Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

12 KÉPÚJSÁG 1980. július 6. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ... I3U,' I MAGAZIN MAGAZIN | ilíífíSi? MAGAZIN ^ í* MAGAZIN lllfllll MAGAZIN 1 MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ~W Olaszországban kevesebb a nagycsalád Olaszországban, ahol vala­mikor a legmagasabb volt a népszaporulat Európában, lassan kihal a sokgyerekes család: 1964-től a születések száma több mint 1 millióról évi alig 700 ezerre csökkent — a csökkenő születési arányszámnak nem egyedül a fogamzásgátló tabletta az oka. Az olasz nőknek csak ö százaléka szedi a fogamzás- gátló tablettát, lényegesen kevesebben, mint például a nyugatnémet (28 százalék) vagy a holland (34 százalék) nők. A születési többlet a? elmúlt 10 évben félmillióról folyamatosan évi 200 ezer bambinóra csökkent. A szülő­kedv főleg a nagyvárosok­ban esett drasztikusan: Ró­mában és Milánóban a sta­tisztikusok időközben már több halottat, mint újszülöt­tet számlálnak. „A gyerekek pénzbe kerülnek és megaka­dályozzák a magasabb élet- színvonalat", írja a milánói Corriere della Sera. Az olasz népesedési mérlegben meg­lévő csekély pluszról csak az ország elmaradott déli része: a Mezzogiorno gondoskodik, ahol a bőséges gyermekáldás még mindig a gazdagság és a presztíz? jele. A legújabb divat szerint? A New York-i lakosok öl­tözékének elmaradhatatlan részévé vált a golyóálló mel­lény. Az üzletemberek, a kereskedők és az újságírók a védőöltözetéket árusító üzlet állandó vevőivé váltak. A Communication Control System cég az ilyen mellé­nyek és egyéb önvédő eszkö­zök gyártására specializáló­dik. A mellény körülbelül 2 kg, s megbízhatóságától füg­gően 150—575 dollárba ke­rül. Üjságkivágás — Mit vágsz Iti az újság­ból? — Egy rövid cikket egy fér­firól, aki azért akart elválni, mert a felesége folyton a zse­beiben turkált. — No és mit csinálsz ezzel a kivágással? — Hát a zsebembe dugom! Üj felfedezések a vikingekről A hídpülérek cölöpjei előkerülnek az ásatás során Számos ország kutatóit foglalkoztatja ma is a vikin­gek története. Az eredetileg Skandináviában és a mai Dániában élt északgermán törzset, a norvégek, svédek és dánök őseit tulajdonkép­pen normannoknak nevez­ték, és a vezéreik voltak az ún. vikingek. Eredetileg pásztorkodással, halászattal és vadászattal foglalkoztak. A VIM—IX. század folya­mán — az ősközösségi társa­dalom felborulásával — va­gyoni 'különbségek jöttek létre, kialakult az arisztok­rácia és ők további vagyon­szerzés céljából távoli ten­geri rablóportyákat szervez­tek, ezzel veszélyeztetve az európai népeket. Kalóz por­tyáik célja a fosztogatás és rabszolgák szerzése volt, aki­ket értékesítettek az európai és ázsiai rabszolgapiacokon. Pusztító támadások soroza­tát intézték Anglia, Skócia, Írország, Izland ellen, de portyázásaik során eljutottak Grönlandra és Észa'k-Ameri- kába is. Üjabban amerikai kutatók azt bizonyították, hogy a viikin/gek nemcsak Amerika északkeleti partjáig, hanem mélyen a földrész belsejébe is eljutották. A vikingek te­lepüléseivel kapcsolatban ugyanis számos kérdésre vá­laszt adnak amerikai kuta­tók infravörös fényképezés­sel végzett kutatásai. Dél- Amerikában készítettek ilyen légifelvételeket és ezeken erődítmények maradványait lehetett felfedezni. Az erő­dítmények feltűnően hason­lítanak az 1000 és 1300 kö­zötti években épült észak­európai viking erődítmé­nyekhez. Abban az időben néhány viking-„század” ten­gerre szállt, és azután el­tűnt. A legújabb kutatások szerint ugyanabban az idő­ben néhány indián kultúiá- ban lényeges változások kö­vetkeztek be. Egy francia kutató pedig még 1732-ben beszámolt arról, hogy olyan indián törzzsel találkozott, amelynek tagjai mintegy 7 százalékban magas terme- tűek, szőkék és kékszeinűek voltak. A másik új felfedezés a vikingekkel kapcsolatban egy híd maradványa, ame­lyet Dániában a Vejle-patak völgyében találtak. A hidat 980-ban Canut király nagy­apja, Herald Bluetooth épí­tette. A híd 6 méter széles és 1000 méter hosszú volt. A katonai célra épített híd 5 tonna súlyt is elbírt, és a becslések szerint 50—60 évig használhatták. A Dán Nem­zeti Múzeum igazgatója sze­rint, aki 32 éve tanulmá­nyozza a vikingeket, ilyen viking-technológiát még se­hol sem találtak. Hajóik és vázaik is azt mutatják, hogy a vikingeknek jó érzékük volt az építkezéshez. Vitorláshajók sebessége Minden évben rendeznek ma is nagy vitorlásversenye­ket, amelyéken a hajós ősök szélhajtotta járművei vesz­nek részt. A legnagyobb ver­seny az ún. Atlanti-verseny, amelyen a hajók az angliai Plymnouthból indulnak és a Kanári-szigetek érintésevei jutnak az egyesült államok­beli Newportba. A hosszú út megtételére mintegy két hónapnyi idő szükséges. Mint minden versenyen, itt is mérik a sebességet. Fel­merül azonban a kérdés, ho­gyan lehet a vitorláshajó se­bességét mérni, amikor a hajón semmilyen forgó gépi berendezés, kerék nincs, amelynek forgásából lehet mérni például a gépkocsi sebességét a sebességmérő műszerrel. A tengeri hajók — külö­nösen a vitorláshajók — se­bességét kizárólag a környe­ző közeghez, a vízhez vi­szonyított sebességgel lehet mérni. A hajózás kezdetétől sókféleképpen próbálkoztak ezzel. Kolumbusz vezérhajó­ja úgy mérte a sebességet, hogy a hajó orránál és fa­ránál bejelöltek egy bizo­nyos hosszúságot. A hajó elején bedobtak a vízbe egy fadarabot, s homokórával mérték, mennyi idő alatt úszik el a hajó mentén. A XVII. századtól egészen a vitorlás hajók letűnéséig, a XIX. század végéig a leg­elterjedtebb módszer az ún. log volt. A log három rész­ből állt: egy 15 milliméter vastag, 200 milliméter suga­rú körcikk alakú deszkalap­ból, az erre három ponton felerősített logzsinórból, amely papírsárkányhoz ha­sonlóan húzza a logot, és az orsó, amelyre a zsinór fel- tökeredik. A logtáblát a ha­jó farán vetették vízbe és számolták az orsóról adott idő alatt letekeredő csomó­kat. (Ezért mérik a hajó se­bességét csomókkal.) Később a kéziiogot mecha­nikus rendszerűek váltották fél, amelyék a sebességmé­rést már közvetlenül, mű­szeren lehetővé tették. A modern patentlogok fedélzeti logórájától elektromos csat­lakozás vezet a kormány- házba, s a megtett út az ot­tani elektromos logóráról is ellenőrizhető. A sebességmérés újabb módszereinek is hátránya, hogy kikötők közelében, nagy forgalmú helyeken a manő­verezések alatt be kell szed­ni, mert zavarja a többi ha­jó mozgását. A modern gyors motoroshajóikon természete­sen már más rendszerű se­bességmérő műszert használ­nak. Az atlanti-óceáni nagy vitorláshajók versenyének részt-j vevői horgonyoznak Santa Cruz de Tenerife kikötőjében | Bőrönd-sztori A Bobby névre hallgató rendőrkutya Róma főpálya- udvarán szagolja ki a feladott csomagokban és a kézipod- gyászban elrejtett 'kábító­szert. Nemrégiben a kutya megállt egy bőrönd mellett, amelynek utasa a nápolyi vo­nattal érkezett. A bőröndben 1 millió hamis dollár volt! A pénzhamisító egy másik, ká­bítószer-csempészéssel és -ke­reskedelemmel foglalkozó banda tagjától kérte kölcsön a bőröndöt. A hét karikatúrája-tea//« Fújóverseny-----------------------------------------------­H elytállás! Ausztria határátkelőhelyei­nél speciálisan képzett ku­tyák szimatolják ki a kül­földről érkezett kábítószert. Három nyugatnémet autós turista, azaz kábítószercsem­pész, megpróbálta egy szuká­val elvonni a négylábú vámőr figyelmét az öt kg hasisról és a 200 gramm ópiumról. A hím azonban először a gépkocsit szaglászta körül felfedezte a rejtett holmit, s csak utána csóválta a farkát, s ment is­merkedni. Készítsen elő egymillió jent A Matsuyama közelében lévő mezőgazdasági vállalat igazgatóját felhívták telefo­non, s közölték hogy rendőr­ségi ellenőrzéseket tartanak a rablók elleni harc módsze­reinek kidolgozására. „Ké­szítsen elő egymillió jent — hangzott a parancs —, s a tervnek megfelelően adja át a támadó szerepét játszó rendőrnek!” A bankjegyköteget átvéve a rendőr még egyszer meg­nyugtatta az igazgatót: „Ez csak oktatási célokat szolgált, ne izguljon.” A férfi nem is izgult addig, amíg ki nem de­rült, hogy a gengszter igazi volt. A szil s a szél Illyés Gyula A szil s a szél című versének két sorát idézzük a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 22. számú sorában. Vízszintes: 1. Az idézet első sora (Zárt betűk: S, A, S, L.). 13. Illatos virágú kerti növény. 14. Bugás Virágzata szürkés- zöld fű. 15. ARZ. 1«. Merészen emelkedő. 17. Dal. 18. Táplálék. 1.3, ii! 20. A Jemeni Népi De­mokratikus' Közitársaság főváro­sa. 21. Több nyugat-európai or­szágát átszelő folyó neve, fran­cia nyelvterületen. 22. Különbö­ző római számok, 501 az ösz- szagük. 23. Férfinév. 24. Sher­lock ... — mesterdetektív. 25. Tojás németül. 26. Cipész szer­száma. 27. Ügyeletes. 29. IDZ. 30. Köztársaság Nyugat-Afriká- bán. 33. Nem miniden versnek kelléke. 35. őriz azonos hangzói. 36. Közlekedésrendészeti Szabá­lyok. 38. A jobbágy kötelező in­gyen munkája volt a földesúr részére. 41. Kőlap páros hangzói. 43. LengyeL gyártmányú kis te­hergépkocsi. 45. Két nyúlványa van. 47. ZHS. 49. Gyűjtőtábor. 51. A szabadba. 52. A szegény embert ez is húzza. 53. Város Dél-Koreában. 55. A teve dél­amerikai rokona. 57. A hidro­gén, a bór és az ittiium veg'y­jele. 58. Fa mintázat tal lát ja el. 59. Hona beceneve. 60. Tagállam Brazíliáiban. 61. Hufflámitörő gát. 62. Helyeslés. 03. A faszeszben is eilőfonduló egy vegyértékű gyök. 04. Illetve rövidítése. 65. Ö is Ilona. 66. Változó nagyságú angol—amerikai űrmérték. Függőleges: 1. Északi férfinév. 2. Történelmi terület. Etelköz előtt a magyarok szállás terű laté. 3. Zavartatja. 4. Találja. 5. TDÖ. 6. Pára! 7. Hangszeres együttes. 8. Értékes fafajta, 9. Lyuk táj­szóval. 10. A stronciuim vegyje- le. 1.1. Fekete-tengeri kikötővá­ros a Kaukázus lábánál. Í2. Las­san kiürülő. 17. Paradicsom. 18. Megkevert éle! 20. Rangjelző szócska. 21. Vízben tisztit. 22. Az idézet második része (Zárt be­tűk: Y, N, R, A.). 23. E tó partján fekszik Cleveland. 24. Nagy sziliciumtartalmú ásvány. 26. Szemléltető rajz. 28. Az arc színe. 31. A jó palócok írójá­nak monogramja. 32. Téli sport- és közlekedési eszköz, névelővel. 34. Kabarószerző (Károly, 1892— 1954.). 37. Szeglet. 39. Kétéltű ál­lat. 40. Az egyiík morzejel. 42. Feudális urak kengyelfutója, névelővel. 44, Szükség volna rá. 46. Ritka férfinév. 48. Enyhe fuvallat. 49. Kiköti páros hang­zói. 50. Nagyon megunja. 54. A mondat eleme. 56. MS. 57. Ha­tással van rá (két szó!) 59. Gya­kori orosz férfinév. 60. Gyöngy angolul. 62. Község Szabolcs- Szatmár megyében. 63. Ama be­tűi keverve. 65. A vízszintes 35. szám fordítottja. 66. Budapesti Harisnjyagyár. N. B. Beküldendő a rejtvény helyes megfejtése a Tolna megyei Nép­újság szerkesztősége címére: Sziökszárd, Beloiannisz u. 1—3. Beküldési határidő: júluis 14. A június 22-i rejtvény helyes megfejtése: Más, ha vadítják, úgy bókrosodik meg, én akkor vadulok, ha szelidítnek. A helyes megfejtők közül könyvet nyertek: Genczler Jó- zseüné, Högyész, Kolozsvári út 22. 7191; Dr. Túri Gergelymé, Naik, Fő u. 83 . 72115: örvös Ist­ván, Palks, Tolnai u. 79. 7030; Kovács Istvánná, Tolna, Deák Ferenc u, A/3. 7130; Tamási Ti- borné, Szeklszárd, Semmelweis u. HI/A. III. em. 14. 7100.

Next

/
Oldalképek
Tartalom