Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-17 / 166. szám
Mai számunkból SIPOS FERENC VÁNDORLÁSAI (3. old.) MAGYAROK AZ ÉLETTANKUTATÁSBAN (4. old.) JÓ MUNKA, KELLEMES SZÓRAKOZÁS (5. old.) ÖTKARIKÁS HÍREK (6. old.) ATOMERŐMŰ ÉPÍTKEZÉS (3. old.) Az időtényező Háromszor hosszabb ideig tart egy új anyag kibocsátása a hazad ítextilLparbam, mint a hasonló technikai felszereltségű francia, vállalatoknál. Egyetlen példa arra, .milyen bőkezűen bánunk azzal, ami egyre inkább döntő lesz a termelésben: az elhatározástól a megvalósításig terjedő idővel. Némi többletráfordítás árán, a tervezettnél korábban kezdték meg a vasút egyik vonalának villamosítását. Az így megnyert idő értéke tízezer tonna gázolajéval egyenlő, s ez többszöröse annak, amit a hónapok megkurtítása az eredeti összegen felül követelt. Benjamin Franklin két és fél évszázada leírt véleménye — az idő pénz — szállóige lett, ám mint általában az ilyen bölcsességekkel történni szokott, sokan vannak, akik emlegetik, s kevesen, akik betartják. S miért tennék ezt, ha környezetük nem tudatja velük újra meg újra: az idő jelentős értékké formálódik a termelésben. A környezet: az érdekeltség és az ösztönzés bonyolult hálózata1. Ügy véltük, s a tapasztalaitok is azt 'látszottak igazodni, hogy bővében vagyunk az időnek. Olyannyira gazdagon buzgó forrásnak tekintettük, hogy különösebb töprengés nélkül toldottuk meg az eredetileg is hosszú batáridőket újabb hónapokkal, esztendőkkel. Ha a gyártmánynak csak a kísérleti példánya készült el addigra, amikor a tömegtermelést kellett volna megkezdenünk, azit mondtuk, annyi baj legyen. Közben azonban a világ nem méltányolta ezt a ráórőssógünket; ment előre a maga sebességével. A mozgási ritmusok e különbözősége végül szembeszökővé lett. Olyan tényekkel, adatokkal kényszerültünk például szembenézni, hogy az iparban a törtnapi hiányzások tizenegyezer dolgozó munkaidejét teszik ki: iá gépek, berendezések kihasználtsága most már évek óta 1,2 műszak, némi javulás csupán a hagy értékű, nagy teljesítményű eszközöknél van, mert ott a korábbá 1,5—1,6 helyett eléri az 1,8—1,9 műszakot; az építés szakipari munkáinak időigénye már a tervezéskor kétszerese, ténylegesen pedig a háromszorosa az osztrák építőiparban tapasztaltnak. Mindössze maroknyit emeltünk ki a tények közül, ám az 'esetek különböző jellege figyelmeztet arra, szinte nincs olyan területe a termelőtevékenységnek, ahol szorosan elszámoltatnának az idővel. Illetve: a gyárak, a vállalatok egy része formálisan ügyel arra, hogy a munkaidő letöltött legyen, ám arra már kevés figyelem jut, mivel telt az a munkaidő. S az sem általános, hogy mélyrehatóan elemezzék a termelőhelyek a vesz- teségidőket, azaz föltárják az -okokat, s ismeretükben lépéseket tegyenek megszüntetésükre.' Veszteség a törtnapi hiányzás, az igazolatlan mulasztás, a szervezetlenségből következő állásidő, de mennyivel nagyobb teher mindannyiunk vállán a fejlesztésiek rossz előkészítése, lassú megvalósítása miatt bekövetkező kár, jobb esetben a haszon elmaradása. Hiba lenne elfeledkezni a következőről: számítások és vizsgálatok azt mutatják, hogy a munkaidőnek veszteségként kezelt része a vállalatok többségénél a felületi jelenségek megragadása és összegezése! Nem tartalmazza tehát a nagy veszteségforrásokat, -az érintettek még utólag sem elemzik a gyártás- és gyártmány- fejlesztésnél bekövetkezett időbeli késedelmek okait, s azok hatását az értékesítésre. Ugyancsak kívül kerül a figyelem sugarán a döntési mechanizmus időigénye, halott az itt elillant heteket, hónapokat már semmiféle bűvészmutatvánnyal nem sikerül visszacsalogatni. S mindez nemcsak a közvetlen termelésre, hanem az irányításra is igaz, pedig ott megkéteaeneződhet, három- szorozódhat az idő értéke. Nem egyforma tehát ilyen értelemben egy hónap és egy hónap, s ez ró nagy felelősséget az idővel gazdálkodókra. S felelősségük akkor sem kisebb, ha azt állítják, azt -tanúsítják: nem gazdálkodók ők, hiszen telik az idő magától, sem siet^ tetsni, sem visszafogni nem lehet. Ami igaz. Telik az idő magától. Ám az, hogyan, mivel telik, rajtunk fordul meg, s így alakulhat át ugyanaz az óra, ugyanaz az időmennyiség nyereséggé vagy veszteséggé. LÁZÁR GÁBOR Nemzetközi tanácskozás Iregszemcsén A KGST-országok napra- forgó-nemesítési és -termesztési szakembereinek idei tanácskozását Iregszemcsén, a magyar napraforgó-nemesítés fellegvárában tartották kedden és szerdán a takarmánytermesztési kutatóintézet központjában. Az idei tanácskozásnak különös jelentőséget adott, a jelek szerint a napraforgótermesztésben, a hibrid vetőmag előállításában és forgalmazásában várható világméretű versengés — amire intézete csaknem fél évszázados működését is áttekintő bevezető előadásában hangsúlyozottan utalt dr. Kurnik Ernő akadémikus, a takarmánytermesztési kutatóintézet igazgatója, aki Malagában részt vett a napokban rendezett napraforgó-világkonferencián. Egyebek közt elmondotta, hogy az ireg- szemcsei hibridjelölték 1976 óta szerepelnék az OMFI (Országos Mezőgazdasági Fajtanemesítő Intézet) információs és minősítési kísérletekben. 1979-ben a PROTOL kísérleti bázisokon és a termelési rendszerek egy részénél kilenc egyvonalas, harmincnégy két vonalas saját, huszonkét nemzetközi és NSZK kooperációs hibridjelöltjük, illetve próbahibridjük szerepelt. Ezek közül huszonnégy a PAO-kísérletben is szereplő valamennyi nemzetközi hibridet termésben megelőzött. Az idén az OMFI- kísérletékben 15 információs és 10 minősítésre bejelentett hibriden kívül, 82 saját és 264 kooperációs (az USA-val, Franciaországgal, az NS2K- val, s a szegedi és a nyíregyházi kutatóintézetekkel együttműködésben) hibrid található az intézeti és a PRO- TOL-bázisokon, egy részük pedig a termélési rendszerek bemutatótelepem is. A tanácskozás első napján két csehszlovák, két román, két bolgár és egy magyar szakértő ismertette a hazájában folytatott napraforgónemesítési eredményeket, szerdán pedig az Iregszem- csével Is együttműködő hazai — szegedi és nyíregyházai — kutatóintézetek képviselői számoltak be munkásságukról, s megbeszélték a közös teendőket. Szerdán az intézet tenyészkertjében mintegy négyszázhatvan hibrid napraforgót mutattak be, hű keresztmetszetét adva1 a hazai napraforgó-termesztési kutatás és nemesítés helyzetének és kilátásainak. Bemutatták a FAO-kísérletek keretében, a nemzetközi mezőnyben elöljáró külföldi fajtákat, s ezeket összehasonlították a ha- z!ai, elsősorban az iregszem- csei hibridekkel, a saját és a szegedi, nyíregyházi kooperációval előállított hibridekkel. Olyan egyöntetű vélemény alakult ki, hogy hazánk pótolta a régebbi késedelmet a hibridnemesítésben. Az Iregszemcsén bemutatott hibrid jelöltek nagy száma elérte a nemzetközi hibrideket, sőt koraiságban jobbak is találhatók köztük. Mint rámutattak: elérkeztek ahhoz a ponthoz, amikor továbblépés szükséges a magyar hibridek mielőbbi köztermesztésére, éhhez azonban már központi intézkedésekre van szükség. A tudományos módszertani tanácskozásokon elhatározták, hogy — többek közt — fokozzák a napraforgófajták, hibridek és vadfajok cseréjét, hogy gazdagítható és megőrizhető legyen a helyi csíraplazma. Mielőbb beindítják a közös hibridek előállítását a résztvevő országok éghajlati és talajviszonyai között. 1981-re minden intézet küld két-két anyavonalat (legalább száz magot) a kollektív hibridek előállítására. 1982- ben megszervezik a közös hibridek versenykísérletét. Megszervezik a kutatócserét is, a fiatal tudományos munkatársak szakképzettségének bővítésére. Kijelölték a következő tanácskozás színhelyét is, azt Krasznodarban tartják 1982 szeptemberében. BALLABÁS LÁSZLÓ Kép: Gottvald Károly A Magyar Honvédelmi Szövetség vendégeként A Magyar Honvédelmi Szövetség vendégeként hazánkban tartózkodik a Német Demokratikus Köztársaság-beli testvérszervezet, a GST küldöttsége. A küldöttség — Günther Teller altábornagy, a GST központi vezetősége elnöke, Willi Baumgardt ezredes, elnök- helyettes, dr. Helmut Sieger, a központi vezetőség agitprop. főosztályvezetője, Kurt Simon, a GST Suhl megyei elnöke — tegnap Tolna megyébe látogatott, Bokor József ezredes, MHSZ-főtitkár- helyettes kíséretében. A vendégeket Szekszárdon, az MHSZ székhazában Né- gyesi József alezredes, megyei titkár és Harmat József, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadta. Négye- si József rövid tájékoztatót adott Tolna megyéről és arról a politikai, gazdasági, társadalmi háttérről, amely 170 klub, mintegy tízezres taglétszámának munkáját biztosítja. Négyesi alezredes részletes válaszokat adott Günther Teller altábornagy, Willi Baumgardt ezredes és dr. Helmut Sieger kérdéseire a tanintézeti honvédelmi oktatásról, a tartalékos tisztek, tiszthelyettesek utóképzéséről, a magángép járművezető- képzésről. Harmat József a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta a vendégeknek, akik utána Tárnok Gézának, a gépjárműiskola vezetőjének kalauzolásával megtekintet(Folytatás a 2. oldalon) Günther Teller altábornagy a sorköteles gépjárművezetőképzés műhelygyakorlatán GST-kíildöttség Tolna megyében Veress Péter Irakba utazott Veres Péter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külkereskedelmi miniszter párt- és kormányküldöttség élén szerdán az Iraki Köztársaságba utazott, és ott részt vesz a július 17-i forradalom 12. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Algériai kormányátalakítás Bendzsedid Sadli algériai államfő kedden átalakította kormányát. A huszonhat tagú kabinet tizennégy tagja maradt a helyén, köztük a kulcsposztok gazdái: Mohamed Benahmed Abdelghani kormányfő, Mohamed Benjahia külügy- és Bualem Benhamu- da belügyminiszter. A volt kabinet hét tagja maradt ki az új kormányból. Bendzsedid Sadli rendeletet írt alá a fegyveres erők vezérkarának létrehozásáról is, és — nemzetvédelmi miniszteri minőségében — változtatásokat hajtott végre a hadsereg élén. Négyszázhatvan-féle napraforgóval kísérleteznek
