Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 182. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. augusztus 5., kedd Mai számunkból A SZOCIALISTA ORSZÁGOK A VILÄG- GAZDASAGI FEJLŐDÉS ÜJ SZAKASZÁBAN (3. old.) OPERA A TÉVÉBEN (4. old.) ASZTALITENISZEZÖINK SZERDÁN UTAZNAK POZNANBA (6. old.) (3. old.) A DUNAFÖLDVARI GUMICSIZM AGYÁR Eredmény, kérdőjellel Évek óta folyamatosan növekszik a termelékenység az iparban, s.más termelőágazatokban is. Az eredmény­nek azonban ára, költsége van, s ez gyakran több, na­gyobb, mint ami indokolt. Kezdjük egy számsorral: 5,4; 6,8; 5,0; 4,7. A négy adat az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedését je­löli — mindig az előző esztendőkhöz viszonyítva — az 1976 és 1979 közötti években. S egyben tudatja azt is, hogy a termelékenység minden alkalommal gyorsabban emelkedett, mint a bruttó termelés. S idén, január és május között, a termelés ugyan csökkent, ám egy fog­lalkoztatottra elosztva, szerényen ugyan, 1,4 százalék­kal nőtt. Némely iparág — a műszeripar, a vegyipar, a fafeldolgozás például — jóval az átlag fölött gyarapí­totta a legutóbbi években az egy-egy foglalkoztatott­jára számított árukibocsátást. A gyakran említett, s valóban fontos mutatószám úgy nőtt, hogy az eszközállomány bővülése meghalad­ta a termelés emelkedésének mértékét. Magyarán: a termelékenység növekedését erőteljesen kisebbíti a ki nem használt, avagy a nem jól használt eszközök tö­mege. A szocialista ipáidban, a népgazdaság legjelentő­sebb ágazatában példái négy év alatt 8,8 százalékkal (bizonyos iparterületeken ennél is meredekebben) csök­kent a termelő állóeszközök egy egységére jutó bruttó termelés. Magyarán: egyre több eszközt fektetünk a termelőmunkába, a kamatok azonban mind szerényeb­bek. Hozzátesszük, mert úgy teljes a kép, hogy a csök­kenő eszközhatékonyság nem új jelenség; több közép­távú terv időszakán átvonuló folyamat. Nagy árnak tűnik ez az élőmunka termelékenységé­nek javításáért. Csakhogy ráfordítások és hozamok ilyesfajta viszonyát eddig sem az irányításban, sem a termelőhelyen behatóbban nem vizsgálták. A gyakorlat fölmutatta mind erőteljesebb kedvezőtlen vonások azonban végül is árra kényszerítették a gazdálkodókat, hogy belássák: a Végrehajtás módja döntő szerepet ját­szik a végeredmény alakulásában. Seregnyi lehetőség van a változtatásra. A szocialista ipar fizikai foglalkoztatottjainak 49 százaléka volt szak­munkás a legutóbbi adatfelvételkor, 1979 szeptemberé­ben. Azaz: tényleg mindig új és újabb eszköz kínálta kizárólag a haladást, vagy elegendő lett volna sok eset­ben a foglalkoztatás jó megszervezésére? Az említett arány ugyanis nemzetközi összehasonlításban kedve­zőbb, mint a hazánkénál jóval nagyobb termelékeny­séggel dolgozó országok iparában. A vállalatok jelentős csoportjánál valóban nagyon elöregedtek az állóeszközök és gyakran átgondolatlan, lassú, a technológiai logikát nélkülöző a fejlesztés. Amire fájdalmasan aktuális példát ad napjainkban a ruházati ipar helyzete: kevés korszerű, versenyképes áruja mellett ki nem használt: kifizetődőén ki nem használható kapacitásainak nagy csoportja. Gyakran szervezés helyett került sor beruházásra, újabb eszközök működtetésére, s olyan vásárlásokra is, amikről kiderült, szükségtelenek, a gépék nem illeszt­hetők be a termelési mozzanatokba. Különösen igaz volt ez utóbbi az importberendezéseknél. így már ért­hető — de nem elfogadható —, hogy 1970 és 1979 kö­zött a termelékenység a népgazdaság egészében 59 szá­zalékkal, az eszközráfordítás viszont 66 százalékkal nőtt. Az eszközhatékonyság 1976 és 1979 között évente átlagosan 1,5 százalékkal csökkent, miközben az eszkö­zök átlagos állománya 5,8 százalékkal bővült. Ezért az­után az eszközhatékonyság 1979-ben kedvezőtlenebb volt mint 1970-ben...! Meghökkentő tény még akkor is, ha tudjuk: tavaly, az év második felében, s idén, az első hat hónapban erőteljes fékezés következett be az eszközállomány bő­vítésében, ám elsősorban a szabályozómódosítások ha­tására, s csak kevésbé az irányítói, termelői fölismeré­sek tükrözéseként. A vállalati elképzelésekről tájéko­zódó tárcák tapasztalatai szerint a hatodik ötéves terv előmunkálatai is arra mutatnak, hogy még mindig ir­reális fejlesztési, beruházási, eszközbővítési szándéko­kat dédelgetnek sok termelőhelyen, s ugyanakkor a szervezés, a meglévő eszközök hatásosabb működtetése mellékes feladatként bukkan fel csupán a program­vázlatokban. Szó sincs arról, hogy a termelékenység alakulása bárhol is ezentúl huszadrangú szerepet kap­hatna; a legfontosabb jelzőszámok között marad. Szem­ben azonban az eddigi gyakorlattal, móst már nagy alapossággal azt is elemezni kell, milyen ára van a nö­vekedésnek, kerülhetne-e kevesebbe, lehetne-e olcsóbb a termelékenység folyamatos emelkedése? Ennek vizsgálatához most tág teret kínál minden vál­lalatnak a középtávú tervezés. MÉSZÁROS OTTÓ Magyar-iraki tárgyalások Losonczi Pál és Németh Károly fogadta Hasszán Alit A magyar-^ iraki gazdasági együttműködési állandó ve­gyes bizottság 6. ülésére va­sárnap Budapestre érkezett Hasszán Ali, az Iraki Köztár­saság kereskedelmi miniszte­re, a forradalmi parancsnok­ság tanácsának tagja, a vegyes bizottság társelnöke. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a vegyes bizottság magyar társelnöke fogadta. Jelen volt Abdul Mahdi all-Shálám, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Németh Ká­Khomeini ajatollah, Irán legfőbb vallási -és politikai vezetője, fogadta Hid ári on Ca- puceiit, Jeruzsálém görög ka­tolikus érsekét, aki a pápa' üzenetével érkezett Teherán­ba. Az üzenetben a római ka­tolikus egyházfő arra kérte Khomeimit: ne zárassa be az iráni katolikus iskolákat, amelyekről Iránban kijélen­rely, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politi­kai Bizottság tagjai hétfőn az Országházban fogadták Hasz- szan Aliit, aki delegáció élén részt vetít a magyar—iraki gazdasági együttműködési ál­landó vegyes bizottság hatodik ülésén. A szívélyes -légkörű találko­zón részt vett Marjai József és Abdul Mahdi a'l-Sha-lan is. * Irak a fejlődő országok kö­zött évek óta -hazánk legna­gyobb gazdasági partnere. Gazdasági együttműködésünk az 1968. július 17-i iraki for­radalom győzelmét követő idő­szakban bontakozott ki. Meg­tették, hogy idegen hatalmak javára végzett kémkedés köz­pontjai. Tiltakozásul az amerikai haítósáigőknaik a letartóztatott iráni diák-okkal szembál ta­núsított bánásmódja ellen, az iráni parlament elhalasztotta annak a felhívásnak a vitá­ját, amelyet amerikai kong­resszusi képviselők intéztek élénküléséivel számos állam­közi megállapodás jött létre, kedvező hátteret biztosítva az együttműködéshez, az árucse­re-forgalom bővítéséhez. Az együttműködés fejlesztése ér­dekében 1972 óta gazdasági együttműködési állandó ve­gyes bizottság, emellett szá­mos tárcaközi vegyes bizott­ság működik, például mező- gazdasági és élelmiszeripari, vízügyi területeken. 'Délután a Parlamentben plenáris üléssel megkezdőd­ték a magyar—iraki gazda­sági tárgyalások. A két kül­döttséget Marjai József és Hasszán Ali vezeti. hozzá az Iránban őrzött tú­szok ügyében — j elentette be hétfőn Hasemi Rafszandzsand, az iráni parlament elnöke. Ugyancsak -elhalasztják an­nak a különbizottságnak a megalakítását, amely eldönti majd, bíróság -el-é állítsák-e a túszokat — közölte Raf- szandzsami. Hanoi Waldheim közvetítési kísérletei Waldbedm ENSZ-főtitkár vasárnap Pham Van Dong vi* etnami miniszterelnökkel és Nguyen Co Thach külügymi­niszternél tárgyalt. Több -mint háromórás Itanácsk-ozásának befejeztével Waldheim új­ságíróknak ki jelentette, hogy a térségben kialakult helyzet gyakorlatilag valamennyi vo­natkozásáról véleményt cse­réltek, így az indokínai tér­ségben létrejött ,feszültség-gó­cokról és felszámolásuk mó­dozatairól. Waldheim szerint szó volt a három indokínai ország vi­etnami nyilatkozatáról és az ASEAN országok nemrég Ma­nilában kiadott közleményé­ről. Waldheim a vietnami ve­zetőkkel folytatott tárgyalá­sait konstruktívnak és hasz­nosnak minősítette. Kurt Waldheim hétfőn két­napos, hivatalos látogatásra Bangkokba érkezett. A világ­szervezet közgyűlésének 1979. november 14-d határozata fel­kérte a főtitkárt, -hogy tegyen lépéseiket a kambodzsai— thaiföldi határövezetben ki­alakult veszélyes helyzet megoldására. Waldheim e cél­ból indult körútra Délkelet - Á-zsdában. Irán Elhalasztották a túszügy vitáját Castro és Portillo elítélte a bolíviai puccsot Kuba és Mexikó síkraszáll a hatékony nemzetközi ellen­őrzés alatt .mindenekelőtt a nukleáris fegyverek terén megvalósítandó általános és teljes leszerelést elősegítő konkrét lépésekért. A Jósé Lopez Portillo mexikói állam­fő vasárnap véget ért hivata­los kubai látogatásáról nyil­vánosságba hozott közös köz­leményben mindkét fél hang­súlyozza, hogy a fegyverkezés megállítása és a leszerelés „a nemzetközi kapcsolatok har­monikus fejlődésének alap­vető tényezője”. Kuba és Mexikó — hangoz­tatja a köZlem-ény — síkira- száll minden állam szuvere­nitásának, területi integritá­sának és politikai független­ségének tiszteletben tartásá­ért. A polMtifcusok megbélye­geztek bolíviai nép akartát sárba ti pró katonai puccsot, és követelték az 'emberi jogok helyreállítását Bolíviában. Tizenegy szerzetest is letar­tóztattak a junta emberei Bo­líviában, köztük kiét amerikai missiZionáriust és két apácát, valamint Juláo Túrniri atyát, az emberi jogok bolíviai ál­landó bizottságának elnökét — közölte vasárnapi nyilatko­zatában Jorge Manrique, La Pa'z érseke. Az érsek aggodalmának adott hangot amiatt, hagy egyre nő a letartóztatottiak száma Bdlíviában. Sorsuk is­meretlen: a puccsal hatalom­ra jutott katonai junta ható­ságai semmit sem közölnek az elhurcoltak további sorsá­ról, fogva -tartási helyükről. Az érsek követelte, hogy ha­ladéktalanul hozzák nyilvá­nosságra a letartóztatottak, halottak és sebesültek listá­ját. Színpompás záróünnepség Befejeződtek a XXII. nyári olimpiai játékok Hazaéiiceztj^k a magyar olimpikonok A Ferihegyi repülőtéren hétfőn délután ünnepélyesen fogadták a moszkvai XXII. nyári olimpiai játékokon részt vett magyar sportolókat, sportvezetőket és szakembe­reket. A díszemelvényen ott volt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Ko­vács Jenő, a KISZ KB titká­ra és V. I. Muszatov, a Szov­jetunió magyarországi nagy- követségének. ideiglenes ügy­vivője. A családtagok, barátok, az ismerősökkel türelmesen vá­rakoztak, amíg feltűnt a légi­kikötő felett a két repülő­gép. A gépből kiszállva, pat­togó induló hangjaira sora­koztak fel a küldöttség tag­jai a díszemelvény előtt. A Himnusz elhangzása után Bu­da István államtitkár, az (Folytatás az 5. oldalon.) A Ferihegyi repülőtéren ünnepélyes fogadtatásban részesítették az olimpikonokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom