Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-15 / 112. szám
ANHPÜJSÄG 1980. május 15. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Csuvasia népművészetét bemutató kiállítás nyílt. A több mint száz, nagy értékű népművészeti alkotást bemutató kiállítást dr. Hoffmann Tamás, a Néprajzi Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Képünkön: részlet a kiállításból. Művészeti könyvkiadók újdonságai A Művészeti és Filmkiadó Vállalat kötetei méltán örvendenek jó hírnévnek a lengyel könyvpiacon. A legszebb lengyel kiadványok versenyében szerepelnek a kiadó gazdagon illusztrált képzőművészeti albumai, olcsó, de tetszetős film-, televízió- és színháztörténeti és fotóművészeti zsebkönyvei, reprodukciói. Népszerűek a kiadó sorozatai, köztük az „Üj művészet a népi Lengyelországban”, „A Lengyel, filmgyártás története 1957—61 között” a „Lengyel színházi almanach 77/8”, a „Modern lengyel drámairodalom” stb. A közelmúltban megjelent kiadványok közül is kiemelkedik az „Irodalmi kalauz — Zakopánén át”, amely a „Zakopanéi stilus”-!, az ottani irodalmi, zenei, művészeti hagyományokat ismerteti. A másik neves kiadó az ARKADY. Művészeti kiadványai több nyelven is hozzáférhetőek. A „Népművészeti atlasz” például angol, orosz, francia és német nyelvű szöveggel jelent meg. A kiadó külföldi vállalatokkal is együttműködik. Csehszlovák —magyar—lengyel közös kiadványa például „A művészetek körében” című sorozat. A Brecht-ház A berlini Brecht-ház az egyik legújabb német múzeum, fennállásának első évében havonta átlagosan 2000 látogatót fogadott. A Brecht- központ munkatársai 300 előadást tartottak, illetve vitaestet rendeztek a nagy író életéről, alkotásairól, és ezeken több mint 6000-en vettek részt. A Bertolt Brecht és Helene Weigel egykori munka- és lakószobáiban berendezett múzeum is sok látogatót vonzott. Az ugyanitt helyet kapott Brecht Archívumnak 27 országból voltak látogatói: többek között amerikai, NSZK-beli, japán, brit és új-zélandi kutatók éltek itt a kiváló munkalehetőségekkel. A borostyánterem Üj életre kel Carszkoje Szelóban (ma: Puskin) a cári palota híres borostyánterme. A leningrádi városi tanács határozata alapján rekonstruálják a második világháború alatt elveszett XVIII. századbeli remekművét. A borostyántermet — Gottfried Tusso kőfaragómester és Andreas Schütter építész remekművét — 1716-ban ajándékozta I. Péter orosz cárnak Frigyes Vilmos porosz uralkodó. 'A második világháborúban a visszavonuló német csapatok magukkal vitték ezt a felbecsülhetetlen értékű műremeket. A borostyánteremnek nyoma veszett. Harminc éve folytatják a kutatásokat — eddig eredménytelenül. 1977-ben leningrádi építészek egy csoportja elkészítette a borostyánterem modelljét. Ennek méretei az eredetinek körülbelül egyötödét teszik ki. A szakértők véleménye, valamint a levéltárakban talált iratok tanúsága szerint a modell majdnem teljesen olyan, mint az eredeti volt. Körülbelül hat tonna borostyánt használnak majd fel a borostyánterem újjávarázsolásához. A tervek szerint a munkálatokat 1990-re fejezik be.. PtTÖF! NtPt Érdekes cikket olvastunk a Petőfi Népében. Bács megyében egyre nagyobb a szerepe az üzemek együttműködésének. Az üzemek kisegítik egymást, munkát adnak egymásnak. A BRG kecskeméti gyára például együttműködik a móricgáti Petőfi Termelőszövetkezettel. A termelőszövetkezet melléküzemágának 150 dolgozója az idén már mintegy félmillió magnómotorhoz szükséges szerelt egységet készít a "gyárnak. A munka értéke mintegy 15 millió forint. Jól segíti a gyár terveinek teljesítését a ladány- benei, a lakiteleki, a lajos- mizsei szövetkezet is. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyárának is vannak tsz-partnerei. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag gumiüzeme és a kecskeméti Kossuth Tsz segíti munkájukat. A termelőszövetkezetekben olyan munkákat végeznek, amelyekre a gyárnak nem volna gazdaságos berendezkednie. Az együttműködés mindkét félnek előnyös. A termelőszövetkezetek munkát kapnak, a gyárak pedig kapacitást szabadítanak fel olyan munkákra, amelyek elvégzése a gyárban sokkal gazdaságosabb. SOMOGYI*^ A matematika helyet követel magának a mezőgazdaságban is. A Somogyi -Néplap dr. Babinszky / Mihály tanszékvezető és dr. Paál Jenő főiskolai tanár csaknem hároméves munkával készített tanulmányának lényegét ismerteti. A tanulmány az állattenyésztési ágazatok, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek információs rendszerének új lehetőségeire kívánják felhívni a figyelmet. Tudvalévő, hogy a szövetkezetek területe gyakran három-négy, sőt ennél is több község határát érintik. Ilyen nagy területen az információ-áramoltatás' — kinek, mikor, mi a feladata — nem könnyű. Az új módszer ezt a gyors információ-áramlást segíti. A kutatók olyan jól működő kombinációs rendszert dolgoztak ki, amely ha jól alkalmazzák, kiszűri az összevisszaságot. A módszer lényege; hogy a gazdaság minden szakembere tudja, kitől kell kapnia és kinek adnia információt. A módszer bevezetéséhez nem kell „tsz-matematikust” alkalmazni. A „receptgyűjtemény” fő erénye éppen az, hogy a négy alapművelet ismeretében bármely szakirányító alkalmazhatja. Voltaképpen semmi egyebet nem kell tennie, mint a kidolgozott alternatív példába behelyettesíteni a saját termelési adatokat. Kíváncsian várjuk, megyénk melyik termelőszövetkezetében vezetik be ezt a matematikai módszert, amelynek nagy jövőt jósol a. Somogyi Néplap cikkírója. Dunqntttll napló ítéletidő Baranyában. Volt, ahol kosárszám hordták el a jeget. Iszap és hordalék az utakon. Ez a címe annak a tudósításnak, amelyet a lap május 11-i számában közölt. Az ítéletidő pénteken délután 17.23 órától 19,34 percig tartott. Dörgésekkel, villámlásokkal kezdődött. A jégelhárító szolgálat 32 rakétát lőtt a felhőkbe. Ennek ellenére jelentős jégkár is volt. Pécsváradon például egy lakóházat elöntött a víz, ahonnan a tűzoltók szívatták ki a vizet és kosárban hordták ki a jeget. A 6-os út me- cseknádasdi szakaszán kőomlás volt, Pócsára nyolcszor riasztották a tűzoltókat, mert elöntötte az utat, a házakat az iszap. Vasason több utcában az iszap akadályozta a forgalmat. A 6-os út egy szakaszán nyolcvan centi vas^igságban leszakadt az út. Iszap öntötte el a Du- naszekcső—Mohács és Mohács és Fécsvánad közötti út több szakaszát.... Dunaszekcsőn és Sikondán földcsuszamlás volt, Fazekas. bodán és Magyarsarlóson a felhőszakadás következtében épületkárok keletkeztek, Sásdon a termelőszövetkezet 400 hektárnyi kukorica-, búza; és cukorrépaföldjét komoly kár érte, a Pécsi Állami Gazdaság gyümölcsöseit jelentős jégkár érte. A gödrei tsz 1600 hektáron jelentett jégkárt, a mohácsi termelőszövetkezetben 260 hektárt vert el a jég. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Székesfehérváron átadták az ötvenezredik autóbuszt. Ebben a városban az autó- buszgyártás 1960-ban kezdődött az akkori Általános Mechanikai Gépgyárban. Az első Ikarus kocsi a szélesorrú 311-es típus 1967-ben készült el itt. Ebből a típusból 305 darabot készítettek az első évben. Ezt a típust az Ikarus 56-os, illetve 66-os autóbuszok követték. A mai, ismert panorámaablakos, szögletes típus, a 201-es Ikarus-család 1972-ben váltotta fel. Jelenleg évente 8230 autóbusz készül Székesfehérváron és ennek mintegy nyolcvan százalékát exportálják. Az újabb típusváltás az idén kezdődik. A tavaszi BNV-n mutatják be az új, 500-as Ikarus-család első tagját, az Avia-vázra szerelt, 540-es célforgalmú autóbuszt, amelyből 140-et sorozatban gyártanak az év második felében Székesfehérváron. Hosszú volt az út az ötvenezredik autóbusz átadásáig. Ez az autóbusz is szovjet megrendelésre készült és csakúgy mint a többit, ezt is hibamentesen vették át a minőségellenőrök. TOLNA MEGYE CSAJBÖK Kálmán: Gondolatok a falugyűlésekről. = Népfront 25. évf. 1980. 4. sz. 29—31. 1. HAJDÚ Mihály: Cigány- kérdés. Nagy léptekkel előre. = Magyarország, 17. évf. 1980. ápr. 13—15. sz. 21. 1. Kocsola, Szakcs, Decs. A nagyüzemi gazdaságok állatállományának alakulása Tolna megyében. = Területi Statisztika. 30. évf. 1980. 2. sz. 174—176. 1. TÖTH Ildikó: Tizenévesek történelme. = Képes Üjság, 1980. ápr. 5. Tolna megyei általános iskolások rajzai a felszabadulás emlékéről. Ugrásszerűen emelkedett a lakásépítések száma Tolnában. = Téglaipar. 1980. 3. sz. Adatok a TÁÉV építkezéseiről. GEMENC Egyesületi közlemények. = Az Erdő. 29. évf. 1980. márc. 3. sz. 143. p. A Gemenci ÁEVG, az egyesület „Erdők a közjóért” szakosztály és a bajai helyi csoport szervezésében tapasztalatcserét rendeztek. ' Húsz tonna vadhús. = Nimród. 100. évf. 1980. ápr. 4. sz. 159. p. 1979 legeredményesebb vérebvezetője Búzás Ferenc, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság hivatásos vadásza volt. Két vérebével összesen 56 kg nagyvadat talált meg. SÁRKÖZ RÁCZ Judit: A Sárköz kincsei. = Magyar Nemzet, 36. évf. 1980. ápr. 22. 93. sz. 9. 1. A Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet és Tájház. SZEKSZÁRD ÁCS József: A népművészeti örökség „urbanizálása” (Szekszárdi képeslap.) = Magyar Szó, 1980. ápr. 2. Hagyományőrzés és -továbbfejlesztés Szekszárdon. AVAR László: Gazdaságosan tovább növelni a hozamokat. = Magyar Mezőgazdaság, 35. évf. 1980. ápr. 9. 15. sz. 5. p. KSZE-közgyűlés Szekszárdon. Fa- és cserjeültetési akciót hirdetett Szekszárdon a városi úttörőelnökség. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. ápr. 9. 82. sz. 8. 1. GAÁL István: A kányái kocsiuma. = Élet és Tudomány, 35. évf. 1980. ápr. 18. 16. sz. 511. p. A Béri Balogh Ádám Múzeum tulajdonát képező urnáról. Jó munkát — jó pihenést. = Somogyi Néplap. 1980. ápr. 18. A Magyar Rádió pécsi stúdiójának közvetítése a Somogy—tolna—baranyai helyi újságok szerkesztőségéből. ORDAS IVÁN: Napközibe száműzve. = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980. ápr. 19. 16. sz. 4. 1. Sikeres szekszárdi kísérlet. A Szekszárdi Állami Gazdaság az AGROBER kezdeményezésére megépítette az első magyar tervezésű silót. = Magyar Nemzet, 36. évf. 1980. ápr 10. 83. sz. 7. 1. „Skála” gyorsmérleg Szekszárdon. = Kereskedelem Technika, 1980. 4. sz. A szekszárdi Skála 1979. évi tevékenységéről és terveiről. BONYHÁD Tamás Ervin festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Bonyhádon. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. ápr. 2. 78. sz. 8. 1. DOMBÖVÄR Ismét római kori sírt találtak. = KIPSZER Élet, 1980. márc. 31. A Dombóvári KIPSZER- építkezésnél talált sírról. MÁTÉ László: A művelődési intézmények összevonásának tapasztalatai Dombóváron. = Állam és Igazgatás, 1980. ápr. 4. sz. 324. old. Népszabadság-kerekasztal. A tanácsok hét esztendejéről. = Népszabadság, 38. évf. 1980. ápr. 27. 98. sz. 5. 1. Pécsi Rádió 1980. ápr. 21., hétfő 19.15 óra. HÉTFŐI MAGAZIN. Dombóvári képeslap. Várostörténet. == Esti Hírlap, 1980. ápr. 1. Dombóvár kiállításáról. PAKS Egy nap az atomvárosban. = Napló (Veszprém). 1980. ápr. 11. Riport a paksi atomerőműről és környékéről. Baráti találkozó Pakson. = Népfront, 25. évf. 1980. 4. sz. 61. 1. Magyar—csehszlovák találkozó. Kazettaátrakodó berendezés Paksnál. = Népszava 108. évf. 1980. ápr. 25. 96. sz. 11. 1. KOB AI Rudolf: Paksi találkozás — Vaszilij Andreje- vics Guszev veterán harcko- csizóval. = Magyar Nemzet, 36. évf. 1980. ápr. 2. 78. sz. 7. 1. PETŐ Gábor Pál: Atomenergia-kutatás — Pakson túlpillantva. == Népszabadság, 38. évf. 1980. ápr. 18. 90. sz. 5. 1. SZÁVAY István: Az összefogás példája = Dél-Ma- gyarország, 1980. ápr. 4. A paksi atomerőműről és egy ismeretlen (A paksi atomerőmű című) kiadványról. VÉGH Miklós: Atomváros Paks. = Ifjúsági Magazin. XVI. évf. 1980. ápr. 4. sz. 5— 7. 1. ZALA SIMON Tibor: Próbavetés Pakson. = Magyar Mezőgazdaság, 35. évf. 1980. ápr. 30. 18. sz. 10. p. BÁTASZÉK Kádárutánpótlás. = Kertészet és Szőlészet, 29. évf. 1980. ápr. 24. 17. sz. 13. p. Tavaly ősszel nyolc tanuló jelentkezett a bátaszéki kádáripari szövetkezetbe ipari tanulónak. DALMAND VÖDRÖS Attila: A dal- mandi recept. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. ápr. 17. 89. sz. 7. old. Dalmandi Állami Gazdaság. DUNAFÖLDVÁR Kaputelefon a tanácsházán. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. ápr. 9. 82. sz. 5. old. Lelkiismeret. = Pest megyei Hírlap, 1980. ápr. 13. A dunaföldvári és a simon- tornyai vár helyreállításáról és új funkciójukról. FADD Ajándék. = Űj Tükör, 1980. ápr. 20. A Finn Nemzeti Múzeumnak ajándékozott faddi szobabelsőről. HÖGYÉSZ A hőgyészi ÁFÉSZ kötőüzeméről. = Szövetkezet, 33. évf. 1980. ápr. 16. 16. sz. 5. p. IREGSZEMCSE LÁNG Géza: Ammónium- laktát oldható foszfátmeny- nyiség változása rendszeres műtrágyázás hatására különböző talajokon. = Agrokémia és Talajtan. 28. évf. 1979. 3—4. sz. 417—430. p. Iregszemcsei adatokkal is. KAJDACS HAJDÚ Mihály: Cigány- kérdés. Kajdacs, Tolna megye. = Magyarország, 17. évf. 1980. ápr. 6. 14. sz. 21. 1. KÖLESD BARANYAI László: Vágyak és sikerek Kölesden. = Képes Üjság, 1980. ápr. 12. A helyi művelődési házban megalakult művészek, műgyűjtők, művészetpártolók klubjáról. SZAKCS FEKETE Zoltán—SZABÓ Lajos—BRAUN Mihály: Erózió által okozott változások csernozjom barna erdőtalajokon és a levonható meliorációs következtetések. = Agrokémia és Talajtan. 28. évf. 1979. 3—4. sz. 385—398. p. Szakcson végzett vizsgálatokról. TENGELIC MERLY Krisztina: Sorsok, szociális otthonokban. = Szabad Föld, 36. évf. 1980. márc. 30. 13. sz. 14. p. Alsótengelic. SZALMA József: Talajtípus hatása a preemergensen alkalmazott Senor fitotoxicitá- sára. = Növényvédelem, 16. évf. 1980. febr. 2. sz. 70—73. p. Tengelic, Petőfi Mgtsz kísérlete. TOLNA A Pamuttextilművek tolnai gyárában befejezték a százötvenmillió forint értékű gépi beruházást. = Népszava, 108. évf. 1980. ápr. 18. 90. sz. 3. 1. BERZE NAGY JÁNOS BÁNÓ János: Száz éve született Berze Nagy János (1879 —1946). = Ethographia. XC. évf. 4. sz. 577. 1. BABITS MIHÁLY MELCZER Tibor: Babits Mihály kiadatlan verse. = Magyar Nemzet, 36. évf. 1980. ápr. 27. 98. sz. 11. 1. BAKA ISTVÁN BAKA István: Isten fűszála. A századvég költőihez. = Tiszatáj, 34. évf. 1980. ápr. 4. sz. 3. 1. CSÁNYI LÁSZLÓ CSÁNYI László: Fodor András: Kélt újra jel. Ismertetés. = Kortárs. 24. évf. 1980. 4. sz. 654—657. 1. CZAKÓ GÁBOR CZAKÓ Gábor: Nők. = Tiszatáj, 34. évf. 1980. márc. 3. sz. 16—21. 1. Elbeszélés. ILLYÉS GYULA FEKETE Sándor: Illyés Gyula, Honfoglalók között. = Üj Tükör, 17. évf. 1980. ápr. 6. 14. sz. 17. old. GREZSA Ferenc: Illyés Gyula: Beatrice apródjai. = Tiszatáj, 34. évf. 1980. márc. 3. sz. 85;—88. 1. ILLYÉS Gyula: Hidas Antal ravatalánál. = Látóhatár, 1980. ápr. 138—140. 1. TV 2. műsor 1980. ápr. 19., szombat, 20 óra. ILLYÉS Gyula: Homokzsák, avagy nevetni köny- nyebb. ILLYÉS Gyula: öt éve. = Ifjúsági Magazin, 16. évf. 1980. ápr, 16. 4. sz. 39. 1. ILLYÉS Gyula: A teljes szobor. = Űj írás, 20. évf 1980. 4. sz. 95—96. 1. József Attila a kortársak hitében. Csuvas népművészeti kiállítás
