Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-11 / 161. szám
1980. július 11. Képújság 5 POLGÁRI VÉDELEM A neutronfegyverről (H.) Neutronfegyverek szerkezetének és működésének elvi vázlata Egy korábban megjelent ismertetőnkben foglalkoztunk az atomfegyverek általános felépítésével, működésével és röviden érintettük hatásaikat. Mindezekre azért volt szükség, hogy a lehető legegyszerűbben mutathassuk be az „új” nukleáris fegyver, a ne- utrohfegyver és a „hagyományos” nukleáris fegyverek, az atom- és hidrogénfegyverek közötti különbséget. Megállapítottuk azt is, hogy a neutronfegyver tulajdonképpen nem más, mint speciális alkalmazási célokra módosított „eltolt hatásformájú” hidrogénbomba, növelt magsugárzással (neutronsugárzás), csökkentett mechanikai hatásokkal. Elvi felépítésük és működésük csupán a termonukleáris láncreakció beindításában tér el alapvetően. A NEUTRONFEGYVER HATÁSTÉNYEZÖI A neutronfegyver robbantását a „hagyományos” atomrobbanásnál fellépő jelenségek kísérik, módosult körülmények között. Mivel az indító atomtöltet elmarad, vagy csak minimális, sugárszeny- nyezést alig hoz létre. A felszabaduló energia kisugárzása is megváltozik. A robbanás hő- és fényhatása, valamint a romboló lökőhullám nagysága erősen csökken, és csak igen kis területre szorítkozik. A radioaktív sugárzások közül az alfa, béta és gamma sugárzás szinte teljesen hiányzik, viszont igen nagy energiájú intenzív neutronsugárzás keletkezik. Tehát viszonylag kis területen rombolja le és gyújtja fel az épületeket és egyéb anyagi javakat. A sugárszennyezés hiánya elősegíti a terület gyors elfoglalását. Viszont a keletkezett nagy energiájú intenzív neutronsugárzás elpusztítja az élőlényeket, áthatolva az épületek, fedezékek, páncélozott járművek falain. Amerikai adatok szerint a kifejlesztett neutronbomba főbb hatásjellemzőit a következők szerint foglalhatjuk össze: I fcT- as neutronbomba Hatóerő: 1 kilotonna. Robbanási magasság: 100 méter. Hő- és rombolóhatás: 70—100 méter sugarú körön belül. Neutronsugárzás: 80 gray: 800 m körön belül 6,5 gray: 1200 m körön belül. (A gray az elnyelt energia dózisa 1 gray = 100 rad.) A NEUTRONSUGÁRZÁS HATÁSA AZ ÉLŐ SZERVEZETRE 80 gray (8000 rad) sugárdózis 5 perc alatt mozgásképtelenséget, sokkos állapotot, cselekvésképtelenséget idéz elő, mely 1—2 nap elteltével1 halálhoz vezet. 30 gray (3000 rad) sugárdózis 5 perc eltelte után mozgásképtelenséget, cselekvésképtelenséget okoz. Ez az állapot 24 óráig fent- marad. A cselekvési képesség ezután ugyan visszatér, de a negyedfokú sugárbetegség a 4—5. napon halálhoz vezet. 6,5 gray (650 rad) sugárdózis nagyfokú fizikai leromlást, mozgásképesség-csökkenést, tOKT-aa atombomba negyedfokú sugársérülést okoz. Orvosi kezeléssel a betegek egyrésze ugyan megmenthető, többségük azonban a nagyfokú fizikai leromlás után 1—2 hét múlva elhalálo- zik. A NEUTRONFEGYVEREK ELLENI VÉDELEM A neutronfegyverek hatása elleni védelem tervezése, szervezése nem jelent alapvetően új feladatokat. Az eddigi, a „hagyományos” atomfegyverek elleni védelemben szerzett tapasztalatokra, ismeretekre alapozva nagy biztonsággal készíthető elő a védelem. A mechanikai hatások semmiben sem különböznek az egyéb magfegyverek hasonló hatásaitól, ezért ebben a vonatkozásban nincs szükség a műszaki védelmi elvek megváltoztatására. A védőlétesítmények műszaki sugárvédelmi előírásait viszont célszerű átértékelni, hiszen egyes anyagok sokkal „átlátszób- bak”, a neutronsugárzásra. Az egyéni védelem elveit, módszereit, eszközeit bizonyos vonatkozásban módosítani kell. Ez a módosítás azonban nem érinti a légzés- és bőrvédőeszközöket, a sugárvédő tablettát és az egyéni magatartási szabályokat. A neutronsugárzás anyagokra gyakorolt hatásai jellemzik az ivóvíz és az élelmiszerek, a növény- és állatvilág sugárkárosodását. Ezeket a jelenségeket, hatásokát és következményeket az anyagi javak radiológiai, biológiai és vegyi védelme elveinek, módszereinek és eszközeinek elemzésénél és kidolgozásánál már figyelembe vették. Ezeket egyértelműen, változtatás nélkül nagy biztonsággal alkalmazhatjuk. összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a neutron- fegyverek hatásai elleni védelem nem támaszt alapvetően új követelményeket a polgári védelemmel szemben. Meglévő szervezetei, ezek anyagi-technikai eszközei alkalmasak a hatékony védelem megvalósítására. Láthattuk azt is, hogy neutronfegyver összetett hatásában — anti-humánus voltán túlmenően — nem pusztítóbb, mint az atom- és hidrogénfegyver. Mégis ritkán fordult még elő, hogy egy új fegyverrendszer — mint a neutronfegyver is — ilyen nagy mértékben felrázza a világ közvéleményét és széles síkú nemzetközi tiltakozást váltson ki. Ez a látszólagos ellentmondás rögtön megszűnik, ha a neutron- fegyver alkalmazhatóságát vizsgáljuk. Az 1 Kt hatóerejű neutronfegyvert jelenleg a harcászati rendeltetésű, kiváló találati pontosságú Lance rakéta robbanófejeként, illetve a nehéztüzérség lövedékeként kívánják alkalmazni. Amerikai szakértők szerint igen komoly előnye, hogy a nyugat-európai katonák kevésbé irtóznak majd az alkalmazásától, mert nem rombolja le Nyugat-Európa, elsősorban az NSZK sűrűn beépített területeit. Másrészt félő, hogy viszonylag kicsi hatóereje miatt úgy fogják kezelni, mint egy hagyományos fegyvert, azaz alacsony parancsnoki szinten döntenek alkalmazásáról. Viszont a neutronfegyver a hidrogénbomba egyik változata, így alkalmazása nagymértékben megnöveli a termonukleáris háború veszélyét, mely az emberiséget a pusztulás veszélyével fenyegeti. Hatásadatok összehasonlító vázlata Üzemi gyakorlat a Paksi Konzervgyárban A konzervgyár üzemi polgári védelmi parancsnoksága a közelmúltban az éves kiképzési tervnek megfelelően üzemi polgári védelmi gyakorlatot tartott. A gyakorlaton részt vett az üzemi pv.- törzs, az önvédelmi szervezet teljes állománya (egészség- ügyi, riasztó, műszaki, rendfenntartó, összevont szakasz, stb.), valamint hatósági jelleggel az üzemre szervezett kézi mentesítő szakasz. Az üzemi gyakorlat a törzs gyakorlatával vette kezdetét, amelyen részt vett az MSZMP üzemi titkára, valamint a városi pv.-törzs képviselője. A törzsgyakorlaton az üzemi törzs tagjai, az alegységek parancsnokai, az önvédelmi részlegek parancsnokai vettek részt. A törzs tagjai megismerték a rendkívüli időszak feladatait, az üzemi alegységek vezetéseivel kapcsolatos elveket, tájékoztatást hallottak az új tömegpusztító fegyverről, a neutronbombáról, felkészültek az új sugár- helyzet-értékelésből adódó feladatokra. Az üzemi törzs gyakorlatát követően az állományt mozgósítani kellett, figyelembe véve az előírt normákat. Az önvédelmi szervezet, valamint a szakszolgálati állomány hozzáértését bizonyítja, hogy az első feladat jóval a normaidőn belül valósult meg. Mindez annak a politikai előkészületnek is köszönhető, melyet a helyi párt- szerv végzett. A gyakorlat mozzanatai közt még az állomány alkalmazási készenlétbe helyezését, a rendkívüli helyzet ismertetésén túl, az állomány védőfelszereléssel való ellátását is végrehajtották, más munkákkal együtt. A feladatoknál a beosztott állomány megismerte, hogy a gyárat ért esetleges támadás után kinek mi lesz a feladata. Az alegységek nagy fegyelemmel és odaadással készültek a gyakorlati munka elvégzésére és ezért csak dicséret illeti a beosztott állományt. A megadott időben a gyakorlatvezető ismertette a rendkívüli helyzetet, ismertette a gyárat ért „támadás”- nál keletkezett károkat, kijelölte az alegységek, részlegek munkahelyét, megszabta a mentő-mentesítő, halaszthatatlanul szükséges munkákat. Mindezek után az alegységek megkezdték a feladatok szakszerű végrehajtását. A gyakorlaton bebizonyosodott, hogy az üzemi önvédelmi szervezet képes az üzem területén keletkezett károkat (ha szükséges a dolgozók bevonásával) felszámolni, képes biztosítani a továbbtermeléshez szükséges feltételeket, a dolgozók egészségügyi ellátását. Ügy értékeljük ezt a gyakorlatot, hogy az üzemi polgári védelmi törzs, bevonva az alegységek parancsnokát, alapvetően ismeri feladatait, melyre megfelelő felkészítést kapott. A gyakorlat vezetősége sok segítséget kapott a gyár vezetőitől, az MSZMP üzemi bizottságától. Talán legfontosabb tanulsága volt a gyakorlatnak az, hogy a beosztott állomány látta, érezte, hogy bármilyen bonyolult körülmények között kell is dolgozni, csökkenthetők a „keletkezett károk” és a dolgozókkal együtt eredményes a munkájuk. Ezen a gyakorlaton is szertefosztott az a hiedelem, hogy a modern tömegpusztító fegyverek hatásai ellen nincs védelem, a gyakorlaton részt vevők maguk tapasztalták, hogy az üzem a sajátos eszközeivel képes eredményesen munkálkodni még a legbonyolultabb körülmények között is. A gyár igazgatója, a helyi pártvezetőség, a gyakorlat vezetősége, ezúton is köszönetét fejezi ki a gyakorlaton részt vevő valamennyi dolgozójának. Az elöljáró polgári védelmi szerv annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az üzemi komplex gyakorlat tovább öregbítette a gyár jó hírét, méltóan szolgálta a polgári védelem ügyét. MAJOROS BENEDEK Fotó: Kiss Sándor A törzsgyakorlaton részt vevők a sugárhelyzet-értékelést végzik r Állategészségügyi A Szekszárdi Állami Gazdaság és az Aranyfürt szövetkezet elméleti felkészültségét, a parancsnoki állomány törzsfoglalkozását egy feltételezett helyzet gyakorlati végrehajtása követte. Mint állat- és növényvédelmi alegységek, a speciális helyzetüknél fogva jól szervezett és szakmailag is jól előkészített foglalkozást tartottak. Ki kell emelni az állami gazdaságban Wéber János polgári védelmi törzsparancsnok tervező-szervező munkáját, aki önállóan első alkalommal, jól oldotta meg ezt a feladatot. A gazdaság vezetői, önvédelmi parancsnoksága a gyakorlat minden mozzanatát a szabályzatok betartásával értékelte: így a felderítést, a sugárszennyezett terület kitűzését, az út és az épületek mentesítését, a kényszervágó-hely berendezését, az állatok osztályozását, mentését és végül a kényszervágás szakszerű vég- rejhatását. A kényszervágásnál helyesen alkalmazták a szennyezett bőr eltávolítását, nyúzással, és a súlyosan szennyezett állomány elkülönítését, illetve megsemmisítését. Ez azért is fontos feladat, mert az állat szemre tetszetős húsanyaga sugárszennyezettség miatt emberi táplálkozásra nem alkalmas, azt meg kell semmisíteni. Az állatok vizsgálatát sugármérő műszerek segítségével ellenőrizték és az állatokat ennek alapján osztályozták. Míg az állami gazdaságnál a sertésállomány mentését., mentesítését mutatták be, addig az Aranyfürt szövetkezetnél szarvasmarha-álloerők alkalmazása mány mentesítéséből, valamint a tűzvédelmi ismeretek gyakorlati végrehajtásából vizsgáztak az alegységek. Kaposi István, a szövetkezet polgári védelmi törzsparancsnoka tett jelentést Horváth József elnökhelyettesnek, hogy a pv. szakszolgálati alegység és az önvédelmi állomány felkészült a feladat végrehajtására. A feladatot az ebesi major területén hajtották végre a tsz légi riasztásával, és az ellenséges csapás következményének elhárításával (feltételezett csapás). A gyakorlat végrehajtását és az alpa- rancsnokok irányító tevékenységét jól szolgálta a rádiós hírhálózat alkalmazása. Szakszerűen alkalmazta a szövetkezet vezetése a meglévő technikát a terepmentesítéshez és a tűz oltásához. Mivel mezőgazdasági bázis- terület, fennáll a kombinált tüzek lehetősége, takarmány, gépek, épületek, stb. tűzesetei egyidőben. Ezek oltását más-más eszközzel kell végrehajtani. Ennek a gyakorlatnak a szakszerű bemutatását az üzem tűzoltóraja szakszerűen mutatta be. A gyakorlat végrehajtása után a foglalkozásvezető és a szövetkezet pv-parancsnoka értékelte a foglalkozást. A gyakorlati bemutatókon részt vett a városi parancsnokság és a megyei szak- szolgálati parancsnokság képviseletében Plank Ferenc, aki elismeréssel szólt a beosztott állomány fegyelmezett magatartásáról és a szakszerű munka végrehajtásáról. SIPÖCZ ISTVÁN I Sertés sugárszennyezettségének műszeres vizsgálata a Szekszárdi Állami Gazdaságban
