Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból HEGESZTŐGÉPEK KÜLÖNLEGES MUNKÁKHOZ (3. old.) MIBE SZÓLHATOK BELE? (10. old.) TANULJUNK SI-ÜL (4. old.) XXX. évfolyam, 175. szám. ARA: 1,60 Ft mow, juuua Fiatalos lendülettel Ha megkérdezünk száz nyugdíjast, mit tart a legnehe­zebben elviselhetőnek, többségük azt feleli: a tétlenség kényszerét. így van ez jól, hiszen tevékeny életre, mun­kára születtünk, mérhető teljesítmény nélkül soha nem áll össze pályánk, éveink mérlege, semmivé válik hasz­nosságtudatunk, amelynek híjával lehetetlen megka­paszkodni a hétköznapokban. Fokozottan érvényes ez azokra az embertársainkra, akik az átlagosnál többet vállalnak magukra a társadalom közös gondjaiból, s el­kötelezettségük tudata nyugdíjas korukban is tovább sarkallja őket, amikor pedig már megérdemelt pihenő­idejüket tölthetnék. A párttag nyugdíjasokra gondo­lunk, akik közül számosán okkal vélekednek úgy, hogy mint párttagok, mint kommunisták nem kívánják nyug- díjaztatni masukat, az eszme elkötelezettjeiként erre amúgyis képtelenek lennének, részt kérnek, kívánnak napjaink küzdelmeiből, feladatokat igényelnek és sok­szor a fiatalokat meghazudtoló lendülettel meg is oldják azokat, nem válogatnak a tennivalók között, melyik a testhezállóbb, nem igyekeznek áthárítani másokra a pártmunka nehezét, az aktív részvétel a közéletben, an­nak alakításában valóságos életelemük. Nagy taps szakította félbe többször is a XII. pártkong­resszuson Andrásfi Gyula felszólalását, aki több mint fél évszázada vesz részt a munkásmozgalomban. „A párt megbízásából sokféle funkciót töltöttem be az előző évtizedekben — mondotta a többi között. — Voltam fő­ispán, nagykövet is, most pedig körzeti párttitkár va­gyok és örömmel végzem ezt is, mert egyet nézek: azt, hogy hol és hogyan tudom szolgálni az ügyet. Csupán nosztalgiából és emlékekből sehol sem épült még fel a szocializmus. Azért tenni kell és ott és annyit, amennyi­re lehetősége és képessége van az embernek. Sokan úgy gondolják, hogy a körzeti pártszervezet csupán az öre­gek és a nyugdíjasok találkozó helye. Ez nem így van. Igen sok emberi érték, mozgalmi és élettapasztalat hal­mozódik fel itt. Mi nem tudunk elöregedni, nálunk nincs — politikai értelemben — nyugdíjazás, mi aktív harco­sai vagyunk pártunknak, amíg élünk...” Aki falusi párt­házakban, városon a körzeti párthelyiségekben megfor­dul, könnyen talál igazolást a fenti megállapításokra. Találkozik olyan emberekkel, akik a legjobb televízió­műsornál is többre becsülnek egy-egy baráti, elvtársi eszmecserét időszerű, közös dolgainkról. Van hozzáten- nivalójuk a jelenhez, amit bátran megszívlelhetünk, hi­szen nyitott szemmel járnak, azonkívül bölcsen tudják, mire köteleznek bennüket a mában az elmúlt évtizedek során megtett út tanulságai. S van igényük, várakozásuk a jelen iránt. Ilyen például az informáltság igénye. Nem röstellnek kérdezni, körükben alaposan megméretik a mégoly jól felkészült előadó is, akinek nagyon kell vigyáznia, mert ha csalódnak benne, még'í'>n apók múlva is fölemlegetik, milyen rosszul szerepelt. Nem hívják többé. Arra is jogot formálnak — logikus, érthető —, hogy észrevételeiket meghallgassák, az irányítómunkában fi­gyelembe vegyék. Mostanában tanúi vagyunk, mennyire sokféle tennivaló jelentkezik a lakóterületen a társadal­mi munkaakciók szervezésétől kezdve a lakóbizottságok tevékenységi körének kiterjesztéséig. A mozgalmi mun­kának számos, nem mellőzhető területe létezik, ahol elő­relépni a pártkörzetek, az idős kommunisták cselekvő segítsége nélkül lehetetlen. Mondják az élő szemtanúk: valamikor egy bányász- kolónia, egy külvárosi háztömb, vagy valamely falu végi utca — ama híres Gyepsor egy sorsú nincstelenjei mi­lyen eleven közösséget alkottak, ahol gondja volt egyik embernek a másikára. Könnyen elintézik egyesek legyin­téssel; ma más a világ, akkor az embereket összetartotta a nyomorúság, a jólét elválaszt, sokakat beképzeltté tesz, Zárkózottá, hisz nem szorul senki másokra. A megélhetés biztonságát sikerült a többség számára megteremteni. De azt távolról sem mondhatjuk el, hogy mindenki megta­nult volna szocialista módon élni. A kérdés is indokolt: az újonnan épült lakótelepek, falurészek és városnegye­dek lakói mikor alkotnak olyan közösségeket, ahol nem szemlélik tétlen közönnyel családok széthullását, maguk­ra hagyott gyerekek kallódását, vagy a köztulajdon ron­gálását — mikor és mi módon kerülhet emberközelibb kapcsolatba egymással az a sok „idegen”, aki annyiszor elfelejt köszönni is a lakótársának? Talán nem járunk messze az igazságtól megállapítván, hogy a kommunista közösségek szellemiségének ereje a mostaninál jobban is érvényre juthatna, s a lakóterületi pártmunka tervezett fejlesztése, kiteljesítése ezt a célt is szolgálja. Fontos cél! — mely az idős kommunisták nélkül, a körzeti pártszervezetek nélkül szinte elérhetetlen. KOVÁCS IMRE New York, ENSZ Folytatódott a vita a palesztin kérdésről vadkacsak (4. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. Old.) A POÉTÁI VILÁG MALVINÄJA (10. old.) VASUTAS KÉPZŐMŰVÉSZEK (11. old.) Pénteken este az ENSZ köz­gyűlésének 7. rendikívüli ülésszakán 29 el nem kötele­zett, iszlám és szocialista or­szág határozattervezetben követelte egy független pa­lesztin állam megteremtését a jelenleg Izrael által megszáll­va tartott Gázai-övezet és a Jordán folyó nyugati partvi­dékén. A tervezet benyújtása után a közgyűlés hétvégére berekesztette ülését, így a megvitatásra csak hétfőn vagy kedden kerülhet sor. Az okmányban azt követe­lik Izraeltől, hogy november 15-ig feltételek nélkül vo­nuljon ki az összes, 1967-ben megszállt területekről, így Jeruzsálemből is. Egyben felkérik Waldheim ENSZ- főtitkárt arra, hogy a köz­gyűlés őszi ülésszakán szá­moljon be az eredményekről, a Biztonsági Tanácsot pedig arra, hogy vegyen fontolóra szankciókat arra az esetre, ha Izrael nem tartaná be a határozat előírásait. Az ülés berekesztése előtti vitában Irán javasolta, hogy a stratégiai anyagok teljes kereskedelmi embargójával kényszerítsék az Egyesült Államokat Izrael támogatá­sának megszüntetésére. Az amerikai ENSZ-képviselő még az iráni küldött felszó­lalása előtt elhagyta a ter­met. Butrosz Ghali, egyiptomi külügyi államminiszter is Iz­rael teljes kivonulását köve­telte a megszállt területekről és „fanatikusnak” nevezte az izraeli parlament Jeruzsá­lem státuszának megváltoz­tatására irányuló döntését. Ghali egyúttal támadta a PFSZ-t, amiért az nem volt hajlandó részt venni a kairói tárgyalásokon, de állást fog­lalt, palesztinok önrendelke­zési és államalapítási joga mellett. (MTI) ÓRIÁSNÉZÖBEN MISKOLCON (7. old.) A SZÁMÍTÓGÉPEK PROGRAMOZÁSA (8. old.) SZÁRNYASHAJÓ A SIVATAGBAN (8. old.) KŐRÖSHEGY ÉVSZÁZADAI (11. old.) LÉZER A TERMELÉSBEN (12. old.) NAPENERGIA FELHASZNÄLÄSA FŰTÉSRE (12. old.) KUKKANTÓ KATA, A NAGYNÉNI FŐSZEZON ABHÁZIÁBAN (9. old.) (13. old.) FUTÁRPOSTA (13. old.) mmm _l Sorrendben a 110. Wladár Sándor A moszkvai XXII. nyári olimpiai játékok szombati versenynapján nagyszerű ma­gyar úszósikérek születtek. A sort Vermies Albán nyitotta meg a 200 m-es férfi mell­úszás döntőjében. A kilenc­szeres magyar bajnok ezüst­érmet szerzett. Aztán az esti programban egyszerre két magyarnak is szurkolhattunk a 200 m-es hátúszás finálé­jában. Wladár Sándor arany-, Verrasztó Zoltán pedig ezüst- ■ érmet szerzett. Wladár Sán­dor, az ötödik moszkvai ma­gyar olimpiai bajnok, 1963. július 19-én született. A KSI úszója, kétszeres ifjúsági Európa-ibajnok, az idei világ- ranglista hatodik helyezettje. Első olimpiáján szerepelt, s ő szerezte sorrendben a 110. aranyérmünket. (Olimpiai tudósításunk a 14. oldalon). A vásárdíjat nyert Ikarus miniautóbusz. Az ipari vásárról szóló képes riportunk az ötödik oldalon található. A Szegedi Ipari Vásárról jelentjük Ötödik aranyérmesünk: Wladár Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom