Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 127. szám. ARA: 1,60 Ft 1980. június 1., vasárnap. Mai számunkból DOLGOZZUNK SZENVTELENÜL? (4. old.) ELŐSZÖR MENNEK SZAVAZNI (7. old.) SZÍNHÁZ, SZEMÉLYES KÖZELSÉGBEN (11. old.) EGY SPORTHÉT KRÓNIKÁJA (13. old.) 13 KÖZÜL 1 (7. old.) Pedagógusnap Június első vasárnapja sok éve a nevelők ünnepe. Óvónőké, tanítóké és tanároké az általános iskolákban csakúgy, mint a középiskolákban, vagy az egyeteme­ken, főiskolákon. Jelzi az ünnep, hogy közel már a va­káció — ismét maga mögött tudhat a nevelő, és a tanít­vány egy tanévet. Nem könnyű tanévet, tesszük hozzá mindjárt. 1968 és 1975 között évente 150—170—190 ezer csecse­mő látta meg a napvilágot, ezt követően viszont ismét csökkenő volt a gyermeklétszám. A görbe felfelé ívelése annyit jelent: a nyolcvanas évek közepéig a korábbi időszaknál mintegy 300 ezerrel több kisdiák koptatja majd az általános iskolák padjait. (A hullám természe­tesen tovább halad később a középiskolákba is, előre ve­títve már az ottani, későbbi teendők sorát.) Jelen pillanatban az óvodák és az általános iskolák bizonyulnak szűkeknek: az óvónők, illetve a tanítók helyzete a legnehezebb a pedagógusok csaknem kétszáz- ezres társadalmában. A gyarapodó gyermeklétszám, a településstruktúra változásaival egyidejűleg sokféle módon okoz problé­mákat, vet fel megoldandó kérdéseket az iskolai élet­ben. A nagyvárosok, illetve a nagyobb települések lakó­telepein már jelenleg is harmincöt-negyven kisdiák ke­rül egyazon osztályba. Szűkek az amúgyis sokhelyütt szűkre méretezett tantermek, kevés a napközis férőhe­lyük, s nem elegendő az étkezési lehetőség. Mindez, hat­ványozottan tapasztalható az óvodákban is. Másutt, fő­leg kis településeken ugyanakkor elnéptelenedő kisisko­lák megszüntetése, körzethatárok módosítása okoz ideig- óráig feszültségeket. A tantestület és a szülők is érzé­kelik a változásokat és kihatásaikat. Uj, korszerűbb matematika-oktatás új tantervek, át­dolgozott nevelési tervek, folyamatosan változó tan­könyvek, mindez csak néhány példa arra, hogy a férő­helygondokkal együtt pezseg, forr, sok szempontból át­alakul az oktatás. Tessék csak elgondolni: ezernél több új tankönyv kerül a „fogyasztókhoz” ezekben az eszten­dőkben folyamatosan az általános és a középiskolákban. Fakultációra kerül sor a gimnáziumokban, 11 napos ta­nítási rendet terveznek a középiskolák számára is, át­dolgozott tantárgyak és újfajta tanítási módszerek, pe­dagógiai kísérletek jelentkeznek. Igen, már a felsorolás is soknak tűnik, pedig a teen­dőknek még korántsem jutottunk a végére. Az elvég­zendő munka oroszlánrésze — rájuk, a nevelőkre há­rul... Próbára tesz erőt és idegeket, teherbírást és tűrő­képességet. Mert az új tankönyv sok korábbi módszer és anyagrész változását is jelenti. A fakultáció tömérdek szervezést, a módosított tanítási ciklusok sűrítettebb órarendet, a nagy létszámú gyermekcsoportok nagyobb intenzitású, tanórai munkát igényelnek és még több odaadást, fáradozást jelent mindez a pedagógusok szá­mára. Nevelők egymás közt, sokszor megvitatják helyzetü­ket, gondjaikat, teendőik alakulását. Most, a közelgő szakszervezeti kongresszust megelőző számvetések során például a legtöbb tantestületben, szakszervezeti és más fórumon esik szó az oktató és nevelőmunka távlatairól, a megoldásra váró kérdésekről. Természetes, hogy a tanév végére a fáradtság érzete is felerősödik: hogy nem­csak a diák várja a kiérdemelt vakációt, hanem a tanító, a tanár is. A nevelőtársadalom minden törekvése, erőfeszítése azt jelzi, hogy igyekszik megbirkózni a gondokkal. Az iskola és a család közös munkája nyomán — ha lassan is, — de formálódnak, tökéletesebbé lesznek a nevelés módszerei, a korszerű világnézetű, megfelelő erkölcsi alapokkal rendelkező ifjúság alakításáért egyre többet tesz a nevelők nagy tábora. A katedrákat borító virágok szeretetről és háláról ta­núskodnak. Diák és szülő köszönetéről. Ifjú nevelőknek és évtizedek katedra! tapasztalatait már maguk mögött tudó idős pedagógusoknak egyformán kijut a figyelmes­ségből. Fáradozásukat megköszöni, méltányolja az ál­lam, a társadalom is a legjohbalkniak kijáró jutalommal, kitüntetésekkel; a pedagógusok őszinte megbecsülésével. VÁRKONYI MARGIT Szaljut-S Tovább folytatták a tudományos kísérleteket Moszkva. Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A szokásosnál 50 perccel később volt ébresztő szom­baton a Szaljut—6 űrállomáson dolgozó nemzetközi űr­expedíció részére, mert a kísérleti programban szereplő feladatok teljesítése miatt pénteken este valamivel ké­sőbb mentek aludni is. Míg az állandó személyzet tagjai, Leonyid Popov és Valerij Rjumin a szombati könnyített munkarendnek megfelelően viszonylag több szabad időt kaptak — bár természetesen el kellett végezniük a berendezések ellen­őrzését és a számukra igen fontos tornát, emellett né­hány kísérletet is —, a látogatókra sok munka várt: az űrállomáson töltött napok alatt nem sok idő jutott pi­henésre. Bajkonur jubileuma Ünnepségen emlékeztek meg a hét végén a világszer­te ismert szovjet űrrepülőtér és lalkóvárosa fennállásának 25 éves jubileumáról. A ka- zah sztyeppe mélyén negyed­századdal ezelőtt készültek el az űrrepülőtér első létesítmé­nyed. Az úttörők nehéz kö­rülmények között, hőségben, gyakran vízhiányban kezd­ték meg a munkát, a szélső­séges időjárás télre erős hi­deget hozott — da elvégezték feladatúikat. Szinte az első pillanattól velük volt a szov­jet űrhajózás megteremtője, Szergej Koróljov akadémi­kus, akinek aprócska faháza ma az űrrepülőtér egyik leg­tiszteltebb emléke. Bajkonurból indult el az első szovjet mesterséges hold 1957 októberében — felbo­csátási helyének közelében ma egyszerű, az űrrepülőtér dolgozóinak saját munkájá­val létrehozott kis obeliszk emlékeztet erre a tudomány­történeti szempontból is vi­lágraszóló jelentőségű ese­ményre. Innen indult útnak a világ első űrhajósa, Jurij Gagarin 1961 áprilisában. Azt a házat, ahol a rajt előt­ti éjszakát töltötte, ugyan- csák kedves és drága emlék­ként őrizték meg. E hét ele­jén a bajkonuri űrrepülőté­ren magyar zászlót lengetett a szél: innen indult útjára a Szojuz—36 űrhajó, a szovjet -^magyar űrexpedíció: Vale- rij Kubászov és Farkas Ber­talan, ide várják őket vissza az űrrepülés programjának teljesítése után. Az űrrepülőtér és lakóvá­rosa negyedszázados jubileu­mát méltó módon ünnepük meg. A lakótelep középpont­jában érdekes új emlékmű­vet állítanak: a Szojuz típu­sú űrhajók hordozórakétájá­nak makettjét, a rászerelt űr­hajóval a szállítószerkezeten. Az ünnepségeket a város sta­dionjában rendezendő gyűlés tetőzi be — ezen részt vesz sok olyan űrhajós is, aki Baj­konurból indult el a Koz­moszba. Farkas Bertalan szülei a fiukról Csillagvárosban képeket nézegetik készült Országszerte lelkesedéssel fogadták az első magyar űr­hajós kilövését. Képünkön: a Kőbányai Textilművek újonnan alakult Szojuz—36 brigádja a fellövés híreit ol­vassa. tátiák meg a szakemberek Farkast, bár tény, hogy a több mint másfél hónapja űrkonyhán élő Popov és Rju­min 1—1,5 kilogrammot hí­zott. Ami az étrendet illeti, _ a nemzetközi űrpáros étkezése alaposan megszínesítette a menüt, kiegészítve azt a ha­gyományos magyar ételekkel. A 70 fogásból álló étrendben, amely a legkényesebb gaszt­ronómiai igényéket is kielé­gíti, egy-egy étel minden he­tedik napon ismétlődik csak. Az űrhajósak naponta négyszer étkeznek, összesen 3100 kilokalóriát vesznek magukhoz. Az űrállomás minden szállítója, legyen az Bragressz vagy ember vezet­te űrhajó, igyekszik további különlegességgel elősegíteni a menü változatosságát. Leg­utóbb Rjumin fokhagymát kért, és vittek fel almát és más friss gyümölcsöt is. A „magyar csomagból” a szov­jet kollegáiknak különösen a sertéspörkölt, az ászpikos imanhanyélv és a libamájpás­tétom ízlik. A szovjet űr- konyiha kínálatából Farkas legjobban az űr-pirítóst, a sült sertéskarajt, a virslit és a csokoládét szereti. Olga Kozairenkót, a moszk­vai orvosbiológiai intézet professzorát, aki hosszú ide­je foglalkozik az űrhajósok pszichológiai problémáival, Emlékbélyeget adott ki a szovjet posta a közös szov­jet-magyar űrrepülés tisz­teletére. megkérdezték, mi a helyzet a dohányzással az űrben? Mint elmondta, az orvosok ebben a tekintetben szigorú­ak és következetesek voltak. Valerij Rjumin, a házigazda- űrpáros fedélzeti mérnöke sok évi erős dohányzás után indult első útjára a kozmosz­ba, ahol már csak biztonsági okokból is szigorúan tilos rá­gyújtani. Az érdekes az — fűzte hozzá Olga Kozarenko, hogy a megváltozott környe­zetben a legerősebb dohányo­sok számára sem okoz prob­lémát a mostanában már n|- ha hosszú ideig tartó abszti­nencia. 1 Az űrhajósok a napi ösz- szesen két és fél órás étkezé­sen és az egyórás szabad fog­lalkozáson kívül a zsúfolt mtinkaterv miatt nagyon ke­vés szabad idővel rendelkez­nék. Mindamellett valame­lyes lehetőség azért van ol­vasásra: Popov és Rjumin egy Zoscsenko-kötetet vitt magával a Szaljut—6 előző lakói által felvitt versesköte­tek mellé. A regénykönyvtá- rat nem bírná el az űrállo­más amúgyis szűkös térfoga­ta. A fedélzeti videomagne- tofon segítségével viszont könnyűzene1. esztrád- és sportműsorokat nézhetnek meg. A Szojuz—36 vitt ma­gával többek között egy Sal­jai—Regőczy bemutatót, Gusztáv rajzfilmeket, s egy videokazettát Koncz Zsuzsa és Kovács Kati számaival. Szombaton délelőtt az űr­négyes ismét tudományos kí­sérleteket végzett. Popovék a Föld-felszín különböző kép­ződményeiről készítették fel­vételeket. Georgij Grecsko űrhajós hasonló fényképeket mutatott be a földi irányítási központban. A Bahama-szi- getek környékén készült felvé­tel kék és zöld színváltozatai állapján például százméteres pontossággal megjelölte a vi­lágóceán vizsgált körzetéinek vízmélységeit. Szombaton Farkas Bertalan is foglalko­zott ilyen jellegű megfigye­lésekkel, hogy egy későbbi időpontban, amikor az űrál­lomás Magyarország területé­től délre halad el, a rendel­kezésre álló rövid idő alatt is elvégezhesse megfigyeléseit és fényképeket készíthessen. Miivel az áthaladás időpont­jában igen alacsony napállás mellett kéül dolgozni, a Kár­pát-medence részletes geo­morfológiai térképének el­készítéséhez szükséges felvé­telek nagy részét az állandó személyzet' vállalta magára. Szombati munkanap Szászi júlia és Bokor Pál az MTI tudósítói jelentik a földi irányítási központból: Moszkva — negyedik közös munkanapját kezdte meg szombation reggel a Szaljut— 6 űrkomplexumon a Popov —Rj urnán és a Kubászov— Farkas űrpáros. A ' földi irá­nyítási központban kapott tá­jékoztatás szerint az űrhajó­sak egészségi állapota jó, hangulatuk, muirtkákedvük és munkabírásuk kitűnő. AnatOlij Jegorov, a repü­lésvezető orvosbiológiai kér­désekkel foglalkozó helyet­tese, az orvostudományok doktora, aki szombaton reg­gel beszélgetett az űrhajósok­kal, sajtótájékoztatóján el­mondotta, hogy a két „ven­dég” könnyen alkalmazkodott a súlytalanság körülményei­hez. A mindenre kíváncsi új­ságíróik részletes tájékozta­tást kértek az űrkomplexum személyzetének táplálkozási szokásairól. Jegorov megem­lítette Farkas Bertalan egy tréfás megjegyzését: a ma­gyar űrhajós azt mondta, „fél, hogy elhízik”. Ilyen rö­vid űrutazás esetében ez az „aggodalom” túlzott — nyug-

Next

/
Oldalképek
Tartalom