázisjavító kondenzá­torai, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár új táv­fűtési hőszabályzó szelepei, a FÉG gázkészülékei is alacso­nyabb energiafelhasználá- súak, mint a korábbi típu­sok. Mit jelent a piros „M”? Új megállóhely-táblák Hazánkban is megkezdő­dött az új autóbusz-, troli­busz- és villamosmegállóhe- lyi táblák kihelyezése. Min­denütt — városban és köz­ségben egyaránt — egységes táblák igazítanak majd el, hogy hol, milyen tömegköz­lekedési járműre lehet fel­szállni. Ezzel kapcsolatban Gyene László, a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemel­tetési igazgatója elmondta: nagy jelentőségű, hogy a KRESZ ezeket a megálló­hely-táblákat a tájékoztatást adó közúti jelzőtáblák rang­jára emelte. (Az 1976. január 1. előtti közlekedési szabá­lyokban az autóbusz-, a tro­libusz és a villamos-megálló­helyi táblák nem szerepel­tek.) Budapesten és másutt is találkozunk régi és új táblá­val. Jogosan vetődik fel a kérdés: melyik az érvényes? — Mindkettő! — hangzott a válasz. A régi addig, amíg újra nem csérélték. Magyar- országon várhatóan 1982 vé­géig fejeződik be a több tíz­ezer tábla cseréje. E nagy mennyiséget, s a tartóoszlo­pokat is el kell készíteni. A hatalmas munkát érzékelteti, hogy csupán a fővárosban majdnem tízezer táblát kell kihelyezni. — A téglalap alakú, kék szegélyű táblán fehér alapon látható autóbusz, trolibusz és villamos rajza mindenki­nek egyértelmű tájékoztatást ad. A táblák alatt levő ki­egészítő jelzésekről pedig le­olvasható például, hogy a járművet ki üzemelteti — a BKV, a Volán vagy valame­lyik vidéki város. Rajtuk van a megállóhely megnevezése (utca, tér), a jármű száma vagy egyéb megjelölése, s az, hogy milyen időközönként jár, továbbá, hogy helyi (bu­dapesti), helyközi (Budapest —Érd) vagy távolsági (Buda­pest—Szeged) járatban köz­lekedik-e. Arról, hogy egy vagy két tömegközlekedési jármű áll meg a megállóban, egy vagy két (fekete színű) „M” betűjelzés ad informá­ciót. Ha piros színű az „M”, biztonsági megállóhelyet je­lez, ami elsősorban a jármű­vezetőknek szól. Ahol ugya­nis piros az „M” ott minden esetben meg kell állni. A pi­ros „M” jelzések a járműve­zetők figyelmét hívják föl arra, hogy veszélyes hely kö­vetkezik — például- vasúti átjáróhoz közelednek, azon a helyen találkozik a villamos vagy a trolibusz felsőveze­téke, s ha ott a BKV jármű­vezetője nem elég óvatos, az egyik vagy a másik felsőve­zeték megsérülhet, leszakad­hat. Tamási világhírű üzeme Fehérje tízezer tonna lucernából A tamási üzem alig másfél évtizedes. Egy kutatócsoport a hatvanas évek közepén ta­lálta fel, hogy miként kell zöld növényből kivonni a fe­hérjét. A tudásokat inspirál­ta az a tény, hogy egyre több fehérjére van szükség mind az állati eledelben, mind az emberiben. A hagyományos úton-módon „előállított” fe­hérje azonban- nem fedezi az igényeket. A- laboratóriumi munka igazolta, .amit a tudósok ki­gondoltak: a zöld növényből — akkor elsősorban a lucer­nát vizsgálták — lehet fehér­jét kivonni. Az anyag takar­mánykeverékekben használ­ható, importot pótolhatunk vele, ugyanakkor a távlati felhasználás ugyancsak ke­csegtető, hiszen felcsillant annak a reménye, hogy na­gyobb zöldtömeget adó nö­vényt is bevonnak — például kukoricát — a fehérjepor elő­állításába. Mert az anyag, amit kivonnak a zöld növény­ből, por alakú, míg a vissza­maradó rostos részt granulál­ni lehet. így a zöld növény minden része, a gyökér kivé­telével hasznosítható. A gra­nulátum 'kiváló takarmány, ballasztként is, kérődző álla­toknak. A tamási üzem építésé, te­lepítése a hetvenes évek ele­jére tehető. Akkor kezdtek tárgyalásokat a környező ter­melőszövetkezetekkel, vaja. miféle társulási együttműkö­dési formáról. Ám ez a pró­bálkozás nem sikerült; A szövetkezetek, amelyek a lu­cernát termesztették volna, ráfizettek az üzletre, sorra kiléptek a társulásból. Majd újabb átszervezés kezdődött, és ez már valamivel életre­valóbb volt. Halódott a nagyszerű, a világraszóló kezdeményezés (Közben igen sok országban bejelentették, védetté tették a találmányt.) S végül, a zöld út a zöld arany előtt akkor nyílt meg, amikor a Fhylaxia Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalat vette át a tamási üzemet, s a zöld növényt, amely a ter­meléshez szükséges, szerző­A sejtjeire bontott zöld növényből kivont folyadék, a le­párlás előtt olyan, mint az étolaj sem tudják pótolni a lucerná­ból, vagy más növényből ké­szült fehérjét. A világ élelmiszeri ns ég b en szenved. S a tüdősök ezért a kísérletet tovább folytatják: legyen emberi táplálkozásra is alkalmas a fehérjepor. Si­keres az eddigi kutatás. Ki­vontak olyan tiszta és em­beri táplálkozásra alkalmas növényi fehérjét, amely szin­te minden ételhez keverhető, illetőleg majd később derül ki, hogyan lehet felhasználni: salátát ízesíteni, önálló főze­lékként, vagy más zöldséghez keverni, húst pótolni valami­féle pogácsa formában. A kí­sérlet tehát sikerült. Volt al­kalmam megkóstolni az em­beri fogyasztásra' termelt VE- PEX-port (minden bizonnyal lesz majd ennék jó fantázia­neve is). A pornak tenyhe sü­tőtök íze van, a spenótnál vi­lágosabb színű, állaga pedig olyan, mint a nescaféé. Per­sze egy kiskunéi por, egy íz­lelés még nem bizonyítja em­beri táplálkozásra alkalmas voltát, de a tudósok ígérik, hogy ezen az úton haladva hamarabb eljutnak a „szer” használhatóságához, mint az állati táplálkozásra termelt növényi fehérje esetében. A tamási VEPEX-üzemben szombaton befejezték a sze­zont. összesen több mint tíz­ezer tonna zöld lucernát dol­goztak fel, ennek mintegy harminc százaléka por alakú növényi fehérje, és a több ezer tonna szárazanyag tar­talmú granulátum is hasznos termék. Hétfőtől az üzemben ter­mékváltás következett be, ez is a tervek szerint. Ugyanis éppen a Phylaxia révén vált többhasznúvá ez az üzem. Amint a zöld szezon lefut, hozzáfognak más termékek gyártásához. Jelenleg tafcar- mánykiegészítőkét és tápokat készítenek a korszerű gépek­kel. A munka egész éves, ám változik a termék. Előfordul, hogy a berendezést például savó porítására használják fel. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald Károly déssel termeltetik meg. A növényi fehérje termelése az országos hírű vállalat bekap­csolódása után is nehezen in­dult, hiszen igen sok hazai akadályon kellett átjutni a vezetőknek. Ma is ott tar­tunk még, hogy a külföld job­ban érdeklődik a fehérje­gyártás iránt, mint a hazai felhasználók. Szinte nem mú­lik el hét, hogy két-három küldöttség ne tanulmányozná a technológiát, a gyárat. Fő­leg a Szovjetunióból érkeznek sokan, úgy látszik, ott rájöt­tek, előbb mint a hazai szak­emberek, hogy a növényi fe­hérje ilyetén való kivonása olcsóbb, mint a mi viszonya­ink között szója, vagy más sok fehérjét tartalmazó nö­vény termesztése. S ha az ilyen növényeiket sikerrel is tudnánk termesztem, még jó terméseredményeik mellett A VEPEX-ben, Tamási világhírű üzemében szom­baton befejezték az 1980. évi lucernaszezont. Valami­vel több mint tízezer tonna zöldlucernából a korszerű berendezések segítségével növényi fehérjét állítottak elő. A fogadó-betápláló üzemrészbe érkezik a földekről a vágott, aprított zöld lucerna, itt géppel tolják a felhordó garatjára. A gépet Boczor István kezeli. Fotyék Lajos művezető hatáskörébe tartozik a lepárló üzem. A kapcsolóberendezés előtt, a gépek, működését el­lenőrzi. A porlasztó-szárító torony

Next

/
Oldalképek
Tartalom