Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-10 / 108. szám

1980. május 10. Képújság 3 Lakásépítés Mucsfán A szép fekvésű, hangulatos kisközségben is megnőtt a la­kásépítési kedv. Ezt a házat Szentes Andrásék építik, a családfő Komlón a bányában, felesége a termelőszövetke­zetben dolgozik. Fotó: G. K. Méhészgondok Hosszú volt a tél Másodszor is kiváló a decsí Egyetértés Tsz Nagy János, a decsi Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke átveszi az oklevelet dr. Kálmán Gyulától. Az időjárás és az éghajlat szoros kapcsolatban és köl­csönhatásban van az ember életével, s gazdasági tevé­kenységével. Különösen a mezőgazdasági termelésben van mindkettőnek jelentős szerepe. A mezőgazdasági termelési ágak közül talán a méhészet a legérzékenyebb az időjárás változásaira. A méhcsaládoknál az ok­tóbertől februárig tartó nyu­galmi időszakot felváltotta a fejlődés időszaka, amelyhez az időjárás eddig a méhek- nek nem kedvezett. Ugyanis jelenleg a méhcsaládok fész­kében 30—35 Celsius fok melegre lenne szükség ahhoz, hogy az anya által lerakott petéből 21 nap elteltével egészséges méhek fejlődje­nek. Sajnos a szükséges hő­értéket és a fejlődéshez alap­vetően fontos virágport, víz- szükségletet eddig a méhek a mostoha időjárás miatt nem tudták biztosítani. Ha kény­Közvéleményünk nagy fi­gyelemmel kíséri a sertéste­nyésztés és -hizlalás alakulá­sát, hiszen a sertéshús fontos szerepet tölt be táplálkozá- stínkban. összes húsfogyasz­tásunknak több mint a felét, a tőkehúsforgalomnak pedig háromnegyed részét adja. Év­ről évre növekszik a külpia­cokon értékesített sertéshús és az ebből készített termékek mennyisége is. A március végi állatszámlá­lás adatai azt mutatják, hogy hazánk sertésállománya mint­egy 2 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban volt. Mindez összhangban van az 1980. évi népgazdasági ter­vünkkel. Ezen belül a kister­melők tulajdonában lévő ser­tések összes száma változat­lan. A háztáji és kisegítő gaz­daságokban március végén 366 ezer kocát tartottak. A sertéstenyésztésben kevés az új nagyüzemi telep. így hosszú időre meghatározó je­lentősége van a kistermelők munkájának. Hazánkban ma mintegy 900 ezer család fog­lalkozik sertéstartással, ök termelik az összes vágósertés több mint felét, tenyésztői kedvük kedvező alakulását mutatja többek között az is, hogy — az önellátás mellett — az utóbbi négy év alatt csaknem megkétszerezték áruértékesítésüket. Az országosan kedvezőnek tekinthető kép mellett néhány megyében — így Bács-Kiskun, Szolnok, Heves — a tavalyi­hoz képest a kocaállomány csökkent. Ugyanakkor más megyékben — Baranya, Győr- Sopron, Komárom, Hajdú-Bi- har, Szabolcs-Szatmár — mind az összes sertés, mind a kocaállomány 5—10 százalék­kal növekedett a tavalyi azo­nos időszakhoz képesít. szerből mégis kirepültek a hideg talajon vagy virágon pusztultak el. Eddigi felmé­réseink alapján.a méhcsalá­dok időszakos fejlődése a korábbi évekhez viszonyítva csak 40—60 százalékban fe­lel meg. Ebből adódóan ter­meléskiesés várható. A jó idő beálltával a mé­hészeknek arra kell töreked­ni, hogy a fejlődésben visz- szamaradt méhcsaládokból felerősítsék a közepesen fej­lődő családokat, hogy az akácvirágzásig, mely várha­tóan 20 nap múlva fog be­következni, erős családok le­gyenek. Sajnos a tervezett virágpor-termelés, mely je­lentős devizabevételt képez, máris 30—40 százalékos le­maradást mutat. Reméljük, hogy a méhekre is beköszönt a kedvező időjárás és a hát­ralévő időben végezhetik szorgalmas munkájukat. ZEHÁN GERGELY szaktitkár Az elmúlt időszakban több központi intézkedés is történt a sertéstartás ösztönzésére. Tavaly decemberben egysze­rűsítették a szerződéshez szükséges nyomtatványokat, A közelmúltban az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt in­tézkedett, hogy vállalatai a kistermelőknél tekintsenek el az átadás határidős előrejel­zésétől, mivel új vágókapaci­tások léptek üzembe. Válto­zatlanul folytatódik a törlesz- téses vemheskoca-kihelyezési akció, amelynek keretében kedvezményesen 25—30 ezer kocát vásárolhatnak évente a kistermelők. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok az igé­nyeket folyamatosan kielégí­tik. A gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalatok megköny- nyítették a takarmánybeszer­zést, bővítették a választékot. Május 15-től a kisterme­lőktől felvásárolt hús- és hús- jellegű sertések átvételi súly­határát 10 kilogrammal fel­emelik. A jövőben a kister­melők 95—125 kg-os súlyig — nem számítva a több éves szerződéses és más felárat — kg-onként 30,50 forintért, 125 kilogramm felett pedig 28 forintért értékesíthetik serté­seiket. Ezek az intézkedések jelen­tősen javítják a hizlalás jöve­delmezőségét, elősegítik a kis­termelők érdekeinek érvénye­sülését, amely egybeesik a népgazdasági érdekkel. A MÉM-ben további egy­szerűsítéseket és módosításo­kat terveznek a szerződési feltételeken, elsősorban azért, hogy a kistermelők, valamint az állatforgalmi és húsipari vállalatok, illetve szövetkezeti megbízottaik együttműködése közvetlenebbé, egyszerűbbé s hatékonyabbá váljék. (MTI) Május 14-15: A Tolna megyei Szervezé­si és Vezetési Tudományos Társaság Szervezési Szak­osztálya és a Neumann János Számítógéptudományi Társa­ság május 14—15-én számí­tástechnikai rendezvénysoro­zatot tart. A rendezvényso­rozat színhelye a megyei kórház kultúrterme. Célja az ügyviteli adatfeldolgozás kor­szerűsítéséhez rendelkezésre álló technikai eszközök el­méleti ismertetése és gya­korlati bemutatása. Május 14-én délelőtt 10 órakor dr. Bartók Nagy András, a Szer­vezési és Ügyvitelgépesítési Intézet igazgatóhelyettese tart előadást „A számvitel időszerű kérdései és gépesí­tésének korszerű eszközei” címmel. Május 15-én délelőtt Hu­szár Pál, az OKISZ Szerve­zési és Számítástechnikai Vállalatának önálló osztály- vezetője tart előadást „A korszerű elektronikus elven működő ügyviteli gépek gya­korlati alkalmazása” téma­körben. Mindkét napon délután 14—16 óra között gyakorlati bemutató lesz, ahol műkö­dés közben megtekinthető a ROBOTRON 1711. típusú kisszámlázógép és a RO­BOTRON 1370 típusú mág- neskátyós adatrögzítő beren­dezés. Bemutatnak egyéb iro­daszervezési eszközöket is. A rendező szervek a be­mutatott géptípusok beszer­zésével, alkalmazásával, üze­meltetésével kapcsolatos szákmai tanácsadást és szer­vezési kérdésekben konzul­tációs lehetőséget biztosíta­nak. Mielőtt erre a székre ül­nek, megtörténik a személyi adatok egyeztetése, az orvosi vizsgálat. (Most, ebben a cso­portban, úgy tűnik, korábbi generációkkal ellentétben jó kötésű fiatalok kerülnek sor alá. Az egyetlen alkalmatlan, kövérkés fiú is tízdioptriás szemüvege miatt nem lesz fegyveres katona.) Ezúttal szedresi és zombai fiatalok állnak a sorozó bizott­ság elé. A szedresi Molnár Gyulát kérdezik, milyen munkakör­ben dolgozik. — A Mezőgépnél csőidomo­kat hegesztünk, szerelési munkákat végzünk. Az eszmecsere során kide­rül, hogy az elnöklő, fiatal hadnagy is értője a szakmá­nak. A fiú szocialista brigád­ban dolgozik, nősülni majd csak a katonai szolgálat letöl­tése után akar. Végezetül mindegy számára, milyen fegyvernemhez kerül. Horváth Zoltán szerszám- készítő szakmával mezőgazda­ünnepi küldöttgyűlést tar­tott csütörtökön a decsi Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a kul- túrházban. Az ünneplésre az adott okot, hogy a termelő- szövetkezet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um, valamint a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa által 1979. évre meghirdetett termelési versenyben elért eredményei alapján elnyerte a Kiváló Szövetkezet címet. A tényt dokumentáló okle­vél átadásán megjelent dr. Kálmán Gyula, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Szajki László, az MSZMP szekszár­di járási Bizottságának tit­kára, Horváth József, a Me­zőgazdasági Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének titkára, Szlava Baljasinszkij, a budapesti szovjet nagykö­vetség mezőgazdasági taná­csosa, valamint a járás és a község párt-, állami és társadalmi szerveinek veze­tői. Honti Sándor, a termelő- szövetkezet elnökhelyettese köszöntötte a vendégeket és a szövetkezet tagságát, majd átadta a szót Nagy Jánosnak. Az Egyetéréts Termelőszövet­kezet elnöke röviden össze­foglalta azt az utat, ame­lyet a termelőszövetkezet megtett egészen addig, hogy 1977 után 1979-ben, immár másodszor is elnyerte a Ki­váló Szövetkezet címet. Az elnök beszámolója ele­sági gépszerelő a Hunyadi tsz-ben. A kérdésre elmondja, a honvédelmi oktatás folyamán mit hallott a fegyvernemek­ről. Bevonulásáig még szeret­ne MHSZ-tanfolyamon gép­jén a taglétszám alakulását elemezte. A decsi termelő- szövetkezetek 1968-ban tör­tént egyesítésekor az újon­nan alakult Egyetértésnek 670 tagja volt. 1976-ig ez a létszám 456-ra csökkent, majd lassú emelkedés követ­kezett és a mai napig 517-re emelkedett a dolgozók lét­száma. Ami külön említésre méltó, hogy a tagság egyhar- mada 30 éven aluli. A gaz­daságban 15 egyetemi és fő­iskolai diplomával rendelke­ző szakember dolgozik. Mel­lettük 42 személynek közép­iskolai végzettsége'van, a szakmunkások száma pedig 185. Nagy János beszélt a nö­vénytermesztés fejlődéséről, a gépesítés, a kemizálás magas fokáról és az ezek révén el­ért kiváló terméseredmé­nyekről. Az állattenyésztésről szól­va elmondta, hogy a szarvas­marha-tenyésztés évekig a legrosszabb ágazat volt a gazdaságban. A sikeresen végrehajtott állománycsere döntő változást hozott. Nö­vekedett a tej hozam, ma már a nyereség nagy részét innen nyeri a szövetkezet. Az idén befejeződő szarvasmarha­telepítéstől további javulás várható. Ugyanígy korszerűsítik és bővítik a sertéstelepet is. Ennek eredménye az lesz, hogy az eddigi 250 tonna sertéshússal szemben —1981­járművezetői jogosítványt szerezni. A zombai Mezei József má­sodik éves villanyszerelő ta­nuló. Az iskola után még két­éves technikumi tanulást akar választani. Látható megköny- nyebbüléssel fogadja, hogy szakmájának megfelelő be­osztást kap majd, amikor be- vonultatására sor kerül. Heidt János negyedik éves a palánki Csapó Dániel szak- középiskolában. Ismeri a dí­zelmotorokat, ismereteket szerzett gumikerekes és lánc­talpas járművek kezelésében. Az iskola lövészszakkörének, tagja. Továbbtanulni készül, az érettségivel lesz a felvételi, Mezőtúrra. ben — 500, 1982-ben 700 ton­nát fognak előállítani és ér­tékesíteni. A gazdasági eredmények megmutatkoznak a tagság életkörülményeinek javulásá­ban is. Míg 1968-ban egy dolgozó évi keresete 22 ezer forint volt, ma kevés híján 50 ezer forint. Az elnöki beszámoló után dr. Kálmán Gyula kért szót. Méltatta a gazdaság dolgo­zóinak eredményeit, majd átadta Nagy János termelő­szövetkezeti elnök a Kiváló Szövetkezet cím elérését ta­núsító oklevelet Ezután Horváth József kért szót, majd dr. Áts Kálmán állatorvos és Kovács Sándor, a községi tanács elnöke. Az ünnepi küldöttgyűlés kitüntetések átadásával ért véget. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által adományozott „Kiváló Munkáért” kitüntetést Nagy János, Luspai István, Pet- róczki János, és Szarvas Pálné kapta meg, a TOT „Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért” kitüntetést Far­kas Sándorné vehette át. Mellettük 13 tag „Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó” kitüntetést kapott. A kitüntetések átadása után a jelenlévők egy perces néma felállással adóztak a nemrég elhunyt dr. Sörfőző István emlékének, aki egy­kor a szövetkezet elnöke volt. — Ha a felvételije sikerül, augusztusban vonultatjuk be — kapja a tájékoztatást. Fűzi Zoltán a bonyhádi Pe­tőfi Gimnázium tanulója. A keszthelyi agráregyetemre ké­szül, agrárkémikus szakra. Bátyja most katona. Az isko­lában ifjúgárdista, a honvé­delmi oktatáson megismerte a fegyvertípusokat, tanult te­reptant — ha bevonul, nem lesz számára ismeretlen a ka­tonaélet. Viktor Elek szintén gimna­zista, ő Keszthelyen agrármér­nökire készül. Most volt az is­kolai honvédelmi nap, lövé­szettel, filmek vetítésével — van tehát alap a katonai kö­telezettségek teljesítéséhez. Forrai Elek harmadik éves a Rózsa Ferenc szakközépis­kolában. Finommechanikai műszerész szakmáját meg akarja még „fejelni” a tv-rá- dióműszerész szakmával. Lehetőséget kap a tovább­tanuláshoz. * Néhány kiragadott név csu­pán a most sor alá kerülő fia­talok közül. Tizennyolc éve­sek, középiskolások, ipari ta­nulók, a pályát most kezdő munkásfiatalok. Csendesek, szerények, birtokában az alapfogalmaknak, amelyek szükségesek a rájuk váró ka­tonai szolgálathoz. B I.—K. A. Sorozáson Az asztalon zászló, hivatalos okmányok garmadája. Az asztal egyik felén foglal helyet a bizottság, — tagjai a had­kiegészítési parancsnokság tisztje, a községi tanács elnöke és a körzeti megbízott rendőr. A másik oldalon egyetlen szék, amelyen egymást váltják a név szerint szólított fiatal­emberek. Számítástechnikai rendezvények Jövedelmezőbb a sertéstartás A sorozó bizottság előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom