Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

12 NÉPÚJSÁG kMAGAZINJI MAGAZIN MAGAZIN \ MAGAZIN gÉSMAGAZIN MAGAZIN , / MAGAZIN ^ p I MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Szatirikus mondások Egy ülés olykor csak arra szolgál, hogy erőt gyújtsunk a következőhöz. * Egy újonnan tatarozott homlokzat olyan, mint egy make-up. Jól mutat és soka­kat becsap. * „Üzemünkben senki sem reagál olyan gyorsan, mint a biztonsági felügyelőnk!” — mondják a kollégák. „Minden balesetet haladék­talanul követ az oktatás!" * „Kunzét mintha minden gyűlés után kicserélnék” — csodálkozik a brigádvezető. „Ekkor igazán nem tesz la­katot a szájára!" * „Annak, hogy a tudomá­nyos haladás messze megelőz bennünket, megvannak az előnyei” — mondja az igaz­gató. „Annál magasabb célo­kat tudunk magunk elé tűz­ni!” * Némelyek máris messzelá- tónak gondolják magukat, ha megvan az a képességük, hogy a közelit nem látják meg. * „Aki diákjai előtt meg akarja állni a helyét, ke­ménynek kell lennie önma­gával szemben” — mondotta a tanár, és nehéz szívvel el­határozta, hogy rászokik a dohányzásra. Mentőgalambok Az Egyesült Államok ten­gerpartjainál javítani kíván­ják az életmentő rendszert, s ezért speciálisan képzett ga­lambokat is bevonnak a munkába. A madarak megta­nulják felismerni a mentő- csőn'alkok és -mellények na­rancssárga fényét, amelyeket a szerencáétlenüil járt tenge­részek használnak. A galam­bokat a mentő helikopter alá egy kalitkába zárják. Ami­kor észreveszik a narancs- sárga fényt, csőrükkel ütö- getmi kezdenek egy billen­tyűt, amely működésbe hoz­za a helikopter kabinjában levő fényjelző készüléket. A szakemberek megállapítot­ták, hogy a galambok kb. fél kilométer távolságról észre­veszik a fényt, és az emberi megfigyelőktől eltérően fel­fedezik az ezzel a színnel dí­szített tárgyakat is. Az esetek 90 százalékában már az első felszálláskor jó munkát vé­geznek. Az embereknél ez a pontossági mutató csak 30 százalék. 1980. június 15. Programozott famegmunkálás Az R—80—SM „Speedmax” A lakás-, iroda- és szál­lodaépítkezések fellendülése világjelenség, ami a bútor- gyártásban is tartós konjunk­túrát eredmépyezett, s egy­ben az élesedő versenyen ke­resztül visszahatott nemcsak az egész iparág műszaki fej­lődésére, hanem a bútorgyá­rak részére gépi berendezé­seket szállító, valamint az alap- és segédanyaggyártó iparokra is. Korszerű gépek, technológiai berendezések nélkül ma már bútorokat sem lehet előállítani, felté­telezve, hogy azokat a lehető legjobban ki is használják. Végeredményben az kell le­gyen a cél, hogy magas szín­vonalú mechanizálással, au­tomatizálással egyre olcsób­bakká váljanak a bútoripari termékek. Jóllehet a bútoriparra már jó ideje a műanyagok alkal­mazásának nagyfokú előre­törése jellemző, a bútorok tartószerkezete továbbra is a fa marad (a fémek jobbára csak az irodai és iskolabúto­rok gyártásában jutnak sze­rephez). A bútortervezők ál­talában kerülik az alakos tartószerkezet-formákat, de vannak esetek, amikor nem tekinthetnek el az alkalma­zásuktól. Persze, amióta „mindentudó” famegmunkáló gépek is rendelkezésükre áll­nak a technológusoknak, könnyebb helyzetben vannak a konstruktőrök is. Egy ilyen „mindentudó” gépi berendezés az angol gyártmányú R—80—SM „Speedmax” típus. A gép 610x2030 mm átmérőjű, illet­ve maximálisan 1420 mm él­hosszúságú négyszög kereszt­metszetű darabok megmun­kálására alkalmas. Míg az ehhez hasonló berendezések rendszerint két sebességfoko­zaton szoktak dolgozni, ad­dig a „Speedmax” asztalának forgási sebessége folyamato­san változtatható. A vágófej — előre- és hátramenetben egyaránt — 9000 ford./perc sebességgel forog. A gép al­kalmazása kisebb szériák ese­tén is gazdaságos. Rozsdás sorhajók Több mint 127 000 tonna kiváló minőségű, mintegy 16 millió dollár értékű fém rozsdásodott meg 60 év alatt a Scapa—Flow tengeröböl fe­nekién az Orkney-szigeteken, Skócia keleti partjai mentén. Ez az óriási mennyiségű rozs­da azoknak a német hadiha­jóknak a maradványa, ame­lyek 1919-ben, hét hónappal az első világháború befejezé­se és Németország kapitulá­ciója után elsüllyedtek. A ha­jók között ott volt a König, a Markgraf és a Kronprinz Wilhelm, egyenként 25 000 tonna vízkiszorítá9Ú nehéz sorthajó. Az öbölben megkezdődött a hajók kiemelése a tengerfe­nékről, hogy ócskavasként hasznosítsák őket. A művelet még a legkorszerűbb menté­si módszerekkel is legkeve­sebb 5 millió dollárba kerül. A búvárok gyakran több mint 50 méteres mélységben dol­goznak. Mivel az óriási ha­dihajókat lehetetlen teljes egészében a felszínre von­tatni, a víz alatt darabokra vágják vagy robbantják őket. A hét karikatúrája Palesztin autonómia, ahogy Begin elképzeli Szélsőséges eszköz Angliában 100 000 példányban adják ki a Váltságdíj című la­pot. A lap hagyományos- állampolgárok kirablásáról, múzeumi értékek’ ellopásáról, valamint az emberrabláso’król1 számol be. Pontosabban a. rablók névtelen hirdetésekben 'közlök, hogy az ér­dekelt személyek mennyiért és miképpen juthatnak hozzá ello­pott dolgaikhoz va'gy elrabolt családtagjaikhoz. A lap kiadói múzeum- és képtárigaizgatók, vagyonos emberek, akik féLn/ek, hogy gyermekeik is felkeltik a maffia érdeklődését. A világ országútjain jelen­leg több mint 60 millió teher­autó közlekedik. Hajdanában a teherautó jóformán ugyan­az a gépjármű volt, mint a személygépkocsi, csak másfé­le karosszériával. Idővel az­után a teherautó egyre na­gyobb, nehezebb lett és spe­ciális alakot vett fel. Európá­ban sokkal gazdaságosabb, kényelmesebb és technikailag modernebb teherautókat gyártanak, mint az Egyesült Államokban. Az amerikaiak hosszú időn át csupán a mé­retek és a teljesítmény növe­lésére koncentráltak, a teher­gépkocsik különleges jó tu­lajdonságainak kifejlesztésé­vel nem foglalkoztak, mint ahogy a gazdaságos üzemel­tetés kérdése sem érdekelte őket. Ugyanakkor az európai tehergépkocsikat nem annyi­ra azzal a céllal fejlesztették tovább, hogy minél több árut vihessenek, hanem inkább azzal, hogy könnyedén és olcsón leküzdjék a különféle akadályokat. E járművekben a sofőr a motoron vagy mel­lette ül, jól belát a kanya­rokba, nem jön zavarba a szűk utcákban sem. Maga a kocsi nem túlságosan hosz- szú, a sofőrfülke frontális el­helyezése révén azonban mégis nagy a raktere. A konstruktőrök ügyes kerék­felfüggesztési rendszerrel, kormányberendezéssel és „összkomfortos” fülkével lát­ják el ezeket a teherautókat, ellensúlyozván, hogy az elül­ső tengely fölött ülve kevés­bé kényelmes a vezetés. Ér­dekes, hogy a világ második teherautógyártó nagyhatalma. Japán az egyszerű és vi­szonylag könnyű, jobbára személygépkocsi-al kát részek­ből összeszerelt teherautók gyártására rendezkedett be, s azokból évi 3,3 millió dara­bot állít elő. Tipikusan európai modell, az egyik legújabb transzkonti­nentális Ford teherautó, melynek 7 tonna teherbírású fel­építménye mellett még az elefánt is eltörpül. E teherautót az amerikai Ford cég európai gyárában állítják elő. Az idegenforgalom kára A harmadik világ sok or­szága számára „az idegenfor­galom mindinkább a kolonia- liizmus új formáját jelenti. Erre az eredményre jutott a Német Gazdaságkutató Inté­zet egy tanulmánya, amelyet a nemrég Nyugat-Berlinben rendezett „Nemzetközi Ide­genforgalmi Tőzsde” alkal­mával négy munkacsoport­ban megvitattak. „A piac szűk keresztmetszete miatt” — mutat rá a továbbiakban a tanulmány, a fejlődő orszá­gok az idegenforgalmi üzlet­ágba való belépés révén „a nemzetközi társasutazás-ren­dezőktől való kockázatos függőslégbe” kerülnek. Ez megmutatkozott a hetvenes években Tunéziában és újab­ban a Kanári-szigeteken, amelyeknek az /idegenforga­lomtól való függősége „majd­nem teljes”. Azonfelül gyak­ran a devizabevételhez fű­zött számítás sem válik be: a turistáikkal együtt kemény­valuta kerül ugyan az or­szágiba, ez azonban „jelentős részben” ugyanezen idegen- forgalom szükségleteire hasz­nálódik fel: a fényűzéshez szokott idegenek számára a fogyasztási cikkek zömét, a konyaktól kezdve egészen a filmekig* a devizát hozó tu­ristáik országaiból kell im­portálni. Tömör, kemény üzeneteket küldték egymásnak a régi hadvezérek. 1566 augusztusán ban például a (függőleges 19.) hősiesen védelmező Zrí­nyi Miklós és a hatalmas túl­erővel ostromló II. Szüléi­mén török szultán között ez a levélváltás zajlott le: (víz­szintes 2.)! — írta Szulej- mán. — (Függőleges 37. és 21.)! — válaszolta Zrínyi. Vízszintes: 2. (Bekülden­dő.) 12. Szavakhoz járuló tol­dalék. 13. Csapadék. 14. Sze­szes ital. 15. Fejér megyei község. 16. Sértetlenek. 18. Malomban készül. 20. Visz- sza: nyomott. 21. ...marad is. 23. Fapusztító féreg. 24. Itt járt Ady középiskolába. 25. Novemberi. 27. Névelős dunántúli csatorna. 28. J. K. 30. Vizit. 33. M. É. 34. Gyap­jas tibeti szarvasmarha. 36. Forgalmasak. 37. Vissza: fö­lösleges holmi. 38. Félsziget a Szovjetunióban. 40. Be­mutatáskor (/kifizetendő számla jelzője). 41. Thomas, Nobel-díjas német író (1875 —1955.) 42. Kárpitosok tömí­tőanyaga. 43. Római ötven­hatos. 44. Becézett női név. 45. Retten. 48. Régi szovjet vadászrepülőgép. 49. Hang­szer. 50. Kényszerítve köve­telődző. 54. Erdélyben élt ókori nép. 55. Országos Le­véltár. 56. Elvesztette szeme 1 2 3 4 5 6 7 6 9 írt í/ 1___ _ « • • • 75 i\ 16 17 • » • 20 2Í“ 22 • 23 □ 26 s 25 26 n □ 27 ____1 s 2S 23 • 30 3< 32 » 33 M 35 • 36 • 37 38 39 n W • w « ■ □ tó H ♦5 • n n tó • W~ W • so Sl 52 S3 • \3T~ 1 ____ sT~ • 56 57 • 1* V 59 c 60 61 62 • 63 ___I G k □ • 65 66 7 1 r L ___| Ül viliágát. 58. Kicsinyítő képző. 59. Hírszerző. 60. Kártya páros betűi. 61. Vadászőr­hely. 63. Süti. 65. Hatalmas termetű ember. Függőleges: 1. Ért fordít­va. 2. Bejárat. 3. Porószkáló. 4. Azonos betűk. 5. Napszak. 6. Fűrészes élű maláj tőr. 7. Nemes tokaji bor. 8. Cso­móz. 9. Fordított helyrag. 10. Éneklő, régi szóval 11. Hangszer. 17. 1. 19. (Bekül­dendő.) 20. Te és ő szintén. 21. (Beküldendő.) 22. Téli sporteszköz. 24. Göngyöleg. 26. Bíráskodik. 27. Névelős üdítő ital. 29. Kelvlirág. 31. Színjátszó drágakő. 32. Visz- sza: gyermekfürdővíz-már­ka. 33. Beszélték. 35. Visz- sza: jühocsfcák. 37. (Bekül­dendő.) 39. Római ezernégy- százkilencvenkilences. 41. Harapdál, tép. 46. összevisz- sza súg! 47. ALU. 50. Visz- sza: térítőre mintát varr. 51. Névelős testrész. 52. Zsiráf­féle emlős. 53. Vágóeszközök (+’). 56. Labdajáték. 57. Be­cézett női név. 59. Lóbeteg­ség. 62. Könnyezik. 64. G. T. 66. Gödröt készít. Beküldendő a rejtvény he­lyes megfejtése a Tolna me­gyei Népújság szerkesztősége címére: Szekszárd, Beloian­nisz u. 1—3. 7101. Beküldési határidő: június 23. A július l'-i rejtvény he­lyes megfejtése: Juhász Gyű. la. „S a végtelen mezőkön szőke fényben kazlak hevül- nek tikkatag kövéren”. ■A helyes megfejtők közül könyvet nyerték: Töttösi Eri. ka, Paks, Gyapa-puszta 236. 7030; Újvári Róbert, Tolna, Madách utca 11. 7130; Raab Erzsébet, Tengelic, Óvoda út 32. 7054; Ambrus László, Szakály, Bartók Béla út 473. 7192; Makai Gézáné, Báta- szék, Budai u. 64. 7140. Századunk „igäslouai”

Next

/
Oldalképek
Tartalom