Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA NÖVEKVŐ ÉLETSZÍNVONAL 9. old. Hiszen ma már a legtöbb tsz-ben csak egy vagy két közgyűlést tartanak évente. Éppen ezért a korszerű­sített szövetkezeti törvényünk maga gondoskodik arról, hogy a nagyobb tsz-ekben a küldöttgyűlések és vala­mennyi szövetkezetben a munkahelyi közösségek ta­nácskozásai elősegítsék a demokrácia érvényesülését. Az 1350 tsz-ben jelenleg mintegy 10 ezer munkahelyi közösség működik. Ezek évente legalább három meg­beszélést tartanak, egyet közülük épp a nyári időszak­ban. Ezektől sok függ. A tagság értékeli azt, ha maga a tsz elnöke és a tsz többi vezetője minél több ilyen meg­beszélésén részt vesz. Így mindenki első kézből szerez­het értesüléseket: a tagok a közös ügyekről, a vezetők a közhangulatról. A küldöttgyűlések, vezetőségi ülések határozatairól a tsz-tagok sokat megtudhatnak attól a társukól, aki az ágazatot, vagy az üzemegységet képviseli az adott tes­tületben. Ha a választott küldött, illetve vezetőségi tag visszaérkezik a tanácskozásról, akkor a munkatársai rendszerint azon nyomban meghallgatják, hogy mirőt is határozott a küldöttgyűlés, illetve a vezetőség. Bevált a tsz-híradók tevékenysége is. A jól összeállí­tott, közvetlen hangú — nem a napi sajtót utánzó — sokszorosított tájékoztatók a nagy létszámú tagsághoz is rendszeresen eljuthanak és növelhetik tájékozottsá­gukat. Kár, hogy különféle bürokratikus akadályok, az eltúlzott igények és a belőlük adódó nagy költségek ne­hezítik a tsz-híradók tömegesebb elterjedését. Sokra kell értékelni végül a vezetők és a tagok gya­kori munkahelyi találkozásait. A legtöbb tsz-ben korán reggel az elnök maga is valamelyik majorban, állatte­nyésztő telepen, a gépjavítóknál, vagy a traktorosoknál kezdi a munkáját. Ezt teszi a többi vezető is. Ilyenkor bárki, bármiről beszélhet az elnökkel, illetve a tsz il­letékes vezetőivel. Mindez segít abban, hogy a tsz-demokrácia a nagy munkák idején, a dolgos hétköznapokon is gyümölcsö­zően érvényesüljön. TÓTH BENEDEK Társadalmi munka Pakson RUGALMASSÁGRÓL — EGY AMERIKAI EXPORT KAPCSÁN 3. old. MUNKABÉR CSAK MUNKÁÉRT JÄR 3. old. TANÉ VN YITÄS: SZEPTEMBER 1-ÉN V 3. old. Az elmúlt évekhez hason­lóan, az idén is városi mé­retű társadalmi munkaakciót szervezett a paksi városi-já­rási KISZ-bizottság és a nép­front városi bizottsága au­gusztus 20. tiszteletére. Ta­valy társadalmi munkában a Béke szálló környékét tették rendbe, szépítették, az idén a régi TÜZÉP-telep helyén lé­tesített gyermekliget környé­kére összpontosították a tár­sadalmi erőket. Felhívással fordultak a vá­ros üzemeihez, intézményei­hez, a szocialista brigádok­hoz, KISZ-szervezetekhez és nem utolsó sorban a környék lakóihoz, jöjjenek, segítsenek, hiszen mi sem lehet fonto­sabb, mint kulturált környe­zetet biztosítani a gyerekek szórakozásához, játékához. Jöttek is számosán. A dél­előtti órákban a költségvetési üzem dolgozói az előkészítő munkát végezték el, délután pedig több tucat társadalmi munkás végezte el a terep- rendezést, amellyel lehetősé­get teremtettek a későbbi vil­lamosításra, parkosításra, újabb nevelő jellegű játékok felállítására. A gyermekligeti munkát megelőző napon az igazság­ügyi KISZ-szervezet tagjai a város új bölcsődéjének csino­sításában működtek közre. Az alkotmánynapi ünnep tiszteletére végzett munkával a társadalmi akció nem feje­ződött be, a gyermekliget építése tovább folyik, s foly­tatódik a város gyermekin­tézményeinek csinosítása is. L. Gy. Fotó: Kapfinger. KIS TERCIÄN — NAGY GAZDASÁG 7. old. SZÍNEK, HAZAK, ELLENVÉLEMÉNYEK 7. old. A„MALO” GYÁRÁBAN 8. old. A CSALÁDI KÖLTSÉGVETÉS A STATISZTIKA TÜKRÉBEN 8. old. KOMÉTATÓL KOLHIDAlG 9. old. kiAltAs 10. old. HAZUGSÁG AZ IRODALOMBAN 10. old. A REPÜLÉS HŐSKORÁNAK EMLÉKE 12. old. A SZÜCSMESTER ÉS A GAZDAG EMBER 13. old. KÖRKÉP A MEGYEBAJNOKSÄGRÖI 14. old. VÁROSSZÉLI boltok KIRAKATAI 4. old. GALAMB A FEJFÄN 4. old. ÖSSZHANGOT 5. old. MÚLTUNKBÓL 6. old. RESTAURÁLT királynői viseletek 11. old. BECK ö. FÜLÖP-ALBUM 11. old. ALFONS MUCHA szecessziós Alma 11. old. BEMUTATJUK A MAGYAR SZÍNHÁZI INTÉZETET 15. old. Mai számunkból KGST-GÉPEK 9. old. Délelőtt előkészítették a terepet a délutáni társadalmi munka számára XXX. évfolyam, 193. szám. ARA: 1,60 Ft 1980. augusztus 17., vasárnap Ki emlékszik még az úgynevezett határi közgyűlések­re? Az idősebb tsz-tagok közül bizonyára sokan. Hiszen úgy 15—20 évvel' ezelőtt, amikor még kisebb méretűek voltak a közös gazdaságok, eléggé elterjedt, népszerű ta­lálkozási fóruma volt ez dologidőben a szövetkezeti ta­goknak és a vezetőknek. Az előre meghirdetett napon a tsz vezetői eleve úgy szervezték a munkát, úgy osztották el az embereket, a különféle mezei feladatokhoz, hogy késő délután, ami­kor már nem nagy a meleg, az alkalmas, árnyas, nagy fák alá könnyen összejöhessen az egész tagság. Szívesen részt vettek az emberek az ilyen gyűléseken és figyelmesen meghallgatták az elnököt, aki ismertette a szövetkezet legfontosabb időszerű ügyeit. Kérdezni, véleményt mondani is lehetett. Vitás kérdéseket tisztáz­hattak és két-három órahossza múlva mindenki — ta­gok és vezetők — tájékozottabban folytathatták munká­jukat. Régi felismerés tehát szövetkezeteinkben, hogy a tag­ság tájékoztatásával, véleményének megismerésével a legnagyobb munkák idején is törődni kell. A demokrá­ciának a közgyűlések közti időszakban is érvényesülnie kell. Szerencsére a szövetkezetek túlnyomó többségében a vezetők és tagok sok esztendő tapasztalatai alapján pon­tosan tudják, miként kell a demokráciát ésszerűen, haté­konyan érvényesíteni. Tudják mikor van ideje és hol van helye a szükséges párbeszédnek, a demokratikus vitának. Viszont azt is megtanulták, hogyha közösen va­lamit elhatároztak, akkor utána már a tetteké a szó. Azon már nincs mit vitatkozni, ha szántani, vetni, vegy- szerezni, betakarítani kell. Természetesen a jó javaslatoknak, észrevételeknek mindig értékük, becsületük van, azokat az évszakoktól, a hónapoktól függetlenül figyelembe kell venni. Lehe­tetlenné válna viszont a folyamatos munka, ha mond­juk egy gépesítési brigád minden reggel megkívánná vitatni és szavazással akarná eldönteni, hogy hol és mit dolgozzanak. Ez egyébként is szakkérdés, melyben elsősorban a tsz felelős szakemberei illetékesek. Fontos persze a szakmai kérdéseket is megbeszélni, megértetni, elfogadtatni, de erre való a felkészülés ideje, a téli tanfolyamok idő­szaka. A torlódó mezei munkák időszakában erre már nincs mód, nincs idő. Ezzel együtt igaz viszont az is, hogy a tsz-tagok nyá­ron is gazdái a szövetkezetüknek. Jogos tehát- az igé­nyük, hogy rendszeresen és idejében értesüljenek a tsz fontos, közös ügyeiről és ne kelljen nekik várni közgyű­léstől közgyűlésig a véleményük kinyilvánításával. Megtermett az ország kenyere Megtermett az ország ke­nyere, a betakarítás döntő többségével végeztek már a gazdaságok — állapította meg Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár szombaton a tárcaközi mező- gazdasági koordinációs bi­zottság ülésén. Mint az államtitkár el­mondta: igen nehéz aratás végéhez érkeztünk, de a ked­vezőtlen időjárás, a kései érés, az ár- és belvizek sem veszélyeztették végső soron a terv teljesítését, összességé­ben a kalászos gabona 93 százalékát takarították be: az őszi árpáé három hete feje­ződött be, a búza 94, a tava­szi árpa 87, a rozs 77, a zab 70 százalékát aratták már le. A búzabetakarítással tizenkét megyében végeztek, hét me­gyében összesen 58 ezer hek­táron áll még lábon a termés. Elsősorban az északi megyék­ben és a hegyvidékeken van még aratnivaló. Ahol már vé­geztek a nagy munkával, on­nan a kombájnokat az elma­radt gazdaságokba irányítot­ták. A többi növénynél általá­ban az érésben, a fejlődésben kéthetes elmaradás tapasztal­ható. Kitűnő termést ígér a napraforgó. A kukorica cső­képződése még nem fejező­dött be, a törést előrelátha­tóan október közepén kezd­hetik. Az esős nyár kedvez a gombabetegségek elterjedé­sének, ez pedig különösen a burgonyát, az almát és a sző­lőt veszélyezteti. Nem egy helyen az almát eddig húsz­szor, a szőlőt tizenötször per­metezték, ez természetesen a ráfordítási költségeket is nö­veli. A gazdaságok nehéz őszi munkálatok elé néznek, hi­szen a termések kései érése miatt általában két héttel rövidebb idő áll rendelkezé­sükre. Ebben az időszakban 2,4 millió hektár mélyszán­tását, 4 millió hektár műtrá­gyázását, 300 ezer hektár szervestrágyázását kell meg­oldani. Dél-Korea Lemondott Csői Kju Ha Csői Kju Ha dél-koreai ál­lamfő szombaton a szöuli rá­dióban és televízióban el­hangzott rövid beszédében bejelentette lemondását és egyben közölte, hogy az új elnök megválasztásáig Pák Csüng Hun, jelenlegi minisz­terelnök tölti be az ügyvezető államfő tisztét. Az államfő le­mondása után készültségbe helyezték az ország fegyve­res erőit. Megfigyelők rámutatnak, hogy Dél-Korea ügyvezető ál­lamfője minden bizonnyal Csőn Tu Hvan tábornoknak, Dél-Korea új „erős emberé­nek” adja majd át az állam­fői tisztet. A 49 éves Csőn Tu Hvan, akit annak idején Pák Csöng Hi diktátor halála kö­rülményeinek kivizsgálásával bíztak meg, május 31. óta a nemzetbiztonsági különleges tanács vezetője. Az ünnep tiszteletére Demokrácia a mezőn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom