Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-07 / 105. szám
1980. május 7. tfÉPÜJSÁG 3 Természetjárás Búvár Könyvekkel A fülemüle tavaszi éneke A vb megtárgyalta Sertéstenyésztés a paksi járásban Délelőtt 11 óra van. A nap az úszó felhők között csak néha kacsint ránk. Virágzó fák, zöldellő bokrok között, madárcsivitelésben még szomorúbbnak tűnik az idő. — Sebaj! — mondja D. Nagy Éva, a Móra Könyvkiadó, egyben a Búvár-zseb- könyvek szerkesztője a decsi iskolásoknak. — Borult időben a természet néhány ritka csodájának lehetünk tanúi. És máris itt az egyik csoda. Figyeljetek csak! Hallgassuk a fülemüle énekét. Ezt a mély bugyborékoló hangot, s majd ahogy átvált a telt csattogásba. Ilyenkor tavasszal énekel a legszebben. Főleg éjszaka, de borult időben nappal is — mondja, s a bokroshoz invitálja a gyerekeket, ahonnét egyre több madárhang vehető ki. Halljuk a nevét kimondó csíz éles hangját, feltűnik egy-egy pinty, tengelic, vagy ahogy a gyerekek mondják: stiglic. — Madárház ez a javából — suttogja a szerkesztőnő. — A bodzával, aljnövényzettel dúsan benőtt kis terület sok kismadár otthona. Ragaszkodni kell ezekhez az apró vadonokhoz! — Miért? — ballik egy csendes gyerekkérdés. — Mert ha kipusztitj.uk a természet alkotta „lakásokat”, elpusztulnak azok lakói is. A múlt század végén Németországban annyira „rendet teremtettek”, hogy tőlünk kellett exportálniuk a fülemüléket, vagyis a madárdalt. A decsi iskolások, a honismereti és biológiai szakkör tagjai, valamint a Búvárkönyvek gyűjtői a cserenci vadászház kissé elvadult parkjának a kirándulói, a gyermekkönyvhét egyik megyei rendezvényének résztvevői. Alig néhány perccel Begördülnek a kerékpárosok Mese a természetről — a természetben ezelőtt gördült be kerékpárokon a kis csapat, máris — minden bevezető és köszöntő nélkül — követik D. Nagy Évát, aki vérbeli pedagógusként vezeti őket a természet rejtelmeibe, olyan csodáiba, amelyekre csak ritkán figyelünk oda. De gyerünk az őzekhez. Egy suta és két bak a bekerített terület gazdája. — Vegyük csak elő a Búvárt! — s egyik fiú már olvassa is az ismertetőt... A csoport érkezése idegességet vált ki az őzbakokböl. Szinte dühödten szaladgálnak fel- alá. — Ugye, azt hiszitek, hogy az őz szelíd állat? Pedig nem így van. Kötekedőek, sőt, gorombák. S milyen könnyed a kecses patások járása! Azért, mert az ő sorsuk a ragadozók előli menekülés. S végre színre lép a suta. Az ő jöttéhez is van hozzáfűzni valója D. Nagy Évának: — Látjátok hátul azt a fehér foltot? Ezzel a „villogó tükörrel” vezeti menekülő gidáit. Közben a gyerekek megélénkülnek, nekibátorodnak. Parányi fahajtásról megállapítják, hogy kétszikű, s hogy juhar. Sorolják a vadászház környéki fákat, bokrokat, virágokat: luc, platán, vadgesztenye, juhar, akác, árvácska, kankalin, pünkösdi rózsa, japán birs, boróka. Az utóbbiról azonnal meg is tudják, hogy Magyarországon őshonos, bogyójából csinálják a borókapálinkát. S hogy az ukránok a halottas házakat borították be ágaival, mert fertőtlenít, s kellemes az illata. A vaddisznók óljánál a nyúlánk fiú máris olvasni Mit kell tudni az őzről? kezdi a Búvár ismertetőjét. Majd a csoport a rétre indul, ahol friss kaszálás illata száll. Madárlesben üldögélnek, s egyre nagyobb csodálattal hallgatják vezetőjüket, aki a természetről olyan természetes dolgokat mesél, ami ez idáig föl sem tűnt a gyerekeknek. De bizonyos vagyok benne, hogy a kis kirándulók ezután más szemmel nézik a rétet, bokrokat, virágokat, állatokat. Fél kettő felé rozsét, fát gyűjtenek a gyerekek. Lekerül hátukról a zsák, kinyílnak a sporttáskák. Elő a szalonnával, kolbásszal és a kenyérrel. Pattog a tűz, sül a szalonna. Zsírja a kenyérre csöpög... V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: Kapfinger András A sertéstenyésztés további javításáról, a férőhely- bővítő rekonstrukciók tapasztalatairól tanácskozott hétfőn délután a paksi járási pártvégrehajtó bizottság. Részt vett és véleményt nyilvánított a vb- ülésen dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára. Nyolc főállattenyésztő közreműködésévél készítette az előterjesztett írásos anyagot a járási pártbizottság mellett tevékenykedő gazdaságpolitikai munkabizottság. Alapos felmérést, helyzetelemzést végeztek mind a rekonstrukcióról, mind az állategészségügyi tennivalókról, és az egész anyag jó tájékozfatáist ad arra vonatkozóan, hogyan készülnek a paksi járás termelőszövetkezetei a Szekszárdi Húskombinát alapanyaggal való ellátására. Az MSZMP Központi Bizottságának 1978. március 15-ii határozata óta többször elemezte a paksi járási pártbizottság a járásban folyó állattenyésztési munkát, a fejlesztés lehetőségeit. Megfogalmazták az elsődleges feladatokat, amelyek később módosultak az üzemek speciális helyzetéből adódóan. A korábbi években a paksi járás termelésfejlesztési lehetőségei kedvezőtlenebbek voltak a sertéstenyészltésfoen a megye többi járásához viszonyítva. 'A pálfai Egyetértés Tsz kivételével mindenütt korszerűtlen épületekkel és üzemen belül is heterogén állatállománnyal próbálták megoldani a csöppet sem könnyű termelési feladatokat. Sőt, az állategészségügyi helyzet is ebben a járásban adott legtöbb tennivalót. Az erőteljes változással kapcsolatban kifejezi a gazdaságpolitikai munkabizottság a pártellenőrzés pozitív hatását: „Úgy érezzük, hogy évenkénti gazdaságpolitikai > j ellegű figyelemfelhívásunk és ellenőrző munkánk is hozzájárult ahhoz, hogy járásunk 14 szövetkezete közül 12 megfelelő színvonalú korszerűsítést tud elérni 1980. végéig, anyagi áldozatok árán, úgy, hogy közben emelkedik az ágazat jövedelmezősége.”, Takarékosan valósítják meg a szövetkezetek a férő- helytbővítő rekonstrukciókat, saját kivitelezésben. A járás szövetkezetei az elmúlt években szerényebben képzett fejlesztési .pénzeszközeik következetes. zárolásával biztosítót, ták az összes bekerülési költség 40 százalékát. Az elmúlt évben összesen 3184 sertésférőhely korszerűsítése valósult meg. A munka folyamatosan halad. 1982-ig a felújítások és új beruházások lehetővé teszik, hogy 1978- hoz viszonyítva tízezerrel több sertést értékesítenek a járási szövetkezetéi. A legnagyobb mértékű fejlesztésit, ihúsértékesítés-,növelést Madocsán, Pusztahen- csén, Bölcskén és Pálién tervezik. A yb-tagok kérdéseire Si- norovits István, a járási párt- bizottság csoportvezetője, a napirend előadója válaszolt. Elmondta például, hogy Györkönyben még mindig nem oldódótt meg a sertéstelep vízzel való ellátása. Próbáltak kútfúráshoz vállalatot szerezni, de csak olyant találtak, amely sokkal nagyabb teljesítményű kút készítését végzi, milliókért. A háztájival kapcsolatiban pedig az a tapasztalat, hogy igen nagy a sertéstenyésztési, hizialási kedv a paksi járásban: az idén valószínűleg még több sertést nevelnék, mint 1979Jben, pedig az is rekordnak számított. Lázár István vb-tag gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatokkal szolgált a vb- ülésen. Véleménye szerint csökkenteni lehet a malac- élhuMást * jobb munkaszervezéssel is: két-három műszák megvalósításával. Éjjel ne csak idős ember, éjjeliőr legyen a sertéstelepen, hiszen éppen ezért ilyenkor pusztul el a legtöbb malac. Másrészt pedig túlságosan sok fajtával foglalkoznak a járás gazdaságai. Ä húsipar igényeit ia magyar nagy fehér fajtáknak különböző keresztezéseivel lehetne leginkább kielégíteni. A húsipari igényeket egyébként pontosan szeretnék már tudni a szövetkezetek, vita alakult ki a vb-ülésen arról, hogyan tisztázódjék a piaci igény, különös- tekintettel a Szekszárdi Húskombinát ellátásához való felkészülésre. Dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára azzal kezdte hozzászólását: nagyon jó kezdeményezésnek tartja, hogy ezt a témát külön. megtárgyalja a végrehajtó bizottság, tehát nem általában vizsgálja a járás mezőgazdaságának helyzetét. Sok egyébről is szólva elmondotta Gyugyi elvtárs: olyan feladatot tűztek ki, hogy a megye mezőgazdasága körülbelül annyi sertést értékesítsen, amennyi a húskombinátnak kell, de ez nem jelenti a megyehatárok zártságát. A távolságok, a szállítási költségek határozzák meg esetenként, hogy bizonyos helyekről melyik feldolgozó üzembe Célszerű vinni a sertést, a vágómarhát. A lehetőség megvan ahhoz, hogy a megye mezőgazdasági üzemei kellő jövedelmezőséggel állítsák elő a sertést, minden érdeknek megfelelően. Az önköltség-számítást jól kellene végezni, a vezetők többet törődjenek ezzel a munkával. A kimutatások igen eltérőek, irreálisak. A háztájiról szólva kifejezte elégedettségét a megyei pártbizottság titkára: nagyon jó. hogy 1500-zal nőtt a járásban a sertéslétszám. „Ösztönözzük, hogy a kisüzemekben meglévő lehetőséget, épületeket használják fel a termeléshez, mert szükséges és gazdaságos. TekinT^r. mindenütt önálló üzemágnak a háztájit, a szövetkezet egyenrangú üzemágának a többivel, s tegyék minél tervszerűbbé." GEMENCI JÓZSEF r r Szakszervezeti választások a TAEV-nél (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A szakszervezeti mozgalom igen fontos, sok munkát, hónapokig tartó előkészületeket igénylő eseménye volt a bizalmiak, bizalmihelyettesek és a főbizalmiak választása. Megyénk legnagyobb vállalata, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat is készül a szakszervezeti küldöttértekezletre. Az előkészületekről és a helyi szervezeti változásokról beszélgettünk Prokos Józseffel, a szakszervezeti bizottság titkárával. — Mi is történt eddig, és hol tartanak a választások lebonyolításában ? — Munkatársaimmal együtt elkészítettünk egy munkatervet, amelyben rögzítettük a választások politikai célkitűzését, az új szervezeti felépítést, a létrehozandó réteg- és munkabizottságokat, megállapítottuk a határidőket, valamint kijelöltük a felelősöket, akik a szakszervezeti bizottság választásával kapcsolatos feladatokat irányítják. A bizalmiak beszámoltak választóik előtt az eltelt időszakban végzett tevékenységükről, a jog- és hatáskör bővüléséből adódó feladataik végrehajtásáról. — Hogyan érintették a változások a szervezeti felépítést? — Az 1968-as választásoknál az új gazdasági irányítási rendszer életbelépésével kapcsolatban vállalatunknál a főépítésvezetőségi rendszer mint önálló gazdasági egység, megszűnt, az építésvezetőségek és üzemek lettek önelszámolási egységek. Műhelybizottság vállalatunk területén a paksi építésvezetőségen működött a jelenlegi választásokig. A szervezeti felépítés változása a vállalati szak- szervezeti tanács megszűnését érinti. Az ide vonatkozó SZOT-határozat értelmében alapszervezetünknél bizalmi testületet kell létrehozni, amelynek létszáma a megyebizottság határozata alapján 151 fő. Tagjai lesznek a főbizalmiak, bizalmiak, a szak- szervezeti bizottság tagjai, valamint a munkabizottságok vezetői. — Mi indokolta a szervezeti felépítés megváltoztatását? — Az elmúlt időszakban jelentős változások következtek be a szakszervezeti és üzemi demokrácia fejlesztésében, megnövekedett a bizalmiak szerepe, jog-' és hatáskörük bővülése változást hozott a szakszervezeti munka tartalmában is. A jelenlegi szervezeti rendszerben az áttételek lelassították a döntési folyamatot és a feladatok végrehajtását. — A TÁÉV kollektívája zömmel fiatalokból áll. Milyen szerepet kap a szak- szervezeti munkában ez a generáció? — Az oktatás és tájékoztatás eredményeként a bizalmiak többsége az elmúlt időszakban megismerte feladatát, jogkörét, azzal megfelelően élni is tudott. A létszámmozgás következtében azonban igen sok bizalmi cserélődött, a helyükre döntő többségében fiatalok kerültek, s ez újabb feladatokat adott, ezek felkészítése átmeneti problémát jelentett, összességében megállapítható, hogy dolgozóink bíznak a fiatal generációban, amit a lezajlott választások is bizonyítanak. — Milyen főbb feladatok várnak az újonnan megválasztott bizalmiakra? — Törekedniük kell arra, hogy mind jobban elsajátítsák a feladatuk ellátásához szükséges tudnivalókat, az eddiginél jobban éljenek a számukra biztosított jogkörökkel, s még többet foglalkozzanak a tagság mindennapos problémáinak intézésével. Az eddiginél gyorsabban jussanak el a teljes körű információk a tagsághoz, onnét vissza a felsőbb szakszervezeti szervekhez. — Hogyan értékeli az eddigi munkát? — A választás első szakaszát tekintve megállapítható, hogy elérte célját, jól szolgálta a szakszervezeti demokrácia erősítését. — Köszönöm a beszélgetést. HABERSCHUSZ ERZSÉBET A füvet is érdemes figyelni...
