Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

U NÉPÚJSÁG

1980. június 18.

ON KERDEZ

Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71

Szociális segély

K. J-né kérdezi Szekszárd- ról:

„...Nem ismerem pontosan a rendelkezéseket, ezért kérdezem: Három gyermekünk van, én gyes-en vagyok, a családban csak a férjem dolgozik, így az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 1500 forintot. Cgy tudom, kaphatunk szociálpolitikai segélyt...”

Olvasónk levelére dr. Deák Konrád, a Tolna megyei Főügyészség osztályvezető

ügyésze a következőket válaszolta:

A rendkívüli szociális segélyről a 4/1968. (VII. 12.) EüM. számú rendelet szól és ekként rendelkezik: „Rendkívüli szociális segélyben lehet részesíteni azt a 18. életévét betöltött személyt, aki valamilyen rendkívüli körülmény folytán — saját hibáján kívül — átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe' került, emiatt létfenntartása

T elefonszámunk: 12-284

veszélyeztetve van és helyzetének megjavítása más módon nem biztosítható.” Az előbbiekben írt feltételek fennállása esetén sem részesíthető rendkívüli segélyben az, aki valamely jogcímen más forrásból rendkívüli anyagi támogatásra jogosult.

A rendszeres szociális segélybe vonatkozó szabályozást a 2/1969. (V. 4.) EüM. számú rendelet tartalmazza, amély a következőképpen rendelkezik:

„Rendszeres szociális segélyben lehet részesíteni azt a 18. életévét betöltött, munkaképtelen, illetőleg rokkant személyt, akinek létfenntartását biztosító vagyona nincs, keresete, vagy bármely forrásból származó jövedelme — ideértve az esetleges nyugellátást is — nem éri el a rendélet 3. §-ában meghatározott értékhatárt, továbbá akinek eltartásáról tartásra köteles és képes házastársa vagy rokona... nem gondoskodik.”

Olyan jogszabály azonban nincs, amely szerint egymagában az a körülmény, hogy a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg tz 1500 forintot, igényjogosultságot biztosítana szociális segélyre.

Értékcikk-árusítás

Egy szekszárdi olvasónk a Pőllack lakótelepiek nevében így ír:

Szeretném megkérdezni Önöktől, hogy hol vegyék meg a Pollack lakótelepiek a postabélyeget, ha nem a vasúton. Nem beszélve az utazóközönségről, akiknek várakozás közben eszébe jut egy-egy ismerős, akinek írhatnának, de nem tudják feladni, mert hónapokig nincs bélyeg...”

A levelet a megyei posta- hivatalnak küldtük meg Szekszárdra, ahonnét Pap János hivatalvezető a következőket válaszolta:

„...A panaszos levéllel kapcsolatban felkerestem az Utasellátó pavilon kezelőjét, aki elmondta, hogy levélpapírt, borítékot és bélyeget árusít a pavilonban olyan formában, hogy a postai értékcikket a napi bevételből vásárolja. Átmenetileg előfordulhatott, hogy a délutáni vagy az esti órákban a készlet elfogyoott, de a következő munkanapon újra vásárolt ibelyeget.

Az Utasellátó pavilon a közeljövőben átalakításra kerül, ezért előreláthatólag hosszabb ideig zárva tartják. Az átalakítás után a postai értékcikkét ellátmányként a posta átadja a pavilon kezelőjének, és az árusítás rendszeres lesz...”

Kérjük kedves olvasóinkat, hogy hozzánk küldött leveleikre minden esetben teljes nevet és pontos címet írjanak.

Ml VÁLASZOLUNK

TOLNA MEGYE

AMBRUS Attila: Tolna megye ipara a külkereskedelemben. = Tolnai Fórum, 11. évf. 1980. 2. sz. 37—45. 1.

BALOG János, K.: Tolna megye felszabadulása. = Tolnai Könyvtáros, 11. évf. 1980. 1. sz. 64—68. 1.

Évszázados utak. = Turista Magazin, 91. évf. 1980. május 5. sz. 48. 1.

KÁDÁR Aurél—CSIBOR

István: Tapasztalatok az őszi búza vegyszeres gyomirtásáról. = Magyar Mezőgazdaság, 35. évf. 1980. ápr. 30. 18. sz. 9. p.

Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás vizsgálata.

ILLÉS Elemér: Tolna megye környezetvédelmi helyzete. = Tolnai Fórum, 11. évf. 1980. 2. sz. 47—55. b.

LOVAS Henrik: Eredményeink és célkitűzéseink. = Tolnai Könyvtáros, 11. évf. 1980. 1. sz. 3—10. 1.

Tolna megye könyvtárügye.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának beszámolója. = Tolnai Fórum, 1980. Különszám. 21—83. 1.

A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottság 1973— 1980-ig terjedő tanácsciklus időszakára vonatkozó tevékenységéről szóló beszámoló. = Tolnai Fórum, 11. évf. 1980. 2. sz. 10—36. 1.

SZEKSZÁRD

AGROMASEXPO ’80 díjazott termékei. = Magyar Mezőgazdaság, 35. évf. 1980. máj. 14. 20. sz. 26. p.

A szekszárdi MEZŐGÉP II. és III. díjat kapott.

AVAR László—GÁDOR Iván: A mezőgazdasági termelés élvonalában. = Magyar Mezőgazdaság, 35, évf. 1980. máj. 14. 20. sz. 6—7. p.

Az IKR, KITE, KSZE. BKR Állami Díjat kapott.

Pécsi Rádió, 1980. máj. 20., kedd, 17 óra 20 perc.

Az iparosodó Szekszárd;

KOVÁTS Jenő, dr.: A tőgygyulladások felderítése. = Magyar Mezőgazdaság, 35. évf. 1980. máj. 7. 19. sz. 11. p.

Szekszárd, Állategészségügyi Állomás.

Lucernatárolási bemutató kezdődött tegnap Szekszár- don... = Népszabadság, 38. évf. 1980. máj. 28. 123. sz.

8. 1.

Szekszárdi Á. G.

MARCZY Tivadar: Tapasztalatok és tennivalók a kukorica vetése után. = Magyar Mezőgazdaság, 35. évf. 1980. máj. 21. 12—13. p.

KSZE Szekszárd.

P. SZABÓ Ernő: Ferenczy Noémi grafikái a Béri Balogh Ádám Múzeumban. = Űj Tükör, 17. évf. 1980. máj. 4. 18. sz. 24—25. 1.

Nyolcvantagú férfikórus érkezett hazánkba a hollandiai Almelo városából. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. máj. 13. 110. sz. 9. ol.

A szekszárdi madrigálkórus két díjat kapott az írországi nemzetközi kórusfesztiválon. = Magyar Nemzet, 36. évf. 1980. máj. 14. 111. sz. 6. 1.

SZENT-MIKLÓSSY Ferenc: Példamutatás, segítség a kistermelőknek. = Kertészet és Szőlészet, 29. évf. 1980. máj. 29. 22. sz. 7. p.

Szekszárdi Állami Gazdaság.

TAMÁS Ervin: Életrajz étel- és itallapokból. Az Édentől a Gemencig. = Nép- szabadság, 38. évf. 1980. máj. 5. 103. sz. 6. 1.

Tolna megyei képzőművészek tárlata Szekszárdon, a Béri Balogh Ádám Múzeumban. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. máj. 4. 102. sz.

11. old.

Választási nagygyűlés négy városban. = Népszabadság, 38. évf. 1980. máj. 21. 117. sz.

3. 1.

Szekszárd, Benke Valéria.

BONYHÄD

Pécsi Rádió, 1980. máj. 30., péntek, 19 óra.

NÉMET MŰSOR. (Üj épületben a bonyhádi németklub.)

A bonyhádi tervpályázat eredménye. = Magyar Nemzet. 36. évf. 1980. máj. 21. 117. sz. 7. 1.

DOMBÓVÁR

AVAR László—GÁDOR Iván: Hektáronként tíz tonna kukorica. = Magyar Mezőgazdaság, 35. évf. 1980. ápr. 30. 18. sz. 7. p.

Dombóvár, Alkotmány Tsz.

TV 1. műsor. 1980. május 16., péntek, 17 óra 50 perc.

„A MI KIS VÁROSUNK” (Dombóvár).

Új idegenforgalmi szálláshelyek Baranya és Tolna megyében. = Népszabadság, 38. évf. 1980. máj. 5. 103. sz. 9. 1.

Dombóvár-Gunaras.

PAKS

GÉHL Dezső: Reflektor- fényben a „Reaktor”. — Atomerőmű Építői. 3. évf. 1980. máj. 2. sz. 1. 1.

„Háztűznéző” — Pakson. = Magyar Ifjúság, 24. évf. 1980. máj. 16. évf. 20. sz. 2. 1.

„Marie-Curie” 32 tantermes általános iskola, Paks, atomerőmű-lakótelep. = Magyar Építőipar, 24. évf. 1980. 1—2. sz. 34—35. 1.

Munkaverseny. = Atomerőmű Építői, 3. évf. 1980. máj. 2. sz. 3". 1.

TÓTH András: Interjú Balogh Ernővel, az ERBE helyszíni főmérnökével. = Atomerőmű Építői, 3. évf. 1980. máj. 2. sz. 2. 1.

A „Városépítés” kérdése. = Városépítés. 1980. 2. sz. 11— 12. 1.

Válaszol: Szabópál Antal a paksi atomerőmű építéséről.

Zenés májusi vasárnap. = Magyar Hírlap, 13. évf. 110. sz. 9. old.

ZALA SIMON Tibor: Próbavetés Pakson. = Magyar Mezőgazdaság, 35. évf. 1980. ápr. 30. 18. sz. 10. p.

BÁTASZÉK

Bátaszéki hordók kistermelőknek. = Kertészet és Szőlészet, 29. évf. 1980. máj. 1. 18. sz. 11. p. 17. p.

Pécsi Rádió, 1980. máj. 20., kedd. 19 óra.

NÉMET MŰSOR.

Bemutatjuk a Bátaszéki Fa- és Kádáripari Szövetkezetei.

DECS

NAGY János: Újra elnyertük a „Kiváló Szövetkezet” címet. = Üzemi Híradó, 7. évf. 1980. 2. sz. 1—2. 1.

Decs, Egyetértés Tsz.

FADD

TESZKÓ Sándor: Tavaszi helyzetkép Faddon. = Szabad Föld, 36. évf. 1980. máj. 25. 21. sz. 5. p.

FÁCÁNKERT

KALOTÁS Zsolt: Eszi, vagy nem eszi... = Nimród, 100. évf. 1980. június 6. sz. 249— 252. p.

A Fácánkerti Természet- és Vadvédelmi Állomás tapasztalatai.

IREGSZEMCSE

KURNIK Ernő—SZABÓ Pál—HARGITA Y László:

Napraforgófajták és -hibridek teljesítményének jellemzése kiegyenlítettségi értékszámmal. = Növénytermesztés, 29. évf. 1980. 1. sz. 1—6. PI regszemcse. Takarmánytermelési Kutatóintézet.

MÖZS

TV 1. műsor. 1980. máj. 29., csütörtök, 18 óra 05 perc.

FALUJÁRÁS. (A mözsi termelőszövetkezet.)

SIMONTORNY A

VERMES László: A Simon- tornyai Bőrgyár 200 éves jubileuma. = Üzemi Életünk, 1980. (máj.-jún.) 1—2. p.

A gyár története 1780-as alapításától napjainkig.

BABITS MIHÁLY

RUFFY Péter: Csinszka és Babits. = Magyar Nemzet,

36. évf. 1980. máj. 11. 109. sz. 11. 1.

Szobrot állítanak Pécsett Babits Mihálynak... = Nép- szabadság, 38. évf. 1980. máj. 30. 125. sz. 8. 1.

BÁN OSZKÁR

Floridában meghalt a pincehelyi születésű Bán Oszkár író. = Magyar Nemzet, 36. évf. 1980. ápr. 24. 85. sz.

4. 1.

CSÁNYI LÁSZLÓ

CSÁNYI László: Ősök jelenidőben. = Élet és Irodalom. 24. évf. 1980. máj. 10. 19. sz. 16. 1.

Tolna megye.

GARAY JÄNOS

KISASSZONDY Éva: Garay János 1838-as levélváltása Szemere Pállal. = Tolnai Könyvtáros, 11. évf. 1980. 1. sz. 85—88. 1.

ILLYÉS GYULA

ILLYÉS Gyula: „A háborúnak vége.” — Válaszok Kab- debó Lorántnak. = Kortárs, 24. évf. 1980. 5. sz. 667—672.1.

LACZKÓ András: Vizsga és önvizsgálat. Illyés Gyula: Beatrice apródjai. = Napjaink, 19. évf. 1980. 6. sz.

27—28. 1.

PÁLYI András: Pécsi színházi esték. Illyés Gyula: Homokzsák. = Jelenkor, 23. évf. 1980. máj. 5. sz. 442—444. 1.

Történelem, haza, ifjúság. Feledy Péter tv-riportja. = Alföld, 31. évf. 1980. 5. sz.

65—76. 1.

Illyés Gyula nyilatkozata.

LÁZÁR ERVIN

Lázár Ervin 1980. évi műfaji (gyermek- és ifjúsági irodalom) jutalma... = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980. máj. 31. 22. sz. 2. 1.

Gyermekirodalmi pályadíjak. = Élet és Irodalom. 24. évf. 1980. május 24. 21. sz.

4. 1.

MÉSZÖLY MIKLÓS

MELCZER Tibor: Neme- csek-drámák. = Élet és Irodalom. 24. évf. 1980. máj. 10. 19. sz. 11. 1.

Kritika Mészöly Miklós Bunker, az ablakmosó c. drámájáról.

JfszaiiälyohrW—piß»

A növény- és állat- fajták állami minöSjk sitéséről szól a MipíSpii; nisztertanácsnak az J981. január hó 1. napján hatályba lépő 19/1980. (VI. 6.) számú rendelete, amely a Magyar Közlöny idei 38. számában jelent meg, és amely szerint a köztermesztésben, illetőleg a köztenyésztésben olyat hazai vagy külföldi növény- és állatfajtát szabad felhasználni és terjeszteni, amely állami minősítésiben részesült. A növény- vagy állatfajtajelöltet állami minősítés céljából az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézetnek kell bejelenteni, az intézet pedig — díj fizetése ellenében — gondosikodik az állami minősítéshez szükséges vizsgálatokról. Az államilag minősített, illetőleg ideiglenes szaporításra vagy tenyésztésre engedélyezett növény- és állatfajták nemesítéséért, illetőleg a fajtafenntartásért a nemesítő (fenntartó) részére fia jbaj utalók ot kell fizetni mindaddig, amíg a fajta köztermesztésben vagy köztenyésztésben van. Ä Minisztertanács hivatkozott rendeletének végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter köteles gondoskodni, ami art jelenti, hogy — nyilvánvalóan a közeljövőben — ún. végrehajtási rendelet jelenik meg.

A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg az igazságügyminiszter 4/1980. (VI. 6.) IM számú rendelete, amely a gyermektartásdíj végrehajtására vonatkozó korábbi rendelkezéseket módosítja. Ki- hangsúlyozandónak tartjuk a jogszabálynak azt a rendelkezését, *amely szerint külföldi kötelezett esetében a bíróság csak akkor rendelheti el a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását, ha a jogosult már érvényesítette a külföldi kötelezettel szemben az igényét. Ugyancsak kihangsúlyozandó, miszerint: „A tartási kötelezettséget nem érinti, hogy az állam a jogosult részére ideiglenes tartásdíjat folyósított.” A bíróságok ez év decémber 31. napjáig felülvizsgálják azokat az ügyeket, amelyekben a tartásdíj állam által történő folyósítását rendelték el 1977. július 1.

előtt, s amennyiben a jogszabályban írt feltételek nem forognak fenn, a tartásdíj ideiglenes folyósítását megszüntetik. Felülvizsgálják az

1977. július 1. napját követően elrendelt tartásdíjfolyó- sitási ügyéket is, éspedig az első kifizetéstől számított három év elteltével, és ugyancsak a fentiek szerint járnak el. Indokéit tehát mielőbb a külföldön élő kötelezettel szemben is érvényesíteni a gyermektartásdíj iránti

igényt.

„Személyi tulajdonú személygépkocsik fokozottabb bevonása a közületi feladatok ellátásába” címmel jelent meg közlemény a Kereske- deLmi Értesítő f. évi 14. szá-. mában. A közlemény nyomatékosan hívja fel a figyelmet e körben is a gazdaságosság feltételeinek vizsgálatára, s hogy a gazdaságosság megítélésénél a vasút vagy autóbusz viteldíj összegén kívül azt is vizsgálni kell többek között, hogy a feladat elvégzése kíván-e azonnali végrehajtást, aminek a közületi gépkocsi hiányában egyébként, nem lehet eleget tenni és a késedelemből jelentős hátrány származik e, a saját személygépkocsi használata által lehetővé válik e az azríapi visszatérés, s így megtákarítható-e a szálloda- költség stb. A közleményben írtak alapos megismerése és maradéktalan betartása lehetővé teszi esetleges későbbi kellemetlenségek megelőzését, elkerülését.

A jogosulatlan előnyszerzés visszaszorítására irányuló vállalati belső ellenőrzés megszervezése tárgyában jelent meg iránymutatás a SZÖVQSZ Tájékoztató idei 22. számában, amely megjelöli a belső ellenőrzés megszervezésének szempontjait, a vizsgálatok módszerét, az előjegyzéses vásárlásokra vonatkozó utasítások, a bolti készletek, az áruvisszatartás és tartalékolás ellenőrzési feladatait és rögzíti, hogy a megadott módszerekkel „valószínűsíteni ‘lehet az áru- visszatartás, a csúszópénz esetleges gyakorlatát az adott egységben.”

DR. DEÁK KONRÁD

a TIT városi—‘járási

szervezetének elnöke

Virágtárlat és parasztbútorok

A Néprajzi Múzeumban a Rozmaring Kertészeti Mgtsz közreműködésével „Virágtárlat és parasztbútorok” címmel kiállítás nyílt. A XVIII—XIX. századból származó parasztbútorok mellett mintegy harmincnégy féle virágkompozíció is látható.