Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

8 IníÉPÜJSÁG 1980. augusztus 24. isssí^: III yy/z/vyw////// \\\\\\\w KNDK Nampho kikötőváros A KNDK fővárosa, Pihen - jam tengeri kapuja, Nampho az elmúlt évtizedekben jelen­tős iparvárossá fejlődött. Ipa­ri üzemeinek sorában emlí­tést érdemel az olajfinomító, az üveggyár, az elektróda­üzem, az orvosi műszergyár, a hajógyár, valamint a helyi ipari üzemek sora, amelyek a lakosság szükségleteinek ki­elégítéséről gondoskodnak. Ezt a célt szolgálják a város környéki gazdaságok is. Itt van- ezenkívül a nyugati part­vidék legjelentősebb halászati központja. Nemcsak iparváros, iskola­város is Nampho. A mező­gazdasági, műszaki, tanárkép­ző, testnevelési főiskola mel­lett sok különböző szintű ok­tatási intézmény, továbbképző központ működik a városiban. Jugoszlávia * Új kikötő a Dráván Eszéknél, a Dráva folyón új kikötő épül, amely — elké­szülte után — 5 és fél millió tonna teheráru fogadására és továbbítására lesz képes. A kikötői létesítmények vízpar- iti hossza 1200 méter lesz, a szabadtéri rakodók melletti raktárházad és kisegítő léte­sítményei 60 000 négyzetmé­tert foglalnak el. A régi eszéki kikötő az el­múlt évben 1,3 millió tonna árut fogadott. Ez évben — az új létesítmények egy részé­nek a bekapcsolódásával — már 2 millió tonna továbbí­tására lesznek képesek. Az ide érkező áru főleg olaj, szén, érc és építőanyag. Szibéria búzaföldjei Különböző éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó gabonafajták Szibéria nemcsak mesésen gazdag terület, amelynek mé­lyében a Mengyelejev-táb- lázat valamennyi eleme meg­található, s nemcsak a ro­hamosan fejlődő ipar terüle­te, hanem a hektáronkénti 48 mázsás búzatermésé is. Csak az Oroszországi Föde­ráció déli területeinek feke­teföldjei adnak ilyen termés­hozamot. Ez a tény Szibéria potenciális lehetőségeiről beszél. Kevesen tudják, hogy áz ország mezőgazdasági földte­rületének 20 százaléka Szibé­riában összpontosul. Ezek szántóföldek és kiváló minő­ségű rétek. Nyugat-Szibériá- ban például a földterület több mint 80 százaléka a ma­gas terméshozamot adó hu­muszos talaj. Végül Szibériá­ban sok az édesvíz, az ország folyóvízhozamának több mint a felét a szibériai folyók ad­ják és ez igen lényeges té­nyező a mezőgazdaság fej­lesztésénél. A szűzföldek és parlagok hatalmas területeinek birtok­bavételével, bekapcsolásá­val a mezőgazdaság vérke­ringésébe a gabonanövények vetésterülete elérte a 17 mil­lió hektárt. A búzaföldek mellett, amelynek aránya egyes területeken eléri a 45— 70 százalékot, nagy területe­ken termesztik itt az árpát, a zabot, a kölest, és a hajdinát, a hüvelyeseket, az északi övezetekben pedig a rozsot. Ám amikor Szibéria mező- gazdaságáról beszélünk, ál­landóan gondolnunk kell a zord éghajlatra, a fő mező- gazdasági övezetek erős és gyakori aszályaira. Ilyen kö­rülmények között a termés­hozam mennyisége és sta­bilitása jelentős mértékben függ a fajták körzetekbe osz­tásától. A fajtáknak el kell viselniük az éghajlat kelle­metlenségeit : a szárazságot, a vegetációs időszak rövidsé­gét, immunisnak kell lenniük a kártevőkkel és a betegsé­gekkel szemben, s meg kell felelniük a gépi betakarítás követelményeinek. Bár igen nehéz, már két­ségtelen, hogy mindezeket a tulajdonságokat egy fajtában egyesíteni lehet. A szibériai tudósok olyan búzafajtákat nemesítettek ki, mint a Szibirszkaja—4, az Omszkaja—9, a Nyiva, az Al­maz, az Altajka, a Szajansz- kaja—55, a Burjatszkaja—34, a Primorszkajä—14, és má­sok, amelyek kiválóan alkal­mazkodnak a különböző ég­hajlati viszonyokhoz. Kiemel­kedik közülük a Novoszi- birszkaja—64-es búzafajta, amely széles körűen elterjedt a novoszibirszki, az omszki, a tyumenyi területen, az altaji és a krasznojarszki határte­rületen. Születése jellemző példája az elméleti és a gya­korlati szakemberek gyümöl­csöző együttműködésének az élelmezési problémák megol­dásában. E fajta vetésterülete már 1,5 millió hektárt foglal el: a kolhozoknak és a szov- hozoknak 20 millió rubel ter­ven felüli nyereséget hozott. Csupán az utóbbi években a szibériai növénynemesítők mintegy 80 új gabonafajtát és olajtartalmú növényfajtát, burgonyát, zöldséget adtak át a gazdaságoknak. Szibéria szelekciós köz­pontjaiban a fajták kite­nyésztésének sajátos futósza­lagrendszerét teremtették meg, teljesen áttértek a faj­ták gyorsabb — legalább hét­évenként egyszeri — váltá­sára. Ez minőségileg új szakaszt jelent majd a gabo­natermesztésben. Nagy munkát végeztek a tudósok a szél- és vízerózió elleni küzdelemben, sok mil­lió hektáron vezették be a ta­lajvédő földművelési rend­szert. Kiszámították, hogy az altaji Kulundai-sztyeppén a rendszer bevezetése 50 száza­lékkal növeli a gabonater­mést. A termelés hatalmas mére­tei és a termesztési folyama­tok, — a talajelőkészítés, a vetés, a növényápolás, a be­takarítás — magas fokú gé­pesítés révén Szibériában, az egyelőre még alacsony át­lagtermés ellenére, az ország legolcsóbb gabonáját ter­mesztik. Szibéria ma már az egy főre jutó döntő fontosságú mezőgazdasági termékekből többet termeszt az országos átlagnál. Figyelembe véve azonban, hogy az élelmisze­rek tudományosan megala­pozott fogyasztási normája itt magasabb, a termesztés vo­lumenét tovább kell növelni. Szibéria mezőgazdasági prog­ramja ezt is előirányozza. Új, nagy lehetőségek A bolgár gyümölcs és a tudomány A plovdivi „Georgi Dimit­rov” tudományos-termelő komplexum 311 ezer hektár földön gazdálkodik. A terület 82 százalékát öntözik. A 25 faluból 30 ezer dolgozót fog­lalkoztatnak. Évi termelésük egyebek között 120 ezer ton­na zöldség, 50 ezer tonna gyümölcs, 45 ezer tonna cse­megeszőlő. A termények túl­nyomó többségét konzervvé, üdítő itallá, gyermektáp­szerré, stb dolgozzák fel. Nézzünk körül a gazda­ságban. Elsőként, nem messze Plovdivtól, az elektromos számítóközpontot keressük fel. Mi történik itt? A bol­gár gártmányú ES—9003 számítógéprendszer segítsé- vel, 14 különböző műveletet végeznek el a termelés-elő­készítés irányításától kezdve, a gazdasági és tudományos tevékenység tervezéséig és elemzéséig, de a mezőgazda­ság és az ipar operatív veze­tése, a kereskedelmi tevé­kenység, a nyilvántartás, a szállítás, a javítási és építési munkák, az anyagellátás, a munkafolyamatok irányítása, a bérnyilvántartás, a káder­képzés, a könyvelés stb. mind-mind a számítóköz­pontban történik. Mindezeket a feladatokat a vezető mér­nök és 12 asszisztens látja el. A többit a gépek végzik. Peev főmérnök elmondja még, hogy ezzel a sokirányú tevékenységgel korántsincs kihasználva a központ kapa­citása, ezért más szervek ré­szére is vállalnak munkát. ANGLIÁTÓL JORDÁNIÁIG Három kutatóintézet fog­lalkozik a komplex nö­vénykutatással, szelekcióval és termesztéssel. Az óriási szőlő- és gyümölcskerteket, valamint a zöldségtermelő kertészetét kombinált trakto­rokkal művelik meg. ötszáz tehergépkocsi, mezőgazdasági repülőgépek, helikopterek is rendelkezésre állnak. Nikola Zsizskov raktárve­zető az óriás hűtőtermeket mutatja meg. A motoros szállítószerkezetek hatalmas konténerekbe rakják a gyü­mölcs- és zöldséges ládákat, konzerveket. Innen indulnak a szállítmányok Angliába, Jordániába, Romániába, a Szovjetunióba, Bécsbe és Prágába. Teherautók viszik a küldeményeket a Fekete­tengeri kikötőkbe. A komp­lexum 250 üzlete látja el egész Plovdiv megyét gyü­mölccsel, főzelékkel, konzerv- vel és gyermektápszerrel. Leva és deviza bevételével a komplexum- — a megfelelő levonások után — szabadon rendelkezik. RÓZSÁK ÉS CIKLÁMENEK A virágkertészetről még nem beszéltünk. Három hek­tár területű, üveggel és 1,5 hektáros fóliával borított hajtatóházzal és több mint 100 hektár szántóterülettel rendelkezik. Csodálatos cik­lámeneket, rózsákat, . szegfű­ket szállítanak innen Auszt­riába, Jugoszláviába, az NDK-ba, a Szovjetunióba, Kuvaitba. Innen látják el Bulgária belső piacát is. A konzervipari kutatóinté­zetben arról tájékoztatnak, hogy állandóan keresik a legcélszerűbb megoldásokat. Éppen a napokban határoz­ták el, hogy Karlovóban rá­térnek a főzelékkonzervek, gyümölcsízek és dzsemek kis- adagú csomagolására, mert a vevők ezt keresik. Javasla­tukra a gyermektápszerek gyártására Asszenovgradban alapítanak üzemet. Az indok: a közelben találhatók a Rhodope-hegység nagy tej- feldolgozó egységei. A kiváló minőségű tápszerek keresett cikkek Európában, Ázsiában és Afrikában egyaránt. A komplexum teljesítményét •jelzj, hogy öt konzervgyár termelése a bolgár konzerv­ipar 27 százalékát, teszi ki. MÁSOD­ÉS HARMADVETÉSEK A Marica zöldségkutató in­tézet vezetője, Spasz Gencsev arról beszél, hogy a tudomá­nyos módszerek segítik az újdonságok gyors bevezetését. Autóikkal állandóan járják a vidéket, és — ha szüksé­ges — az időjárás függvé­nyében azonnal intésednek. Ahol erre lehetőség van, má­sod- harmadvetéssel gondos­kodnak a termőtalaj kihasz­nálásáról. Az intézet foglal­kozik gyümölcsnemesítéssel is, hogy a különböző talajok­nak legmegfelelőbb fajták álljanak rendelkezésre. (gáti) Díszítés aranyfüsttel A magyar kultúra Lengyelországban A könyvritkaságok díszíté­sére, a műemlékek korhű res­taurálására ma is nagyon vé­kony aranylemezeket, úgyne­vezett aranyfüstöt használ­nak. Ennek vastagsága a müHTiiméter ezredrészének is csak néhány tized,része (a galvanizálással felvitt arany- réteg ennél sokszorta vasta­gabb.) Ha az ember ezt a ké­kes-zöldes színű aranyfóliát egy f ényforrás felé tartva nézd, úgy tűnik, mintha teljesen át­látszó lenne. Ma már csak kevés országban élnek mes­terek, akik ananyfúst készí­tésével foglalkoznak. Az elő­állítás hosszadalmas folya­mata azzal kezdődik, hogy a tiszta aranyat kokszkemencé- ben megolvasztják, majd for­mába öntik és utána elsődle­ges hengerlésnek vetik alá. A vékony ilem'ezkéket kis négy­szögekre vágják és gépi úton tovább hengerük mindaddig, amíg el nem érik az egy ez- redim iillimléter vastagságot. Csak ezután kezdődik a kézi megmunkálás, méghozzá nem apró kalapáccsal, amilyet ál­talában az aranyművesek használnak. Az aranyfüst-ké- szítők kalapácsa mintegy 8 kilogramm súlyú. Ezzel hárem órán át kovácsolják az egyre vékonyuló aranyfóliát, még­pedig úgy, hogy időnként A restaurátorok az NDK-beli Schwerin egyik több évszáza­dos, szép kastélyának dísztermét restaurálják, aranyfüst­tel vonván be az értékes faragásokat, az oszlopokat és osz­lopfőket. A nem csekély mennyiségű aranyfüstöt egy vi­lágszerte ismert drezdai műhelyben állítják elő, mely egyike a legrégebbieknek, s évente annyi aranyfüstöt ké­szít, hogy azzal egy futballpályát be lehetne borítani. összehajtogatják, s a rétegek liméter vastagságúra „sová- közé állati hólyagból készült nyodó” aranylemezt. Köny- Jbőrfbetétaket tesznek (ezek- nyan kiszámíthatjuk, hogy e hez nem ragad hozzá az kézi művelet során 120tonná- aranyfüst.) Ekként kb 15 ezer nyit tesz ki a kovács által ütés éri a végül tízezred mii- megemelt súly... A lengyel—magyar kultu­rális kapcsolatoknak régi, immár hagyományos múltja van mindkét országban. Veronika Zielinska, az INTERPRESS tudósítója az elmúlt Időszak legjelentő­sebb kulturális eseményeit szedte csokorba. Az elmúlt 35 évben a len­gyel mozikban 227 magyar filmet vetítettek, a zenei ren­dezvényeken pedig 297 együttes és 1058 szólista mu­tatkozott be. A színházak 111 magyar darabot tűztek mű­sorukra és az országban 23 magyar színházi társulat sze­repelt. Magyar festők, szob­rászok és grafikusok alkotá­saiból 358 kiállítást rendez­tek. A lengyel kiadók 241 magyar szépirodalmi művet jelentettek meg. Változatlanul nagy az ér­deklődés Lengyelországban a magyar nyelv iránt. A var­sói egyetemen 1952 óta mű­ködő magyar szakon több száz hallgató szerzett diplo­mát. A varsói Magyar Kul­turális Intézetben minden év szeptemberében kétéves ma­gyar nyelvtanfolyamot indí­tanak, ide is sokan jelent­keznek. Az egyik katowicei középiskolában pedig beve­zették a magyar nyelv köte­lező oktatását. Továbbfejlődtek a színházi kapcsolatok. 1978-ban mind a két országban színházi és zenei napokat rendeztek, amelyek során Lengyel- országban 10 magyar bemu­tatót tartottak. Nemrégiben a varsói Teatr Polsi Csurka István Házmestersirató című darabját mutatta be. A zenei napok keretében 34 koncer­tet rendeztek. A lengyel szimfonikus zenekarok éven­te több magyar bemutatót tartanak. A Varsói ősz zenei fesztiválon is gyakran hang­zanak fel magyar szerzők darabjai. Sokat javult az együttmű­ködés az irodalom terüle- letén is. A lengyel olvasók hosszú éveken át csak Mol­nár Ferenc Pál utcai fiúk című regényéből ismerték a magyar irodalmat. Üjabban egyre több magyar széppró­zai alkotást adnak ki. 1979- ben például 26 magyar mű­vet fordítottak lengyelre. Az irodalomkedvelők megismer­ték Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Déry Tibor, Fejes Endre és mások munkáit. Az idén adják ki Lengyelország­ban A magyar irodalom gyűjteménye című sorozatot, amely az 1945 után megje­lent magyar próza legszebb alkotásait mutatja be. A lengyel filmkedvelők jól ismerik Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Mészáros Márta filmjeit. Több lengyel szí­nész szerepelt az elmúlt években magyar filmekben, például Maja Komarowska, Éwa Wisniewska, Lycina Winnicka és Jan Nowicki. Közös produkcióban .készült a Harmadik határ című tele­víziós sorozat és Mészáros Márta Útközben című filmje. A híres plakátbiennálén több magyar grafikus műve szerepelt szép sikerrel. A múzeumok közvetlen együtt­működése kapcsán a pozna- ni múzeumban nemrég Mun- kácsy-tárlatot rendeztek. Jó és hasznos kapcsolatot építettek ki a művészeti fő­iskolák. Évek óta pedagógus- és diákcsere folyik a két or­szág művészeti főiskoláin. Tény, hogy az elmúlt év­tizedekben és különösen az utóbbi néhány évben széles és gazdag formában mutat­ták be Lengyelországban a magyar kultúrát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom