Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-29 / 151. szám
12 Képújság 1980. június 29. m MAGAZIN,,« | MAGAZIN MAGAZIN gf > i MAGAZIN ||Íp:í;Í|||, MAGAZIN . 'ÄpiSwiS# MAGAZIN , 1§S gllliillr MAGAZIN • MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Mesterséges hold az ózonréteg megfigyelésére A NASA a wallops-islandi bázisról SCOUT hordozó- rakéta segítségével sikeresen pályára állította a SAGE (Stratospheric Aerosols and Gas Experiment) elnevezésű mesterséges holdat. Ennek az a feladata, hogy méréseket végezzen a sztratoszférában előforduló gázokkal, aeroszolokkal, de elsősorban az ózonréteggel kapcsolatban. A SAGE műszerei, radio- méterei elsősorban a 20—25 km magasságban elhelyezkedő ózonréteggel kapcsolatban végeznek méréseket. Néhány év óta a tudósok egy része azon a véleményen van, hogy különféle természeti jelenségek, mint a vulkáni tevékenység, befolyást gyakorolnak az ózonrétegre. Számos tudós szerint az ember különféle tevékenysége az ipari szennyezések, a szuperszonikus repülőgépek, valamint az iparban és a háztartásokban használt aeroszolos készülékek befolyást gyakorolnak az ózonrétegre. NASA-kutatók 1975-ben úgy nyilatkozták, hogy azok a klór- és fluortartalmú szénhidrogének, amelyeket aeroszolos készülékeknél hajtógázként alkalmaznak, 8— 30 százalékos arányban pusztíthatják el a légkör ózonrétegét 30—45 km-es magassági határok között. Ezek a feltevések mind a mai napig nincsenek tisztázva, számos tudós szerint az emberi tevékenységnek az ózonrétegre gyakorolt hatását eltúlozzák. Az azonban biztos, hogy az ózonréteg a földrajzi helyzet és az évszakok függvényében elég nagy ingadozást mutat. A SAGE radiométerei több csatornán pásztázzák majd a sztratoszféra ózonrétegét. A mérnökök a SAGE élettartamát egy évre tervezték munkavégzés szempontjából. Ezalatt az idő alatt 10 000 mérést végez a műhold. Az ózonréteggel kapcsolatban 9— 46 km-es magasságban, az aeroszolokat 10—35 km-es határok között, míg nitrogén- dioxidokkal kapcsolatban 25—40 km-es határok között végez méréseket a SAGE. Az aeroszol- és az ózonkutatási eredményeket össze fogják hasonlítani a HCMM és Nimbus G amerikai műholdak mérési eredményeivel, amelyek a klimatológiai kutatásaik során hasonló jellegű méréseket végeztek 1978-ban. Yves Montand a mai francia filmgyártásról Az elmúlt év végén a tekintélyes polgári napilap, a Le Monde hosszabb cikkben elemezte a mai francia film nehéz helyzetét a nemzetközi piacokon, s a meglehetősen pesszimista hangvételű értékelés kénytelen volt megállapítani: az elmúlt esztendőkben jelentősen csökkent a francia alkotások ázsiója, bevétele. A cikkíró szerint mindennek elsősorban a francia stúdiókban forgatott alkotások apokaliptikussága, frivolsága, érdektelensége az oka. Szinte erre az eszme- futtatásra felel Yves Montand, aki a közelmúltban szokásával ellentétben — a Cine-Revue-nek adott interjújában mond véleményt a mai francia filmről. Montand, aki nemrég fejezte be Henri Verneuil irányításával, az I... comme Icare (I... mint Ikarus) felvételeit, amely a Kennedy-gyilkosság újszerű átköltése, tulajdonképpen egész munkásságával cáfolja ezt a vádat. Szerinte: mindez csak szenzációhajhászó vádaskodás, rossz indulatú támadás, sanda oldalvágás. „Gyakran hangoztatott érv — veti fel az újságíró —, hogy a francia filmesek nem mernek olyan forró és „rázós” témákat feldolgozni, mint az amerikaiak vagy az olaszok. Mi a véleménye erről? „Viccel? — kérdezte erre Montand. — Ezek nyilvánvalóan hamis érvek. Hagyjuk a rosszmájúaknak! Ez olyan filmesek fogása, akik nagyon is jól tudják, hogy a francia és az amerikai filmet összehasonlítani beteges dolog. Ez épp olyan, mintha valaki a francia és a belga filmet állítaná szembe. Valahányszor olyan cikk kerül a kezembe, amelyik úgy kezdődik, hogy Mi lesz a francia filmgyártással? Nézzünk az amerikai produkciókra! — már le is teszem az újságot a kezemből. És nem valamiféle sovinizmus miatt, hanem mert az összehasonlíthatatlan dolgokat képtelenség összehasonlítani, még akkor is, ha jól tudom, hány gyengécske hazai film készül — s akkor még finoman fejeztem ki magam... de az is nyílt titok, számos francia művész csodálja az olaszokat... folytatta a francia filmlap riportere. — Igazuk van, még akkor is, ha tudjuk, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Ha megkérdezik mondjuk Sergio Leonét, mi a véleménye a mai olasz filmről — szembe kacagja magukat. De nálunk itt van Costa Gavras, aki alkotásaiban sokkal messzebbre lát, mélyebb gondolatokat közöl. Talán csak Rosi-hoz hasonlítható témaválasztásában. Ma is féltőn őrzörS azt a táviratot, amelyet Kosf intézett hozzám egy Gavras-szal folytatott közös beszélgetés után. Persze Yves Montand nemcsak a nyilatkozatok embere. A nyilvánvalóan politikai indíttatású Verneuil- film után, máris Gavras mellett dolgozik, egy másik régi barát, az író Jorge Semprun oldalán. Századunk súlyos, nagy kérdéseiről kívánnak szólni, egy olyan filmben, amelynek már nagyon sokan nekikezdtek, Szergej Eizens- teintől Fred Zinnemannig, de még senki sem fejezte be. A film mi is lehetne más — Malraux remekművének, „Az emberi sors”-nak adaptációja. (nemlaha) Baktériumok — mágnesérzékeléssel Különböző vizekből olyan baktériumokat izoláltak, amelyek jelzik a mágneses mezőket, és e szerint orientálódnak. Ezeket a baktériumokat most közelebbi Vizsgálatnak vetették alá. A tudósok az elektron- mikroszkóp alatt baktérium- sejtenként átlagosan 22, láncolatban elhelyezkedő mag- netitkristályt találtak egyenként 50 nanométer (1 nanométer = a méter milliárdad része) átmérővel. A mágneses mezőik, amelyeket a baktériumok jeleztek, ugyanolyan erősségűek, mint a föld mágneses tere. Ezért kézenfekvő az a feltételezés, hogy sajátos biomágneses iránytűről van szó. Emellett magnetitkristá- lyokat találtak a csészecsigák nyelőszerveiben, a méhek potrohában és a galambok koponyájában. Egyelőre nem tisztázott az a kérdés, hogy vajon ezeknek az állatoknak a magnetitháztartása a Föld mágneses tere szerinti orientálódással függ-e össze. A hét karikatúrája Barikád Salvadorban Krill-kutatás és felhasználás A halászati szakirodalom krill néven említi az antarktiszi világítórákot. Hatalmas tápláléktömeget jelent egy- egy krillraj. Becslések szerint egy 54 méter hosszú, 36 méter széles és 1 méter mély krillraj 96 millió apró példányból áll. A különböző tengeri állatok fel is használják ezt a gigantikus méretű táptömeget. Víz alatti szonarkészülékkel (hangradar) a krill-padokat halászhajók fedélzetéről be lehet mérni. A krill halászatának technológiai módszereit azonban csak napjainkban kezdték el kidolgozni. A krill húsa mint fshérjekoncentrá- tum emberi táplálkozásra is alkalmas. Szárítva és lisztté őrölve pedig felhasználható a baromfi- és a sertéstakarmányozásban is. Az NSZK-ban a kutatók háromféle krill-lisztből kiindulva végeztek laboratóriumi és állatkísérleteket. A rákliszt aminősav-összetétele hasonló a hallisztéhez. Patkányokon végzett kísérletek szerint a rákliszt biológiai értéke eltérő. Igaz — állapították meg a német kutatók — emészthetőségük is eltért egymástól. Ennek a hatása a sertéshizlalásnál is megmutatkozott. A kísérletek során felhasznált I. számú rákliszt 10 százalék arányban keverve a takarmányhoz igen jó eredményeket hozott, a másik kettő nem. A pecsenyecsirke takarmányában már 3 százalék rákliszt is negatív eredményt adott, rontotta a hús ízét. E téren a végleges következtetésekhez további kísérleteket kell végezni. Az egyik neves NDK-beli hangszergyárba, a markneu- kircheni hegedűk és brácsák szülőhelyére tekinthetünk be, ahol már három évszázada készítenek zeneszerszámokat. Vonós hangszereket nemcsak egyedi darabokként, kiváló művészek számára készítenek, hanem kisebb- nagyobb sorozatban mások számára elérhető áron is. A hangszerek két alapanyaga a jávor- és a fenyőfa, melyek mellett még mahagóni-, ében- és paliszanderfát is felhasználnak. A hangszerkészítésre megfelelőnek ítélt fa előkészítése valóságos alkímia. A méretre vágott faanyag három évig érik (a valódi mesterhegedűnek való akár húsz esztendeig is.) A sajátos módon felszeletelt fa raktárba kerül és ott addig szárad, amíg víztartalma 18 százalékra nem csökken. Ezután mesterséges szárítás következik, hogy még kevesebb, csupán nyolcszázaléknyi legyen a víztartalom. A gyártási folyamat kezdetét a faanyagok durva megmunkálása jelenti. Ezt követően úgyszólván minden kézi erő,_ illetve szerszámok segítségével történik. Amint elkészül a vörösfenyőből lévő fedő- és jávorfából kialakított hátlap (az előbbi a hangminőség egyik legfontosabb meghatározója), az oldallap villamos berendezésen való meghajlítása, majd behelyezése következik. Először a hátlaphoz enyvezik, azután erre a „dobozra’.’ erősítik rá a fedőlapot, és máris kész a „korpusz”, a vonós hangszer „teste”. Ügyes kezek formálják és szerelik rá a többi alkatelemet is, míg végül megszületik a hangszer, amely muzsikálni fog. A vonók vesszőjét gázláng fölött, kézzel formálják, nincs az a gép, amely a kellő hajlást és rugalmasságot jobban meg tudná adni. A vesszőre kerülő hosszú lószőrszálak Mongóliából vagy Argentínából származnak. A hegedűk esetében nincs mód sok újításra, négy alaptípus van, azokat keresik és gyártják világszerte. Nem változik az alak és a nagyság sem. Svédországban a fajdfélék igei! elterjedtek. Hogyan vadásznak fajdokra ebben az északi országban? A siket- fajdot a hagyományos be- cserkészési módszeren kívül újabban vadászkutyák segítségével is vadásszák. A felkeltett fájd a kutyát figyeli, így elejthető. Siketfajdból az évi teríték 19 000 db, nyírfajdból 24 000, míg a császármadárból 32 000 db. Igen kedvelt a ludak és vadkacsák vadászata is Svédország területén. Fácán csak az ország déli harmadában található, évi terítéke 42 000 kakas. Népszerű még a tengeri szárnyas vadak vadászata, ezt műanyag csalimada- rak felhasználásával végzik. Elterjedt a jávorszarvas vadászata is. A svéd társadalmi élet ritmusa néhány napra átalakul jávorszarvasvadászat idején, ezt az állatot minden évben 2—4 napon keresztül lehet csak lőni. Ekkor ejtik el a zsákmány kétharmadát. Máskor külön engedélyt kell kérni a jávor- szarvas kilövéséhez. Június végén Harminc évvel ezelőtti — június végi — képet idéz a paraszti életből Simon István függőleges 14. című, 1950-ben írott versének két sora; vízszintes 2 és függőleges 20. A sarokkockák betűi: ö, G, M, A. VÍZSZINTES: 2. (Beküldendő.) 12. övezet. 13. Lecsökkent. 15. Ilyen1. 16. Gyümölcs. 13. Vissza : ájult. 19. Női név. 20. Vízi állatok. 22. Autóközlekedési tanintézet. 23. Melyik időpontban (+’). 24. Stnázsái. 26. Ady egyik ihie- tője. 27. É. 28. Luxemburgi és magyar autók betűjöle. 30. Gödörbe Halkjai. 33. Atmoszféra röv. 34. Vízi növény. 36. Világító eszköze. 37. Agrártudományi Egyetem röv. 38. Helyhatározó Hévutó. 40. Hangisor (és nagyáruház). 41. ...-Bátor, Mongólia fővárosa. 42. Oszlop. 43. Nem mögé. 44. Kerti i 3 5 6 7 8 3 10 11-4---1 1 1 • 1h • 15 r 16 n m w~ • 13 10 ii • 22 • 23 • vT IS • • 16 • 27 j 13 13 • 31 31 33 Vi 35 • 36~ • 37 39 39 • kÖ~ • ki « • • tó wtó • 51 • ÜT 5Ö 5( 52 53 I 5TJT~ • 56 ■ 57 • 5r~ m ÍJ □ 60 □ 61 61 • 6i~~ _1 6 k n 65 □ 66 67 68 d — ■ szerszám, névelővel. 45. Hirtelen féffisimerés mutatószava.. 48. Pán- célllsizekrény. 49. Vissza: foghús. 50. Leszúrtam (asertést). 54. Névelő« vairnóeszköz. 55. EG. 56. Föl- cseparedtek. 58. AÉ. 59. Gyakoritó ige képzője. 60. Azopos betűk. 61. Lárma. 63. Az ÜSA egyik állama. 63. Ez van az 5i2. számú sorban. 66. Hős'kööitemény. FÜGGŐLEGES: 1. Ükapja. 2. Egyházfő. 3. Növények egyik fajtája. 4. Tova. 5. Belül ératt(!) 6. Tetőfedő anyag. 7. Becézett férfinév. 8. Adj vilssza! 9. Számnév. 10. Ma.diáriyad'ék (—’) 11. Vág’ó- esáköz. 14. Beküldendő.) 17. Hely- raigpán 19. Nőd becenév. 20. Beküldendő.) 21. Szükség. 23. Magiába m’élyedő. 25. Kortyolás. 26. Vissza: megkülönböztető jegy, névelő,ved. 29. Fehérnemű. 31. Fővárosi kávéház a Bliaiha Lujza téren. 32. Kukoriracpöny. 33. Név- elős faiki kárpit. 35. Dohániyszelem- ce. 37. Nem szoros, névelővel. 39. LNI. 41. Bukszában van (!) 46. A mielíékniév felsőfokának képzője. 47. Bálna. 50. Lehajít. 51. Locsol. 52. Egyforma mássalhangzók. 5(3. Sportöltözékek. 55. Gyökér nélküli, apiró növény. 57, Kerti szerszám. 60. Végtaig. 62. Jövendőmiondó (—’) 64. DA. 67. SZ. 68. Fordított néveilő. G. Gy. Beküldendő a rejtvény helyes megfejtése a Tolna megyei Népújság Szerkesztősége címére: Saekszárd, Beloiannisz u. 1—3. 7111911. Beküldési határidő: július 7. A június IS-i rejtvény helyes megfejtése: Szigetvárat. — Küldd ki ai kardodat, ha élni akarsz! — Magiad jöjj kardomért, ha.halni akarsz! A helyes megfejtők közül könyvet nyertek: Balogh Károly, Tamási, Árpád u. 26. 7090, Fazekas Ede, Hőgyész, Kertész u. 5. 7191, Bnózclk Andrea', Tamási, Idegen- forga'mi Hivatal, 7090, Tóth Gá- bomé, Szekszárd, Bartina u. 6. TlCOi, Borszéki Gyuiáné, Bortyhád, Bezerédj u. 21, 7150. Hangszerek születése Vadászat Svédországban Montand Barikád Salvadorban... és am iből épül
