Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

14 ÍníÉPÜJSÁG _ 1980 május 25. Mi várható a megye- bajnokságban? Pincehely—Tevel: A két csa­pat jelenlegi helyezését, ha fi- gyelemtoe vesszük, úgy a teve- hekinek vám nagyobh esélye a ücét pont megszerzésére. Tip­pünk: 2, esetleg x. Dombóvár—Dunaszentgyörgy: Az elmúlt fordulóban a Duna­szentgyörgy hazai pályán ma­radt alul a Bonyhádija! szem­ben. Már csak ez a tény is megnyugtathatja a dombóvári szurkolóikat: a Dunaszentgyörgy nem veszélyeztetheti a DMSC két pontját.’ Tippünk: 1. Bonyhádi Vasas—Tamási ME- DOSZ: Az 5. helyen van a Bonyhádi Vasas és az együttes formája kielégítő, sőt, jónak mondható. A listavezető Tamá­sira nehéz mérkőzés vár és el­képzelhető a bonyhádi győzelem éppúgy, mint akár a tamásiaké. Tippünk: x, 2, 1. Fadd—Nagydorog: Nagydorog már biztos, kieső, ugyanakkor a Faddnak nem árt, ha még be­biztosítja magát egy vagy két ponttal. Tippünk: 1. Aparhant—Nagymányok: A két csapat közül egyik sem túd a bajnoki táblázaton már előrébb rukkolni, viszont a kieséstől sem' kell félniük. Tippünk: x. Bogyiszló—Tengelic: A két ki­esőiéi ölLt összecsapásából bo­gyiszlói győzelmiét várunk. Tip­pünk: 1. Paks—TÁÉV SK: A szekszárdi csapalt dobogón akar végezni. Ehhez viszont Pakson is nyernie kell, vagy legalább egy pontot szereznl.Jáappünk: 2, vagy x. Bátaszék—Kisdorog: A Kisdo­rog a jelenlegi helyezésén javí­tani szeretne, ezért nehéz el­képzelni, hogy könnyén megadja magát Báitaszéken. Tippünk: 2, vagy x. t Mai sportműsor Kosárlabda. Felszabadulási­kupa : A Szekszárdi Dózsa női csapata, Budapesten, a Spartacus ellen játszik, 13 órakor. Kézilabda. NB II.: Mözs— Szombathelyi Tanárképző 11 óra. Megyebajnokság. Nők: Dombó­vár—Mözs II. 16.30 és 17.30 (Sa­vanyú— Szetitner). Dalmaind— Ozora 8.-30' és 9.30 (Agócs—Vá­rni), Tamási—Madocsa 10 (Niki —Szentes). Férfiak: I regszemcse —Duna földvár 10 (Savanyú— Szelitner). Tornaünnepély: Dombóváron, a Kölcsey utcai átalános iskola sportudvarán, 15.30-tól testneve­lési bemutató. Kajak-kenu: A húsz szekszár­di versenyző folytatja szereplé­sét Velencén, a C típusú ver­senyen. Teke. NB II.: A Győri ÉPFU csapatát fogadják a Dombóvá­riak, 10 órakor. Természetjárás: A szekszárdi Balássa' János Kórház természet­járói a Keleti-Mecsetobe látogat­nak. (Maigyaregregydg autóbusz- sza'l mennek.) Űtvonal: Magyar- egregy, Máré vára, Hidasi-völgy. Küsúj bányai Obánya. Autósverseny: Székesfehér­váron, a Malom utcában ló órá­tól autós szlalomverseny Labdarúgás. NB II.: A Szek­szárdi Dózsa a soproni SE együttesét látja vendégül, 18 óra­kor, a Dózsa-stadionban. Labdarúgás. Megyebajnokság: Pincehely—Tevel 18 (Somogy me­gyei hármas), Dombóvár—Duna- szemtgyörgy is (Kleiber), Bony­hádi-Tamási 18 (Rákosi), Fadd —Nagydorog 18 (Lugasd), Apar­tmant—Nagymányok 18 (László), Bogylszló—Tengelic 18 (Krómer), Paks—TÁÉV SK 18 (Korvicska), Bataszék—Kisdorog 18 (Farkas) Labdarúgás. Serdülőbajnok­ság: Bogyiszió—Paiks 10 (Kiss), Bátaszék—Tev.el 10 (Stumpf), Pincehely—Bonyhád 10 (Berkes), Nagydorog—Dombóvár 10 (Var­ga), Szekszárd Sí—Kisdorog 10 (Tóth), Fadd1—Nagymányok 10 (Beck). Labdarúgás. Körzeti bajnok­ság: Daimand—D. Vasas 18 (Hor­váth) , Závod—Döbrököz 18 (Egyed), Győré—Kurd 18 (Kréz- lij, Kaposszefkcső—Attala 18 (Dörnyei), Kisvejke—Iregiszem- cse 18 (Vercli), Högyész—Kocsola 18 (ispán), DMSC II.—Nak 18 (György), Sióagérd—B. Pannó­nia 18 (Bencze), Rakasd—Tolna “L, (Pál p.), Báta—Cikó 18 (Plank), Szedres—öcsény 18 (Dobra), Alsónána—Zomba 18 (Haodiú), Kéty—B.-vainasd 18 (Kovácska), B.-börzsöny—Sz Dózsa. II. (Pál v.), Ozora—Ma- doesa^ 18 (Niki), Györak-Duna- főldvár 18 (Poroszkai), Paks II. —Simontornya 18 (Deák), Puszta- hencse—Németkér 18 (Szabó), PálfaH-Alsótengelic 18 (Baikóh Gerjen—Tolnanémedi 18 (Hóka), Bölcske—Kajdacs 18 (Haaz). Olimpia ’80 A fő sajtóközpont várja az újságírókat — Arra számítunlk, hogy 1980 nyarán az olimpiai já­tékok alkalmából mintegy 3500 újságírót, 400 fotóripor­tert és 100 filmoperatőrt fo­gadhatunk — mondja Borisz Iljicsev, az olimpia fő sajtó­központjának igazgatója. — Ez csaknem 700 személlyel több, mint 1976-ban Mont­realban ás 1200-al több, minit 1972-ben Münchenben. De már ma kijelenthetem, hogy a sajtóközpont sikeresen meg fog birkózni a feladatokkal. Ami pedig a hírközlés tech­nikai eszközeit — telexgépek, fakszimile-berendezések, stb. — illeti, már most működ­nek, egyszerűen csak be kell kapcsolni őket. Egyébként a sajtóközpont az olimpia ösz- szes többi objektumához ha­sonlóan június 28-án nyílik meg. — A sajtóközpont munka­menetét már régen kidolgoz­tuk és valamennyi nemzeti olimpiai bizottságnak tudo­mására hoztuk. Ez a fő saj­tóközpontban lévő munka­helyek elosztására is vonat­kozik. Az újságírók nyomban az­után, hogy elhelyezkedtek a sajtó számára fenntartott szállodában, a Rosszijában, felkeresik a fő sajtóközpon­tot, amelynek földszintjén található az akkreditációs terem. Itt kapják meg állan­dó igazolványaikat. Ugyan­itt találhatók a NOB, az Olimpia—80 szervező bizott­sága és a nemzetközi sport­sajtó képviselőinek helyisé­gei, ahol a Moszkvába érke­zett újságírók segítséget vagy felvilágosítást kaphatnak. Borisz Iljicsevvel liften megyünk fel a negyedik szintre. Itt ugyanúgy, mint egy szinttel lejjebb, munka­termek és dolgozószobák van­nak. Az íróasztalok egyelőre még üresek. A sajtóközpont megnyitásának napjáig azon­ban elhelyezik rajtuk a kü­lönféle klaviatúrával ellátott „Olivetta” írógépeket. Tele­fon is lesz minden íróaszta­lon. A 12 csatornás színes olimpiai televízió lehetővé teszi, hogy a riporterek az összes moszkvai színhelyen és a többi olimpiai városban — Tallinnban, Lenintgrádban, Kijevben és Minszkben — folyó versenyeket figyelem­mel kísérhessék. A sajtó szolgálatára áll majd az „Olimpiada” auto­matizált tájékoztató rendszer. Borisz Iljicsev. megjegyezte, hogy ezt a rendszert a Szov­jetunió népeinek VII. nyári spartakiádja idején 1979-ben már kipróbálták, s most is használják a moszkvai szer­vező bizottság sajtószolgálati igazgatóságának munkatár­sai. A Moszkvába készülő új­ságírók jelentkezési lapjai­nak adatait komputerbe táp­lálják be. Feldolgozásuk után a fő sajtóközpont igazgató­sága általános adatókhoz jut, például árra vonatkozólag, hogy milyen nyelveken kell kiadni a bulletineket és jegy­zőkönyveket, milyen klavia­túrával rendelkező írógépe­ket kell beállítani. Tudomást szerez továbbá a riporterek kívánságairól: milyen közle­kedési- és hírközlő eszközö­ket óhajtanak igénybe ven­ni, milyen sportágakról kí­vánnák tudósítani, milyen olimpiai városokba óhajta­nak elutazni, stb. A fotóriportereknek speciá­lis szervizük is lesz. A Ko- dak-Patet francia cég a Ko­dak, Fudzsi, és Orwo típu­sú színes és fekete-fehér fil­mek előhívására műhelyt rendezett be, a földszinten pedig azok számára, akik maguk akarják előhívni és kidolgozni felvételeiket 12 láboratórium áll rendelkezés­re. — Az újságírók munkája a modern hírközlő eszközök nélkül természetesen elkép­zelhetetlen — mondja Borisz Iljicsev. — Hogy a riporte­rek gyorsan leadhassák tu­dósításaikat lapjaiknak, a fő sajtóközpontban 90 beszélő­fülkével felszerelt telefon- központot létesítettek, nem­zetközi és interurbán telefon- automatákat, továbbá 100 géptávíró, 40 távmásoló, 15 képtovábbító készüléket ál­lítottak be. A fő sajtóközpont középső részén megépített lépcsőn le­megyünk a második szintre, és a 450 személyes, öt nyel­vű szinikrontolmácsoló-beren- dezéssel felszerelt konferen­ciaterembe érkezünk. Ez — a hozzá csatlakozó két foga­dóteremmel együtt — sajtó­klubot képez. Itt az újság­írók nemcsak véleményt cserélhetnek az olimpiai ese­ményekről, hanem koncerte­ket is hallgathatnak, filme­ket is nézhetnek. Ez a moszk­vai olimpia újdonsága lesz. A moszkvai fő sajtóközpont épülete Az információfeldolgozó központ Kíjev—olimpiai város Kijevben olimpiai labdarú­gó elődöntő mérkőzéseket rendeznek. A központi stadi­onban hét hivatalos mérkő­zést játszanak. A stadion 100 ezer nézőt befogadó tribün­jeit felújították. A játéktér megvilágítására 4 hatalmas, lámpákkal felszerelt oszlopot építettek. A stadion területén új, kéttermes edzőépület ké­szült. A tervezők az újság­írókról sem feledkeztek meg: az új riporter- és tájékozta­tási központ bemondófülkéi, sajtóközpontja és híreszközei minden feltételt biztosítanak a sajtó munkájához. Az olim­piai játékokra Kijevbe érkező valamennyi sportoló, hivata­los személyiség és újságíró a •Rusz Szállodában lakik majd. Harminc étterem kétezer szakácsa várja a vendégeket ukrán nemzeti fogásokkal, olyanokkal, mint a híres ki­jevi borscs, a kijevi töltött csirke, és bárány. No meg természetesen a sütemények. Nagyszerű édességeket készí­tenek, amelyeket túróval, ká­posztával, hússal, meggyel ízesítenek... Az olimpia szervező bizott­sága jóváhagyta a legjobb ukrán szakácsok által össze­állított étrendet. Ebben 80 különböző zöldség, hal- és húsféle található. Aki nem nagyon ügyel az alakjára, egészen különleges ételekre bukkanhat a nemzeti stílus­ban berendezett Verhovina, Natalka, Miin, Dubki, Goris- ce, Hata-Karaszja, Kurenyi és Cservona ruta éttermek­ben. A Kijevbe érkező vendége­ket természetesen nemcsak a labdarúgás érdekli. Az olim­pia 16 napja az ukrán fővá­ros ünnepségsorozata is egy­ben. A város 11 színháza és a köztársaság 70 művészégyüt- tese legjobb darabjaikat mu­tatják be a világirodalom klasszikusaitól a népművé­szeti alkotásokig. A turisták programjában szerepel az olyan neves mú­zeumok megtekintése, mint az „Aranyraktár”, ahol a cso­dálatos művészi megformálá- sú szkíta aranyékszerek lát­hatók. Az ukrán sportolók is ké­szülnek az olimpiai jáfékok- fa: 400 könnyűatléta, birkó­zó, labdarúgó, úszó és más sportág képviselője szeretné kivívni az olimpián való rész­vétel jogát. Az első számú olimpikon­jelölt Vlagyimir Jascsenko, a kijevi magasugró világbaj­nok. Athéntől Moszkváig Negyvenhárom világcsúcs Montreálban A hírügynökségek csaknem pontosan tíz esztendő­vel ezelőtt röpítették világgá a nagyjelentőségű hatá­rozatot: a NOB 1970. májusL 12-én Amsterdamban Montreal, városának ítélte az 1976-ban esedékes XXI. nyári játékok rendezési jogát. Jean Drapeau, a fran­cia—kanadai város polgármestere az 1967-ben lebo­nyolított világkiállítás után ezzel másodszor került az érdeklődés középpontjába. Afelől ugyanis senkinek sem lehetett kétsége, hogy az ötkarikás randevú meg­rendezésének ötlete a kopasz polgármester agyában született. Az akkor ünnepelt politikus azonban végül csaknem belebukott az olimpiába. A 300 millió dol­láros költségvetés kezdeti végösszege részben a növek­vő infláció, részben a francia nagyvonalúsággal készí­tett tervek méregdrága kivitelezése miatt ötszörösére emelkedett és az eladósodott város a megemelt adok ellenére a mai napig nyögi az olimpia terheit. Igaz, a félig elkészült nagy stadion szomszédságában az olim­piai parkban és a város különböző pontjain csodás létesítmények várták a résztvevőket. A technika hi­hetetlen dolgokat művelt. Az óriás, mindent tudó ered­ményjelző táblák hatalmas televíziós képernyőként mű­ködtek. Ezeken a versenyek izgalmas pillanatait ép- penúgy vissza tudták játszani, mint ahogyan a záró­ünnepély alkalmával Moszkvából, a következő olimpia városából sugároztak helyszíni közvetítést. Mostanában még a megnyitó magatartása is ve­szélyben forgott. A Kínai Népköztársasággal már ak­kor gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat fenntartó Trudeau-kormány az utolsó pillanatban megtagadta a beutazási engedélyt a Kínai Köztársaság néven szerep­lő Tajvan sportolóitól. Az Egyesült Államok küldött­sége erre visszalépéssel fenyegetőzött. A NOB áthidaló megoldásként név- és zászlóváltoztatást javasolt, amit viszont a kis sziget kormánya nem fogadott el, hanem távolmaradásával tüntetett. Az igazi bonyodalmak rá­adásul csak ezután kezdődtek. A legfelsőbb afrikai sporttanács Űj-Zéland versenyzőinek kizárását köve­telte, mondván, hogy kapcsolatokat tartanak fenn dél­afrikai sportolókkal, engedélyezik egy rögbicsapat sze­replését. A rögbi ugyan nem olimpiai sport, de mégis másfél tucat afrikai ország a már megkezdett verse­nyekről vonta vissza, utaztatta haza sportolóit. A sport ezután szerencsésen feledtette a nehézségeket. A köz­hiedelem szerint egyedül a jégkorongot igazán kedve­lő kanadai közönség minden eddigit felülmúló olim­piai hangulatot teremtett és csodálatos teljesítmények­nek lehettünk szemtanúi. A mérhető sportágakban 120 olimpiai és 43 világcsúcsot jegyeztek fel. Atlétikában az ügyességi számok képviselői közül ugyan csak Né­meth Miklós tett ki magáért gerelyhajító világcsúcsá­val, a futók azonban hétszer javítottak világrekordot. Az öreg kontinens versenyzőinek dicséreteként a ké­sőbb profinak nyilvánított francia Drut személyében első alkalommal avattak európai győztest a 110 méte­res gátfutásban, s 20 év után nyerte újra európai a maratoni futást Cierpinski (NDK-beli) sikere révén. A tartan igazi két nagy klasszisa a finn Lasse Viren, az újra duplázó hosszútávfutó és Alberto Juantorena a középtávfutás királya volt. S amíg Wszola, a lengye­lek 19 éves magasugrója óriási meglepetésként meg­adásra késztette az amerikai Stonest, Montreal egyik legnagyobb aranyesélyesét, addig Szanyejev a szovjet hármasugró már triplázott. Evelyn Schlaak (NDK) ugyancsak holtiztbos favorit a női diszkoszvetés vi­lágcsúcstartója Faina Melnyik elől kaparintotta meg az aranyat, a negyedik olimpiáján szereplő csodálatos Irena Kirszenstein-Szewinska viszont újabb arannyal gazdagította páratlan éremgyűjteményét. A 70 millió dolláros költséggel épült, valósággal kacsalábon forgó uszodában az amerikai férfiúszók arattak sikert John Naber a világon elsőként teljesí­tette két percen belül a 200 méteres hátúszás távját. Világcsúcsát a mai napig sem tudták megjavítani. Az amerikai férfiúszók csak egyetlen aranyat engedtek át: a tengerentúlon diákoskodó Wilkie-nek, a britek kiváló mellúszójának. A nőknél ezzel szemben a mellúszó Kosévá ja és a 4x100-as amerikai gyorsváltó kivételé­vel minden számban NDK-beli győztest ünnepeltek. Kornélia Ender a vegyesváltó mellett három egyéni számban győzött a 100 pillangóban és a 200 gyorson, ráadásul világcsúccsal, s alig fél órán belül. A 16 ezer nézőt befogadó fórumban a nagy jégkorongcsaták szín­helyén Nadia Comaneci a románok 15 éves tornász- lánya ejtette ámulatba a közönséget és a televízió né­zőit. Károlyi Béla, az egykori erdélyi kézilabdás edző hihetetlen tehetségű tanítványa az öt nap alatt hét alkalommal kapott maximális 10-es értékelést a szi­gorú pontozóktól. A férfiaknál a japánok öt főre csök­kent csapata -hősies küzdelemben őrizte meg elsősé­gét, Nyikolaj Andrianov viszont 16 év elteltével hó­dította vissza az egyéni összetett verseny első helyét a szovjet tornasportnak. A szocialista országok versenyzői kiválóan szerepel­tek. Az érmek és a pontok több mint 50 százalékát el­nyerték. A szovjet küldöttség 47 arany-, 43 ezüst- és 35 bronzérmével 790 pontos teljesítményével hatalmas fölénnyel győzött, s az ugyancsak kiválóan szerepelt NDK (40 arany, 25 ezüst, 25 bronz) is megelőzte az Egyesült Államokat. Mi magyarok, sajnos, hagyomá­nyainkkal ellentétben szerényebb eredményekkel já­rultunk e sikerekhez. A 21 magyar érem közül mind­össze négyet (a gerelyhajító Németh Miklós, a tőrvívó Tordasi Ildikó, a tornász Magyar Zoltán és a vízi­labdacsapat végzett az első helyen) ötvöztek arannyal, s a megszerzett 155 pont csak a 9. helyezéshez volt elegendő a nemzetek pontversenyében. A kint járt ma­gyar sportolók, krónikások számára mégis felejthetet­len élménnyel zárult ez a messze távolbaxt rendezett olimpia. A kint élő magyarok ugyanis nagy fogadást rendeztek az előkelő Chateau Champlain Szálloda óriási különtermében. Sellye János, a Montreálban élő magyar származású világhírű tudós köszöntőjében_ a meghatottságtól elcsukló hangon mondta a többi kö­zött: „Szeretnék magamhoz ölelni minden magyart...” VAD DEZSŐ Történelmi városkép, az 1037-ben épült templommal és kolos torral

Next

/
Oldalképek
Tartalom