Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

1980. június 20. KÉPÚJSÁG 3 Gyarapodunk Bemutatjuk a zalaegerszegi hűtőházat DARVAS PÉTER Az egykori dombok helyén ma a Magyar Hűtőipari Vál­lalat Zalaegerszegi Gyára áll. A nyár derékén lesz kétéves. Itt indulunk körsétára Polgár Istvánnal', az üzem belsőel­lenőrével. A sima úthálóza­tot mindenütt pázsit szegé, lyezi. Körben szép kivitelezé­sű épületek. A hűtőház szívében, a kompresszorházban állunk meg először. Szentben velünk egy hatalmas tábla, amely pontosan érzékeli és tudatja a szakemberekkel a hűtő va­lamennyi egységének pilla­natnyi állapotát. — Ennek a hűtéstechnikai berendezésnek az autóm a- tizáltsági foka nálunk a leg­nagyobb. Áz eddig megvaló­sított hazai hűtőházak közül a miénk az első, ahol szinte minden egység önműködő — mondija kísérőm. A következő állomás a Mirelit-üzem. Ide szinte az ország minden tájáról érkez­nek a gyümölccsel1, zöldség­gel zsúfolásig tömött teher­autók. Az átvétel szigorú. S ha nincs kifogás, az egyen­ként 500 kilós konténerek terhét egy emelő az előmosó­ba billenti. Innen indul -a több mint százméteres fel­dolgozó rendszer. Jelenleg burgonyát dolgoznak fel. A mosás után „gőzrobbantás- sal” választják le a héját, majd egy okos gép apró da­rabokra vágja. Az ellenőrzés a továbbiakban sem szűnik meg. A szalag két Oldalán szorgos asszonykezék válo­gatják tovább a felszeletelt krumplit. — Rendkívül fontos a jó minőség Az expontkövetel- mények nagyon szigorúak. De gondolom, a magyar házi­asszonyok sem örülnek, ha az elősütött hasábburgonya mi­nősége kifgá'solható — ma­gyaráz Polgár István. A dolgozók többsége be­járó. A környező aprófalvak lakóinak kedvező munkalehe­tőségét teremtett a három műszakban termelő új üzem. Átlagban három és félezer forintot keresnek. Ingázásu­kat megkönnyíti a gyár négy autóbus zia. — Húzza összébb a kabát­ját, kicsit hűvös lesz... — fi­gyelmeztet Polgár István. Az egyik tárolóterembe megyünk. Valóban „frissítő” a klíma. Mínusz 28 fok van. Körben, négy szinten lógnak a félsertések, az exportra szánt marhahúsok, baromfik. Itt férfiak dolgoznak az elektromos emelővillás tar­goncákkal. A tárolóterem egyik oldalán egy hűtővagon, a másikon egy kamion óriás gyomra várja és nyeli el a mélyhűtött árut. Pontos, gyors és fegyelmezett munkát kell végezni. Az idő min­denkinek egyformán drága. — Amikor beindult az üzem, néhá ny dolgozónk megbetegedett. De ma már nem okoz gondot a hideg, megszokták. Egyébként az itteniek rövidített munkaidő­ben dolgoznak — jegyzi meg kísérőm az épületet elhagy­va. Az impozáns irodaházban Farkas Sándor igazgatótól hallom a hűtőház történetét: — A Minisztertanács 1974 decemberében hozott határo­zatot a 11500 tonna befoga­dóképességű mélyhűtőház és a hozzá tartozó évi 11 600 tonna kapacitású zöldségfa­gyasztó üzem építésére. A be­ruházás költségét 830 millió forintban, az átadást 1978. decemberére határozták meg. A kivitelezési munkák 1977. áprilisában kezdődtek. Az Iparterv előrelátó, gondos munkával rendkívül gazdasá­gos terveket' készített. Erre álljon itt két példa. A hűtőház a Gabonatárház és a Baromfifeldolgozó Vál­lalat mellé épült. Ezért az új létesítményt úgy tervez­ték, hogy az említett üzeme­ket közös iparvágánnyal kö­tötték össze. Am nemcsak ez jelentett megtakarítást, ha­nem a másik példa is: a ja­vasolt két víztorony helyett csak egyet terveztek, mert egy ügyes módosítás révén kiderült, a vízellátás így is megoldható. A hatalmas méretű köny- nyűszerkezetes csarnokokat egy olasz cég számította és szakembereik szerelték ösz- sze. A feldolgozó berendezé­sek különböző tőkés orszá­gokból érkeztek. (Fontos dátum az építkezés történetében 1978. június 18. E napon helyeztük üzembe a mélyhűtőházat. Egy gomb­nyomással lassan, fokozato­san mínusz 28 fokra hűltek le a tárolótermek, a faigyiasz- tóbokszok. A háromhónapos időmegtakarítás lehetővé tette a második szakaszban épülő tartósítóüzem mielőb­bi beindítását. A gyárat 1978. augusztus 19-én avattuk fel. * A tartósítóüzem működésé­nek egyik előfeltétele a me­zőgazdasági háttér biztosítá­sa. Hogyan sikerűit ezt meg­valósítaniuk ? — E tájkörzetre mindig is a bogyós gyümölcsök ter­mesztése volt. a jellemző. El­sősorban ezzel számolltunk. Az új hűtőház tervezésével egyidejűleg gon dosíkod tunk az alapanyag-termelésről is. Nemcsak biztatással, bátorí­tással, hanem anyagiakkal is. Ennek köszönhetően a közel­múlt 17 hektárnyi málna ül­tetvényével szemben ma már 200—230 hektár létesült. — Ezek szerint jó a kap­csolatuk a mezőgazdasági üzemekkel... — Igen, kiváltképp a dél­somogyi, a szentlőrinci és újabban a Fertődi Állami Gazdasággal. De természe­tesen jó az együttműködés a 40—50 kilóméteres körzetben levő termelőszövetkezetekkel is. Ez közös érdek, mert pél­dául! a málna vagy a zöldbor­só minősége romlik a hoSz- szabb szállításkor. — Az elmúlt esztendő — a gyár első évi teljes működé­se — hogyan jellemezhető? — Majdnem sikeresnek. Az előírt terv 85 százalékát teljesítettük. Sajnos, az‘időjá­rás nein kényeztetett el ben­nünket. Felemás eredménye­ket értünk el: például zöld­borsóból a tervezett mennyi­ség 30 százalékát, ugyanak­kor a csemege morzsolt ku­koricából 130 százalékot kap­tunk a mezőgazdaságtól. Az idén — bízunk benne — min­den rendben lesz, jól fogunk vizsgázni. Az időjárási viszo­nyokat persze nem tudjuk befolyásolni. A tanulságokat Viszont megszívleljük. Ma már tudjuk, nem kell sok üzemmel szerződnünk; a ké- zimumka-iigényes gyümölcsö­ket főként kisüzemekben kell termeltetni; a partneri háló­zatba még erőteljesebben kell bekapcsolni a kistermelőket. Targoncával szállítják a húst a mínusz 28 folüs tárolótermekbe Idézet az ötödik ötéves terv törvényből: „Javítani kell a tartósítóipar termékeinek minőségét és vá­lasztékát, bővíteni kell a hűtőkapacitást, Zalaegerszegen új hűtőházat kell építeni." A csomagolóban Burgonyaminősítők ____________________________ A Magyar Hűtőipari Válla­lat zalaegerszegi gyára az ötödik ötéves terv egyik nagy- beruházása volt. Sokan mond­ják, mintaberuházás. Valóban az. Eredményeként a közös célért való összefogásnak. . Alakuló városi tanácsülések Szekszárd A Himnusz elhangzása, majd Váci Mihály Himnusz a békéhez című versének meghallgatása után úttörők köszöntötték tegnap délután a szekszárdi Városi Tanács alakuló ülésének résztvevőit. Az ülés elnökségében helyet foglalt K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkára, Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese, Szekszárd város országgyűlési képviselője, dr. Rúzsa János, az MSZMP Szekszárdi városi Bizottságá­nak első titkára, Császár Jó­zsef, a Tolna megyei Tanács általános elnökhelyettese, Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bi­zottságának titkára, Rubányi János, a városi választási el­nökség elnöke. Szigetvári Ernő, a Hazafias Népfroht városi bizottságá­nak elnöké, Szekszárd egyik legrégebbi tanácstagja, az ülés levezető elnöke üdvözöl­te a jelenlévőket, s javaslatot tett a napirendre, amely sze­rint először az ügyrendi bi­zottság megválasztására ke­rült sor. A bizottság dr. Szi- geth Ferencnek, a Szekszárdi Járásbíróság elnökének el­nökletével megvizsgálta és rendbenlévőnek találta a 70 tanácstag mandátumát, s megállapította, hogy megvá­lasztásuk törvényesen történt. A végrehajtó bizottsági ta­gok személyére Kiss István- né, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának titkára tett javaslatot, s a tanácstagok szavazatai alapján a szek­szárdi Városi Tanács elnöke ismét dr. Nedók Pál és elnök- helyettese Sztárcsevity Ervin lett. A vb titkára ezután is dr. Bősz Endréné. A végre­hajtó bizottság tagjai esküt tettek, majd dr. Nedók Pál tanácselnök a testület nevé­ben megköszönte a bizalmat. Az ülésen megválasztották a számvizsgáló bizottságot, s annak elnökévé Ribling Fe­rencet, a megyei tanács pénz­ügyi osztályvezetőjét. Dr. Szi- geth Ferenc, a járásbíróság elnöke tájékoztatót adott a népi ülnökök tevékenységé­ről, s 93 népi ülnököt válasz­tottak meg a következő öt esztendőre. Az alakuló ülésen a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának javaslata alapján hét megyei tanácstagot választot­tak: dr. Szabópál Antalt, a megyei tanács elnökét, Csá­szár Józsefet, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­sét, Zsigovits Ferencet, a MEZŐGÉP igazgatóját, Pasz- ler Józsefet, a megyei terve­zővállalat igazgatóját, Bállá Antalt, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatóját, dr. Er- dősi Máriát, a rendelőintézet igazgatófőorvos-helyettesét, Maller Bélát, a Hadkiegészíté­si és Területvédelmi Parancs­nokság parancsnokát. Ezután K. Papp József üd­vözölte az újjáalakult taná­csot. Felszólalásában beszélt a város eddigi dinamikus fej­lődéséről, a létrehozott érté­kek megbecsülésének fontos­ságáról és a Szekszárd to­vábbi gyarapodásához szük­séges tennivalókról, majd si­keres munkát kívánt az el­következő időszakra. A tanácsülés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. (Vitaszek) Dombóvár (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Június 8-án Dombóvár vá­rosban a választópolgárok 60 tanácstagot választottak meg a városi tanácsba. Ala­kuló ülésüket szerdán délután tartották a városi tanács ta­nácstermében, ahol Varga Já­nos korelnök nyitotta meg a tanácsülést és köszöntötte a megjelent tanácstagokat, va­lamint Horváth Józsefet, a megyei pártbizottság titká­rát, Császár Józsefet, á me­gyei tanács általános elnök- helyettesét, Noé Istvánt, a Dombóvár város és város- környék országgyűlési képvi­selőjét, Csajbók Kálmánt, a Hazafias Népfront megyei titkárát, valamint Merkl Fe­rencet, a Tolna megyei NEB elnökét. Először megválasztották az ügyrendi bizottság tagjait, akik felülvizsgálták a tanács­tagok megválasztásának tör­vényességét, és erről jelen­tést tettek. Ezt követően a dombóvári városi Hazafias Népfront-bizottság elnöke, Bánfai Ferenc javaslatot tett a tizenegy tagú végrehajtó bi­zottság megválasztására. Nyílt szavazással a dombóvári ta­nács elnökének Vidóczy Lászlót, elnökhelyettesnek Brunner Vincét és Micheller Józsefet választották meg. A végrehajtó bizottságnak ismét Bérdi József lett a tit­kára. A megválasztott tiszt­ségviselők nevében Vidóczy László tanácselnök mondott köszönetét a bizalomért. Az alakuló tanácsülésen öt­tagú számvizsgáló bizottságot választottak, melynek elnöke Lengyel Ferenc lett. A váro­si népi ellenőrzési bizottság­ba 9 tagot, a városi bíróság mellé pedig 30 népi ülnököt választottak meg. A tanács titkos szavazással megyei ta­nácstagnak a következőket választotta meg: Horváth Jó­zsef, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának titkára, Somi Benjamin, a MÉSZÖV elnöke, Vidóczy László, Dom­bóvár város Tanácsának el­nöke és Horváth Jánosné nyugdíjas. Császár József, a Tolna megyei Tanács nevé­ben köszöntötte az újonnan megválasztott tisztségviselő­ket, a végrehajtó bizottság tag­jait, valamint a megyei ta­nácstagokat. MAGYARSZÉKI ENDRE Befejeződött a béke- és barátsági hónap Befejeződött a béke- ás ba­rátsági hónap eseménysoro­zata, s ebből az alkalomból Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára nyilat­kozatot adott a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának: — Az idei béke- és barát­sági hónap során a magyar békemozgalom akciói és megmozdulásai az egész tár­sadalmat átfogták-mozgósí- tották. Ennék jele, hogy az utóbbi hetekben több száz­ezer magyar állampolgár ne­vében érkeztek a táviratok, levelek és .szolidaritási üze­netek az Országos Béketa- náicshoz a béke és barátság hónapja, a fasizmus fölött aratott győzelem 35. évfor­dulója alkalmából, továbbá a Béke-vii.lágtanács elnöksé­ge májusi ülésének köszönté­sére. — Emlékezetes esemény volt a budapesti sportcsar­nokban rendezett nagygyű­lés, arpelyen a Béka-vdlág- tamács nevében a fővárosi ta­nács elnöke átvehette a „Bu­dapest a béke városa” kitün­tető oklevelet. Jelentős meg­mozdulásai voltak a béke- es barátsági hónapnak azok a szolidaritási nagygyűlések, amelyeket az afganisztáni, afrikai, indiai, kubai, szovjet és vietnami delegációik rész­vételével rendeztünk a buda­pesti MÁV-dolgozók köré­ben, továbbá Egerben, Kis­kőrösön, Ráckevén és Tata­bányán — mondotta a többi közt Kovács Bála.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom