Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból A NŐPOLITIKÁI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA AZ IPARI SZÖVETKEZETEKBEN (3. old.) TUDOMÁNYRÓL A XII. KONGRESSZUSON (8. old.) XXX. évfolyam, 145. szám. ARA: 1,60 Ft 1980. június 22., vasárnap Túlélni? A strucc a homokba dugja a fejét veszély esetén, remélve, ha ő nem Iáit, akkor őt sem láthatják. S bár való igaz, a struccpolitika szóhasználatunk, ítélkezésünk régóta kedvelt kifejezése, a Struithio camelus, a ma élő legnagyobb madár ártatlan ab­ban, amit ráfogijak; nem dugja homokba a fejét. Az élet azonban olykor furcsa tréfákat űz: nem a struecdk csapata, hanem éppen az emberek bizonyos csoportjai teszik ugyanezt. Mostanában néhány termelőhelyen, egy-egy vál­lalat kisebb részlegeiben, ugyanígy várják a „ne­héz időik elmúltát”. S az idő valóban múlik, ennyi­ben igaz az okoskodás. A baj az, hogy úgy telnek a napok, a hetek, mintha nem lenne semmi jelentő­ségük a termelésben, mintha az időtényező nem ép­pen napjainkban nőtt volna föl a legfontosabb ter­melési hatóerőik közé. . Eltérő mértékben ugyan, de valamennyi tárcánál erősödik a tapasztalat: bizonyos vállalatok, szövet­kezetek még mindig ott tartanak, hogy a gazdál­kodás szigorúbb szabályai miatt panaszkodnak. Pa­naszkodnak és várnak. Csodára, hirtelen támadt ál­lami jószívűségre, ki tudja, mire. Van abban pozi­tívum, hogy az év első — a tavalyi, hasonló idő­szakhoz viszonyítva — negyedében mérséklődött az ipari termelés, hiszen a mennyiségi teljesítmények növelése csakis ott kívánatos, ahol a termék ver­senyképes, és megfelelő haszonnal eladható. A ter­melés csökkenése, s még inkább a rendelésállomány alakulása azonban figyelmeztető jel is! Elsősorban arra inti az érintetteket, hogy sem a vállalatoknál, sem az ágazati irányítás egyes területein még nem sikerült új útra lépni, a régi úton pedig egyre nehe­zebb haladni. Tagadhatatlan: jó néhány kollektíva számára ez az év is kemény próbákat tartogat. Sok helyen mégsem a megoldást kutatják lázas igyekezettel, hanem vélt és valódi gondjaikat panaszolják, mint­ha ettől bármelyik is könnyebb lenne! Határozottan különítette el az MSZMP XII. kong­resszusa a cselekvőkész és cselekvőképes termelői magatartást azökétól, akik még mindig a kivételek­ben, a fölmentésekben, az egyedi elbírálásokban bíznak. Kemény elveken nyugvó csoportosítás ez, ám szükségszerű, ha azt akarjuk, hogy a tavaly megkezdődött folyamatok fölerősödjenek a népgaz­daságban, ritmusuk gyorsuljon. Ahhoz, hogy ez így történjék, valamennyi terme­lőhely hozzájárulása nélkülözhetetlen, s ezért ve­szélyes, messzire gyűrűző hatásokat magáiban rejtő az elöljáróban már említett szemlélet. Banki tapasztalat: a termelővállalatok pénzügyi helyzete, fizetőképessége szerényen, de általában javult. Általában igen, ám egyre láthatóbban sűrű­södnek a gondok a termelők egy csoportjánál, ott, ahol évek óta ismétlődnek a fizetési nehézségek, azoknál, akik más vállalatok sorát hozzák nehéz helyzetbe a szerződéses és a fizetési fegyelem alap­vető elemeinek be nem tartásával. Ezeknek a gaz­dálkodó egységeknek csak a töredéke került való­ban objektív okok miatt nehéz helyzetbe. Legtöbb­jüknél a felügyeleti, pénzügyi vizsgálatok föl is tár­ták a fejlesztések elhanyagolását, vagy éppen a rossz irányát, tehát a stratégia hiányét. S ami a legnagyobb gond: az érintettek még ma sem tudnak választ adni arra: Merre és hogyan to­vább? Ezért érdemel szót a struccra ráfogott, de egészen másutt tapasztalható ösztön. Mert a „mer­re és hogyan tovább^’-ra megfelelni nem más, mint a társadalommal szembeni elsődleges termelőhelyi kötelesség. LAZAR GABOR Hmecker az NDK és az NSZK viszonyáról „A két német állam meg­különböztetett felelősséget vi_ sei, éppen a bonyolultabbá Vált nemzetközi helyzet kö­rülményei között” — jelentet­te ki Berlinben pénteken Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnö­ke. Honecker. a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élését szolgáló NDK-politika részének minősítette a kap. csőlátók normalizálását a Német Szövetségi Köztársa­sággal, „amiért nem keveset tettünk”. Hozzáfűzte: „Az enyhülésnek a mi térségünk­ben, vagyis a szocializmus és a kapitalizmus "társadalmi rendszere, a Varsói Szerződés és a NATO közvetlen határ­vonalán, Európa számára és azon túl is nagy jelentősége van a béke szempontjából. Ez méginkább megköveteli a békepolitika továbbvitelét. Ehhez továbbra is hozzájáru­lunk azzal, ha biztosítjuk: so­ha többé ne induljon ki há­ború német földről.” Az NDK-államfő zárszavá­val fejeződött be az NDK VII. építési konferenciája. Honec­ker beszédében hangsúlyozta, hogy „fokozott mértékben meg kell tenni mindent a konfrontáció stratégáinak visszaverésére és a béke meg- védelmezésére”, mindenek­előtt a leszerelést célzó gya­korlati lépések megtételére. A Varsói Szerződés tagorszá­gai világos koncepciót dol­goztak ki az elérendő célok­ra és a követendő útra Vonat­kozóan egyaránt, s a politi­kai tanácskozó testület máju­si ülésszakának állásfoglalá­sai joggal keltettek nagy fi­gyelmet az egész világon. „Az aktív szocialista kül­politika elsősorban aktív bé­kepolitika, amiről a varsói dokumentumok birtokában mindenki meggyőződhet. Ezekkel fordulunk a világon mindazokhoz, akik a kor­mányzás felelősségét viselik, reálisan gondolkodnak, s akiknek legfőbb kötelessé­güknek kell tekinteniük azt, hogy az emberiséget megóv­ják egy nukleáris katasztró­fától.- Azt akarjuk, hogy a bé­ke végre a népek normális életformája legyen” — mon­dotta.. ANYUCIKÄM EZ MELYIK? (4. old.) A HÁZIASSZONY GONDJAI (4. old.) HOL A HIBA? (5. old.) VÉGZETT-E ÖN TÁRSADALMI MUNKÁT? (5. old.) KAMBODZSA Újjáéled (8. old.) LESZ-E A MEKONG ISMÉT A BÉKE FOLYAMA? (9. old.) ÜSZŐ CSECSEMŐK (9. old.) TÖMEGKULTŰRA ÉS „ELITKULTÚRA” (10. old.) VASÁRNAPI beszélgetés (6. old.) AZ ÖTUJJAS TERMÉK (7. old.) PANNON NYÁR II. (7. old.) MEGÚJULÓ VASÚTVONALAK az. oid.r BODZAVENDÉGLÖ (13. old.) SZAMOK TÜKRÉBEN A LABDARUGÓ MEGYEBAJNOKSAG (14 old.) A bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezetben 1951 óta készítenek hordókat. Akkor 13 mester szövetkezett erre a munkára. Gyártanak szüretelő kádakat, káposztás hordót, hússózó szapulót, virágedényt és természetesen hordót is. Az 1980-as tervek szerint a bátaszéki kádárok a kiskertek, a hobbiszőlők tulajdonosai részére 2200 hordót ké­szítenek, 41-től 400 literes méretekben. (Képriportunk a hordógyártást mutatja be lapunk 5. oldalán.) liauuroKriiurauK

Next

/
Oldalképek
Tartalom