Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-16 / 217. szám
Mai számunkból NÖVÉNYTERMESZTÉS — TAKARÉKOSAN (3. old.) HANGSZER- GYŰJTEMÉNY KECSKEMÉTEN (4. old.) KÉT ÖREGFIŰ ELBÚCSÚZOTT (5. old.) HAZAI PÁLYÁN VESZTETT A DOMBÓVÁR . (6. old.) MAGYARORSZÁG, VONATABLAKBÓL (3. old.) Szépek és okosak Hányszor halljuk társaságban, munkahelyen is, egy- egy felvetett gond, megoldásra váró tennivaló kapcsán a divatossá vált szólásmondást: itt szép lehetsz, de okos nem. A cinizmusba hajló vélekedés azt sugallja, hogy a kis embernek nincs beleszólása a közügyek, a vállalati problémák megoldásába, azokat nélküle döntik el. A cinizmus mindig a legérzékenyebb pontján veszi célba, próbálja kikezdeni, aláásni a való igazságot. Hiszen az igazság éppen az, hogy szocializmust építő éveink során talán soha nem volt olyan szükség a dolgozó sokaság véleményére, tanácsaira, ötleteire, egyszóval a beleszólásra, mint napjainkban. Beleszólásra, aktív részvételre ösztönöz a párt, a többi vezető szerv, a közös töprengést, a jobb megoldások keresését sürgetik közéletünk, gazdasági életünk gondjai, a világbékét fenyegető, sűrűsödő veszedelmek. Mi sem bizonyítja ékesebben, hogy a fejlődésünk érdekében vállalt közös felelősség, közös töprengés, mind hatékonyabb, elevenebb valóság, mint az év első felében napirendre tűzött két nagy esemény, a XII. párt- kongresszus és a választásokat kísérő politikai pezsgés, a közbizalomnak népszavazással felérő megnyilvánulásai. Mind a kongresszus, mind a választások előkészítése százezreket mozgatott meg, eddig hallgató, a gondokat magukban latolgató emberek ezrei vitték véleményüket a nyilvánosság elé. Ez az össznépi vita, a kongresszusi határozatokban az új országgyűlés összetételében, munkatervében is tükröződő közös fejtörés a szocialista rendünkért, jelenünkért, jövőnkért cselekedni kész gondolkodó sokaság jó lelkiismeretét, növekvő felelősségtudatát és érettségét bizonyítja. Hiszen a vitázók nem kisebb kérdéseken törték a fejüket, mint azon, hogyan tudnánk a harmincöt év alatt elért tiszteletre méltó magaslatról még feljebb jutni. Hogyan lábalhatunk ki a világgazdasági válság teremtette gondjainkból, mit kell tennünk azért, hogy társadalmunk, köz- gondolkodásunk lépést tartson az általános fejlődéssel. Nem véletlen persze, hogy a viták során a politika helyi megvalósításának kérdései kapják és kapták a legnagyobb hangsúlyt, örülnünk kell ennek, hiszen a jó helyi végrehajtás az alapja a kisebb közösségek jó közérzetének, összességében egész társadalmunk jó hangulatának. Az a közvélemény, amely a maga helyén okos, jó döntésekre képes, megérett arra is, hogy az országos gondokból építő módon vegye ki részét. A vitázó sokaság nemcsak politizál, javasol és gondolkodik, hanem mind eredményesebben cselekszik is. Aki az országot járja, szinte napról napra lát Valami újat, ígéreteset. Megújult, megszépült falvak, új középületek, kulturális intézmények jelzik az összefogás erejét, s az új létesítmények örvendetes többsége éppen a beleszólásokat, a kéréseket és igényeket összegező viták nyomán feltámadt helyi vállalkozókedv eredményei. A közös fejtörések, felszabadítják a képzelőerőt, az alkotókedvet. Aki politizálni kezd, az gondolkodni kezd. S aki gondolkodik, hamar rájön, hogy különösen mai helyzetünkben, nem várhatunk mindent fentről. „Fent” sem fonják kolbászból a kerítést, adni. elosztani, csak annyit lehet, amennyit teremtő munkával létrehozhatunk. A helyi vállalkozásokkal, a közös munkával sok olyan terv valósulhat meg, akár néhány hónap alatt, amelynek beváltására évekig várhat az, aki csak állami segítségből tudja elképzelni a gyarapodást. Aki belevág, eredményt mutat fel, az a segítségre is jobban számíthat, mint azok, akik csak várnak és követelnek. Mondhatná valaki, hogy egy-egy ilyen spontán vállalkozás nagyon kockázatos lehet. Kockázat nélkül bármiféle vállalkozás elképzelhetetlen, de a legnagyobb kockázatot mégiscsak a tétlenek, a tehetetlenek vállalják. Az sem igaz, hogy a közéletben ugyan van már helye a beleszólásnak, de a munkahelyen legjobb, ha hallgat az ember. Akadnak merev, értetlen munkahelyi vezetők, és vannak munkahelyi tennivalók is, amelyek megállapítása valóban nem a dolgozók, a brigádok feladata. Így tehát az is lényeges, mit és hogyan tesz szóvá valaki. De hogy a légkör milyen legyen, • egy-egy adott feladattal hogyan birkózik meg jobban és eredményesebben egy-egy dolgozó, vagy a közösség, ebbe nemcsak joga, de kötelessége is beleszólni mindenkinek, aki segíteni akar és tud a bajokon. S aki jól szó], az joggal követelheti, hogy véleményét a döntések idején is figyelembe vegyék. Egyet azonban ne feledjünk, a beleszólás, a saját kérések, igények megfogalmazása, kimondása, a dolgozó elidegeníthetetlen joga szocializmust építő társadalmunkban. A jogokkal viszont együtt járnak a kötelességek is. Jogot csak az követelhet, aki a kötelességét maradéktalanul teljesíti, aki a beleszólás jogát nem csupán előnyök megszerzése végett gyakorolja, hanem ha kell, akár népszerűtlen feladatot is vállal a köz érdekében. Például szóvá teszi némelyek időhúzását, restségét, lazaságait, az idő és az anyag oktalan pazarlását, a társadalmi tulajdon elherdálását. A már említett világgazdasági válság nehéz terheket ró népgazdaságunkra. Ezt a terhet itthon, a magunk portáján, a magunk erejéből kell viselni, könnyíteni. Szépen és okosan kell dolgoznunk, jobb minőségű, a külföldi piacokon is kapós' árut termelni, fegyelmezetten, ésszerűéi}, takarékoskodva élni a közéletben, s a munkahelyen is. Vigyázni a rendre, közéletünk tisztaságára, társadalmunk meleg emberségére., KÉKESDI GYULA Losonczi Pál Etiópiában Fehér Péter, az MTI tudósítója jelenti: „Az analfabetizmus elleni küzdelem az etióp forradalom történeti jelentőségű vívmánya” — jelentette ki vasárnap Addisz Abebában Losonczi Pál. Az Elnöki Tanács hivatalos, baráti látogatáson Etiópiában tartózkodó elnöke délelőtt felkereste az oktatási minisztériumot, ahol Gosu Volde, a tárca vezetője tájékoztatta az írástudatlanság felszámolásáért folytatott harcról. A forradalmi kormánynak a közoktatás területén is súlyos örökséggel kellett megbirkóznia, hiszen az írástudók aránya 1974 előtt 5—6 százalék között mozgott. Megdöbbentő adat: a császári Etiópiában a gyermekeknek csupán 18 százaléka járhatott iskolába, középiskolába pedig mindössze 6 százalék. E helyzet megváltoztatása természetesen nem megy egyik napról a másikra, az eredmények azonban már ma is szembeötlőek. A kormány hangsúlyozott programja: megnyitni az iskolákat mindenki előtt, közkinccsé tenni a tudást azzal is, hogy minden ember számára egyenlő lehetőségeket teremtenek a tanuláshoz. A legelső teendő természetesen az írástudatlanság megszüntetése. Az országos kampányt tavaly hirdették meg, minden várakozást felülmúló sikerrel. Rövid idő alatt kiépült az országos oktatási hálózat, nem kevesebb, mint 34 ezer központtal. Ügy számoltak: egy év alatt körülbelül 1,5 millió ember sajátíthatja el a betűvetést. A lelkesedés óriási volt, tanárok és diákok, katonák és köztisztviselők, ifjúsági és szakszervezeti aktivisták ezrei vállaltak oktatóként is részt a nagy munkából. Nem is maradt el az eredmény: egyetlen esztendő alatt 7 millióan tanultak meg írni, olvasni. E páratlan siker elismeréseként ítélte az UNESCO Etiópiának az írás- tudatlanság elleni küzdelem idei díját. A tájékoztatót követően Losonczi Pál meglátogatta a főváros egyik felnőttoktatási központját, ahol a vasárnap ellenére sem szünetelt a tanítás. Délután az Elnöki Tanács elnöke egy kézműipari kiállításon nézte végig az ügyes kezű etiópiai mesterek fából faragott, rézből-ezüst- ből kovácsolt remekeit, majd este a nemzeti színházban folklórelőadáson vett részt. Helikopterrel indult hétfői programjának első állomására Losonczi Pál, az Elnöki Tanács hivatalos, baráti látogatáson Etiópiában tartózkodó elnöke: a fővárostól mintegy 200 kilométernyire részt vett a forradalmi ifjúsági falu megnyitó ünnepségén. A falu — magyar szóhasználat szerint gyermekváros — építését Mengisztu elnök utasítására tavaly kezdték meg Shewa tartományban. A 80 hektáros területen tulajdonképpen nem egy, hanem öt falut alakítottak ki ötezer olyan gyermek számára, akiknek szülei a forradalom győzelméért vívott küzdelemben áldozták életüket. Gromiko Kubába utazott Moszkva, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn reggel a Kubai Kommunista Párt vezetői és a kubai kormány meghívására hivatalos, baráti látogatásra Havannába utazott. Gromiko havannai útja közvetlenül megelőzi a szovjet külügyminiszter részvételét az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakán. Éppen ezért a szovjet—kubai megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok témakörén kívül nyilván fontos helyet foglalnak majd el a nemzetközi problémák, elsősorban a világszervezet tagállamainak fórumán napirendre kerülő kérdések. Ezekről Andrej Gromiko az elmúlt napokban beható megbeszéléseket folytatott Nguyen Co Thach vietnami, Feleke Gedle Giorgisz etiópiai és Sah Muhammed Doszt afgán külügyminiszterrel. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése n madridi találkozó előkészületei A belkereskedelem és a külkereskedelem egyaránt eredményesen vett részt az elmúlt évben a párt és a kormány gazdaságpolitikai határozatainak végrehajtásában — állapította meg az országgyűlés kereskedelmi bizottsága hétfőn a Parlamentben megtartott ülésén. Becs OPECtanácskozás A bécsi Hofburg kongresszusi központjában hétfőn délelőtt megkezdődött a kőolajexportáló országok szervezetéhez (OPEC) tartozó államok külügy-, olajipari és pénzügyminisztereinek kétnapos konferenciája. Az értekezleten jelen van valameny- nyi tagállam — Algéria, Ecuador, az Egyesült Arab Emírségek, Gabon, Indonézia, , Irak, Irán, Katar, Kuwait, Líbia, Nigéria, Szaúd-Arábia, Venezuela — képviselője. A konferencia fő napirendi pontjai: a hosszú távú stratégia kidolgozása, az egységes árrendszer kialakítása és a termelési programok egyeztetése. Az osztrák hatóságok szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a konferencia idejére. Emlékezetes hogy öt évvel ezelőtt — 1975. decemberében — terroristák megtámadták a szervezet bécsi központját és az ott ülésező tizenegy olajipari minisztert túszul ejtették. Választások Kambodzsában A Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Népi Forradalmi Tanács döntést hozott, amelynek értelmében a jövő év elején általános választásokat tartanak a legfelsőbb államhatalmi szervek mandátumainak betöltésére. A hírt a kambodzsai SPK hírügynökség jelentette be. A külkereskedelem — mint rámutattak — tel jesítette legfontosabb feladatát: elősegítette a külkereskedelmi mérleg javítását, a belkereskedelem pedig eredményesen dolgozott azért, hogy az élet- színvonalban elért eredményeinket megőrizzük, A madridi találkozó előkészítő szakasza hétvégi szünet után, amelyet a delegációk jórészt aktív, nem hivatalos találkozókkal töltött el, hétfőn délelőtt a bolgár delegáció vezetőjének elnökletével folytatta zárt ajtók mögött tartott tanácskozásait. A tanácskozáson több küldöttség kifejtette általános véleményét a madridi találkozó napirendjéről, de semmiféle hivatalos javaslatot vagy tervezetet senki sem terjesztett elő. Megnyitották megyénk ipari szövetkezeteinek közművelődési kónapját Tegnap délután Szekszár- don, a megyei művelődési központ márványtermében megnyitották Tolna megye ipari szövetkezeteinek köz- művelődési hónapját. Az eseményen Gyerő András, aKI- SZÖV elnöke köszöntötte a jelenlévőket, az ipari szövetkezetek, a szövetkezeti bizottságok elnökeit, a szövetkezet- politikai munkatársakat, majd dr. Vadas Ferenc,' a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője méltatta a rendezvénysorozat jelentőségét. Mint elmondta, az egyik feladata az idén harmadszor megrendezésre kerülő közművelődési hónapnak az, hogy ráirányítsa a figyelmet az egész évi ilyen jellegű tevékenység fontosságára. Dr. Vadas Ferenc hangsúlyozta a termelés és a közművelődés szoros összefonódásának törvényszerűségét és szükségszerűségét. Ezt követően Varga János, az OKISZ művelődési osztályvezetője foglalta össze az ipari szövetkezetek közművelődési eredményeit és feladatait. Beszélt az eddigi fejlődésről, meghatározta a továbbfejlődés feltételeit, tennivalóit, majd Varga Edit, az OKISZ szakreferense a Tolna megyei ipari szövetkezetek művészeti együtteseinek tevékenységét elemezte, s kifejezte reményét, hogy a köz- művelődési hónap követendő példa lesz más megyék számára is. Varga János előadását hallgatják a jelenlévők
