Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-12 / 188. szám

A^ÉPÜJSÁG 1980. augusztus ÍZ. Moziban Szelíd elidegenedés Ingmar Bergman, a nagy svéd filmrendező, A nap vé­ge című alkotását 1957-ben készítette. Érdekes énnyi év után megnézni egy korai munkáját. A későbbi művek ismereté­ben természetesen a mai né­ző látja a fogyatékosságokat, de ugyanígy benne van a filmben a későbbi Bergman nagysága is. A történet a le- .hető legegyszerűbb. Isak Borg professzor Vidéki házá­ból a' fővárosba igyekszik, hogy ötvenéves orvosi mű­ködése alkalmából átvegye az aranydiplomát. Az úton elkísérte menye, aki házassá­gának válsága elől menekül az após vidéki otthonába. A jubileum a professzort életé­nek átgondolására, sőt újra- élésére készteti. Magyarázatot keres és talál elrontott életére és megérti végre, hogy miért ilyen ke­gyetlenül magányos. A hideg és konvenciók szabályozta gyerekkor és tulajdon véde­kező félelme megakadá­lyozta abban, hogy a szerel­méért harcoljon. Felesége az „élő halott” mellől tör ki egyetlen szerelmes pillanatra, amit a professzor még har­minc évvel a feleség halála után sem tud megbocsátani. Amint erre, a menye és há­rom életvidám autóstoppos fiatal segítségével rájön, megpróbálja jóvátenni is amit elrontott. A siker, a sze­retet melege, persze csak annyi lehet, amennyire fo­gyó életéből még ideje van. Az oldódás mindenesetre nemcsak számára remény, hanem a fia és a menye szá­mára is. Talán még telik ér­zelmi tartalékaiból egy újra­kezdett életre. Minden benne van már eb­ben a korai filmben, amit ké­sőbb a rendező 'filmjeiben ki­fejt. A Fejezetek egy há­zasságból gyöngéd, szeretet- re éhes és képes Marinája, a meny alakjában sejlik fel. Az egymást tépő, gyűlölve szere­tő házaspár alakjával egy kisebb karambol következté­ben találkoznak hőseink és a néző. Az öreg professzornak éber-álmaiban és álomvízió­iban hajdani szerelme tartja — itt még konkrétan ds — a tükröt, hogy nézzen végre szembe önmagával, mint ahogy a szembenézés önma­gunkkal, lelkünk kísérletei­vel, tetteinkkel és elmulasz­tott lehetőségeinkkel, ké­sőbb minden film egyik alapmotívuma lesz. A halál, a magány, a csa­lád megoldatlan problémái, az érzelmi ridegség pedig a Suttogások és sikolyok sivár világát előlegezi. A fiatal Bergman válasza az elidegenedésre ebben a filmben is a szeretet, ami A nap végében még egy kis őszinteséggel is egymásra fi­gyeléssel meg is hozza a fel-' oldást. Később a rendező egyre riadtabban, kétségbe­esettebben már csak keresni fogja az utat „lélektől lé­lekig”. IHÁROS1 Következő heti filmjegy­zetünket a Dicsőségre ítél­ve című, színes amerikai filmről írjuk ÚTKÖZBEN *80 A JÚNIUSI AJÁNLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK VÁLASZAI 1. A Szovjetunióban Aprelovka fa­luban, Kiss Hugó az angyalföldi észa­ki pártszervezet volt titkáraként, a kerület pártmunkájáról beszélt. (Brigádélet, 5. sz. 10. old.) 0—3 2. ,,Valamennyi ország munkásai ugyanegy napon egyöntetű tüntetést rendezzenek mindenütt arra nézve, hogy az uralkodó osztályok képvise­lői általábdn egyhangúlag szólíttas- sanak fel a munkanap törvényes tar­talmát nyolc órában megállapítani. — Tekintettel arra, hogy az Ameri­kai Munkásszövetség 1888. évi de­cember havában tartott kongresszusa a nemzetközi tüntetés határnapját 1890. évi május hó elejére állapítot­ta meg: a nemzetközi tüntetés határ­napjául a kitűzött idő fogadtatik el. — Minden országban a munkások olyan módon rendezzék a tüntetést, amint azt országuk törvényei és vi­szonyai lehetővé teszik." (Brigádélet, 5. sz. 16. old.) 0—3 3. Hűvösvölgyben találkoztak ma­jális keretében. A Nagyréten: sza­valókórusok, dalosok, színjátszók, tornaversenyek szórakoztatták a néző­ket. Többen politizáló körökben a fák alatt csoportosultak. (Brigádélet, 5. sz. 16. old.) 0—3 4. 8—10 litert és 160—180 literre nőhet. (Delta, 1980. jún. 6. sz. 9. p.) 0—2 5. A kaucsuknak. (Delta, 1980: jún. 6. sz. 24. p.) 0—2 6. Rejtett belső anyaghibák kimu­tatása ultrahanggal. Legújabb mód­szere az ultrahang-holográfia. (Delta, jún. 6. sz. 6. I.) 0—2 ják azt a Moldovát, akinek kemény szókimondását és anekdotikus elka­landozásait annyira becsülik és sze­retik. (Élet és írod. 24. évf. 1980. jún. 7. 23. sz. 11. I.) 0—3 11. Légzőszervi megbetegedésben szenvedők részére 40 férőhelyes sza­natóriumot rendeztek be. (Élet és Tud. 1980. jún. 6. 713— 714. p.) 0—2 12. A „Balaton" nevű fedélzeti mű­szer. Segítségével mérhetők az űr­hajós pillanatnyi operátori képessé­gei. A „Pille" a kozmikus sugárzásból eredő terhelést méri. Az értékeket azonnal le lehet olvasni a készülé­ken. (Élet és Tud. 1980. jún. 13. 744— 745. p. és 1980. jún. 20. 771—774. p.) 0—4 13. Szomáliában, 1977. november 26-án észlelték az utolsó hirnlos meg­betegedést. A himlővírus újra kialaku­lásától nem kell tartani, mert e vírus DNS-e (örökítőanyűga) a legritkább esetben kombinálódik. (Élet és Tud. 1980. jún. 13. 739— 740. p.) 0—3 14. Az Otellóval, Carmen, Aida, Bánk bán. (Film, Színház, Muzsika, 24. évf. 1980. jún. 14. 24. sz. 15. p.) 0—3 15. Amerigo Tot. — .....a kis kavics valamikor szikla v olt, s legördült a hegyoromról, a természet évezredekig csiszolta, való­ságos szobrászmunkát végzett rajta. De a kavicsban mindörökre benne marad az egész hegy." (Film, Színház, Muzsika, 24. évf. 1980. jún. 7. 23. sz. 15. p.) 0-3 16. Kemény Ferenc. (Képes Sport, 23. sz. 1980. jún. 3. 19. old.) 0—2 17. Spyros Louis győzelme után. (Képes Sport, 1980. jún. 3. 23. sz. 20. old.) 0-2 7. Mintha nem a film felé vezető úton haladnának, hanem egyre in­kább eltávolodnak tőle: a képi esz­közöket felcseréli a szó. (Élet és írod. 24. évf. 1980. jún. 14. 24. sz. 8. I.) 0—3 8. Kaffka Margit. (Élet és írod. 24. évf. 1980. jún. 7. 23. sz. 8. I.) 0—2 9. A felismert, hosszú távú érdekek alapján megkötött, az országok túl­nyomó többsége által aláírt és be­tartott egyezmények rendszerére van szükség. így valóban közös erővel le­het megoldást találni a közös prob­lémákra, a világháború fenyegető ve­szélyeinek elhárítására. (Élet és írod. 24. évf. 1980. jún. 7. 23. sz. 4‘. I.) 0—2 10. A jelenlegi gazdaságfejlődési szakaszban a súlyosan válságos hely­zetű textilipar égetően aktuális té­ma. Ugyanakkor az olvasók megkap­18. 1894. június 25. (Képes Sport, 1980. jún. 24. 26. sz. 2. old.) 0—2 19. A most kipróbált első kínai in­terkontinentális ballisztikus rakéta, amelynek hatótávolsága 12 800 km. (Magyarország, 1980. jún. 1. 8. I.) 0—2 20. — Biztonság, — Közigazgatás, — Települések, — A vízforrások használatának joga, — Az arabok Jeruzsálem keleti részében. (Magyarország, 1980. jún. 15. 15. I.) 0—5 21. A kilenctagú közös piaci csúcs (Velence I.) és a hetes világgazda­sági csúcs (Velence II.) résztvevői­nek tanácskozása. (Magyarország, 1980. jún. 22. 3. I.) 0—2 22. A határozatot a Nemzetközi At­létikai Szövetség (IAAF) hozta, amely Londonban ülésezett. (Népsport, 1980. jún. 12. 8. old.) 0—2 23. Kiss Anikóval lány párosban 2. helyezést értek el. (Népsport. 1980. jún. 16. 5. old.) 0—2 24. Bobby Moore; Ardiles; Van Himst, Deyna. (Népsprt, 1980. jún. 20. 7. old.) 0—3 25. Szászt,Gábor, tamási járás. (Népszabadság, 1980. jún. 10. 4. I.) 0-2 26. A finn béketanácsnak. (Népszabadság, 1980. jún. 8. 3. I.) 0—2 27. Dr. Korom Mihály mondta a Magyar Jogász Szövetség választmá­nyi ülésén. (Népszabadság, 1980. jún. 19. 5. I.) 0-2 28. Prágában, Lázár György mi­niszterelnök. (Népszava, 108. évf. 1980. jún. 20. 143. sz. 1. I.) 0—2 29. Népszava, 1945. június 21. (Népszava, 108. évf. 1980. jún. 20. 143. sz. 5. I.) 0—3 30. Az üzem alapításának kétszáza- dik évfordulója, és a csaknem fél­mi 11 iárd forintos bővítő korszerűsítés befejezése alkalmából. (Népszava, 108. évf. 1980. jún. 15. 139. sz. 5. I.) 0—2 31. A nyaksi gyöngysor, csavart mintázatú, pontosan illeszkedik a nyak köré és Decsen készítik. (T. m. Népújság, 30. évf. 1980. jún. 7. 132. sz. 4. I.) 0—2 32. Gál László, Kapinya Miklósné, Kosár István, Daradics Ferenc, Noé István, Szászi Gábor, Csapó Jánosné, Orlovácz György, K. Papp József. (T. m. Népújság, 30. évf. 1980. jún. 10. 134. sz. 1. I.) 0—9 33. Mihail Solohov. Csendes Don. (Uj Tükör, 1980. jún. 8. 23. sz. 42. old.) 0-2 34. Pécs. (Uj Tükör, jún. 15. 24. sz. 6—8. old.) 0—2 35. Petőfiről, Hruz Máriáról és Pet- rovics Istvánról. (Uj Tükör, jún. 15. 24. sz.) 0—3 József Jolán: A város peremén 36. 1909 végén, Etussal. 0—2 37. Nagyapja; a Dörmögő című vers szól róla. 0—2 38. 1925 végén jelent meg, „Nem én kiáltok" a kötet címe. 0—2 Rádió Minden művészeti alkotás legmélyén titok van. Az író —olvasó találkozókon való­színűleg éppen ezért szere­pelnek sokszor nagyon jó szándékú, de legalább ennyi­re naiv kérdések. Aligha­nem a műelemzés is valami ilyesmiért . ad oly sokaknak kenyeret. Hiszen legtöbb- nyire maguk az alkotók azok, akik legkevésbé tudnak nyi­latkozni a mű fogantatásá­nak, vajúdásának, születésé­nek (teljesen mindegy, hogy melyik közhellyé kopottan giccses definíciót választjuk) pillanatáról. A hallgatásba burkolózók a legrokonszen­vesebbek, munkáljon bár bennük gőg, gátlás, netán mindkettő, vagy az a felis­merés, hogy ha az alkotásért létrehozója már megszen­vedett, befogadójától is el­várható némi áldozat. A rádió „Minden versek titkai” című sorozatában az elmúlt vasárnap Jékely Zol­tán nem nyilatkozott „Ma­dárapokalipszis” című versé­ről. Helyette Lator Lászlóval beszélgetett a versről Do­mokos Mátyás, ami érdekes volt, okos, hasznos és köze­lebb vitte a hallgatót egy — szerintem különösebb meg­erőltetés nélkül is érthető — mű megrétéséhez. Ha két másik hasonló felkészült­ségű beszélgetőtárs vállalko­zik erre a feladatra, akkor a megközelítés más oldalról történik, egy újabb páros esetén ismét másról. A be­szélgetőpartnerek számát azonban nem lehet a végte­lenségig szaporítani Azzal kellett megelégednünk, amit kaptunk és ami természete­sen rendkívül színvonalas volt. A „Minden versek titkai” sorozat ennek ellenére bizo­nyos mértékig reménytelen vállalkozás. Ennek jelzésére szolgál az írásom címében foglalt kérdőjel. Abban min­den bizonnyal eredményes, hogy olvasási kedvet gerjeszt és ez már magában sem csekélység. Ha a műsor után csak tíz hallgató vett kezébe a Jékely-kötetek kö­zül egyet, további tíz pedig elmélázott a maga kicsiny­ségén, a világmindenség vég­telenségén, tulajdon életé­nek értelmén: — akkor már nagyon sok történt. A re­ménytelenség a titkok megfej­tésében rejlik. 1947-ben szü­letett vers ugyanis éppúgy foganhatot az elmúlt világ­háború rettenetében, mint egy következő félelmében, ami (emlékezzünk csak visz- sza!) már akkor sem tarto­zott a lehetetlenségek világá­ba. Az „űzekedő csillagok” és „az ítélettől vemhes ég” apokaliptikus képei mögött számtalan indíték rejtőzhet, azt pedig, hogy egy költő mikor érzi úgy, hogy életét „vádló, konok mínusz jellel” kell értékelnie mindig meg­magyarázhatatlan volt, az is marad. Amikor egy műsor címé­ben ott a „titok” szó, a hall­gató óhatatlanul titokfejtést vár a beszélgetőktől. Mivel kedveli a könnyebb ellenál­lás irányát, bizonyára elfo­gadja, hogy máris megkapta a megfejtést. Nem ártana olykor arról is említést ten­ni, hogy ilyesmiről szó sincs. (ordas) Irodalmi sorozat József Attila folyóiratá­nak, a Szép Szónak a fejlé­céről választotta címét a te­levízió októberben induló új irodalmi sorozata. Kétha­vonta, mintegy 70 percben olyan szépirodalmi és kritikai öszeállítás jelentkezik majd képernyőn, amely — a költő eszmei örökségét vállalva — értékes alkotások bemutatása mellett az irodalmi élet kü­lönböző jelenségeivel foglal­kozik. Tévénapló Kétely és illúzió A kislány végül mégiscsak kaip levelet anyjától, s a boldogságtól elcsukli'k a 'hangja. Nekünk nincs időnk meghatódni, mert a következő képen az igazgató arra figyelmeztet^ hogy ez. a hitványság cselvetése, az anya úgy véli, most valami hasznot hiÚ2íhat a gyerekből. Itt, az állami gandozotrtság védettségében, minden a szere­tet körül forog, a család kötelékéből kivétett gye­inek úgy gondol az otthonra, mint a boldogság szigeteire, ahonnan gonosz érőik kilökték', de nap­iról napra élteti a remény, hogy megszűnik, az alvilági varázslat, s hazamehet. Aztán '„lassan megtanulja, hogy szembenézzen a fényiekkel: anyja, aki már rá se ismerne, valóban a haszonra gondol, apja két börtönbüntetés között folyvást részleg, s már a családi kötelék között sem lehet kiigazodni, mert új házasságok köttettek, s az otthon maradt gyerekek megpróbálnak beilleszkedni a rendszeresen változó otthonba; A gondozottság illúzióit a valóság tényei váltják fel, s amikor a 18 éves fiatal kikerül a falak közül, amelyek mégiscsak otthont adtak neki hosszú éveken át, már ki tud igazodni a valóság útvesztőiben, s ha keserű próbá­kon kellett is átmennie — példák mutatják —, megáll­ja a helyiét. Az érv azonban rögtön elhangzik: nem mindegyik. Valóban így van, de az Otthon statisztikái sem alzt mutatják,, hogy akár a harmonikus családi élet is csak szorgalmast, felhőtlen életre tud nevelni. Kételyek és illúziók kísérik az állami gondozottak út­ját, s .minit az egyik főiskolás mondta, sajnálják és irigy- iák őket, pedig egyikre sincs ok. Az állam a hűtlen szü­lőket pótolni nem tudja, a nevelők azonban jó úton in­díthatják el növendékeiket, akikben gyakorta fogadott gyerekeiket látják. Szülők nélkül Valóban nehezebb, de nem mindegy, hogy milyen szülők nélkül. Veres István dokumentum- filmjében nemcsak az esetenként valóban megindító gyeraksarsok villannak fel, hanem az is, hogy az új ott­hon — pót-otthon? — mindent megad azoknak, akiket sorsuk kilökött a családi környezetből. S megadja a liag- fantosabbölt, a közösséget, s a lehetőségiét arra, hogy mindenkiből az legyen, amire képességei, szorgalma alapján igényt itarthiah S valljuk be, erre a legfigyel­mesebb otthoni nevelés esetén sincs mindig mód. Szép fűim Veres István munkája, italán nem is csak azért, mert segítségül hívja rokonérzésünket, s a meg- hatódásra is bőven van alkalmunk, sókkal inkább azzal hat, hogy megmutatja a lehetőségeket, amelyek valóság­ként állnak az egyébként elkallódásrai ítélt gyenEkek ölőitit. Tudjuk, nem mindegyik képes beilleszkedni abba a világba, amely neki is egyenlő jogokat biztosít, arra is van példa, hogy a gyerekkori sérülés egy életre szól; ez az, amin senki nem tud változtatni. De ezeknek a fia­taloknak többsége azt is megtanuljál, hogy. mindent .nem végezhet él helyettük a nevelő, a társadalom. A feladat nagyabbik .része rájuk hárul, nekünk pedig, akik meg­hatódva nézzük ezt a szép dokumentumát, jó érzés tud­ni, hogy viliágunkban ha elveszett szülő van is, elveszett gyerek nincs. CSÄNYI L. Ötletbörze Mindközönsógesan „csőgöilényinek” nevezete él aiz Aj­kai Hőerőmű öttagú, teamje azt a házilag gyártott szer­kezetet, amely a 4 kilométer hosszú vízelvezető cső bel­sejében lenakődött maszat lemar.ja. Mindezt a Tévébör- ze csütörtöki, alig tízperces adásában láthatta, aki kí­váncsi airra; mit tehet egy üzem, hogy sürgősein megold­ja égető gondját. Nos hát mit is tehet? Hívhat egy nyugatnémet céget, s mindössze 2 millióért kifoisztíttaithaitja a berendezést, esetleg kicserélheti az egész vezetékrendszert. Az előb­bit megtették, nem sok eredménnyel: rövid idő alatt is­mét szűk lett a salakkal kevert, lúgos vizet szállító cső átmérője. A második megoldásnál már csak számoltak: a végeredmény 20 millió fotómt lett. Ez pedig nem kis ösz- szeg még annál a hőerőműnél sem, amelynek az a dol­ga, hogy energiát szolgáltasson aiz alumínlumkohóniak, és a timföldgyárinak. Nem maradt más hátra; a gyár műszaki gárdája teámat alakított, s rövid kilenc hónap alatt megszerkesztették a Játstzóiag egyszerű csóturbinát. A berendezésit a víz hajtja, a vibráló mozgást végző la­pátok pedig méterről méterre haladva ilemarják a babon- kemtányiséigűna szilárdult lerakódást. Próbáit anyagbeszerzők, fanatikus újítók kedvéit he­lye az alkalmi aikatrészbörze, ahol hírekhez lehet jut­ni, adni, venni, csereberélni és értesüléseket szerezni. A .távé országos méretű börzéje itöbbnyiiire csak egy újí­tást mutat be, mint most is. Tessék, íme itt van, vízmű­vek, vegyiüiziemek, termálvízzel fűtött kertészetek, Aj­kán megoldották a csövek tisztítását. S hagy ki gyárt­ja majd a berefnöezást ? Azt még nem tudni. Merthogy az erőmű nem, aiz biztos, hisz nem ez a profilja. Megle­het, éppen a műsör adott jó ötletet eigy olyan gyárnak, üzemnek, amely szabad kapacitással rendelkezik. Ahogy mondani szoktuk: a téma magár egy misét. Azaz egy átfogó, az újítások sorsát több oldalról alapo­san elemző műsort. Végre meghallgathatnánk a másik fél véleményét is: miiért nem gyártják ott az ország szá­mos üzemében nélkülözhetetlen eszközöket, ahol adottak a gépek, és a szellemi energia sem hiánycikk. A Tévé­börze jó néhány adása után bizonyára a műsort szer­kesztő teáimban is felmerült számos kérdés, amire re­méljük, mi nézők mihamarabb választ kapunk. d­Minden versek titkai?

Next

/
Oldalképek
Tartalom