Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

1980. augusztus 13.

‘tDépüjságs

Fe h érj ef e Id o I gozá s

Solton importot takarítanak meg

Ebbe az üzembe nem hoznak látogatót. Nem állnak a porta elé a csillogó fekete autócsodák — itt újságíró sem járt még.

Solt központjában kapjuk az útbaigazítást: a „büdös” üzem a községen kívül, jó négy kilométerre található. Keskeny, jó betonút, a Duna töltéséül is szolgál egyben. Kukoricatáblák és búzatarló balról, jobbról árterület. Négy kilométer az út és balról ott az üzem. A porta előtt három lakókocsi, munkások eszegetnek, reggelijüket költik el. A bejárat előtt nagy, fehér vízmedence — ezen át haladhat csak a gépkocsi az üzembe. Fehérük a klórmész- től. A porta előtt a lábtörlő is fehér, az út, ahol fürge targonca cipel nagy zsákokat, szintén fehér. Klórszag csapja az embert orron.

Készséges kísérőnkké válik a portás, az irodához nehezen találnánk el, s jobb, ha az üzemben olyan ember van az idegen mellett, aki otthonosan mozog.

— Az üzemvezető elvtárs nincs itthon, de a helyettese, meg a termelési vezető».itt van — mondja a portás, És szellős, tiszta irodában ültet le bennünket. Vízi Ferenc termelési vezető jön előbb, s később Szabó János, az üzemvezető helyettese, örülnek a látogatónak:

— Legalább jobb kép alakul ki az emberekben, ha írnak rólunk — mondják szinte egyszerre. S azonnal a téma közepébe vágunk.

— Maguk végigbüdösítik Tolna, Baranya útjait.

— Meg Bácsét és Fejér megye két járásáét. Tizennyolc tehergépkocsink járja a gazdaságokat, a vágóhidakat. Menetrend szerint megyünk a vágóhidakhoz, de különjáratunk is van bőségesen.

Az állati eredetű fehérje az állattartásban nélkülözhetetlen, takarmányhoz keverik. Sok tízezer tonna fehérjét, húslisztet, hallisztet importálunk, s keveset gyártunk itthon, azaz nem annyit, mint amennyit lehetne és szükséges volna.

— Üzemünk nemcsak húslisztet készít, hanem egyben környezetvédelmet is végrehajt, hiszen az elhullott állatot, a vágóhídi mellékterméket dolgozzuk fel, megszabadítjuk a gazdaságokat az állati hulláktól — mondja Szabó János.

Az üzem olyan jellegű, mint egy vágóhíd. Évtizede, amikor még forgódobos szárítóban készítették a húslisztet, ez az üzem is környezet- szennyező volt. Manapság nem az. Óránként két tonna nyersanyagot dolgoznak fel, ennek harminc százaléka lesz a liszt — a takarmánykiegészítő, amelyből csak 5—6 kiló kell egy mázsa abrakba.

— Milyen „áru” érkezik az üzembe?

— Elsősorban a vágóhidi melléktermékekről kell beszélni, úgymint vér, bél, toll, csirkeláb, kobzott hús, és végül az állattartó telepekről a hullák. Évente 10—16 ezer tonna nyersanyagot ' dolgozunk fel.

Sok-e, kevés-e, erre a kérdésre Vízi Ferenc nem tud válaszolni, hiszen sok , minden befolyásolja azt: az állattartó telepek egészségügyi helyzete, az időjárás, a vágóhidak kapacitásának, termelésének ingadozása, a hűtőházak selejtje. Nem volna szerencsés statisztikát készíteni róla, hogy Tolna megyéből hány száz tonna áru kerül Soltra, hiszen jelen esetben csak az a lényeges, hogy állati hulladék ne kerüljön a földbe, •dögtemetőbe, dög- kútba. Más országokban sokkal nagyobb becsben tartják az ilyen üzemeket mint nálunk eddig. De változás várható — a külföldről származó húsliszt ára mérhetetlenül nagy, s egyre emelkedik. Itthon kell tehát olyan helyzetét teremteni, hogy a kárt haszonná lehessen alakítani, legalább részben.

— Hogyan működik a hús- lisztüzem?

— A vágóhídról behozzák a hulladékot, úgyszintén az állattartó telepekről a dögöket. Itt darabolják, majd főzik, és a pépes anyagot szárítják, majd ismét állatorvosi ellenőrzés következik, és zsákba kerül az áru. Mindaddig nem hagyhatja el az üzem területét, amíg a fővárosból nem érkezik vissza a minta vizsgálati eredménye. Ha az eredmény jó, akkor megy a szállítmány a takarmánykeverő üzemekbe és ott recept szerint készítik a különféle tápokat.

Természetes, hogy az üzemben nagy a tisztaság. Örökké felmosnak, fertőtlenítenek. A telepen van két artézi kút, vizet mégiscsak ballonból ihatnak — nem főzhetnek az üzemben, a dolgozók mindennap tiszta, fertőtlenített ruhát kapnak, és kétvonalas fürdőn keresztül juthatnak el öltözőjükbe — anyaszült mezítelenül.

— Az országutat járók gyakorta találkoznak a nyújtott, körte alakú tartályos kocsikkal. Bűzt húznak maguk után, mögöttük hajtani szinte veszélyes. Miért büdösek az autók?

— Mintegy öt éve, hogy az összes nyitott tartályos kocsit lecseréltük. A zárható szerelvények ettől függetlenül bűzösek, hiszen állati hullát, csirkebelet, meg ilyesmit szállítunk. Kocsijaink hazafelé sehol nem állhatnak meg. Sajnos a bűz ellen nem tudunk tenni semmit. Mert a lezárt tetőn át is bűzlik az áru. Amikor a vágóhidakhoz mennek, minden kocsi frissen van fertőtlenítve, naponta tiszta ruhát kapnak az emberek. Három éve Szek- szárdról kaptunk figyelmeztetést, mert egyik kocsink meghibásodott a város szélén és néhány órát kénytelen volt az úton vesztegelni. Egyébként azt tapasztaljuk, hogy megértéssel fogadják szerelvényeinket az országutakon járók, azt a néhány másodperces kellemetlenséget sajnos el kell viselni. Egyébként a következő tervidőszakban ismét fejlesztjük az üzemet, félmilliárd forintos költséggel, és akkor is, amint most is, a legkorszerűbb tartályos kocsikat vásároljuk meg az áru szállítására — adja a választ az üzemvezetőhelyettes.

Ezzel, úgy hisszük sok olvasónk kérdésére is válaszoltunk.

Egyébként az üzemben alig száz ember dolgozik.

De munkájuk nagy értékű, s amint a daraboló munkások, meg a sofőrök mondják, egyre többen ismerik el az üzem kollektívájának évről évre elért kimigasló eredményeit.

Tíz éve még sűrű fekete füst.ömlött az üzemből, most már csak a szag kísér bennünket. Azt mondják, hogyha a széljárás olyan, akkor Du- naföldváron, Szalkszentmár- tonban is, meg Dunavecsén is érezni, hogy az üzemben termelnek.

Rajtunk még este is érződött hol jártunk.

PÁLKOVÁCS JENŐ

így közlekedtünk júliusban

A közlekedési szabályok megszegésének következménye

Megyénkben az elmúlt hónap nagyszámú közlekedési balesettel zárult. Az összesen 66 balesetből öt volt halálos, harmincöt súlyos, 26 pedig könnyű sár üléses. Ezek során öten meghaltak, harminchétén súlyosan és huszonhatan könnyebben sérültek. Szek- szárd városban 12, a járásban 16, Paks város és járás területén 16, a tamási járásban 6, a bonyhádi és a dombóvári területein 7—7 baleset történt.

A balesetet okozó járművek között továbbra is legmagasabb a személygépkocsik aránya, ez 38 százalék, a motorkerékpárosok hét, a segédmotorkerékpárosok kilenc, a kerékpárosok nyolc, míg fogatolt járművel öt esetben okoztak balesetet. A balesetet kiváltó okokat tekintve a relatív gyorshajtás a legtöbb. Mindenképpen figyelmet érdemel az elsőbbségi szabályok durva megszegése miatt előfordult 15 és a szabálytalan irányváltoztatás — kapcsolás miatt bekövetkezett 10 baleset is. Az előbbi okok miatt például csak Szekszárdon és a járásban kilencszer, az utóbbi miatt hatszor történt baleset.

Az elmúlt hónap során, mint arról a sajtó is beszámolt fokozottabb közúti ellenőrzést tartottak a rendőri szervek. Megyénkben erre július 25-én és 26-án került sor. Az ellenőrzésekben részt vették a KPM Autófelügyelet, a VOLÁN 11. sz. Vállalat ellenőrei is.- A tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a közületi járművek műszaki állapota javult. Az ellenőrzött járművek 10 százalékánál viszont adódtak

problémák a személy- és áruszállítás okmányaival. Hiányos menetlevél-vezetés, jogosulatlan árufuvarozás, a kilométerszámláló megrongálása volt a számottevő, de e mellett olajfolyás, füstölés és egyéb okok miatt is szükségessé vált intézkedés. Továbbra is nagy számban for- « dúl elő, hogy a segédmotorosok igazolvány nélkül vezetnék, különösen sok közöttük a gyermek. A két nap alatt a megengedett sebesség jelentős túllépése miatt 86 személyt jelentették fel, az előzési, elsőbbségi szabályok durva megsértése miatt tizenkettőt, tilos jelzésen való áthaladás miatt hármait. Ittas állapotban történő járművezetés miatt 64 fővel szemben kezdeményeztünk szabálysértési eljárást. Ezek

és egyéb okok miatti szabálysértési feljelentések mellett megközelítően kétezer forint helyszíni bírság kiszabására is sor került.

Az előbbi adatokból is kitűnik, hogy a közlekedési fegyelem javítása terén ugyancsak van még tennivaló. A megnövekedett nyári forgalom nagyobb fegyelmezettséget, önuralmat követel minden közlekedőtől — a járművek vezetőitől és a gyalogosoktól is egyaránt.

Júliusban a megyében 296 gépjármű forgalomba helyezésére került sor, 553-an kaptak vezetői engedélyt. Hatvanegy személy jogosítványát vontuk vissza hosz- szabb-rövidebb időre.

EIGNER GYÖRGY

rendőr százados

Széchenyi’

emléknapok

A nagy jelentőségű hazai tudományos, művészeti és egyéb eseményekre a külföldön élő magyar szakemberek szervezett meghívása, bevonásuk a tanácskozások munkájába kölcsönösen hasznos, mert erősíti, gyümölcsözőbbé teszi a kapcsolatokat. Ebből a tapasztalatból' kiindulva a Magyarok Világ- szövetsége ezúttal közgazdászokat hívott meg Budapestre számos nyugat-európai és tengerentúli országból a Széohenyi-cmléknapokra.

Bognár József akadémikus, a világszövetség elnöke keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy mintegy 40, külországokban élő, magyar születésű elméleti és gyakorlati közgazdászt várnak az emléknapok rendezvényeire.

Budapesten és Nagycenken rendezi az eseménysorozatot a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Társaság, abból az alkalomból, hogy 150 éve jelent meg Széchenyi István Hitel című műve, amely — mai értékelés szerint — az első ilyen nagy jelentőségű, korának gyakorlati gazdasági kérdéseivel foglalkozó munkának tekinthető.

Az emléknapok központi rendezvényére a Magyar Tudományos Akadémián kerül sor: augusztus 28-án kezdődően, háromnapos programmal tudományos üléssorozatot tartanak, amelynek előadói sorában helyet kapnak a külföldről érkező magyar vendégek is. Három fő témája lesz e tanácskozásoknak: Széchenyi életműve, a világ- gazdaság jelenlegi korszak- váltása és a közgazdaságtudomány, illetve a magyar gazdaság helyezete a nyolcvanas években.

Időszerű a szőlőmolyok elleni védekezés

Megyénk szőlőültetvényei jó termést ígérnek az idén, de ezt továbbra is óvni kell a kártevőktől és kórokozóktól. . Augusztusban károsít a tarka szőlőmoly harmadik és nyerges szőlőmoly második nemzedéke, melynek hernyói a zöld ■bogyóba furakodva károsítanak. Az első bogyó kiodva- sítása után szövedékkel újabb bogyót húznak magukhoz. Hosszabb ideig egy gócon belül táplálkoznak, kifejlődésükig 4—10 bogyót pusztítanak el. Az ilyen bogyók puhák, ráncosodók, lassan el- barnulnaik, száraz időben lehullanak. Közvetlen kártételük mellett közvetett károsításuk is jelentős, mert a megrágott bogyók már kitettek a szürkepenész (Botrytis cinerea) fertőzésének is, mely főleg sebzéseken keresztül fertőz. A megrágott, szürkepenésszel fertőzött szemek csapadékos időjárás esetén rohadásnak indulnak, ahonnan a betegség az egész fürtre átterjedhet.

Megfigyeléseink és a fénycsapdák adatai alapján a védekezést a következő napokban szükséges elvégezni az alábbi szerek valamelyikével: Unifosz 50 EC, Bi 58 EC 1 dkg 10 1; Unitron 40 EC, Dit- rifon 50 WP 2 dkg/10 1.

A már említett szürkepenészes rothadás és a liszthar- maifertőzés megelőzésére a permetléhez ajánlatos a gombákra leghatásosabb készítmények (Mycodifol. Ort- ho-Phaltan), illetőleg Kárat- hane FN—57 vagy Karatha- ne LC hozzáadása. A kezelést egy hét elteltével meg kell ismételni.

KOZMA ERZSÉBET

kertészmérnök

Hogyan vágjunk rózsát?

Az alvószemzés

Ügyeljünk a virágok vágásakor, mert kánt is okozhatunk. A rózsia ugyanis nagyon megsínyli, ha túlságosan sok lombot veszít. A vesszőkön lévő levelek meghatározott igyökérriés'zt látnak el feldolgozott tápanyaggal, ezért ha minden virágot nagyon hosszú szárral vágunk ,le, alig marad lomb. Ilyen esetben bizony a gyökerek tápanyag híján elhalnak és az egész növény satnya lesz. Az erős, dús Tombú tövekről vághatunk néhány hosszú, 60—80 cm-es szárral virágot, de a fiatalokról vagy az erősödésre szorulókról csak 20—30 cm-es szárral vágjunk, az ilyenek is jól díszítenek kisebb vázában, vagy likebanatálban.

Akár hosszú, akár rövid szárral vágjuk a rózsát, mindig egészséges ötös levél fölött metszük.. Az ilyen levél hónaljában rejtőzik olyan rügy, amelyből újabb erős hajtást, szép virágot nyerhetünk.

A virágok kifejlesztése erősen igénybe veszi a rpzsatiövet. Ha erősítésük a cél, megtehetjük, hogy amnt a bimbó a bors nagyságot eléri, mintegy 10 cm-es szárrésszel levágjuk. így a lombozat majd teljesen megmarad, s a virág kifejlesztése helyett, á tápanyag a meglévő vesszők erősödését, újabbak fejlődését szolgálja. Az einyílit virágokat is mindig távolítsuk el. Ha pillanatnyilag nincs szükség virágra, de egy későbbi időpontban jól felhasználhatjuk, késleltetjük, időzíthetjük a virágzást. Ez a rózsa úgynevezett átvágása.

Oly módon történik, hogy az erős hajtásokat kb. 15 cm- re, ötös levél felett megkur- itítjuk. Az átvágás után — ha ez júliusiban, vagy augusz-. tus elején történik — a fajtából és a'z időjárástól függően 6—8 hót múlva teljes virágzást kapunk.

Július legvége, de inkább augusztus a rósza ,jaivára” szamzásénak ideje. Fiatal, ce- ruzavastaig gyökérnyakú vad- ailanyofcat szemezhetünk be. Azért nevezik ezt alvónak, mert a nemes rügy csak a következő tavaszon hajt ki, a nyár végét és az őszt „át- alússza”. Rózsaszaporító kertészetekben elsősorban ezt az eljárásit alkalmazzák. Az alvószemzés akkor sikeres, ha a vadaliany nedvdús, fejlődő, a nemesirtigy pedig jól beérett. Az alany igyökémyakán T- alakú metszést ejtünk, amelybe a borotvaéles oltókiéssel levágott szempaijszot illesztjük, bekötözzük és a kiszáradás ellen földdel betakarjuk.

A iszamzéshez bizonyos jártasság szükséges. A helyes eljárást a régebben kertészke- dőktől igyekezzünk elsajátítani.

Útépítés a Fáy lakótelepen

Bonyhádon a napokban fejezték be a Fáy lakótelep és a majosi út közötti bekötőút építését. A költségvetési üzem dolgozói most a házsorok közötti utakat és parkolókat betonozzák