Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

1980. május 11. %«JSÄG7 A KCT kél éne Nem süt a nap, drága az energia Szerényi Csabáné és Kneller Andrásné szedi az idén későn érő primőrt Uborka-, paprika- és pa­radicsomszedés idején jár­tunk Mözsön. A mözsi Üj Élet Tsz a gesztora a KGT- nek, a nyolc mezőgazdasági szövetkezetét tömörítő Ker­tészeti Gazdasági Társaság­nak. A zöldség- és gyümölcs- termesztéssel foglalkozó gaz­daságok összesen 1400 hek­táron kertészkednek, s ez a megye kertészeti területének 50 százalékát jelenti. Az itt termelt zöldség mennyisége 13 250 tonna, az értéke 60 millió forint körül mozog. Palántát két hektáron ne­velnek, primőr zöldséget 10 hektár fólia alatti területről szednek. Meglehet, idén utol­jára. Jövőre ugyanis való­színű nem lesz fűtött ' fólia Mözsön. Merthogy a primőr- termelés nem gazdaságos. A KGT elmúlt két évéről, s a jövőről Szentes Nándor igaz­gatóval beszélgettünk. ^ — Érdemes volt társulni ? — Nézze, az, hogy milyen eredményeket érünk el, a társaságok hozzáállásától, a tenni akarástól, a szakmai és technikai felkészültség­től, s nem utolsó sorban az időjárástól függ. A gazdasá­gok között rendkívül nagy az eltérés, aminek kiegyen­lítése, illetve javítása érde­kében rengeteg a tennivaló. Eltérések a termelési mó­dokban és eredményekben vannak. Pedig például ta­valy már konkrét technoló­giákat kaptak a gazdaságok. Viszont az a helyzet, hogy ezek betartása nem kötelező. Mindenki önálló, mi csak ajánlhatunk, de pressziót nem gvakoorlhatunk. Most, a harmadik évben érzem, hogy kezd összerázódni a társaság. — Milyen jelek mutatnak erre? — Például a hét elején a madocsaiak jöttek megnézni, hogyan alakítottuk át a bab­vető gépet, s érdeklődtek, hogy a paradicsom, a papri­ka palántázást hogyan lehet­ne korszerűbben —.elvégezni. > Hétfőn a faddi tsz-ben a Szentes Nándor: Jövőre valószínűleg nem fűtjük a fóliasátrakat. mözsi szövetkezet gépe ve­tette a babot. Egyszóval a kapcsolataink mindennapo­sakká váltak. — Mözs — s most már a KGT valamennyi taggazda­sága — a köztudatban a me­gye konyhakertje. A kony­hakerthez az a képzet tár­sul, hogy kimegy az ember a kertbe és beviszi a házba a zöldségfélét. Mözsön „fó­liaváros” van, s mégis: az üzletek üresek... — Üresek bizony. S ennek az az oka, hogy nincs a me­gyében feltárt termálvíz, s várhatóan nem is lesz. így aztán az év első negyedében primőr sincs. Fűtenünk kell, s ezért csak április közepé­től tudunk primőrt adni. Idén még később. Az ener­giaárak emelkedése miatt két héttel később ültettük a növényeket. Ezért, s mert ke­vés volt a napsütéses órák száma, négy hét lesz a ké­sés. Sok év átlagában ebben a körzetben áprilisban 170— 180 órát sütött a nap, idén mindössze 35—40 órát. Még többet kellett fűtenünk, mint máskor, s ugyanakkor a nö­vények nem fejlődtek. — A látványos ismeretter­jesztő filmekben, képes ma­gazinokban különleges eljá­rásokat ismertetnek: vízfű­tést, napfűtést, mesterséges megvilágítást, s szédületes gyorsasággal fejlődő növé­nyeket. — A különleges eljárások számunkra elérhetetlenek, technológiájuk nincs még ki­dolgozva. Ezek kutatási té­mák, s k tudja, mikor alkal­mazhatók a gyakorlatban. — A Duna túlsó oldalán, Fajszon viszont helybe ve­tik a paprikát. — A fűszerpaprikát jó ide­je mi is helybe vetjük. Az étkezési fehérpaprikánál ezt a módszert idén alkalmazzuk először, Energiát takarítunk meg, hisz nem kell palán­tát nevelni, az optimális tőszámot vethetjük, s a gépi betakarításra is lehetőség van. Egyébként az étkezési fehérpaprikát idén már gép­pel szedjük; a gépet a buda­pesti MEZŐGÉP konstruál­ta, s augusztusban kísérleti jelleggel itt próbálják ki. — Az energiaárak emelése hogyan befolyásolja a ter­melést ? — Mit mondjak erre? Az áremelések olyannyira érin­tenek bennünket, hogy jövő­re valószínű, nem fűtjük a fóliaalagutakat. Vészfűtés lesz csak: akkor kapcsoljuk be a kazánokat, ha nagyon lecsökken a hőmérséklet. Állandóan fűteni csak a pa­lántáknak fogunk. Primőr tehát még később lesz, mint idén. A kereskedelmen a sor: a kora tavaszi hónapok­ban onnan kell beszerezniük az árut, ahol olcsón előállít­ják. Például Szentesről. Ná­lunk viszont olyan kultúrá­kat kell beállítani, amelyek nem hőigényesek. Ilyen pél­dául a kínai kel: ebből idén 1500 darabbal kísérletez­tünk. Egyelőre nem nagyon ismerik, de biztos megszere­tik, mert jóízű, sokfélekép­pen elkészíthető zöldségféle. — Több kisüzemben visz- szatérnek a fa-, vagy a szén­tüzelésre. — Nagyüzemekben ez megoldhatatlan. Teljesen új és drága berendezések, me­legvizes csövek kellenének, sok-sok tüzelő, s persze még több munkaerő. Visszafelé nem léphetünk. Viszont ér­demes lenne megvizsgálni, hogy a paksi atomerőmű hűtővizét hogyan lehetne nö­vényházak fűtésére felhasz­nálni. — Gazdasági életünk egyik legfontosabb kérdése a há­rom „m”: mit, mennyit, mennyiért. — Azt, hogy mit terme­lünk, a piac határozza meg, s az, hogy gazdaságosan elő tudjuk-e állítani. A meny- nyiség a fajtától, az időjá­rástól és a termesztóstech- nölógiától függ. S hogy mennyiért? A szántóföldi ét­kezési paprikát 1978-ban or­szágosan olcsóbban adták el, mint amennyiért előállítot­ták. Kész ráfizetés, de kevés volt a termés és a megszo­kottnál jóval magasabb lett a fogyasztói ár. A KGT-ben a termésátlag magasabb volt, mint az országos átlag, ezért mi, ha nem is sokat, de kerestünk a paprikán. Becslésünk szerint a szántó­földi paprika önköltsége idén 20 százalékkal emelkedik, igaz, ugyanennyivel lesz magasabb a védőár. Fólia alatt négy év átlagában egy kiló paprikát 28 forintért állítottunk elő, és 40 forin­tért értékesítettük. Csak az energiaárak emelkedése miatt most tíz forinttal nő a termelés költsége, s ezt még tetézi, hogy többié kerül a vegyszer és a fólia is. Az eladási árat a kereslet és a Jdnálat alakulása szabja meg. Az átvételi árakat a ZÖLDKER-központ, illetve a megyei ZÖLDÉRT hatá­rozza meg. — Milyen fejlesztési el­képzelései vannak a KGT- nek? — Komplex technológiák kidolgozásával növelni akar­juk a terméseredményeket. Eddig hat ilyen technológiát juttattunk el a taggazdasá- gokhoz — kettőt adaptál­tunk, négyet önállóan dol­goztunk ki. Két év alatt nyolc-tíz új fajtát vezettünk be: ezzel meggyorsítottuk a fajták leváltását és korsze­rűsítését. A lehető legmo­dernebb gépeket működtet­jük. A KGT megalakulása után a gazdaságok zöldség- termelése robbanásszerűen fejlődött, s emellett megte­remtettük az integrált ház­táji termelés feltételeit. A jó minőségű árukikészítés érdekéiben a mözsi tsz hol­land papriikaosztályozó gé­pet vásárol, összesen négy beruházási terv készül, eb­ből három már meg is való­sult. Idén megteremtjük a többcsatornás értékesítés feltételeit. Ügy érzem, hogy azt, amit a KGT-ben két év alatt közösen sikerült meg­valósítanunk, az egyes gaz­daságok önállóan talán két évtized alatt sem érték vol­na el. — Köszönjük a beszélge­tést. D. VARGA M. H téglagyár Helyén Már második hónapja, hogy megszűnt a termelés a Szek- szárd-palánki téglagyárban. A gyárat 3 és fél millió forin­tért vásárolta meg a Tolna megyei Kommunális Szolgál­tató Vállalat, a gépeket pedig a kölesdi és a Bács megyei dávodi termelőszövetkezet szállította el. A Tolna megyei Kommunális Szolgáltató Vál­lalat jelenlegi, epreskerti te­lepét a Gabonaforgalmi Vál­lalat vásárolta meg, hogy ott egy új keverőüzemet építsen fel. A palánki téglagyár he­lyén 1985-re készül el a kom­munális szolgáltatók központ­ja, irodaépületekkel, szociális létesítményekkel, egy 1000 négyzetméteres tmk-csarnok- kal, garázsokkal. Bár a felso­rolt létesítmények közül né­hányat már a közeljövőben átadnak rendeltetésüknek, a régi téglaégető kemencét, a tervek szerint a megyeszék­hely hulladékának korszerű égetésére szeretnék használni. Természetesen csak akkor, ha sikerül megtalálni a lehető legjobb technológiát a szemét elégetésére. Szerepel a távla­ti tervek között egy kertészet létrehozzása is, amelyet eset­leg a szemét elégetéséből nyert hővel fűtenének. A 11 milliós beruházást a vállalat építőbrigádjai végzik, s mivel az epreskerti telepet legkésőbb 1980. június 31-ig át kell adniok a Gabonafor­galmi Vállalatnak, ez év jú­niusában a kommunális szol­gáltató vállalat már az új te­lepen fog dolgozni. sá—bj A volt téglaégető kemence, a tervek szerint a megyeszék­hely hulladékát égeti el 1985-re kialakul a kommunális szolgáltató vállalat köz­ponti telephelyének végleges képe Pert nyert az Ocskó utca (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Harmincegy károsult pe- reLte be a Tolna megyei Be­ruházási Vállalatot az Ocsikó utcai távhővezeték miatt. Ügyükben a Szekszárdi Já­rásbíróság, majd a Szek­szárdi Megyei Bíróság ho­zott ítéletet. Az utca déli oldalának háztulajdonosai már 1974- ben pert indítottak kártala­nításért, és követelésük sike­res volt. A Beruházási Vállalat 1969-ben kapott megbízást a déli tömbfűtőműtől a Tolna megyei Tanács székházáig húzódó gerinc távhővezeték tervezésére és megépítésére. A keskeny utca déli oldalán a járda mellett elhelyezett oszlopok tartják a csillogó csöveket. 1974-ben még csak az első csőpár keserítette a háztu­lajdonosokat. 1978 végén el­kezdték a második csőpár elhelyezését is. Most az utca déli oldalá­nak háztulajdonosai a má­sodik osőpár miatt indítottak újabb pert, az északi-oldalon lakók — akik korábban nem éltek jogukkal — az egész csővezetékkel okozott kárért pereltek. A bíróság által kirendelt szakértő véleménye szerint „A viszonylag keskeny utcá­ban ez az esztétikailag is ki­fogásolható létesítmény olyan benyomást kelt, mintha a szemlélő valamilyen gyár udvarán járna. Különösen csúnya látványt nyújt az utca közepe táján a négy nagy, föld alá bukó majd... arrább újból előjövő cső. Az alsó csővezeték szinte minden háznál a mennyezet vonalának magasságában he­lyezkedik el.... a szobákban ülve nem az égre, hanem a csillogó csővezetékre lehet kitekinteni.” A járásbíróság álláspontja is az volt, hogy a távhőve- zetékkel okozott esztétikai károkozás csökkenti a perbe­li ingatlanok forgalmi érté­két; valóban gyárudvarhoz hasonló benyomást kelt, be­árnyékolja az ingatlanokat, a ráeső fényt visszaveri. A csővezeték a használati érté­ket is károsan befolyásolja, mert akadályozza a jármű­közlekedést és rontja a tv- vételt. A második csőpár el­helyezésével a déli oldalon lévő ingatlanok értéke to­vább csökkent. Az ítélet szerint az északi oldalon lévő ingat­lanok értéke 12 százalékkal csökkent, a Beruházási Vál­lalat ezt köteles megtéríteni a tulajdonosoknak. Ez há­zanként 66 000—90 000 forint jelent. Egyik háznál a veze­tékből távozó gőz külön ká­rokat okoz, itt az értékcsök­kenés 18 százalékos, amiért több mint százezer forintot kell megfizetni. A déli oldal ingatlanainál a második csőpárral okozott újabb ér­tékcsökkenés 3—5 százalékos, ezért házanként 19 500— 28 400 forinttot kapnak a tu­lajdonosok. Az alperes, a Tolna megyei Beruházási Vállalat felleb­bezett a járásbíróság ítélete ellen. Kérte, hogy kisebb értékcsökkenést állapítson meg a bíróság. A Szekszárdi Megyei Bíró­ság az első fokú ítéletet helybenhagyta, sőt a háztu­lajdonosok kérésére még ka­matfizetésre is kötelezte a csövek elhelyezőjét. Csak a perköltségek összegét módo­sította a megyei bíróság. Az, hogy mennyi kártala­nítás jár, szakkérdés. De bárki megértheti az Ocskó utcaiakat, ha elsétál az ut­cájukba és megnézi a ma­gasban csillogó csöveket. DR. SZ. G. Az 1000 négyzetméteres tmk-csarnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom