Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
1980. július 9. iviEPÜJSÄG 5 Külváros Irigylésre méltó lakóhely Dunakömlődből külváros lett, mégpedig olyan külváros, amelyhez hasonló aligha van még egy az országban. Itt nem füstölög gyárkémény, nincs kopár grund, sem villanegyed, mint például Buda külső részein, vagy Pest leglakályo6abb külső kerületeiben. De nem is falu Dunakömlőd, azaz most már: Paks dunakömlődi városrésze. És nem azért nem falu, mert városrésznek hívják hivatalosan. Több ez a lakónegyed, mint a tipikus falvak, kisközségek. Minőségileg más. Az utcán nincsenek állatok, csak motoros járművek. Személygépkocsik szaladgálnak, néha egy traktor és óránként elhúz a helyi autóbusz, amely végigjárja a várost, hajnali öt órától este háromnegyed tizenegyig. Kutyát is ritkán látni kerítésen kívül. Ebben a tekintetben például jobb hely, mint maga Paks, ahol esetenként botrányos a kóbor kutyák, kutyafalkák csaholása, marakodása, sőt a nem kóborok is kimehetnek útra, útfélre. A dunakömlődi városrész termelőszövetkezetének tehenei messze elkerülik a települést, amikor legelni megy a csorda. Fönt építették ki a majort a magas dombon, ott a tehenészeti és a sertéstelep, a gépműhely, a gépeik parkolója, a szénakazlak sora és a siló. A dombon túl, a major mellett kezdődik a legelő. Csak kolompszó hallatszik be a szélső házakig, csendes időben. Sók az iparban dolgozó kömlődi ember. Konzervgyári munkásasszonyok, erőműépítéshez járó szakmunkások és segédmunkások. Szövetkezeteik és mások például a Paksi Állami Gazdaság gya- pai kerületébe is jár egy kisebb brigád. A kömlődi városrészből naponta járnak el téglagyárban dolgozók, hivatali emberek, és a kömlődi városrészbe naponta jön a helyi járattal két könyvelőnő a tsz-irodára, Paksról. Szerves része a városnak, hosszú idő óta, attól kezdve, amikor az egykori nagyközséghez csatolták, társközségként. Ezzel az egyesüléssel lehetett és kellett megváltoztatni az akkori tanács nevét is, közös tanáccsá. Mert Paks nem attól lett közös, hogy hozzá tartozik Csámpa meg Cseresznyés?- Kömlődnek tulajdonképpen sokat köszönhet Paks, hiszen a várossá nyilvánításba besegített a puszta létezésével, az odatartozásával, a létszámával. A város talán megérzi ezt most már és méltányolja, ha nem is mindenben. Elkezdődött végre egy áruház építése és megkezdték az orvosi rendelő építését. Az alapokat rakták le ez idáig. A két elavult kis bolt csak a legszükségesebb élelmiszerek egy részét árusítja és a háztartási cikkeket Húst nem, természetesen, hentesáru is csak hetenként egyszer érkezik ide, kis tételben Aki fél nappal később akar vásárolni, mint amikor befut a szalámi, már alig remélhet — így panaszolják. Ez az egy dolog falusias. De nem kell tizenöt kilométert utazni autóbusszal, hogy megszerezzék a hentesárut, továbbá a szeget, a rádióelemet, a növényvédő szert, a ruhát, hanem csak öt kilométert utaznak érte, két forintért. Az autóbusz-ügy egyébként nagyon nincs rendben. Tudniillik a helyi járaton nem két forintért, hanem négyért utazik az, aki a régi városközpontnál tovább megy, tehát már a rendelőintézeti megállóig is négyet kell letenni. Meglehetősen furcsa érvelése a Volánnak: „Dunakömlőd kívül esik a közigazgatási határon.” Ezt senki sem érti. Hogyhogy kívül esik? Része a városnak. Előbb tartozott Pakshoz, mint az úgynevezett atomváros, a kishegyi település. Budapesten húsz kiloméHegyi utca, öreg kerekes kúttal tért utaznak a város bármely részén, egy autóbusszal, két forintos jeggyel, sőt néhol a közigazgatási határon kívülre is megy a helyi járat, a kék busz, természetesen két forintért. A kocsivezető azt mondja, ők sem értik. öt kilométer után már négy forint. Az ország egyik leghíresebb vendéglátó helye a dunakömlődi városrészben a halász- csárda. Lehet bármilyen kellemetlen az ár, itt mindig sok kocsi parkoL Az ország egyik legjobb tehenészetével dicsekedhet a városrész Szabadság Termelőszövetkezete. Ebben a kis szövetkezetben mindig a maguk lábán álltak, nem tartották a markukat az ország kasszájánál. Az utóbbi tíz esztendőben hetven-nyolc- van új ház épült Dunaiköm- lődön és ehhez igen sok pénzt a termelőszövetkezetben kerestek meg az emberek. Nem mindenki, de sokan és sokat. Itt virul a közös is meg a háztáji is. Nagyok a kertek, szeretik a zöldségtermesztést például. Uhrin Vendel tsz-elnök, városi és megyei tanácstag ugyancsak nagy portán gazdálkodik. Szép emeletes háza van, mint sok más embernek, gazdasági udvara és fönn a hegyen kertje, szőlője. Tevékeny a közösben — évtizedek óta —, tevékeny a közéleti munkában és bár hatvan éves elmúlt, még otthon is szorgalmas. A Tavirétek dűlőbe, a patak menti zártkertben lévő földjére ugyanúgy kijár ka- pálgatni, mint mások. Uhrin Vendeltől is megkérdeztem, milyen lakóhelynek tartja Kömlődöt. — Én itt nagyon szeretek. Ideköt minden. Egyszer valaki azt mondta, ne itt építsek házat, hanem bent Pakson, mert értékesebb lesz. Azt feleltem, számomra ez a hely a legértékesebb, mert itt dolgozom. Egyébként a fejlődés nálunk is megvan, szóval a dunakömlődi városrészben. Mint tanácstag tudom, hogy jóval több az anyagi lehetőség a fejlesztésre, amióta Pakshoz tartozunk, mint amennyi azelőtt rendelkezésre állt. Persze még bőven van mit tenni Az orvosi rendelő és az áruház nagyon fontos. Nélkülözhetetlen, habár eddig nélkülöztük. Csak azt nem értem, miért oda építik az áruházát, a halászcsárda mellé. Zsákutcát csináltak abból a részből, és autó nem tud megfordulni a keskeny utcában. Különben sem az a közepe Kömlődnek. Biztos nagy forgalmat remélnek az átutazóktól, pedig aki cigarettát vagy csokoládét akar, megveheti a csárdában is, nem igaz? De igaz. Az áruház forgalmát a helyebliek adják, főként, ha tőkehús is lesz majd, mégpedig mindennap, ahogyan ígérték. A paksi Fehérvári úton épült tavaly ilyen ABC kisáruház, ugyancsak az ÁFÉSZ beruházásban. Semmi nem jellemzőbb a kömlődi emberekre, mint a szorgalom. A 68 éves Fitterer István, a Stefán bácsi és a felesége, Anna néni kezelik a gázcseretelepet, a labdarúgó- pálya szomszédságában, két év óta. Nálunk nincs szünnap. Régebben kimaradt egy nap, nálunk nem marad ki. Otthon vannak, kinyitnak. Hadd jöjjön gázért az is, akinek csak egy palackja van, és éppen akkor ürül ki, amikor szünnap volna. Az idős házas pár rendbe tette az elhanyagolt, feltöltött területet, ahol a palckokat tárolják. Kis konyhakertet csináltak az alumínium épület körül, kemény munkával. Sőt, Stefán bácsi megoldotta a „telep” körüli vízelvezetést is, árkot ásott. Már nem önti el a hegyi utcáról lezúduló záporvíz. Otthon, a 30 méterre levő házuknál is nagy a rend. Az öreg házak körül ez a legszebb. Díszük a szőlő is meg a sárgabarack is. A magas park fölött, a hegyen olyan veteményük van, mint más embernek a trágyás udvarkertben. Sok ház épül mostanában, képeink főleg ezt mutatják. Gyarapodik, erősen szépül Paks kertes külvárosa. A főutca fölött, a hegyen még majd sok lehetőség adódik, ha a közművek építése megtörténik, mert azon a részen kijelöltek 120 telket. Megvan róla a térkép. Szépül a külváros, bár így is szép, természeti adottságai miatt. A legkellemesebb és legizgalmasabb dunántúli tájak közé tartozik Kömlőd, szabálytalan hegyoldalaival,, szakadékfalaival, patakmedrével. Rengeteg fájával, amelyeken nem rest naponta koncertezni a sárgarigó, a kakukk, a fülemüle, meg a többi, lassanként ritkának nevezhető madár. Erdőfüttyös külvárosa ez a gyáridudás, autóktól éjjel- nappal lármás Paksnak. Irigylésre méltó lakóhely. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTWALD KÁROLY Itt fiatalok építkeznek Kész az orvosi rendelő alapja Jól tudunk játszani itthon Nagyok a kertek és rengeteg a fa Jellemző részlet
