Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXX. évfolyam, 104. szám.

1980. május 6., kedd

Ara: 1,20 Ft

Mai számunkból

HUSZONÖT ÉVES A VARSÓI SZERZŐDÉS

(2. old.)

ÉLESLÖVÉSZET (3. old.)

TURISTASKODASAIM — ITTHON

(4. old.)

OLIMPIA ’80 (5. old.)

TAVAK

A MECSEK LÄBÄNÄL (4. old.)

Kétmilliárd

és a minőség

Kétmilliárd forint nagyon sok pénz... Kétmilliárdba kerül egy közepes méretű ipari beruházás, egy nagyobb rekonstrukció; kétmilliárdért vagy kétezer luxus minőségű családi ház építhető (még manapság is...); kétmilliárd forintért kereken húszezer Lada gépkocsi vásárolható, vagy éppen negyvenmillió liter tej, és — ötmillió aktív keresővel számolva — juthatna mindenkinek négyszáz forint egyszeri prémium.

Kétmilliárd forint... Ennyi pénzt „sikerült” elvesztegetni csak azért, mert úgy dolgozunk, ahogy; mert olyan a termék minősége, amilyen. Mert cipőt már jó ideje csak a néhány hónapig tartó szezonra vásárolhatunk, tovább úgy sem bírja a mégoly’ kíméletes és szakszerű használatot. Mert az agyonreklámozott nadrág legfeljebb háztartási rongyként használható, ha csak nem békülünk meg azzal, hogy mindent, amihez csak kicsit nedvesen hozzáér, indigókékre fest. Mert korszerűnek és kényelmesnek titulált új lakásainkat a beköltözés után legkésőbb öt év múlva, sok tízezer forint ráfordításával renoválni kell. Mert ötször is meggondoljuk, hogy haladjunk-e a korral, és a divattal, s vegyünk-e színes tévét, amikor ezrével állnak és várnak

— például képcsőcserére — a GELKA műhelyeiben az alig másfél-kétéves, elromlott készülékek. Mert váltig tagadjuk, hogy nálunk semmi különbség nincs a „belföldi” és az „export” minőség között, s meglehet, épp’ ezért az exporttermékekben megtestesülő munkánkat egyre alacsonyabbra értékeli a világpiac. Mert valóban bűn ennivalót a szemétbe dobni, de mi mást tehetünk, ha a naponta vásárolt élelmiszer — a rosszul kezelt tej, az ehetetlen és szikesedett kenyér, a silány munkával silány nyersanyagokból készített hentesáru — egy része nem az asztalra, hanem — és sajnos! — valóban csak a szemétbe való.

Egyébként — ha már az enni- és innivalónál tartunk

— milyen érdekes: a statisztikusok, a szeszipar és a boripar esetében, minőségi kifogások miatt fillérnyi veszteséget sem tudtak kimutatni. A söriparnál is csak minimálisát: „egyéb veszteségek” címén 100 ezer forintot. A lehetséges okok földerítése legyen az olvasó dolga (könnyítésként hadd emlékeztessek arra, hogy például a magyar söripar pillanatnyilag nem sorolható a világ élvonalába...), ám e közbevetett megjegyzés arra mégiscsak jó alkalom, hogy közelebbről is szemügyre vegyük e kétmilliárdos minőségi veszteség összetevőit.

Az összeg, egyetlen esztendő — 1978 — minőségi kárait jelzi. Tartalmazza a minőségi kötbérek miatt kifizetett — egyébként elhanyagolhatóan jelentéktelen — pénzeket, az úgynevezett „leminősítési értékveszteséget” (tehát amikor olcsóbban kell adni azt, amit jó minőség esetén az eredeti áron is eladhatnánk), s ez már több mint egymilliárd forint, végül a minőségi engedmények, és az egyéb-okok miatti veszteségeket. Mondom; a kétmilliárdból a legkisebb — alig harmincmilliós — tételt a minőségi kötbérek jelentik. Érthető okok miatt. Mert, ha egy vállalat, mondjuk az alapanyagok, vagy az alkatrészek rossz minősége miatt nem átall a kötbér eszközéhez nyúlni, akkor megnézheti magát... Ugyanis kooperációs kapcsolatainkban az „eszi, nem eszi, nem kap mást” elve uralkodik. Vagyis ki-ki kénytelen berendezkedni arra, hogy ha egyáltalán dolgozni akar, csak azzal dolgozhat, amit kap. Mert, ha kötözködik, és holmi kötbérekkel fenyegetődzik, akkor még a minőségileg kétes értékűt sem kapja. Vagy csak késve kapja. Következésképpen a készterméket gyártó vállalat' könnyen kerülhet súlyos időzavarba, amiért is alkalmanként kénytelen-kelletlen utasítania kell saját meó-szervezetét, hogy a cél — értsd: a tervteljesítés — érdekében netán megértőbben kezelhetné a gyár gondjait. Magyarul: vegye át azt is, ami nem felel meg hiánytalanul az előírásoknak. A meó kockázata minimális: legfeljebb jelzi a minőségi bajokat, de átveszi a termékeket, a vállalat pedig legfeljebb árengedménynyel értékesíti ugyanezeket a termékeket. A végeredmény — megintcsak 1978-ban — az ilyen árengedmények miatti majdnem 400 millió forint veszteség, az állami iparban.

E tények és adatpk ismeretében pedig hadd emlékeztessek a manapság sokat hallott és ismételgetett takarékossági jelszóra. Mert van-e nagyobb pazarlás, mint a célnak nem megfelelő, a hasznavehetetlen termékek gyártása? Vajon mennyi energia, mennyi munkaerő, gép, anyag, pénz és szellemi erőfeszítés takarítható meg ■ a minőség javításával? Ezt még senki, sehol nem számolta ki, de a végösszeg biztos, hogy sokszorosa annak, mint amennyit a takarékosságra buzdító reklámok sugallta módszerekkel nyerhetnénk.

VÉRTES CSABA

Cselekvő politizálás, tettrekészség

A jelölőgyűlések tapasztalatai

Országszerte jó politikai légkörben zajlottak le április 17—30. között a képviselők és tanácstagok jelölőgyűlései — tájékoztatták az MTI munkatársát az országos választási elnökségnél. A június 8-ra kiírt általános választásokat megelőző eseménysorozat az egész társadalmat cselekvő politizálásra, tettrekészségének kinyilvánítására serkentette.

Tapasztalatait ezekben a napokban értékelik-összege- zik, ám máris megállapítható, hogy az ország népe élve a politikai hatalom gyakorlásának szocialista demokráciánk nyújtotta lehetőségével, felelősségteljesen élt jelölési jogával.

A széles körű érdeklődést mutatja, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok jelölőgyűlésein több mint 2 200 000 választópolgár jelent meg, s csaknem 228 000-en hallatták hangjukat. A felszólalók elsősorban a jelöltek alkalmasságát, a korábban is közéleti tisztséget betöltők munkáját mérlegelték, őket a közösség bizalmába ajánlva, avagy éppen fenntartásaikat közölve, a jelölőgyűlések fórumain több mint 100 000 közérdekű javaslat is szóba került, kevés híján 42 000-en tettek ilyen bejelentést. Az egyéni panaszok száma viszonylag kevés volt. A javaslatok nagyrésze az út- és járdaépítés, a csatornázás, a vízellátás, kisebb hányada pedig a közvilágítás és a kereskedelmi ellátás gondjait, teendőit ölelte fel. A bejelentések főként az áruellátás egyenetlenségeit, a közlekedés helyenként tapasztalható akadozását kifogásolták. A felszólalók többsége helyben megfelelő választ kapott javaslataira, bejelentéseire és panaszaira a jelölőgyűlések előadóitól, a tanácsok, üzemek jelen lévő képviselőitől.

Országgyűlési és tanácstagi jelölőgyűlésen is előfordult, hogy a választók több jelöltet is bizalmukkal ruháztak fel. Nem egyszer a Hazafias Népfront javasolta a kettős jelölést, de több példa van arra, hogy a jelölőgyűlések fóruma talált érdemesnek egy-egy közmegbecsülésnek örvendő embert arra, hogy felkerüljön a jelölőlistára, indulhasson a választásokon a szavazók bizalmának elnyeréséért.

Az országgyűlési képviselő- jelöltek névsorát május 30-án teszik közszemlére, s ugyancsak ezen a napon hozzák nyilvánosságra a helyi tanácstagjelöltek névsorát.

A választókról készült névjegyzékeket a közelmúltban, április 28-án tették közszemlére a tanácsok végrehajtó

Tolna megyében április 17. és 30.-a között 1944 tanácstagi jelölőgyűlésen vitatták meg a választópolgárok, hogy magatartásuk, képességeik, szorgalmuk, tenniakarásuk és közéleti tapasztalataik alapján kik a legméltóbbak arra, hogy választóik érdekeit a választások után újjáalakuló tanácsokban ellássák. A tanácstagi jelölőgyűléseken 51 237 választópolgár vett részt és fogadta el a Hazafias Népfront helyi szerveinek ajánlását a jelölt személyére vonatkozóan, de előfordult más jelölés is. A vábizottságainak hivatali helyiségeiben, s a jegyzéket május 9-ig tekintheti meg a lakosság. Ezalatt az időszak alatt minden választót írásban értesítenek a névjegyzékbe történt felvételről. Ha valakit törvényellenesen kihagytak a névjegyzékből május 10-ig nyújthat be kifogást az állandó lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának titkáránál, s ez időszakban nyújthatók be azok a kifogások is — amelyeket bárki megtehet —, ha azt tapasztalja, hogy törvény- ellenesen vettek a névjegyzékbe valamely állampolgárt. A kifogások felülvizsgálatát követően a javított névjegyzékeket május 23—28. között ismét közszemlére teszik. Az a választó, aki május 10-ig nem kap választójogosultsá- gáról értesítést, kérje állandó lakhelyén a tanács végrehajtó bizottságának titkárától a névjegyzékbe való felvételét, illetve részére az értesítés kiállítását.

lasztási törvény biztosította kettős jelölés jogával is éltek a jelölőgyűléseken megjelentek. A tágabb és szűkebb haza szocialista építőmunkájának feladatairól és eredményeiről szóló eszmecserékben pedig 7130-an szólaltak fel.

Az országgyűlési képviselők jelölőgyűlései — mint az ezekről szóló napi tudósításokban is jelentettük — szintén nagy visszhangra találtak a megye választópolgárainak körében. A fent már említett időszakban 9 vá(Folytatás a 2. oldalon)

Moszkvába érkezett a KISZ küldöttsége

Hétfőn a Komszomol Központi Bizottságának meghívására Moszkvába érkezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésével. A vendégeiket a repülőtéren Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára fogadta.

Hétfőn délután Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára fogadta dr. Maróthy Lászlót. Az eszmecsere után a szovjet vendéglátók a magyar küldöttséget a Komszomol védnöksége alatt épült olimpiai ifjúsági központba kalauzolták, megmutatván azokat a létesítményeket, ahol majd a nyári játékokra Moszkvába érkező fiatalokat fogadják.

A KGST

vb-ülése

Lenin emlékének szentelt ■nyilvános üléssel kezdte meg hétfőn délután Moszkvában munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Vég- rejjpitó £izott«ágának 95. ülésé. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a kormányok elnökhelyettesei vesznek részt. A magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vezeti.

A végrehajtó bizottság hétfő délutáni ülésén — a korábban elfogadott határozatnak megfelelően — Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából megemlékeztek a kommunista párt és a szovjet állam megteremtője, a nemzetközi munkásosztály nagy tanítója munkásságáról.

Tolna megyében több mint hétezren kértek szót

A megyei tejtermelési verseny értékelése

Tegnap délelőtt Szekszár- dan tartották a megyei tejtermelési verseny díjkiosztó ünnepségét. Póczik Zoltán, a megyei állattenyésztési felügyelőség igazgatója értékelte az elmúlt év eredményeit. A versenyben negyvenkét nagyüzem és kilencvennyolc kistermelő vett részt. Ennek is köszönhető, hogy a termelés az előző évihez viszonyítva kétszáz literrel emelkedett és a megyei átlag tehenenként meghaladja a három- ezer-ihatszáz litert. Ez a takarmányozási, tartási, munkaszervezési, tenyésztői munka javulásának tudható be. A növekvő eredmények mellett örvendetes, hogy az egy liter tej előállításához felhasznált aibralk mennyisége a nagyüzemékben évről évre csökken. Míg például 1977-ben 53 dekagramm volt, addig 1979- ben 40 dekára sikerült csökkenteni a literenként felhasznált abrakot. További feladat, hogy a takarmányozást még racionálisabbá téve a tömegtakarmányok — különösen a legelők — jobb felhasználását biztosítva csökkentsék a termelők a költségeket.

Ezután Barsi Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője adta át a díjakat.

Az első kategóriában a magyar tarka állományok termelését értékelték. Első lett eredményei alapján a

teres tehenenként! atlaggal. Második a várdombi Uj tavasz mezőgazdasági termelő- szövetkezet és harmadik a Paksi Állami Gazdaság 730 tehén átlagában 4137 literrel.

A második kategória meg-, ítélés! alapja az egységnyi területre — száz hektárra jutó — tejtermelés volt. Ebben már évek óta az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezet a legjobb, 88 653 liter volt a tavalyi eredményük. Második a Dalmandi Állami Gazdaság 79 410 literrel.

A harmadik kategóriában a növekedés dinamikáját vették figyelembe, vagyis azt, hogy milyen intenziven emelkedett a termelés az előző évihez viszonyítva. Az Alsótengelici Állalmi Gazdaság 27,7 százalékot produkált, második a kocsolali Vörös Csillag Tsz

lett 16,9 százalékos növekedéssel. Különdíjat kapott a Hőgyészi Állami Gazdaság, melynek holstein-frízzel keresztezett állománya 5391 kilogrammos átlagot termelt és a hasonló állománnyal rendelkező bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet.

Külön értékelték és díjazták a kistermelők tevékenységét. Az összes értékesített tej alapján első díjat kapott Szösz István váraljai kistermelő, akii hat tehene után több mint harmincezer liter tejet értékesített. Második lett Sohüszler István paksi kistermelő. Harmadik díjat kapott Körösi György kis- tormási gazda.

Az egy tehénre jutó tej értékesítés alapján a legjobbnak Kovács József né kapos- pu'laíi kistermelő bizonyult 5516 liter leadott tejjel, tehenenként. Második lett Schleicker János kocsolai gazda 5283 literes átlaggal és harmadik díjat kapott Csapiáros Rudolf döbröközi kistermelő 5252 literrel tehenenként.

Bár a díjat nem itt adták át, de feltétlenül megemlítendő, hogy az országos tej- termelési versenyben szép eredményt ért el a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet tehenészete, ahol a holstein-fríz állomány teheneitől 6216 liter tejet fejtek és ezért különdíjat kaptak.

Barsi Mihály, a Tolna megyei Tanács V. B. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője (a kép jobb oldalán) átadja a díjat Szösz István váraljai kistermelőnek

paksi Szabadság Tsz 4370 li-