Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-14 / 216. szám
1980. szeptember 14. NÉPÚJSÁG 11 Villánykövesd pincéi A villánykövesdi pincesor (Bényi László rajza) A Mecsek aljától délre, a Dráva-menti síkságból kiemelkedve a Villányi-hegység lábánál, olyan a táj, mintha mediterrán vidéken járnánk. S szépségeit csak fokozzák építészeti remekei. Népi építészetünk egyik páratlan szépségű értéke, a villánykövesdi védett pincesor tárul a szemünk elé, ha Villánytól keletre megteszünk két kilométert. A két-háromszáz éves pincék mélyen a domboldalba húzódnak. S az út kanyarulatát, ívét követve épültek egymás mellé, mögé. Itt-ott s p padokon fekete- kendős, bőszoknyás öregasz- szonyok pihennek meg. A színesre festett ablakkeretek, ajtók a fehér falú homlokzatokon, a sárga, narancs és zöld falak szép ritmusú váltakozása megkapó látvány. A formák, színek ritmusát csak fokozza az a különleges építészeti mód, amely a hegy oldalában mégegyszer megismétli ezt a pincesort. Egy emelettel feljebb, újabb konstruktív formájú pincék sorakoznak. Alig száz pincéből, egy utcasorból áll a község, a baranyai németség egyik festői települése. A pincékben ma is a táj legjobb borait őrzik, kínálják. Egy ismerősöm ismerőse áll az egyik pince előtt. Kóstolásra jöttek. Az ismerkedés után a szőlősgazda csak any- nyit kérdez: a barátom ismerősei? Az igenlő válaszra a pincébe tessékel, és már önti is a lopóból poharunkba a különleges ízű, zamatú vörös borokat. Hiába szabadkozunk, vendégek vagyunk. Nem kis büszkeséggel nyugtázza dicsérő szavainkat. S szívesen mutatja meg a mély pincét, a különböző nemes borokat rejtő hordókat, s az oltványokat. Egyik-másik pincéről úgy tudják, már a török megszállás idején is megvolt, búvóhelyül szolgált. A település csakúgy, mint Villány — évszázadok óta a Villány—siklósi borvidék nevezetessége. A hegy oldalában erős, zamatos vörös bort — kadarkát, nagyburgundit, opor.tót, kékfrankost — termelnek-. A déli, mediterrán jellegű vidéken kora tavasztól késő őszig melegítenek a szőlőérlelő napsugarak. A Villányi-hegység mészkő szikláit — köztük Villánykövesd dombjait — lösz borítja és ezen a kiváló talajon képződött meszes anyag alkotja a világhírű villányi borok termőtalaját. A történelem tanúsága szerint ezen a vidéken már a rómaiak is foglalkoztak szőlőtelepítéssel, bortermeléssel. A környék gazdaságát is a szőlő virágoztatta fel, folyamatosan, a XVIII. század óta. A múlt század végén, az országos filoxeracsapás után Franciaországból hozott csemetéket telepítettek. Ma a villányi szőlők, borok mesz- szeföldön híresek, keresettek. A 100 villánykövesdi pince védett műemlékegyüttes. Állaguk megóvására tulajdonosaik évente meghatározott összeget kapnak a Műemlék- védelmi Felügyelőségtől, s gazdáik pedig szeretettel gondozzák, óva használják. KÁDÁR MÁRTA Mindennapok művészete. Bemutatjuk az Iparművészeti Vállalatot A művészi tervezésű tárgyak, a kézműipari termékek egyre keresettebb darabjai mindennapjaink használati tárgyainak. Nemcsak saját otthonunkat díszítjük szívesen egy-egy szép ötvös- vagy kerámiamunkával, hanem ajándékozási alkalmakkor is gazdag választékot kínálnak az iparművészeti alkotások. Budapesten öt bolt, Balaton- füreden egy ajándékpavilon kínálja az Iparművészeti Vállalat termékeit. Ezek az üzletek közvetlenül tartoznak a vállalathoz, termékeiket azonban a szövetkezeti és a nagykereskedelmi vállalatokon keresztül juttatják el országszerte a fogyasztókhoz. Több mint ezer iparművész dolgozik a vállalatnak, akiknek munkáit zsűrizik és forgalmazzák, valamint a vállalat üzemei a művészek által készített prototípusokat kivitelezik és sokszorosítják. Az első iparművészeti kiállítást még egy kölcsönvett pingpongasztalon rendezték meg 1955-ben. Forgalmuk tervezett értéke 1980-ban már elPlachtovics Vilmos bútorai G. Standl Katalin: Kerámiafej éri a 481,8 millió forintot. Az utóbbi öt- év alatt összesei? a két és fél milliárd forint értéket is meghaladta. A vállalat munkáját többször ismerték el Kiváló Vállalat, címmel és minisztériumi dicséretekkel. A fogyasztókat ezekből az adatokból csak a növekvő árukínálat, a szép és ízléses tárgyak és azok árai érintik elsősorban. Az iparművészeti boltokban és a képcsarnokokban kapható iparművészeti áruk mindegyike a zsűrizett ár és a vállalat egységes rendelet szerinti, de termékcsoportonként változó árrendszer (árrés) költségeivel kerülnek forgalomba. A világszerte nagy rangra emelkedett kézi iparművészet termékei jtthon nem elérhetetlenek a fogyasztók szélesebb rétegei számára sem. Hazai áraink a nyuSzedleczky Rudolf bútorai gáti országokéhoz viszonyítva jóval kedvezőbbek, ugyanakkor a színvonalas alkotások a növekvő nyugati megrendeléseket is vonzzák. A vállalat önálló exportjoggal rendelkezik, s külkereskedelmüket az ARTEX külkereskedelmi vállalaton keresztül bonyolítják le. Tizennégy nyugati országba mintegy 50 millió forint értékben juttattak el 1979-ben iparművészeti alkotásokat. A vállalat jelentős nyereségét elsősorban a termelő üzemek révén éri el. Az Iparművészeti Vállalat új, korszerű műteremháza, amelyet 1976-ban adtak át, tizenhat üzemnek, a központi irodáknak, a gazdasági és a művészeti vezetésnek nyújt kényelmes otthont. Az elavult telephelyek felszámolásával a műteremházban /nagasabb technikai és technológiai színvonalat biztosítanak. Ez az új otthon a további fejlődés lehetőségeit teremtette meg. Az Iparművészeti Vállalat gazdasági tevékenysége megalapozott, kulturális és köz- művelődési munkája és annak távlati tervei is nagy jelentőségűek. Művészeti életünk egy része (az iparművészek foglalkoztatása, propagálása) irányításának feladatát végzik el, valamint fontos közművelődési igényeket elégíthetnek ki. Erről tájékoztatott vendéglátóm, Horváth Henrikné, a vállalat közművelődési osztályának vezetője. Asztalán — ízelítőül —• propagandamunkájuk néhány stílusos darabja fekszik. Barna szórólapokon iparművészek — keramikusok, .ötvösök, textilesek portréfotói láthatók, alatta életrajzi ismertető, és kiállításaik időpontjai. Ezeket a szórólapokat megtalálhatjuk az üzletekben is. Tervük, hogy az egyedi darabok mellett a vásárló az illető művésszel is megismerkedhessen, találkozik azzal a közönségigénnyel, hogy a vásárlók közvetlenebb kapcsolatba kerülhessenek a választott tárgy alkotójával. Kiss Roóz Ilona kerámiája — A közönség—művész kapcsolatot a közvetlen közönségtalálkozók is erősítik — mondja Horváth Henrikné. Az ismerkedés közvetettebb formája az, hogy művészeink egyre több kiállítási lehetőséget kapnak. Munkájuk megismerését segítik a középületekben, művészeti vásárokon, szakmai bemutatókon való részvételek is. A művészek erőteljesebb propagálása mellett ezek az alkalmak másik alapvető feladatunk célkitűzéseinek is megfelelnek — folytatja Horváthné — a szép tárgyak kultúráját a giccs ellen kívánjuk mind szélesebb réteg számára kiterjeszteni. Dinamikusan fejlődő társadalmunkban tömegesen jelentkezik a modern lakáskultúra, az ízléses használati tárgyak és dísztárgyak, divatcikkek iránti igény. Az Ipar- művészeti Vállalat feladata ennek magas színvonalú kielégítése és fejlesztése. Tevékenységük mindennapjaink tárgyainak széles körére kihat, ezért fontos számunkra is, hogy közelebbről megismerjük munkájukat, eredményeiket. Képeink az Iparművészeti Vállalat Vigadó galériabeli kiállításán készültek. MACHT ILONA Breznay József és Gánóczy Mária kiállítása A íestöházaspar kiállítása a szekszárdi művelődési központban kifejezetten csalódást okozott, s újra meg újra végignézve képeiket csak azt mondhatjuk, modern festészeten egészen mást gondolunk, s kell is, hogy mást gondoljunk: Minden jel arra mutat, hogy az elmúlt száz esztendő európai festészetének eredményei most jutottak el odáig, hogy szerény tőkebefektetéssel is kamatoztathatók: úgy keltik a modernség látszatát, hogy a nézőnek nem kell megerőltetnie magát. Breznay József és Gánóczy Miária képein alig van nyoma annak, hogy elmélyednének a témában, egy-egy festői megoldásban, inkább azt érezzük, hogy a legkülönbözőbb hallásokat használják fel, ami önmagában még nem lenne baj, hisz^ a művészet — természetesen egészen más fokon — a hatások története is, s például Mantyn Ferenc művészetét nem lehet megérteni Cézanne .nélkül. Ám ha a hatás csak külsőséget jelent, akikor a lényeg veszik el, mert a tetszetősség vagy a kellemes fogalma az eszétika peremvidékén van, amint erről Kanttól Lukács Györgyig nagyon sokan írtak. Breznay József és Gánóczy Mária szekszárdi kiállítása — s mi természetesen csák erről szólhatunk — a 'közvetlen hatások példatára, de egyben arra is figyelmeztet, ami napjaink festészetének nagyobbik felét sajnos egyre inkább jellemzi, hogy a festők egy korszerűnek vélt Műcsarnok-ízlést szolgálnak. keresve az eladhatóság lehetőségeit. Az akkori megkésett naturalizmust most felváltotta egy jámbor impresszionizmus, feltételezve, hogy tjz átlag-vásárló is eljutott most már idáig. Közben más elemek is felismerihgtők, mint például Gánóczy Mária Asztaltársaság című képén, ahol úgy érezzük, George Grosz szelleme kísért, ámde ami ott forradalmi erejű társadalombírálat, itt szelíd életkép. Idézhetném Szőnyiit is, de nem folytaltom, csupán egy ellenpéldát: az Apám című kép meghittséget, szeretetet áraszt, bizonyítva Gánóczy Mária lírai beállít ott s ág át, ér zékenys ágét. Breznay sem mert saját invenciójára bízni magát: a Rajzoló a római iskolát idézi (Medveezlky), a Pármai emlékben Csók Istvánt dicséri a kompozíció, a Pepsi cola tejjel Cé- zanne-t dicsérné, de ami ott szigorú szerkezét, itt esetlegesség, s folyvást arra várunk,hogy mikor esik le a kólásüveg az asztalról, mert akkor legalább történne is valami, s a gravitáció törvénye miatt csak ez következhetnék be. Nem tudom eldönteni, hogy életművükben milyen kvalitást jelent a szekszárdi kiállítás, s az is elképzelhető, hogy elsősorban a vidéki eladhatóság sugallta ezöket a képeket, ezt viszont semmiképp sem tudom erénynek nevezni. De bármiként is van — ismétlem —, csalódást okozott ez a kiállítás, mert a modern magyar festészettől, beleértve természetesen Breznayékát is, egészen mást várunk. CSÄNYILÁSZLÓ Bognár Zoltán grafikája
