Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-22 / 145. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból A NŐPOLITIKÁI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA AZ IPARI SZÖVETKEZETEKBEN (3. old.) TUDOMÁNYRÓL A XII. KONGRESSZUSON (8. old.) XXX. évfolyam, 145. szám. ARA: 1,60 Ft 1980. június 22., vasárnap Túlélni? A strucc a homokba dugja a fejét veszély esetén, remélve, ha ő nem Iáit, akkor őt sem láthatják. S bár való igaz, a struccpolitika szóhasználatunk, ítélkezésünk régóta kedvelt kifejezése, a Struithio camelus, a ma élő legnagyobb madár ártatlan abban, amit ráfogijak; nem dugja homokba a fejét. Az élet azonban olykor furcsa tréfákat űz: nem a struecdk csapata, hanem éppen az emberek bizonyos csoportjai teszik ugyanezt. Mostanában néhány termelőhelyen, egy-egy vállalat kisebb részlegeiben, ugyanígy várják a „nehéz időik elmúltát”. S az idő valóban múlik, ennyiben igaz az okoskodás. A baj az, hogy úgy telnek a napok, a hetek, mintha nem lenne semmi jelentőségük a termelésben, mintha az időtényező nem éppen napjainkban nőtt volna föl a legfontosabb termelési hatóerőik közé. . Eltérő mértékben ugyan, de valamennyi tárcánál erősödik a tapasztalat: bizonyos vállalatok, szövetkezetek még mindig ott tartanak, hogy a gazdálkodás szigorúbb szabályai miatt panaszkodnak. Panaszkodnak és várnak. Csodára, hirtelen támadt állami jószívűségre, ki tudja, mire. Van abban pozitívum, hogy az év első — a tavalyi, hasonló időszakhoz viszonyítva — negyedében mérséklődött az ipari termelés, hiszen a mennyiségi teljesítmények növelése csakis ott kívánatos, ahol a termék versenyképes, és megfelelő haszonnal eladható. A termelés csökkenése, s még inkább a rendelésállomány alakulása azonban figyelmeztető jel is! Elsősorban arra inti az érintetteket, hogy sem a vállalatoknál, sem az ágazati irányítás egyes területein még nem sikerült új útra lépni, a régi úton pedig egyre nehezebb haladni. Tagadhatatlan: jó néhány kollektíva számára ez az év is kemény próbákat tartogat. Sok helyen mégsem a megoldást kutatják lázas igyekezettel, hanem vélt és valódi gondjaikat panaszolják, mintha ettől bármelyik is könnyebb lenne! Határozottan különítette el az MSZMP XII. kongresszusa a cselekvőkész és cselekvőképes termelői magatartást azökétól, akik még mindig a kivételekben, a fölmentésekben, az egyedi elbírálásokban bíznak. Kemény elveken nyugvó csoportosítás ez, ám szükségszerű, ha azt akarjuk, hogy a tavaly megkezdődött folyamatok fölerősödjenek a népgazdaságban, ritmusuk gyorsuljon. Ahhoz, hogy ez így történjék, valamennyi termelőhely hozzájárulása nélkülözhetetlen, s ezért veszélyes, messzire gyűrűző hatásokat magáiban rejtő az elöljáróban már említett szemlélet. Banki tapasztalat: a termelővállalatok pénzügyi helyzete, fizetőképessége szerényen, de általában javult. Általában igen, ám egyre láthatóbban sűrűsödnek a gondok a termelők egy csoportjánál, ott, ahol évek óta ismétlődnek a fizetési nehézségek, azoknál, akik más vállalatok sorát hozzák nehéz helyzetbe a szerződéses és a fizetési fegyelem alapvető elemeinek be nem tartásával. Ezeknek a gazdálkodó egységeknek csak a töredéke került valóban objektív okok miatt nehéz helyzetbe. Legtöbbjüknél a felügyeleti, pénzügyi vizsgálatok föl is tárták a fejlesztések elhanyagolását, vagy éppen a rossz irányát, tehát a stratégia hiányét. S ami a legnagyobb gond: az érintettek még ma sem tudnak választ adni arra: Merre és hogyan tovább? Ezért érdemel szót a struccra ráfogott, de egészen másutt tapasztalható ösztön. Mert a „merre és hogyan tovább^’-ra megfelelni nem más, mint a társadalommal szembeni elsődleges termelőhelyi kötelesség. LAZAR GABOR Hmecker az NDK és az NSZK viszonyáról „A két német állam megkülönböztetett felelősséget vi_ sei, éppen a bonyolultabbá Vált nemzetközi helyzet körülményei között” — jelentette ki Berlinben pénteken Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. Honecker. a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élését szolgáló NDK-politika részének minősítette a kap. csőlátók normalizálását a Német Szövetségi Köztársasággal, „amiért nem keveset tettünk”. Hozzáfűzte: „Az enyhülésnek a mi térségünkben, vagyis a szocializmus és a kapitalizmus "társadalmi rendszere, a Varsói Szerződés és a NATO közvetlen határvonalán, Európa számára és azon túl is nagy jelentősége van a béke szempontjából. Ez méginkább megköveteli a békepolitika továbbvitelét. Ehhez továbbra is hozzájárulunk azzal, ha biztosítjuk: soha többé ne induljon ki háború német földről.” Az NDK-államfő zárszavával fejeződött be az NDK VII. építési konferenciája. Honecker beszédében hangsúlyozta, hogy „fokozott mértékben meg kell tenni mindent a konfrontáció stratégáinak visszaverésére és a béke meg- védelmezésére”, mindenekelőtt a leszerelést célzó gyakorlati lépések megtételére. A Varsói Szerződés tagországai világos koncepciót dolgoztak ki az elérendő célokra és a követendő útra Vonatkozóan egyaránt, s a politikai tanácskozó testület májusi ülésszakának állásfoglalásai joggal keltettek nagy figyelmet az egész világon. „Az aktív szocialista külpolitika elsősorban aktív békepolitika, amiről a varsói dokumentumok birtokában mindenki meggyőződhet. Ezekkel fordulunk a világon mindazokhoz, akik a kormányzás felelősségét viselik, reálisan gondolkodnak, s akiknek legfőbb kötelességüknek kell tekinteniük azt, hogy az emberiséget megóvják egy nukleáris katasztrófától.- Azt akarjuk, hogy a béke végre a népek normális életformája legyen” — mondotta.. ANYUCIKÄM EZ MELYIK? (4. old.) A HÁZIASSZONY GONDJAI (4. old.) HOL A HIBA? (5. old.) VÉGZETT-E ÖN TÁRSADALMI MUNKÁT? (5. old.) KAMBODZSA Újjáéled (8. old.) LESZ-E A MEKONG ISMÉT A BÉKE FOLYAMA? (9. old.) ÜSZŐ CSECSEMŐK (9. old.) TÖMEGKULTŰRA ÉS „ELITKULTÚRA” (10. old.) VASÁRNAPI beszélgetés (6. old.) AZ ÖTUJJAS TERMÉK (7. old.) PANNON NYÁR II. (7. old.) MEGÚJULÓ VASÚTVONALAK az. oid.r BODZAVENDÉGLÖ (13. old.) SZAMOK TÜKRÉBEN A LABDARUGÓ MEGYEBAJNOKSAG (14 old.) A bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezetben 1951 óta készítenek hordókat. Akkor 13 mester szövetkezett erre a munkára. Gyártanak szüretelő kádakat, káposztás hordót, hússózó szapulót, virágedényt és természetesen hordót is. Az 1980-as tervek szerint a bátaszéki kádárok a kiskertek, a hobbiszőlők tulajdonosai részére 2200 hordót készítenek, 41-től 400 literes méretekben. (Képriportunk a hordógyártást mutatja be lapunk 5. oldalán.) liauuroKriiurauK
