Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-10 / 134. szám

u Képújság 1980. június 10. Moziban Jane Fonda hazatérése Röviddel egymás után két Vietnamról szóló filmet is láthattunk a megye mozijai­nak műsorán. Coppola Apo­kalipszisének víziószerű kép­sorai után, most a Hal Ashby rendezte Hazatérés című fil­met. 'Nekem ez utóbbi tet­szett jobban. Tény ugyan, hogy Coppola filmje is nagy hatású kiáiltvány a háború borzalmad, a Vietnamban el­követett szörnyűségek ellen. Tény, hogy a szinte védtelen falu elleni helikoptertáma- dás képeit, amíg élek, nem felejtem, de a Hazatérés, el­sősorban Jane Fonda és Jon Voight játékának köszönhe­tően legalább annyit mond énről az agresszív háborúról az érzelmek oldaláról meg­közelítve, mint az előző film a .maga naturális valóságá­ban. A történet cselekménye puritán, egyszerű. Egy fia­talasszony — Jane Fonda — férjét behívták a vietnami hadszíntérre katonának.. A férj, Bruce Dem — akit leg­utóbb a Gengszterek sofőrje kétbalkezes rendőreként lát­hattunk —, nehéz búcsú után’ elindul. Hogy ne unatkoz­zék, valahogy agyonüsse az időt, felesége, Sally egy ka­tonai kórházban — ahol Vietnamból hazatért "sebesül­töket, nyomorékokat ápolnak —1 önkéntes ápolónői mun­kát vállal. Itt ismerkedik meg Luke Martinnal — Jón Voight .aflaJkítása —, aki rok­kantán kerül ki a ■ vietnami háború poklából. Barátságuk egyre melegebb emberi kö­telékké fejlődik, de elmúlik az egy év és a férj a hábo­rús élmények hatására el­torzult, elbizonytalanodott szemlélettel, új emberként visszatér. Hogy mi történik, azt bíz­zuk a mozinézőkre, akik, ha megnézik a Hazatérés című filmet, a könnyű nyári cse­megék mellett egy igaz, mű­vészi alkotást is láthatnak. Jón Voight, a nyomorék katona szerepében emléke­zetes alakítást nyújtott. Ma­gyarországon bizonyára ke­vesen látták a csak Film­múzeumban bemutatott Éj­féli cowboy című filmjét, de A 22-es csapdájából és a Conrakból is emlékezhetünk rá. Szuggesztív játéka bi­zonyára nemcsak e sorok íróját ragadta magával, mert 1978-ban Canes-ban a leg­jobb férfialafcítás díját kap­ta, egy évvel később Jane Fondával együtt Oscar-díjat kapott ezért a filmért. A legnagyobb • elismerés mellett is el kell azonban mondani, hogy a film igazi ■sztárja Jane Fonda. A Viet­namot is megjárt színésznőt hosszú hallgatás — esetleg hallgattatás — után láthat­juk ismét filmen. Hosszú utat járt be, amíg a holly­woodi „szex-csirkéből” a Ha­zatérés érett játékot nyújtó, kimagasló' képességű filmszí­nésznőjéig nőtt. „Annak az álamvilágnak a kelléktárába tartozott, amelynek az ame­rikai kispolgár esténként át­adja magát, amikor lábát az asztalra vetve, kirándul a képes újságok és a filmma­gazinok napi gondokat űző, felnőtteknek gyártott képes- könyvvilágába” — írta róla életrajzírója, Peter Jacobs. Ugyanez a Jane Fonda elvált szemléletében és az anya- könyvvezető előtt is első fér­jétől," felfedezőjétől, és az őt „szexbomba” szerepékbe be­skatulyázó Roger Vadimtől, olyán filmekkel lepte meg a mozinézöket, mint a Baba­ház, vagy A lovakat lelövik ugye? Jane Fonda 1971-ben tett először kísérletet arra, hogy Vietnámba utazzon, akkor a Thieu-rezsim megtagadta tő­le a beutazási engedélyt, így csak több mint fél év múlva, 1972 júniusában • léphetett először a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területé­re. Akkor ment Vietnamba; amikor ez még az ellenség-" gél való „lepa'ktálás” bűné­nek számított és később épp elég kellemetlensége volt emiatt, no meg a ./kirándu­lás” utáni politikai magatar­tásáért. Jane Fonda tünteté­seken, utcagyűléseken szóno­kolt a vietnami háború el­len, és azt hiszem, ebben a sorban egyik — nagyon ha­tásos — fellépése volt a Ha­zatérés című film is. TAMÄSI JANOS Könyv Moldova György: A szent tehén Moldova György legújabb, testes riportkötete a könyv­hét szenzációja volt. Ez az, amiben nincsen semmi szen­záció, hiszen az ilyesmi a Moldova-kötetekkel kapcso­latban megszokott dolog. Legfeljebb azon lehetne töp­rengeni, hogy miért lehetett egy könyvhétre megjelente­tett kötetet már a könyvhét előtt itt-ott már a pult alól kapni. Egy irodalmunk dolgaiban tájékozott külföldi ismerősöm néhány éve azon álmélkodott, hogy van egy speciális magyar sajátság — nálunk az írók mindenbe be­leszólnak. Példáit nem cáfol­ni, hanem csak szaporítani tudtam, és legfeljebb arra hivatkozhattam, hogy ez a közügyekben való elkötele­zettség nálunk haladó ha­gyomány, már egy rene­szánsz magyar—horvát főúr, költő és hadvezér, bizonyos gróf Zrínyi Miklós megte­remtette. Moldova, aki köztudomá­súan nem textilipari szak­ember, most folytatja. A szent tehén ugyanis a hazai textilipar. Az egyelőre még kétséges, hogy a vasutasok példáját követve Moldovát ennek az iparágnak a képvi­selői is tiszteletbeli textilessé választják-e. Arról se va­gyok meggyőződve, hogy az írónak mindenhol szabad mozgást biztosító „illetékes” a könyv elolvasása után be­nyújtja a lemondását. Való­színűleg nem és valószínűleg nem is ez lenne a megoldás. Hanem írni? Ezt Moldova nem mondja és természetesen nem is mondhatja meg. ö teljesítet­te azt, amit vállalt, feltérké­pezte a magyar textilipar kilátástalan .helyzetét. Em­beralatti állapotokat, mun­kajogi és egészségügyi sza­bályok tömegének megsérté­sét, múltat, jelent, de a jö­vőt nem, mert Moldova író és nem jós. Egyik-másik portréja (Girold Mihály, Jan- kovich igazgató) szenzációs, van, amelyik negatív érte­lemben az. Bebizonyosodik, hogy a textilipar rekonstruk­ciója önáltatás volt, csak éppen nagyon sok száz mil­lióba került önáltatás. Mind­ezek után az olvasóban ma­rad egy hiányérzet. Ha már a szerző nem válaszolt az önmaga által feltett kérdés­re, ki lesz az és akad-e majd illetékes, aki megteszi. Mert az a tény, hogy Magyaror­szágon sok száz oldalas könyv formájában is szabad igazat mondani, ha úgy tetszik, se­gítő szándékkal leleplezni, magában édeskevés. ORDAS IVAN Űtközben ’80 a május havi ajánláshoz KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK Szakszervezeti politikai oktatás 1. 1973-ban megalakult az Európai Szakszervezeti Szövetség. Milyen cél­lal? 0—3 2. Foglalja össze röviden a nem­zetközi szakszervezeti mozgalom IX. világkongresszusának munkáját! 0—4 Az élet kialakulása c. ismeret- terjesztő előadás. 3. Milyen bizonyítékok vannak az élet keletkezésének idejére vonat­kozóan? ^ 0—4 4. Miben különbözött az ősi lég­kör a Föld mai légkörétől? 0—4 Megyénkről: 5. Az 1948. évi államosítások mi­lyen üzemeket érintettek megyénk­ben? 0—4 Irodalom: dr. Máté János: Tolna m. társadalmi struktúrájának válto­zása a ^felszabadulás után. Tanul­mányok Tolna megye történetéből Vili. kötet. Magyarország, Népújság. 6. Mi az a három fő elv, amelyet a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Tito halála után is kö­vetni fog? 0—3 7. Miért mondott le az amerikai külügyminiszter és ki lett az utóda? 0—3 8. Az elmúlt évben Közép-Amerika melyik két országa szabadult meg diktátorától? 0—2 9. Mikor építették és miről neve­zetes a keszőhidegkúti evangélikus templom? 0—3 10. Széchényi „az első magyar ’nemzetgazda” jelzővel illette! Kiről van szó és mi indokolta ezt a jel­zőt? 0—3 11. Egy fürgedi fafaragó művész egy itt született neves író szobrát készíti! Ki ez a fafaragó, nevezze meg az írót is! 0—2 Delta (4. sz.), Élet és Tudomány 12. Milyen új eljárással mérik a növények ..belázasodását”? - 0—3 13. Az autóközlekedés üzemanyag­gondjainak enyhítésére metilalkohol felhasználásával kísérleteznek. En­nek során milyen előnyeit ismerték fel a metanolnak? 0—4 14. Mi az interferon? Mióta isme­rik hatását és alkalmazásával hol remélhetünk jelentős előrelépést? 0—3 Űj Tükör, Film, Színház, Muzsika, Élet és Irodalom. 15. Egy francia hajó pusztulásának és a megmenekült utasok hányattatá­sainak pillanatait örökíti meg a ha­talmas festmény. Mű címe, alkotója? 0—2 16. A Munkácsy-díjas művésznek több városban láthatók Adyról készült szobrai. Az alkotó neve? 0—2 17. „Az állam vándorai”. Kiket ért ez alatt a riport írója? Milyen ja­vaslata van a „vándorlás” megszün­tetésére? Mi a véleményük a javas­latról? Van-e esetleg jobb elképzelé­sük a probléma megoldására. írják lel 0—5 18. A Szekszárdon található Varga Imré-szobor címe azonos egy szim­fonikus mű címével. Az utóbbit az a magyar zeneszerző komponálta, aki 150 évvel ezelőtt, 1830 májusában született. Ki a zeneszerző, mi a mű címe? Soroljon fel ettől a zeneszer­zőtől legalább 3 operát! 0—3 Képes Sport, Népsport. / 19. 1980. V. 11-ig tartotta magát a legrégibb magyar atlétikai csúcs. Me­lyik sportágban, ki döntötte meg, kiét? 0—3 20. Maróczy Géza, Szabó László, Portisch Lajos három híres magyar sakkozó. Ki érte el közülük a leg­jobb eredményt és miért? 0—2 21. Egy délnyugat-afrikai országban ígéretes futótehetség tűnt fel. Hol, kicsoda? 0—2 A válaszokat 1980. június 24-ig szí­veskedjenek a helyi művelődési há­zaknak megküldeni. Felhívjuk a brigádok figyelmét, hogy a közös vállalások teljesítésé­nek módját, időpontját, előzetesen szíveskedjenek a művelődési bizott­ságnak bejelenteni. Megyei Operatív Bizottság JÚNIUS HAVI AJÁNLÁS A MŰVELŐDÉSI AKCfÓBA BENEVEZETT SZOCIALISTA BRIGÁDOK RÉSZÉRE A brigádok készüljenek az alábbi témakörökből. — József Jolán: A város peremén c. könyvének elolvasása, határidő: VI. 30. — Tv: A Hét, külpolitikai, belpoli­tikai fórumok. — Az ajánlott újságok és folyó­iratok. — Kísérjék figyelemmel az ajánlott 2 film vetítésének időpontját, a helyi filmszínházban. (Júniusban minden­honnan várjuk a válaszokatl) — Helyi művelődési házak prog­ramjai. — Kérjük a brigádokat, hogy VI. 30-ig jelentsék be a művelődési bi­zottságoknak, hogy a műszaki könyv­hónapra és a megyei munkásműve­lődési napokra milyen programokat igényeinek (vállalások alapján!). — A szocialista brigádklubok, il­letve brigádok találkozóját VII. 5. helyett VIII. 9-én rendezzük meg. AZ ÁPRILIS HAVI KÉRDÉSEK VÁLASZAI 1. — A szocialista demokrácia érvé­nyesülésének színvonala az intézmé­nyekben. — A demokratikus vonások érvé­nyesülésének mértéke és módja a termelés irányításában. — A különböző osztályok közötti társadalmi, csoport, egyéni érdekek egyeztetésének megvalósulása. — A tömegek közvetlen részvétele a társadalmi, gazdasági folyamatok irányításában, az állam, a közélet, a gazdaság, a kultúra, művelődés kü­lönféle területein, az össztársadalmi feladatok megoldásában. 0—5 2. — Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ). A legnagyobb taglétszáma 180 mil­lió fő. A tagság egyetlen feltétele a mun­kásosztály ügyének következetes kép­viselete, szolgálata. — Szabad Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetsége (SZSZNSZ) Tag­létszáma 70 millió fő. A szociáldemokrácia számottevő befolyása következtében reformista irányzatot követ, ellenez minden kap­csolatot a szocialista országok szak- szervezeteivel. — Munka Világszövetsége. (MVSZ). Taglétszáma 10 millió. Ideológiájában vallási — elsősor­ban katolikus — eszmék töltenek be meghatározó szerepet. 0—5 3. A B-listázás az első jelentős lé­pés volt a burzsoá hivatali szervezet lebontására, új, politikailag megbíz­ható államigazgatási apparátus ki­építésére. 1946. április 18.—június 21-ig tar­tott megyénkben. 0—5 4. 1948. májusában Némethy Pál. 0—5 5. Nem. Jelentős mértékben módo­sította a tulajdonviszonyokat, de a földtulajdon jellegét alapjaiban nem változtatta meg. A föld magántulaj­don móradt a földosztás után is. 0-5 6. Jean-Paul Sartre. = Népszava, IV. 17. sz. "6. I. 0—2 7. Húsvétról. = Népszava, IV. 6. 9. I. 0—2 8. Bizalmiak rendszerére épül. Fel­építés: bizalmi, főbizalmi, bizalmi­testület. A bizalmitestület választja meg- az szb-t. A bizalmi régebben a feladatokat csak végrehajtotta, most részese lesz a döntésnek, határozat- hozatalnak stb. Ott ahol minden tag részt vehet a taggyűlésen a legmagasabb fórum a1 taggyűlés. Vezető szerv Itt az szb. Ahol a tagok együttesen nem hoz­hatók össze egyidőben, ott a bizalmi­testület a legmagasabb szerv. Az szb végrehajtó, operatív szerv. A tag­gyűlést a bizalmi tartja a csoport­ban. = Brigádélet, 3. sz. 5. I. 0—4 9. Baniszadr. Síkraszáll a földhöz való visszatérés, az önellátás és az egyszerűbb élet mellett, áttérést kö­vetel a fogyasztói társadalomról a termelő társadalomra. = Magyar- ország, IV. 6. 15. I. f 0—3 10. A perui havannai nagykövetsé­gen kialakult helyzet: a társadalom­ellenes elemek nagy csoportja erő­szakosan behatolt a követségre, és „politikai menedékjogot” kért. A másik esemény: a Karib-térségben májusra bejelentett amerikai hadgya­korlat. = Magyarország, IV. 20. 8. I. 0—3 11. K. Papp Józsefet a 9. választó­körzet Pakson. = Népújság, IV. 22. 1. I. 0—2 12. Itt terül el a gemenci erdő, amely természetvédelmi terület. = Népújság, IV. 20. ó. I. 0—2 13. 1828-ban Eszterházy katonái a várongi, lápafői és koppányi erdősé­geket átfésülték. Lápafőtől egy kilo­méterre betyárok tüzeltek. Ez vezette nyomra az üldözőket. Sobri Jóska is köztük volt, az utolsó golyóval főbe lőtte magát. = Népújság, IV. 11. 3. I. 0—3 14. Az Aradi Közlöny 1917. novem­ber 15-i számában jelent meg egy alaptalan hír. Sem Budapesten, sem Magyarországon nem járt, közel 2 esztendőt töltött azonban az Osztrák— Magyar Monarchia területén. = Élet és Tudomány, IV. 18. 485—486. I. 0—3 15. A légkör radioaktív szén- és triciumtartalma folyamatosan bekerül a bioszférába — megtalálható az ivóvízben, táplálékainkban — bejut a szervezetbe. A radioizotóp alkotóré­szei az emberi szervezetnek, amióta az ember megjelent a Földön. Hatá­sukat megszoktuk, nincs káros követ­kezménye. (Természetes eredetű ra­dioaktivitás). = Élet és Tudomány, IV. 11. 455—457. 0—4 16. Ionizációs kamra, Geiger— Müller-féle számlálócső-detektor. Szcintillációs technikán alapuló egésztestszámlálók, (nátrium-jodid, folyadék és plasztikszcintillátorok). — Élet és Tudomány, IV. 11. 455—457. 0—4 17. Nem látszik ugyan lehetséges­nek, de az alvásnak lehet jótékony hatása az ébrenlét idején szerzett is­meretek rögzítésére. Bizonyos dolgok jobban megma­radnak az emlékezetben, ha a tanu­lást bizonyos mennyiségű alvás kö­veti. ==• Delta, 3. sz. 17—19. I. 0—3 • 18. Az elektronikában, a rádió­technikában, űrhajózásban, a repülő- és számítógépgyártásban. = Delta, 3. 12—13. I. 0—3 19. Rácz Aladár, Bach, Couperin, Scarlatti és más szerzők billentyűs hangszerekre komponált műveinek egész sorát. = Élet és Irodalom, IV. 12. 11. I. 0—3 20. A településhálózatot korsze­rűbbé, racionálisabbá kell tenni — ezen belül Budapestről fokozatosan vidéki fejlesztési centrumokba szüksé­ges telepíteni a kutató-, tervező-, oktatóintézmények, irányító szervek, nagyvállalatok központjait — melyek tevékenysége nem kapcsolódik szük­ségszerűen a főváros gazdasági, kul­turális életéhez. = Élet és Irodalom, IV. 19. 5. I. 0—3 21. Lehotka Gábor orgonaművész. = Új Tükör, 15. sz. 27. I. 0—2 22. Katona József: Zsiska. Kecs­keméti Katona József Színház. 0—3 23. Belgrad, 39. Európa-bajnokság. = Népsport, IV. 24. 8. I. 0—2 24. Dr. Diner Gábor, Kozák Mi­hály, Sidó Ferenc. = Népsport, IV. 14. 7. I. 0—3 25. — 0—4 Tévénapló Tolsztoj tragédiája Tolsztoj sorsa, élete utolsó szakaszának drámai fordu. lata következetlenségeivel együtt, hatásos téma, akár pszichológus firtatja titkait, akár regényíró. Száraz Györgyöt is megragadja a Tolsztoj sorsában rejlő re­gényesség, s hatásos színpadi játékot formál a „futás” előtti hetek, hónapok eseményeiből. Jó darab, Száraz biztos érzékkel bonyolítja a cselekményt, bár sokmin­den inkább a színpad törvényeinek érdekében történik. Mert a bőségesen ránk maradt kortársi feljegyzések nemcsak a hatásos külsőségekről szólnak, Tolsztoj ugyanis mély alkotói, válságot is átélt, hisz az Anna Kareninát be sem akarta fejezni, öncélúnak érezve a történetet, a Feltámadást pedig kifejezetten tanai il. lusztrációjának szánta. Az más kérdés, hogy 'végered­ményben szándéka ellenére is remekmű lett, bizonyít­va, hogy a művész nagyobb'volt benne, mint a maga alkotta vallás prófétája, aki újra lefordította az újszö­vetséget, mondván, hogy a papi furfang félrevezeti a népet. Száraz György hőse a családi kisszerűségek között vergődik, pedig a lényeg nem egészen itt van, ugyanis Tolsztoj igazi tragédiája az, hogy magának is éreznie kell ellentmondásait: a vallásalapító ingatag alapokon áll, akit okkal mosolyognak meg, s akivel szemben lá­zadó családtagjai nagyon is logikusan viselkednek. A legkirívóbb a feleség, Szofja Andrejevna, aki a való­ságban nem lehetett hisztérika, s amikor körömszakad, táig ragaszkodik a vagyonhoz, a pénzhez, csak azt te­szi, amit osztályhelyzete diktál: a nagybirtokos arisz­tokrata nem lehet más — ezt már Marx óta tudjuk. Száraz György ismeri a dráma szabályait, de ezen a ponton megtorpan, s a második rész esik, veszít drámai erejéből. Az utolsó jelenet Tolsztoja, aki sorra kioltja gyertyáit — pedig a jelkép nem ezt akarja sugallni — mindenről lemondott, holott éppen példát akart mu­tatni. A jó előadás legnagyobb eseménye Horváth Sándor legapróbb gesztusában is kísértetiesen hiteles Tolsztoja. CS. L. A játszmát feladom... A péntek esti Tiszteletem, főorvos úr! című szatiri­kus tévéjáték alapvetően jó, ugyanakkor rossz is volt. Jó volt azért, mert társadalmi problémát — borravaló­kérdést — feszeget, mégpedig a borravaló kikényszerí­tésének, illetve visszautasításának legfondorlatosabb mutatványait prezentálva a nézőnek. Mégsem lehetünk biztosak abban, hogy a bemutatott sztorisorozat kap­csán többek arcát öntötte el a szégyen pírja, vagy azért, mert adnak, vagy azért, mert kapnak, azaz elfogadnak csúszópénzt, borravalót, hálapénzt. Röviden a film története: adva van egy orvos, aki nem fogad el borravalót. Az autószerelő pedig minden­áron rá akarja sózni a vastag borítékot. Mivel a föor. vos visszautasítja, a szerelő makacsul ravaszkodik: el­lopja „ellenfele” lerobbant autóját, s újjávarázsolja. Ezután az orvos mindent megtesz, hogy a „tisztességte­len honoráriumot” visszafizesse. Más mód nincs, csak az autó eladása, de a MERKUR tisztviselője csak búsás borravaló (százalék) ellenében adna olyan összeget, ami a szűkösen élő főorvos fizetési „kötelezettségét” fedez­né. S kiút htján az orvos a játszmát feladja. Hogy miért volt rossz a film? Mert a nézőt — a saj­nos időnként megbetegedő nézőt — igencsak ingerelte a félresikerült „párba állítás” a csúszót elváró szerelő, tisztviselő, s az el nem fogadó orvos példálózata. Évek óta örökzöld témáink egyike a hálapénzre igényt tartó orvosok etikátlan magatartása. A téma ma is eleven, legfeljebb tettenérni nehéz. így a tévéfilm szerzői al­kotásukkal olajat öntöttek a szunnyadó tűzre. Mert a szatíra akkor is szatíra maradt volna, ha az autósze. relő „ellenfele” nem orvos, hanem mondjuk egy telek­vitát ügyesen elrendező ügyvéd. Végezetül pedig nem hittem el, hogy egy ötven év körüli — nem is nagy- családos — főorvosnak ekkora gond kifizetni tíz vagy húszezer forint kocsijavítási díjat. Ha valóban ennyire fizetőképtelen, akkor miért nem fordult bizalommal az OTP-hez?! V. HORVÁTH MÁRIA Rádió Rátonyival Ausztráliában Ausztráliával kapcsolatos ismereteim meglehetősen fogyatékosak. Egy „Húszezer rabló" című háborús regényre emlékszem, de a szerzőjére már nem, meg Varjas Endrének az ÉS-ben megjelenő melbourne-i leveleire. Az elmúlt szombaton Rátonyi Róbert lépett felvilágosítóim sorába, aki a Színházi Magazin különkiadásaként „A szórakozó Sydney" című összeállításával jelentkezett. Rátonyi írásait, aki jó ideje a Ludas Matyiban próbál humoristaként jeles­kedni, nem szeretem, mert leginkább épp a humor hiányzik belőlük. Rádióriporterként jobban bevált. Muzsikával kombinált (és egy megfelelő szakember által retusált) hangfeltvételei általában jók, a kulturált ismeretterjesztés ügyét okosan szolgálók. ügyesen mutatja be az ausztrál nagyváros kultúréletét, világ­szerte ismert csodálatos operaházát, más kultúrcef.trumait és az itteni magyar vonatkozásokat is, hisz miért éppen Sydney-ben ne lehetne magyar vonatkozásokat felfedezni? Nem mentes egy kis egészséges önreklámozástól se, de ehhez nem kell ismert szín­művésznek lenni valakinek, mások is hajlamosak rá. Egészében ez az egyórás próbálkozás sikert hozott és egy további gondolatot sugall. A világ legkülönbözőbb pontjaira a legkülönbözőbb vég­zettségű és érdeklődési körű emberek jutnak el hazánkból. Nagyon valószínű, hogy nem egytől egyig ihletett rádióriporterek, de egész biztosan olyan élmények birtokosai, melyeket egy jó szakember közérdeklődést kiváltó módon csiholhatna ki belőlük. Annak a lap­nak a szerkesztőségében, ahol dolgozom, néhány éve született egy ötlet, amely akkoriban sikert aratott az olvasók körében. Munka­társaink szabadságuk idején fél Európát bebarangolták, végül so­rozatban adtak számot élményeikről. Valami hasonlóra gondolok, de nem hivatásos újságírók révén, hanem legfeljebb csak közre­működésükkel. O. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom