Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
1980. június 1. NÉPÚJSÁG 9 A kvarcóra „szíve” A kvarcóra néhány esztendő leforgása alatt világszerte népszerűvé vált. Rendkívül pontosak, de talán mégsem ez magyarázza közkedveltségüket, hanem az, hogy az óra tulajdonosának legalább egy (esetleg két) évig — a következő elemcseréig — nem kell az időmérőjével törődnie: nem kell felhúzni, mutatóit csavargatni, és állandóan hordani sem kell, miint az automatikus óráikat. A kvarcórák „szíve” a csöppnyi mesterséges kristály. Közel fél évszázaddal ezelőtt egy amerikai fizikus mutatta be először, hogyan lehet egy kvarckristályt rezgésbe hozni. Megfordította az ún. piezoelektromos hatást, a kristály két szemben fekvő felületére váltakozó- áramot kapcsolt, és ezzel a kristályt periodikus alak- változásra késztette. Ez a jelenség a mai modern kvarcórák működésének az alapja. Egy kvarckristályban tetszés szerinti frekvenciájú rezgés kelthető, néhány ezertől százmillió Hz-ig. A rezgésszám elsősorban a kvarc alakjától és a nyerskristályból való kimetszés formájától függ. A két legszokásosabb rezgésszám 32 768 és a sokkal nagyobb 4 194 304. A nagyobb rezgésszám nagyobb teljesítményű elektronikát és több áramot igényel az órában. Bár a 32 kHz-es karóra minden igényt kielégít, a híres óragyárak mégis inkább a nagyobb rezgésszámé megoldást alkalmazzák. Nemcsak azért, mert maga- a kristály olcsóbban állítható elő és könnyebben szerelhető, hanem azért is, mert a hőmérséklet-változásra kevésbé érzékeny. A modern órákhoz használt kristályokat — a valamelyes frekven- oiaváltqzást előidéző „öregedés” meggyorsítása céljából — három hónapon át kezelik, „hősokkolják”, s csak azután kerülhetnék beszerelésre. Az óra bonyolult elektronikus szerkezetének az- a feladata, hogy a nagy rezgésszámból másodpercenként 1 rezgést állítson elő. Annak a hajszálfinom laboratóriumi munkának egy munkafázisát láthatjuk, amellyel a kvarcórák kristályait Bulgáriában előállítják Szovj'et—magyar együttműködés Építészek tapasztalatcseréje A városépítési problémák megoldásában kölcsönösen nagy segítséget jelent a szovjet és magyar építészek együttműködése. Megkértük Viktor Jegerevet, a Szovjet Építészek Szövetségének titkárát, beszéljen erről a munkáról. — A Magyar építészekkel találkozókat rendezünk, kicseréljük a tapasztalatainkat, megvitatjuk az aktuális szakmai kérdéseket a magyar és szovjet építészek öt évre szóló együttműködési szerződésének megfelelően. A közös munka tartalmának és jellegének megvilágítására felidézünk néhány példát. Az elmúlt évben Szófiában találkoztak a szocialista országok építész szövetségeinek vezetői. A falvak építkezési problémáit vitatták meg. Ismeretes, hogy falun tovább élnek a népi kultúra hagyományai, s így az építészeti hagyományok is erősebben tartják magukat. Az ipari módszereken alapuló építkezések, az előregyártott elemekből készült házak nem alkalmazkodnak a haladó népi hagyományokhoz. Ez a probléma elég élesen jelentkezik a szocialista országokban. Milyen tapasztalataink vannak ezen a téren? A Szovjetunióban komoly eredményeket értünk el az elmúlt években a mezőgazdasági települések építésében. Az egyes épületek, települések építészeti megoldása kifejezőbbé , sajátságosabbá vált, a szakemberek jobban figyelembe vették a tájegység és a természeti környezet hangulatát. Rendkívül hasznos volt a szocialista országok építészeinek magyarországi találkozója, ahol a városközpontok kialakításának problémáit vitatták meg. A szovjet szakembereket különösen azok a komplex rekonstrukciós munkálatok érdekelték, amelyeket Budapest és az ország más városainak történelmi városnegyedeiben végeztek. Nagy érdeklődést keltettek a Magyarországon alkalmazott könnyűfém-szerkezetes építési módszerek is, amelyeket főként a tömeges igényeket kielégítő középületék — kereskedelmi és kulturális központok, irodaházak, iskolák, óvódák és bölcsődék — felépítéséhez használnak. A Szovjet Építészek Szövetségének elméleti konferenciáján magyar szakemberek is felszólaltak. A résztvevők kiemelték, hogy az építészetnek a gyakorlati célokon túlmenően ideológiai és nevelési funkciói is vannak. Az ipari létesítmények például az üzemek jó belső kialakításával, megfelelő világítással, a színek hozzáértő megválasztásával hozzájárulnak a jó munkaközérzethez. A zöld gyep, a virágok, a sportpályák pedig a dolgozók felfrissülését, pihenését szolgálják. A konferencián nagy érdeklődést váltott ki a magyar kollégáknak az a véleménye, hogy a tömegesen épülő lakások belső és külső megjelenési formáit változatossá kell tenni. Kölcsönös tanulmányutakat szervezünk magyar barátainkkal, Egy-egy ilyen út két hétig tart. Az egyik magyar csoport például Moszkvában, Leningrádban és Kijevben tanulmányozta a szovjet lakás- építkezés rendszerét, a házak építészeti megoldásait. Különösen felkeltette érdeklődésüket az emeletek kialakításának módszere, s a kész blokkok alkalmazása (egy- egy blokk egy egész lakást foglal magában). Ezek a megoldások gyorsítják a munka ütemét. Egy szovjet csoport a Balatont és környékét látogatta meg; megismerkedtek a magyarországi üdülőhelyek fejlesztési terveivel, és ismertették az e téren szerzett szovjet tapasztalatokat. Végül: a magyar kulturális napok rendezvénysorozat alkalmából építészek is érkeztek hozzánk, akik megbeszéléseket folytattak szovjet kollégáikkal. Kiállítás nyílt, amely a magyar és szovjet építészet eredményeit mutatja be a látogatóknak, továbbá filmeket vetítettek a magyarországi építészetről és építőiparról. Villanyáramot mindenüvé Jelenleg 1,2 milliárd kilowattóra elektromos áramot termelnek a mongol erőművek évente, ami annyit jelent, hogy egy főre 750 kilowattóra fogyasztás jut. A villamosítás mértéke hatszorosa az 1960. évinek. Az ország villamosításának gondját azonban nem csupán a közép-mongollal energetikai hálózat kiépítése oldja meg, hanem a szibériai erőművi rendszerhez történt csatlakozás, valamint a szocialista országok „Béke” villamos távvezetékéhez kapcsolódó Dar- han—Guszinoje vonal kiépítése is. Hegesztés az űrben - napenergiával Napjainkban egyre nagyobb érdeklődéssel kutatják a tudósok, miként lehetne hasznosítani a Nap sugárzási energiáját. Ennek a hőenergia fajtának számos előnye van a többihez képest: tiszta, kezelése — vagyis a sugarak irányítása — egyszerű, tükör koncentrátorok segítségével olyan hőáram nyerhető, amelynek hőmérséklete jóval nagyobb az eddig ismert valamennyi anyag olvadási hőmérsékleténél. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának Anyag- vizsgáló Intézetében olyan nlapkohókat állítottak fel, amelyekben a koncentrált napsugarak technológiai folyamatokban — hegesztés, forrasztás, fémvágás, ötvözés, félvezetők nyerése vákuumban, stb... — való felhasználását kutatják. Hasonló technológiai folyamatokat lehet alkalmazni a világűrben is, orbitális űrállomások összeillesztésénél. Az elvégzett kutatások alapján kisméretű napberendezést készítettek, 1,5 méter át-, mérőjű sugárkoncentrátorrali Az ilyen napberendezések) gyakorlati alkalmazásához az szükséges, hogy azokkal nagyobb felületű objektumok megmunkálása is lehetséges legyen. Erre a célra rugalmas fényvezetőket kísérleteztek ki, amelyek lehetővé teszik 0,2—0,4 mm, vastagságú vékony lemezek hegesztését is. Ilyen berendezés segítségével elvégezhetők az űrállomások javítási munkái. ,A tengerjáró kereskedelmi hajók tonnatartalma állandóan növekszik, mivel egyre fokozódik a Föld gyarapodó népességének áruszükséglete. A hajógyártásban a technikai fejlődés olyan gyors iramú, hogy a tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt épített hajókat ma már elavultnak tekintik. Alig múlik el év valamilyen nagyobb találmány, újszerű konstrukciós megoldás bevezetése nélkül. A tengeri áruszállítás fontos feltétele a kikötői vesztegetési idő lerövidítése. Ha sikerülne a jelenlegi hosszú vesztegelési időt csökkenteni, akkor az a világ kereskedelmi flottájának jelentékeny növekedésével volna egyenértékű, anélkül, hogy új hajókat kellene építeni. Ennek jegyében a kiikötöberendezés egy részét ma már a hajókra helyezik át,- vagyis mind tovább tökéletesítik a fedélzeti rakodóeszközöket. Növelik a rakodónyílásokat. A megnagyobbodott fédélközi nyílások lehetővé teszik, hogy a daruk és a markolók a raktár mind a négy sarkába elérjenek, s ezáltal a rakodók munkája könnyebbé válik. Egyes hajóknak már saját emelődarujuk is van. A szovjet hajóipar a partmenti áruszállítás és a tengeri átkelőforgalom számára készíti a képen látható hajótípust, amelynek az a különlegessége, hogy a hátsó részén leeresztihetően kialakított felhajtón a legnehezebb teherkocsik, kamionok is gyorsan be- és kihiajózhatnak, rakodóberendezés segítsége nélkül. A konténeres szállítás is jó hasznát látja e megoldásnak. A szűzföldek megművelése A Vietnami Kommunista vezésű állami gazdaság, Párt IV. kongresszusa elő- amely arról nevezetes, hogy irányozta a megművelhető összes dolgozója a főváros területek intenzív növelését, környékéről települt át. Az Ennek révén a jelenlegi 5 elmúlt három év alatt közel millió hektárról 10 millió 57 ezer ember érkezett a hektárra nő a termőföldek tartományba. Csak a múlt területe. Ezt a távolról sem év folyamán csaknem 20 könnyű feladatot a Központi ezer hektár szűzföldet von- fennsíkon és a Mekong- tak be a mezőgazdasági ter- völgyben lévő parlag- és melésbe, s jelentősen bőví- szűzföldek megművelése ré- tették az öntözőcsatorma- vén kívánják elérni. rendszert is. Jelenleg a Központi fenn- Ebben a nagyszabású vál- síkon kialakulóban van egy lalkozásban a vietnami nép új gazdasági terület, ahol jelentős támogatást kap a már több mint 8 ezer ember szocialista országoktól. A ól. A lakosság nagy része — KGST-országok kompenzá- diákok, munkások, parasz- cdós alapon segítséget nyújtóik, leszerelt katonák — a tarnak 450 ezer hektár par- párt felhívására települt ide lagföld megművelésében. E az ország más, sűrűn lakott földeken kávé-, kaucsuk-, tartományaiból. Az idetele- tea- és cukornádültetvénye- pültek már több mint 2 ezer két létesítenék, hektárt művelnek meg. Fel- a tervek szerint a Középült az első iskola, kórház, ponti fennsíkra és a Mekong- üzlet, posta, mozi, sportpá- völgyébe áttelepülők segítsé- ^ gével az ország történetében Lám Dong tartományban először kerül le az élelmialakult meg a „Hanoi” eine- szerhiány a napirendről. Csehszlovákia A pozsonyi szemétégető Nagyvárosok , közelében gyakori, bár nem elbűvölő látvány, a szeméthegyek sora. így volt ez nemrég még Pozsonyban is. Két éve azonban nem riasztja a városkörnyék lakóit a felhalmozódó, rothadó hulladék, mert azóta sikerrel üzemel itt Csehszlovákia legmodernebb hulladékégető berendezése. A berendezés a városon kívül, a Szlovnaft petrolkémiai kombinát közelében kapott helyet. A hulladék „eltűnése” úgyszólván emberi kéz érintése nélkül történik. A hulladékot szállító gépkocsik a szemétégető nyolc akna nyílásába ürítik terhüket, Innen hétezer köbméter anyagot befogadó óriásbunkerbe jut a szemét. A tároló méreteire jellemző adat, hogy egy 380 000 lakosú város háromnapi háztartási hulladéka fér el benne. Hidraulikus berendezés segítségével jut ezután a hulladékanyag a négy kazán rostélyára, ahol 900—1100 Celsius fok hőmérsékleten salakká változik. Lehűtés után elektromágneses osztá- lyozók különválasztják a tömegtől az el nem égett fémrészeket. A kéményeket korszerű elektrofilterrel látták el, úgy hogy a szűrőberendezés révén már semmiféle szeny- nyeződés nem kerül a levegőbe. A gázok leszívása pedig megakadályozza a kellemetlen illatok terjengősét. . Az égető-berendezés ugyanakkor hőt is termel, amit a Szlovnaft kombinátban jól hasznosíthatnak. A berendezés és tartozékai gondozását műszakonként mindössze 9—10 ember látja el, hiszen a munkafolyamiatokat távvezérléssel irányítják. Életkora — 120 év ötszáz család él Grúzia Marneulszlki körzetének Ke- salo falujában. A leghíresebb lakos Ali Alijev, aki nemrég töltötte be 120. életévét. Fél évszázadon át tevekaravánokkal járta az országot, a légkülönbözőbb szállítmányokat juttatta el rendeltetési helyükre. Életéinek első fele hosszú és küzdelmes volt. Amikor Grúziában megalakult a szovjethatalom, foglalkozást változtatott, juhtenyésztő lett. Csak 1955-ben ment nyugdíjba Ali Alijevnek népes családja van, tíz gyereke, 18 unókája és 12 dédunokája. Ali Alijev — családja körében
