Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-14 / 216. szám
8 KÉPÚJSÁG 1980. szeptember 14. Háztáji gazdaságok Bulgáriában jj , Bulgáriában a korábbi gyakorlat elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek koncentrációját, a termelés szakosítását helyezte előtérbe, s viszonylag csekély szerepet juttatott a háztáji gazdaságoknak. A hetvenes évek közepén azonban egyre szélesebb körben terjedt el a felismerés. hogy a jelenlegi fejlődési szakaszban a nagyüzemek — rendelkezzenek mégoly nagy előnyökkel a termelés hatékonysága terén — önmagukban nem képesek megoldani a lakosság folyamatos ellátását friss élelmiszerekkel. Arról nem is szólva, hogy egyre szaporodott a műveletiemül hagyott kisebb- nagyobb porcéi Iák száma, mivel ezeknek a területeknek a megművelése nagyüzemi módszerekkel nem volt 'lehetséges. A fordulópontot a bólgár minisztertanács 1977 decemberi rendelete hozta meg: a városi dolgozók részére is lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági nagyüzemektől és a területileg illetékes tanácstól ún. magámhiasznú földet igényeljenek, s előírta, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas, de valamilyen oknál fogva parlagon beverő földterületeket fel kell osztani a jelentkezők között. A felosztandó parcellák nagysága állami felvásárló vállalattal kötött szerződés esetén maximum 0,2 hektár, kizárólag saját szükséglét kielégítésére szolgáló parcella esetén maximum 100 négyzet- méter. A rend elét megjelenését követő néhány hónap alatt kiderült, hogy a művelésre alkalmas, de parlagon heverő földek összterülete megközelíti a 80 000 hektárt. A jelentkezők nagy szánna miatt a parcellák szétoszt ása - még napjainkban is folyamatosan történik: máig mintegy 70 000 héktárt vették birtokba az egyéni igénylők és vállalatok. A törvény szigorúan kiköti, hogy magánhasznú földterületen bérmunkát végeztetni tilos, a parcellát rendeltetésszerűen kell használni. Ha valamelyik tulajdonos a földet nem műveli meg, vagy három egymást követő évben nem teljesíti esetleges szerződéses kötelezettségeit, automatikusain elveszti tulajdonjogát, s a földterületet másik igénylőnek utalják ki. A mezőgazdaságii nagyüzemek tagjai a háztájin kívül legelőt is igényelhetnek: minden egyes leszerződött szarvasmarha után 0,1 hektárt. A mezőgazdasági nagyüzemek kisgépekkel, vetőmaggal, növényvédő szerekkel. fóliával és tanácsadással is segítik a m'agánhasznú földek tulajdonosait. A minisztertanácsi rendelet' hatására a háztájiból felvásárolt hús mennyisége három év alatt négyszeresére, a tejé több mint háromszorosára, a zöldségé és gyümölcsé pedig több mint 2,5-szeresére emelkedett. A háztáji termelés fejlesztésére hozott rendelkezés — hangsúlyozzák Bulgáriában — elősegíti a lakosság éfelímiszerelüátását.-i -n. —MM—Mimtl'ailUH» '■■■ni IU1«n«ITlll! . Természetvédelem a Távol-Keleten Mit óvnak a hómezőkön ? Laosz Az analfabétizmus felszámolása Az Északi-sark tőszomszédságában, Kalet-Szibéria legészakibb részén létesítették a tajmi'ri állami természetvédelmi területet. Vajon, mit óvnák a hómezőkön? Tajmir — a sarkvidék sajátos területe. Az erdők sehol a világon nem nőnék olyan magasra az északi szélességnek ezen a fokán, mint Tajmdron, a folyók és tavaik vize pedig kristálytiszta. Ritka állat-’ és madárfajok tenyésznek itt, ezrévé! élnek a sarki rókák. Egyedül Tajmirban található még vörösnyakú lúd, ez a vadlibák családjába tartozó gyönyörű nagy madár. Ott pedig, ahol a tundra átmegy a hegyékbe, havasi juhok élnek. Itt található a világon legnagyobb számban iram- szarvas. A tundrái „ültetvényekről” a rövid nyár folyamán 50 millió mázsa különböző bogyós gyümölcs gyűjthető be, hektáronként 40 mázsa széna kaszálható. „A civilizáció előnyomulása” azonban itt is felveti a maga problémáit. A tundrán mostanában sok kutatőexpe- díciió dolgozik, csővezetékeket fektetnek le, településekét és új városókiat építenék.1 A szovjet sarkvidék fejlesztésekor azonban figyelembe veszik a környezet védelmét. Vagy egy másik példa. A 15 ezer négyzetkilométernyi taj- mini természetvédelmi területen minden gazdasági tevékenységet beszüntették, hogy a páratlanul szép kelét-szibériai táj megőrizze eredetiségét. A TAJGA URA öt éve a szovjet Távol- Keléten mindössze 40—50 usszuri tigrist számoltak ösz- sze. Ez a bengáli tigrishez hasonló nagyságú fajta már kipusztulóban volt. 1979-ben már 190 usszuri tigrist találtak a tajigán. A számbeli gyarapodás elsősorban a szigorú intézkedéseknek köszönhető. Teljes vadásztilalmat vezettek be. Természet- és vadvédelmi területeket létesítettek. Az állátkerteknék i,s csak igen korlátozott számban juttattak az értékes állatokból. A Távol-Kielet hatalmas vidék, a Szovjetuniónak mintegy negyedrésze: 6 millió 216 ezer négyzetkilométer területen féksziik. Több éghajlati zónát foglal magában sajátos növény- és állatvilággal. Északon a sarkövi törpenövényzet — délen a paratölgy a jellemző. A vizekben rozmár-fal'kák és lazac-csapatok találhatók, Usszuri tigris — a tajga ura amelyek sokszor több ezer kilomáteres utat tesznek meg a fólyók felső .folyásáig, ahol ikráikat -lerakják. Kamcsatkán vullkánók sorakoznak, a völgyekben, számos gejzír működik. Sókifajita vad él itt, rénszarvas és párduc, ritka madár- és hüllőfajták. Növényfajták század tarkítják e vidékét. A természet megőrzésére a Távol-Keleten 11 természetes vadvédelmi területet alakítottak kii, áhól a tudományos kutatáson kívül minden más tevékenység szigorúan tilos.. További öt ven ideiglenesen védett. övezetet is létrehoztak, ahól a beavatkozást korlátok közé szorították. Az ily módon védett terület több, mint 5 millió hektár. Nemrégiben létrehozták a Szovjetunióban az első tengerparti természetvédelmi övezetet. A védett övezet a tengerpart sűrűn lakott területeit magában foglalva észak—déli irányban 300 km-re húzódik. A mérsékelt és a szubtrópusi éghajlati zóna találkozása kivételes gazdagságú tengeri állat- és növényvilágáról vált híressé, s mint ilyen rezervátuma a Japán -tenger t ermészetvi 1 ágának. KÉTSZÁZ ÉV MÜLVA IS — A szovjet Távol-Keleten a természet megóvásáért folyó munka már érzékelhető eredményeket hoz — mondja Andrej Nyecsajev professzor, a biológiai tudományok doktora. — Ez a kellő időben meghozott állami intézkedéseknek köszönhető. Nemcsak sikerült megmenteni a ritka állatokat, hanem sikerült számukat is gyarapítanun'k. Nyecsajev professzor nem osztja külföldi kollégáinak véleményét, akik azt állítják, hogy 2000-ben földgolyónkon már nem lesz érintetten föld. A professzor szerint az urbanizációt, az iparosítást úgy kell Végrehajtani, hogy az utánunk következők számára — száz, kétszáz év múlva is — megmaradjon az eredeti természet, növény- és állatvilág. BORISZ IVANOV VLAGYIMIR DOLGODVOROV APN—IKS A Laoszi Forradalmi Néppárt és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormánya egyik legfontosabb feladatának tartja a közoktatás rendszerének fejlesztését. \ A Laoszi Forradalmi Néppárt főtitkára, Kaysone Phomvihane több ízben aláhúzta, hogy a nép műveltségi színvonalának emelése döntő feltétel az új ember, az ország igazi gazdájának megteremtéséhez. Cisak így lehet megvalósítani a termelési, a tudományos-technikai és a kulturális forradalmat. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásáig, 1975-ig az ország lakosságának több mint 60 százaléka analfabéta volt.. A széles körű népművelő munka mér meghozta első eredményeit. Az elmúlt évben az analfabéták száma Laoszban 35 százalék alá csökkent, és az elkövetkező 2—3 évben a 15—415 év közötti lakosság körében teljesen felszámolják a múlt e terhes örökségét. Koreai NDK Erdei gyógyszertár A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legészakibb tartománya, Csagando, mesz- sze földön híres természeti szépségéről és nyersanyaglelőhelyeinek gazdagságáról. Kevesen tudják, de ez a terület az ország egyik legnagyobb természetes gyógyszertára is. A tartomány erdeiben, mezőin több mint 300-féle különböző hatású gyógyfű és gyógynövény található. A gyógynövények és -füvek gyűjtése, felhasználása csak az elmúlt években vált tömegméretűvé az országban. Megkezdődött a gyógynövények termesztése is, így ma már az öt évvel ezelőtti mennyiség kétszerese kerülhet felhasználásra. Ez év májusában már több mint 1500 hektáron ültettek gyógynövényeket. Kialakult a gyógynövények, -füvek ipari felhasználásának műszaki bázisa is. A nagy teljesítményű, modern gépeken 200 különféle gyógyszert gyártanak, amelyek alapanyaga az „erdei patikákból” származik. Szovjetunió \ Metropoliszók és gondok Új Élet Galéria A képzőművészek népes csoportja él és dolgozik a romániai Marosvásárhelyen. .Régebben — megfelelő kiállítótermek hiányában ‘ — meglehetősen ritkán léphettek a nagyközönség elé alkotásaikkal. Ezért volt szerencsés kezdeményezés 1974-ben az Üj Élet Galéria megnyitása, amelyet az azonos nevű marosvásárhelyi lap szerkesztősége patronál. Az Üj Élet Galéria a kapunyitás évében még mindösz- sze két kiállításnak adott otthont, de 1975-ben már hat, tavaly pedig hét tárlatot rendeztek falai között. A kiállítócsarnokban helyet kaptak festők, szobrá- s2bk, grafikusok, díszítő- és fotóművészek, zömében marosvásárhelyi alkotók, de az ország más vidékeiről érkezett képzőművészek alkotásai is, köztük gyermekfestők művei. Az idei év tárlatsorozatát Dávid Sándor székelyudvarhelyi fotóművész kiállításával nyitották meg. Ez volt az Űj Élet Galéria 35-ik rendezvénye. A Szovjetunió „a nagyvárosok országa”. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 272 városban érte el a lakosság száma a 100 ezret. Milliós városa 19 van. Az előrejelzések is az urbanizáció további gyors előretöréséről tanúskodnak. 1991-re már további 10 város lakosainak a száma éri el az 1 milliót. A metropoliszok általában igen sok probléma kialakulásáért felelősek. A teljesség igénye nélkül csak a legfontosabbakat soroljuk fel: gazdasági nehézségek, közlekedési csőd, demográfiai problémák. Ezeken a területeken olyannyira aggasztóvá vált a helyzet, hogy jelenleg az egyik legaktuálisabb kérdés, hogyan lehet megállítani a milliós városok növekedését. A milliós városok és metropoliszok mindezek ellenére ugyanúgy vonzzák az embereket, mint korábban. Mi is csábítja az embereket a nagyvárosokba? Elsősorban a jobb áruellátás, a változatosabb munkalehetőségek. Fontos szerepe van a magas szintű kommunális hálózatnak, a széles körű kulturálódási és tanulási lehetőségeknek. A vidékről feláramló népességnek a nagyvárosok hátrányai eleinte nem okoznak különösebb gondot. Amennyiben nem változik a Föld lakossága és városi lakossága növekedésének jelenlegi aránya, akkor már 2020-ra az egész emberiség városokban fog élni. Egyes becslések szerint a városlakók nagy része úgynevezett megapoliszokban — 100 milliós gigantikus városi agglomerációkban — koncentrálódik majd. A megapoliszok már nem tartoznak a fantázia világába. Például az Amerikai Egyesült Államok Washington és Boston közötti keleti partvidéke már ma egy ilyen 35 millió lakosú óriási városnak tekinthető. Los Angeles 120 kilométer hosszan terül el a Csendes-óceán partján és egyre jobban megközelíti San Franciscót. Mintegy 45 millió nyugat-európai él a Brüsszel —Köln—Amszterdam háromszögben. Egymás felé közeledik Moszkva, Vlagyimir és Gorkij. A Don-medencében is — négy közeli nagyvároscsoportot magába foglaló — gigantikus urbanizációs agglomeráció van kialakulóban. A Szovjetunióban — miként a világ más tájain is — nem kevés gondot okoz a metropoliszok indokolatlan .növekedése. Jelenleg az ipar és a tudományos kutatások jelentik a városok kialakulásában a legfontosabb ösztönzőt. Tehát a várostervezési szempontból ésszerű ipartelepítés, illetve tudományos kutatóközpontok létrehozása hatást gyakorolhat az urbanizációs folyamatokra. És mindenekelőtt kiválthatja a közepes és a kis városok gyors fejlődését. A Szovjetuniónak e téren már vannak tapasztalatai. Az utóbbi tíz év leghatalmasabb ipari létesítményei kis városkákban épültek fel. Az új üzemek ilyen módszerrel történő telepítése megfelelő hatékonysággal képes irányítani a városok fejlődését. Az úgynevezett bolygóvárosokat pedig vonzó munka, lakás, pihenési és tanulási lehetőségekkel kívánják ellátni. A múltban a nagyvárosoknak csak szálláshelyéül szolgáló bolygóvárosokban — a fejlett termelési infrastruktúra, illetve a korszerű kulturális és szolgáltatóhálózat kiépítése eredményeképpen — csökkenthető az ingázók száma. A nagyvárosok problémáinak ilyen szemléletű megoldása a Szovjetunióban eredményesen befolyásolja az urbanizáció folyamatát, elkerülhetővé teszi annak káros hatását. Elegendő megemlíteni, hogy a 8 milliós Moszkvában, a 4,6 milliós Lenin- grádban, a 2,1 milliós Kijeviben az életfeltételek, a természeti környezet állapota nemhogy nem romlik, hanem évről évre közeledik a szakértők által előírt normákhoz. (BUDAPRESS — APN) Ezer tó, gazdag növény- és állatvilág. Ez Tajmir. Pettyes szarvas — az usszuri vidék lakója
