Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

S NÉPÚJSÁG 1980. április 13. Képhímző mesterek munkái A hagyományokban, sajá­tos jelképrendszerekben gaz­dag távol-keleti művészetek egyik különleges fajtája a képhímzés. Koreában pél­dául ősidők óta ismerik és örökítik nemzedékről nemze­dékre a képhímzés mester­ségét, egyedülálló techniká­ját. Ma a népi Koreában a képhímzés, a selyemmel ki- varrott képek készítése igazi tömegművészetté vált. Or­szágszerte hímzőkörökben, a főváros művészeti főiskoláján tanítják a képhímzés titkait. A Phenjani Képzőművé­szeti Múzeumban a látogatók állandó kiállításon tekinthe­tik meg a mesterműveket. A gyűjtemény szín. és forma- gazdagságról, s a bonyolult hímzéstechnika kiváló is­meretéről tesz bizonyságot. A kompozíciók az ország gyö­nyörű tájait, a halász- és pa­raszti élet mindennapjait áb­rázolják. A remekművek közül a legismertebb és legnépsze­rűbb a Gyémánt-hegyek vi­dékét megörökítő, nyolc részből álló spanyolfal. A szétnyitható paraván képeit egységes tematikai elgondo­lás fűzi össze. A hímzések a híres Kuren-vízesést, a szin- henszi buddhista templomot, Manmulszan különös szikláit és a tájat benépesítő, képze­let szülte tündéreket, a nép­mesék hősnőit jelenítik meg. Az állandó tárlat most újabb művekkel egészült ki. A legszebb a „Vadlibák holdas éjjelen” című alkotás, amelyen a szemlélődő csak hosszas vizsgálódás után fe­dezheti föl, hogy a képet rendkívül finom selyemmel varrták. Rövid idő alatt lett közkedvelt még két másik hasonló módszerrel készített mű: a „Reggel Mjohjang- szanban” és a „Legyezőtánc”. (BUDAPRESS — APN) Jugoszlávia Cukorexport Az utóbbi években jelentő­sen megnövekedett Jugoszlá­via élelmiszer-kivitele. Az ex­portlistán szerepel például a tej, a főzőolaj, a bor, a hús­konzervek, a zöldség- és gyümölcsfélék, a dohány és újabban a cukor is, amit ko­rábban importálni kénysze­rült az ország. A jugoszláv cukorgyárak az elmúlt gyár­tási időszakban 15 ezer ton­nával több cukrot termeltek, mint korábban, összességé­ben mintegy 730 ezer ton­nát. A jelenleg működő cu­korgyárak közül 3 teljesen új, 13 pedig nemrégiben kor­szerűsített üzem. A gyártás­kapacitás növekedése lehe­tővé tette, hogy a korábbi 150 napos gyártásidőt 90— 100 napra rövidítsék. A cu­korfogyasztás Jugoszláviában évről évre fokozatosan nö­vekszik. Jelenleg az egy la­kosra jutó évi átlagos cu­korfogyasztás 30 kilogramm. Az idei gyártási időszakban várhatóan 750 ezer tonna cukrot termelnek. Ebből 680 ezer tonnát hazai fogyasztás­ra, a többit kivitelre szán­ják. Izmosodó mezőgazdaság Ötödik éve népi demokra­tikus köztársaság Laosz, az agrárország, amelynek lakos­sága csaknem 90 százalék­ban a mezőgazdaságban dol­gozik. Ennek ellenére az ál­lam még a közelmúltban is élelmiszerbehozatalra szorult. Évente több százezer tonna rizst importáltak. Még a népi hatalom első hónapjaiban hozták azt a döntést, amely évenkénti két rízsaratást irányoz elő. Az elmúlt években Laoszban je­lentős eredmények születtek ennek következményeként a mezőgazdaságban és a szö­vetkezeti mozgalomban. Az országban ma 2700 mezőgaz­dasági szövetkezet működik; ebből 1800 tavaly alakult. A szövetkezetek 120 ezer csa­ládot tömörítenék, a lakos­ság több mint 20 százalékát. Most megkezdődött a szövet­kezetek szakosítása: épülnek az állattenyésztő telepek, nö­vekszik a szakképzett állat- tenyésztők és az állatorvo­sok száma is. A kormány már 1977-ben meghirdette az öntözési programot. Sorra épültek az öntözőcsatornák, víztárolók, és 20 ezer hektárral nőtt az öntözhető földek területe. Az ország déli részén például a szövetkezetek saját erőből építik a víztárolókat, öntöző- rendszereket. Az állam gé­pekkel és szakemberekkel se­gíti munkájukat. 1977-ben 700 ezer tonna rizst arattak, 1978-ban már 870 ezer tonnát, tavaly pe­dig elérték az 1 millió ton­nás rekordtermést. Számotte­vően bővült a gyümölcs- és zöldségtermesztés, növeke­dett az állatállomány. Nincs messze az az idő, amikor Laosz nem szorul már élel­miszerimportra. (BUDAPRESS — APN) Országépítés baráti segítséggel Kuba gyors gazdasági fej­lődését sokban segítették az elmúlt 21 év alatt a szocia­lista országok. A Szovjetunió segített be­fejezni a cukoripari re­konstrukciót. Szovjet szak­emberek irányításával végzik Kuba legnagyobb, Jósé Mar­tiról elnevezett kohóüzemé­nek modernizálását, valamint 2 hőerőmű, az új havannai halászkikötő és egy autósze­relő üzem felépítését. Különösen szembeszökő a változás az ország valaha legelmaradottabb keleti tar­tományaiban. Iparvállalato­kat, iskolákat, kórházakat, szép lakónegyedeket, ipansze- rű állattenyésztő telepeket és növénytermesztő gazdaságo­kat létesítenek ezen a vidé­ken. Az Oriente tartománybeli Holguin városban most épü­lő mezőgépgyártó vállalat munkálataihoz Kuba támo­gatást kap a Szovjetunió mellett az NDK-tól és Cseh­szlovákiától is. Szovjet segít­séggel készült el ugyancsak Holguinban az évente 600 cukornádarató kombájnt elő­állító gépgyár. A bolgárok segítettek 3 nagy teljesítmé­nyű hűtőház, egy víztároló és egy 50 kilométer hosszú­ságú közút építésében. (BUDAPRESS — PRENSA LATINA) Új hazai adatrögzítő Tudományos információs központ Tudományos és technoló­giai információs központ lé­tesült Mongólia fővárosában, Ulánbátorban. A létesít­ményt a KGST-tagországok építették fel térítés nélkül. A berendezések szerelését szovjet, csehszlovák és NDK- beli szakemberek végezték. A központ a szocialista or­szágokból érkező nagy meny- nyiségű információ feldolgo­zását végzi, valamint elősegí­ti a tudomány és technoló­gia további fejlődését a Mongol Népköztársaságban. (BUDAPRESS — MONCAME) Hibrid-program Tisztázták az ilyenkor fon­tos részletkérdéseket is. Ezek szerint a Videoton a rend' szert a megrendeléstől 6 hó napra szállítja. Létesítményi Irodája vállalja a géptermek kivitelezését és a rendszer kulcsra kész átadását. Ga­rantálja a rendszer 94 száza­lékos rendelkezésre állását, kötelezettséget vállal a garan ciális javításokra és azon tú­li karbantartásra. Magas szintű tanfolyamokat szervez az új adatrögzítő kezelésének elsajátítására. STAAR GYULA A szakértők egyik legfontos abb feladata a sertések ta­karmányhasznosításának javi tása Számítástechnikai Gyár nem­csak pozitív választ adott, hanem cselekedett is. 1978 végén használatba állította saját készítésű Videoplex—3 csoportos adatrögzítő beren­dezését. A rendszer alapja egy R— 10-es számítógép, ehhez 8— 16 terminál csatlakoztatható, amelyet különböző munka­helyeken helyezhetnek el. A berendezés mágneses adat­hordozóra rögzíti mindazokat az információkat, amelyeket eddig nehézkes lyukkártyás módszerrel tároltak. A rend­szer megbízható,' világszínvo­nalon álló háttértárolókkal rendelkezik. A Videoton konstrukciója nagy sikert aratott a Jubi­leumi ESZR kiállításon, Moszkvában 1979. júniusá­ban. Csehszlovákia és Jugo­szlávia már vásárolt is a be­rendezésből, a Számítástech­nikai Tárcaközi Bizottság Im­port Bizottsága pedig meg­bízást adott a Számítástech­nikai Kutatás-Fejlesztési Társaság (SZKFT) számára a Videoplex—3 rendszer jel­lemzőinek elsősorban a köz­ismert nyugati berendezések­kel összehasonlítva történő vizsgálatára. Az elmúlt év végén meg­alakult SZKFT-ben öt neves hazai kutatóhely: a Közpon­ti Fizikai Kutató Intézet, a Számítógépalkalmazási Ku­tató Intézet, a Számítástech­nikai Intézet, a Számítás- technikai Koordinációs Inté­zet, a Számítástechnikai • és Automatizálási Kutató Inté­zet, valamint a Videoton Fejlesztési Intézet fogott ösz- sze. Célul tűzték ki, hogy ki­küszöbölik a párhuzamos fej­lesztéseket, egyeztetik a táv­lati elképzeléseket, növelve a saját hatékonyságukat. A Számítástechnikai Ku­tatás-Fejlesztési Társaság a Videoplex—3 bevizsgálására vonatkozó megbízást példás gyorsasággal teljesítette. Kü­lönösen alkalmas összehason­lítási lehetőség adódott a Taurus Vállalatnál, ahol ha­zai (a Videoplex—3) és nyu­gati importrendszer is mű­ködött. A minden részletre kiterjedő vizsgálat megálla­pította, a Videoplex—3 felve­szi a versenyt nyugati vetély- társával, leglényegesebb pa­ramétereik hasonlóak. Ma már senki nem vitatja: népgazdaságunk további fej­lődése nagymértékben az élő­munka részarányának csök­kentésében rejlik. Óriási sze­repe van itt az automatizá­lásnak és a számítógépesítés­nek. Jelentős erőket köt még le hazánkban az adatrögzí­tés; ma is a legtöbb helyen korszerűtlen, egyedi, elektro­mechanikus eszközökkel, kártyalyukasztókkal történik. A modern módszerek pedig adottak, a mágnesszalagra, mágnesdobra, mágneslemezre, stb. tárolás formájában. Na­gyobb a tárolási kapacitás, gyorsabban hozzáférhető az információ és egyszerűbb a kezelés, a tárolás. Hazánkban eddig a nyuga­ti importból származó adat­rögzítőket használták azok a vállalatok, nagyüzemek, ame­lyeket a megnövekedett kö­vetelmények a korszerű adat­tárolásra kényszerítettek. Természetes volt a kérdés: tudna-e hazánk is gyártani hasonló adatrögzítőt? Ez je­lentős valutamegtakarítást eredményezne. A Videoton A számítógépek környezete Számítógépterem a Vilnius! egyetemen Impozáns látvány egy szá­mítógépterem. Apró lámpák villogása, mágnesszalagok forgása, írógépek kopogása, televíziós képernyőn megje­lenő szövegek és ábrák, va­lamint a somyomtatón folya­matosan kijövő nyomtatott papírtömeg jelzi, hogy a gé­pek dolgoznak, számításokat végeznek. A gépkezelők, operátorok feladata a programok elindí­tása, a feldolgozáshoz szük­séges adatokat tartalmazó adathordozóknak a megfele­lő olvasóegységben való el­helyezése, a gép működésé­nek az ellenőrzése és rend­kívüli, a programozó által előre nem látott esetekben ők avatkoznak közbe. A kisebb, egyszerűbb és olcsóbb gépek általában nem igényelnek különösebb bá­násmódot : pormentes helyi­ségben, szokványos hőinga­dozások mellett a villamos hálózatról üzemeltethetők. Fokozott gondosságot és vé­delmet igényelnek azonban a közepes és a nagy számító­gépek. A számítógépek hibátlan működésének egyik feltétele a gépterem klimatizálása, az­az a levegő hőmérsékletének és páratartalmáhak megha­tározott értékek között tar­tása. A gépteremben a hő­mérséklet 19—25 C fok kö­zött van, a levegő relatív páratartalmát 45—55 száza­lék között tartják és az 1 mikrométernél nagyobb szennyeződéseket kiszűrik a levegőből. Egy-egy nagyobb, vagy esetleg két közepes teljesít­ményű számítógépnek az el­helyezésére alkalmas gépte­rem 150—200 négyzetméter alapterületű, magassága pe­dig 3 méter. Födémét általá­ban könnyen tisztítható, vál­toztatható magasságú lábakon álló álpadlóval fedik be. Ez alatt helyezik el a számító­gép különböző egységeit ösz- szekötő villamos kábeleket, és ott alakítják ki a légcsa­tornákat is. A mennyezetet lyukacsos álmennyezet fedi, ez egyrészt a hangszigetelést szolgálja, másrészt alatta is futnak villamos kábelek és légcsatornák. A világításhoz és a klíma- berendezés működtetéséhez a villamos energiát általában a szokványos hálózatról veszik, a számítógépet azonban min­dig stabilizált feszültségű árammal táplálják. A gépte­rem jó megvilágításának, a padló, a fal és a mennyezet megnyugtató hatású színezé­sének nemcsak esztétikai sze­repe van; minden eszközt fel­használnak, hogy a gépterem­ben a lehető legjobb munka- körülményeket biztosítsák, mert ott minden figyelmet­lenségből, fáradtságból adódó hibás cselekvés súlyos káro­kat okozhat. Mágnesszalagos és mágneslemezes adattároló

Next

/
Oldalképek
Tartalom