Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
XXX. évfolyam, 179. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. augusztus 1., péntek Mai számunkból ZSEBSZÁMOLÓGÉPET AZ ELSŐSÖKNEK? 3. old. CSALÁD — OTTHON 4. old. MAGYAROK A TENGEREN 7. old. HÚSKOMBINÁTÉPÍTKEZÉS 3. old. Helsinki évfordulóján Ünnepi pillanat volt. Európa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői öt éve a finn fővárosban aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumát. Sokat olvastuk azóta az újságokban, gyakran hallottuk beszédekben ezt a kifejezést: a helsinki okmány. Papír, gondolhatná valaki, eltehető az iratszekrénybe. Nem így van. Ennek az aláírásnak a jelentősége mesz- sze túlnőtt a szokványon, a dokumentum maga történelmi változások jele és foglalata lett. Az európai enyhülésé. Az aláíró magas felek elfogadták az adott európai helyzetet. Megnyílt a lehetőség, hogy ezen az alapon szinte tiszta lappal indulhasson Európa a béke és az együttműködés útján, egy új jövő felé. Programot adott a helsinki záróokmány, minden fontos vonatkozásban, útmutatást és ajánlást a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez. Mintha ez lett volna fölírva a száz oldalas kötet fedőlapjára: „Az ellenséges szembenállás helyett így kell cselekednetek!” Benne foglaltatik az együttélés politikai tízparancsolata, a határok sérthetetlensége, az egymás belügyeibe való beavatkozás tilalma, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a hátrányos megkülönböztetések leépítése, de még a hétköznapok nem egy gondja, például a szabványok egységesítése. Tudományos területeket sorol fel, amelyeken közösen, az erőket összefogva lehetne és kellene kutatni. Nem eléggé ismerik egymás kultúráját a népek — szögezte le az okmány — vannak még humanitárius feladatok. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy ez az okmány a hideg- háborús feszültség ellentétele és olyan program, amely nem évekre — évtizedekre szól. Mégis már Helsinkiben nyilvánvalóvá lett, hogy az útnak csak a felét tették meg a magas felek. Tudták, a politikai enyhülést mielőbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, különben veszélybe kerül az egész mű. Az idők, sajnos, megerősítették e gondolatot. Igaz, a helsinki okmány nem maradt pusztába kiáltott szó. Má más az európai helyzet, mint korábban. Jobb az államok kapcsolata. Gyakrabban találkoznak a vezetők. Többet utaznak és látnak az emberek. De az utóbbi hónapokban árny borul erre a fényre. Ha nem sikerül lefékezni a fegyverkezési versenyt, ha a nyugatiak — elsősorban az amerikaiak — nem mondanak le a furkósbot-zsarolásiról, nem lehet tovább haladni az enyhülés útján. A Varsói Szerződés államai Helsinki óta többször is terjesztettek a nyugatiak elé fegyverkorlátozási, leszerelési tervet — a nukleáris eszközök tilalmától a kisebb, a kölcsönös bizalmat erősítő intézkedésekig. Az egyik szocialista előterjesztés azt javallja, hogy üljenek össze a „helsinki államok” küldöttei, szervezzenek európai katonai enyhülési konferenciát, a katonai enyhülés ma az európai kibontakozásnak, a helsinki okmány további sorsának a kulcsa. öt esztendeje a harmincöt állam küldöttei megállapodtak abban, hogy időnként megvizsgálják: hogyan ölt testet a béke és biztonság okmánya? Ilyen eszmecsere zajlott le két és fél éve Belgrádban, most pedig Madrid van soron. Az európai értekezlet” előreláthatóan november 11-én nyílik meg a spanyol fővárosban. Közös erővel, egyetértéssel kellene ott meghatározni az európai enyhülés útján a további lépéseket, úgy, ahogy a helsinki záróokmány sugallja és ajánlja. Belgrádban a nyugati küldöttségek nem mindig tartót- - ták magukat ehhez. Most ezt várná tőlük az európai népek nagy családja. Szóba került már a szocialista országok, majd néhány nyugati vezető elképzeléseiben az a terv, hogy a madridi találkozón döntsenek a katonai enyhülési konferencia összehívásáról, időpontjáról, helyéről. A lengyel kormány felajánlotta színhelyül Varsót. A helsinki okmány nem katonai dokumentum, a madridi találkozó maga tehát nem is lehetne alkalmas a fegyverzetkorlátozás alapos megvitatására. Arról azonban dönthet, hogy az aláírók hívjanak össze ilyen témájú konferenciát, majd kezdjenek hozzá a bonyolult, és valószínűleg hosszú tárgyalást igénylő kérdés megbeszéléséhez. Helsinkitől Madridig fél évtized telt el. A tanulság világos. Európa meg tudta teremteni és fenn tudja tartani az enyhülést, ha akarja. A fegyverkezés szószólóit azonban el kell hallgattatni. Kádár ]ános fogadta a francia külügyminisztert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta Jean Francois-Poncet ' francia külügyminisztert. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Jean Francois-Poncet francia külügyminisztert. A megbeszélés során áttekintették a két ország közötti kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Aczél György, a Miniszter- tertanács elnökhelyettese, szintén délelőtt, az Országházban fogadta a francia külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozókon részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Bényi József, hazánk párizsi nagykövete, és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. • Jean Francois-Poncet, a Francja Köztársaság külügyminisztere csütörtökön délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A koszorúzáson jelen volt Bényi József, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete, Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete, Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Ezután a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában Púja Frigyes külügyminiszter és Jean Francois- Poncet magyar—francia jogsegély és kiadatási szerződést írt alá. Az eseményen jelen volt a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, ott volt Bényi József és Jacques Lecompt. Ezt követően folytatódtak Púja Frigyes és Jean Francois- Poncet hivatalos tárgyalásai. Hivatalos látogatását befejezve délután elutazott Budapestről Jean Francois- Poncet. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Bényi József és Jacques Lecompt. Közlemény Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság külügy- nisztere Púja Frigyesnek, a (Folytatás a 2. oldalon) • • Ünnepi ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága A heteink! záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján csütörtökön kibővített ünnepi ülést tartott az európai biztonság és együttműködés miagyar nemzeti bizottsága. A Parlament Vadász-termében megtartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikái Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a nemzetközi Lenin- békedíjas Raymond Goor kanonok, az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának ‘elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula1, a HNF OT és az EBiEMNB elnöke nyitotta meg, a többi között hangsúlyozva: — A helsinki záróokmány aláírása a békés egymás mellett élés híveinek Sikere volt. Megszületésével a világ haladó közvéleménye joggal remélhette: a dokumentum a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti együttműködés alapja lesz. Az európai biztonság és együttműködés ‘madridi értekezlete előtt feladatunk, hogy közösen, reálisan felmérjük az utóbbi öt évben megtett utat, az élért eredményeket, s megvitassuk azokat a kérdéseket, amelyek (Folytatás a 2. oldalon.) Bővül a déli fűtőmű Sikeresen földet ért a Szojuz-36 — A csütörtök délután, magyar idő szerint negyed hatkor sikeresen végrehajtott leszállással véget ért a nyolcnapos szovjet—vietnami űrkísérlet. Viktor Gorbat- ko és Pham Tuan utolsó munkanapját a világűrben teljes egészében a legizgalmasabb és legfelelősségtelje- sebb művelet, a leszállás előkészítése és végrehajtása töltötte ki. A két visz- szatérő űrhajós valamivel 11 óra előtt beszállt a Szojuz— 36-ba, majd bezárult az űrhajót a Szaljut—6-tal összekötő zsilipkamra. A fékező hajtóművet az utolsó előtti fordulatnál, magyar idő szerint 16.25-kor kapcsolták be. A megadott időpontban a leszálló kabin levált az űrhajóról és bejutott a légkörbe. Az űrhajó ejtőernyőrendszere a sűrű légrétegekben nyílt ki. A sima leszállást a földfelszín felett közvetlenül működésbe hozott kis fékezőrakéták biztosították. A Szojuz—36 űrhajó leszállóegysége a Szovjetunió területének megadott térségében, Dzsezkazgan várostól 180 kilométerrel délkeletre ért földet Viktor Gorbatko és Pham Tuan közérzete jó. Szekszárdon a városgazdálkodási vállalat déli fűtőművében két új kazán beállításával közel megháromszorozzák a kapacitást. Ha befejeződik a másfélszázmillió forintos beruházás, a vállalatnál szétválasztják majd a lakások, a közületek, s az ipari üzemek hőenergiaellátását. Ezzel gazdaságosabbá válik a hőszolgáltatás. A fűtőmű bővítésének generálkivitelezője a TOTÉV, s a munkát a szerződés szerint 1981. október 15-re fejezik be. Az idei télen a megye- székhely távfűtésbe bekapcsolt épületeinek hőellátását még a régi kazánok biztosítják, amelyet kiegészítenek egy, a baktai lakótelepet ellátó ideiglenes kazánházzal. Szerelők dolgoznak az új kazánokon _ Fotó: Sz. L.
